Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-14 / 137. szám
BÉKÉS MEGYEI ir Ara 50 fillér * Vilóg proletárjai, egyesüljetek! ÉLETÜNKBŐL FAKADÓ KULTÚRÁT Békésen a brigád-, Mezőberényben az egyéni versenyek segítik a knngresszusi vállalások teljesítését — Mást se hall az ember, csak „így a kispolgári”, meg „úgy a kis. polgári”. Már nekem is mondták, pedig azt se tudom, hogy tulajdonképpen mi fán terem — panaszkodott egyik ismerősöm. — Kétkeziek voltunk világéletünkben, az én családomban nem létezett polgár sem kicsiben, sem nagyban — mondta méltatlankodva. Megnyugtattam, hogy nem politikai értelemben olvashatták a fejére, hanem ízlésének, kulturális érdeklődésének — vagy érdektelenségének — az ismeretében. Hányán, de hányám, élnek közöttünk, akiknek ugyancsak soha, semmi közük sem volt sem a nagypolgársághoz, sem ahhoz a társadalmi réteghez, a kispolgáriakhoz, amely a tőkés társadalomban a burzsoázia és a proletariátus közt foglal helyet és pillanatnyi érdeke szerint hol oda, hol emide kacsint, helyezkedik aszerint, hogy az erő, a politikai hatalom melyik oldalra kezd csúszni — és mégis ezzel a kifejezéssel illetik őket. Ami bennünket most közvetlenül érdekel, az a kispolgárság kulturális beállítottsága. Noha — kevés kivétellel — sosem érhetik el a nagypolgári vagyon adta jómódot, titokban mégis azt remélik, hogy előbb-utóbb a nagypolgárság rétegébe emelkedhetnek. Emiatt mintegy „eöőgyakorlatkónt”, az „előkelőség” látszatáért küzdve, ők is irodalmárkodnak, zenerajongnak, műgyűjtenek, divatoznak — azonban mindenben amolyan „olcsójános” alapon. Egész kulturális érdeklődésük majmolás, utánzás, üres, talmi. Nos, erre mondjuk, hogy „kispolgári ízlés”. Szocialista társadalmunkban sem erre, sem nagypolgári allűrökre nincs szükség. Ami kulturális értéket irodalomban, művészetekben a burzsoázia élvezett és fitogtatott, az az emberiség legjobbjai által évezredek alatt alkotott, létrehozott kulturális kincsanyag, melyet a burzsoázia az ő helyzeténél és hatalmánál fogva kisajátított magának és bitorol. A mi társadalmunkban ezek a közkincsek ismét visszakerültek a közösség tulajdonába megőrzésre, gyönyörködésre és továbbgyarapításra, Ma már nálunk bőséges mód és lehetőség van ahhoz, hogy társadalmunk bármely becsületes tagja valamilyen formában az igazi kultúra kincseiben gyönyörködhessék, értelme, szépérzéke azokon csiszolódjék, tökéletesedjék, s így ő maga újabb, szebb alkotások befogadására legyen egyre alkalmasabb, s növekvő kulturális igényével újabb, még jobb, tökéletesebb alkotások létrehozására ihlesse a művészetet, A szocialista társadalom építésével és megteremtésével azonban még nem válik mindenki a szocialista kultúra értőjévé és hordozójává. Még akikor sem válnék, ha kultúrműsoraink — színházban, moziban, művelődési otthonokban, s egyebütt — minden tekintetben az életünkből fakadó kultúrtörekvések jegyében születnének. Ez — sajnos — még nem mindenütt és Vnindenben van így. Ugyanis él egy sereg „kispolgárunk”, mind a kultúra feltalálói, mind pedig a fogyasztói körében. Honnan tettünk rájuk szert? Igen egyszerű a válasz. A még meglévő, de a kizsákmányoló társadaloméval homlokegyenest ellentétes előjelű gondjaink ellenére, az általános jólét hol lassabban, hol meg gyorsabban, de emelkedik és szélesül. Mind több egykori ipari és parasztproletár, s azok felnőtt gyermekei a nincsből, a felszabadulás előtti mélységes nyomorból hasonlíthatatlanul jobb anyagi körülmények közé jutottak, és most már igen sokan közülük — úgy is mondhatjuk, közülünk — „kispolgári jómódba” érzektek. A megélhetés gondja nem gyötri, gyermekeik jövője sosem volt biztosabb. Tollasodunk is: ki televízióval, ki hűtőmasinával, ki meg családi házzal. És bizony szomorú, hogy ne-m egyet önmaga kis „háztáji boldogságán” kívül lassan nem érdekel semmi. Politikából elég az újságcím, meg a rádió hírei, sportból a foci, kultúrából meg ami nem kényszerít mélyebb átélésre. Ami „kacagtató”, jöhet minden mennyiségben, ami ritmus, az is, ami színben, hangban érzelgős — émelyítőn édes —, ugyancsak. De a mi társadalmunk mélyebb és egyben magasabb műveltségi igényre valónak tartja magát. Kéri, követeli a kispolgári ízlés táptalajának az elapasztását. Életünkből faíkadó kultúrát követel. Persze kacagtatót is, ritmusosat, is, néha érzelmeset is, de csak körítésiként. A tartalmas szellemi táplálékot népünk menüjéből kihagyni lehetetlen, ezt pedig egyedül a szocialista életünk talaján lehet kitermétnd és a múlt adta értékekkel feltálalni. * Azok az írók és képzőművészek, akik még mindig keresnek, kutatnak, jól teszik, ha úgy érzik, hogy nem lelték meg a megfelelő kifejezési módot és formát. Egyről azonban ne feledkezzenek meg, arról, hogy ma, társadalmi síkon a szociaskmus a realitás, a polgári és egyéb múltbeli törekvésnek az ideje határozottan és cáfolhatatlanul lejái-t. Ennek igazolására nem kommunistát, mógcsak nem is fia. atalt hívok segítségül. Kodály Zoltán mondta egyik interjúja alkalmával, velencei útja után a nyugati (polgári) művészeti kísérletekre vonatkozóan: — „Ezek a kísérletek nem természetes folytatásai a zenei fejlődésnek. Amit hallottam, az kétségbeesett keresés olyan irányban, ahol nem terem semmi. Természetes irányban nem tudnak semmi újat mondani.” A tanulság: Természetes irányban kell keresni és alkotni. A mi társadalmi valóságunk az, melyből az igazi kultúra fakad. Huszár Rezső Pártunk Vlllf kongresszusának tiszteletére, már több mint egy hónapja, nagyszabású versenymozgalom indult Békés megyében. Ezek a versenymozgalmafc különösen e napokban, a második negyedév lezárása előtt egykét héttel fellendültek. Most két üzem szocialista versenyéről számolunk olvasóinknak. A Békési Kosárüzem április elsején indította meg a kongreszszusi versenyeket. A vállalásokat brigádértekezleten tették meg a dolgozók. Mennyiségi tervüket 2 százalékkal, anyagtakarékossági tervüket 5 százalékkal javítják vállalásuk szerint. Mint megtud-A piacon még borsos ára van csaknem minden zöldségféleségnek. A háziasszonyok kénytelenek több mindent ott bevásárolni, mert egyik-másik cikket nem vagy alig tudják beszerezni a Földművesszövetkezetek Értékesítő Központjának zöldséges boltjaiban. Például a MÉK a kedvezőtlen időjárás miatt eddig nem tudott felvásárolni új termésű sárgarépát és petrezselyem-gyökeret. Saláta se igen van a zöldséges boltokban, s bizony eddig cseresznyéből is kevés volt, nem beszélve az új burgonyáról. A MÉK Zöldségfelvásárlási Főosztályától kapott értesülés szerint a hét végén mintegy száz mázsa új burgonya kerül a zöldséges boltokba, kilónként 7—7,40 forintos áron hozzák forgalomba. S most már a cseresznyevásárlók igényeit is teljes egészében kielégítik. Minden zöldséges boltban bőven van új főzőhagyma, csomónként 1,20—1,40 forintos árban, de kapható már karfiol és kisebb mennyiségben paradicsom is. Ez az utóbbi még elég drága, 41 forint kilója. Melegágyi uborkát eddig két és fél vagonnal vásárolt fel a MÉK, s túlnyomó részét boltjain keresztül hozta forgalomba, 11,60 és 14,60 forintos áron. Zöldborsóból eddig 7,5 vagonnal vásá-Véget ért a német ifjúsági kongresszus Berlin (TASZSZ) Befejeződött a német dolgozó ifjúság Lipcsében rendezett V. kongreszszusa, amelyen mindkét Németországból és Nyngat-Berlinbol is részt vettek a fiatalok. Az ifjúsági kongresszus résztvevői felhívást fogadtak el, amely a két német állam és Nyugat-Berlin fiataljait a. bonni militaristák eilend egységes harcra szólítja. (MTI) tűk, a versenyző brigádok közül az öt szocialista brigád áll élen, közülük is a Haladás, melynek tagjai 150 százalékra teljesítették tervüket. Közvetlenül utánuk következik az a hét brigád is, amelyik a szocialista cím elnyeréséért küzd. A brigádok eredményeit a szakszervezeti bizottság hirdetőtábláján rendszeresen értékelik. Érdekes és hasznos versenyformát vezettek be a Mezőberényi Pamutszövőben is. A párt, a szak. szervezet és a vállalat vezetősége úgy döntött, hogy a versenymozgalmak díjazására rendelkezésükre álló összeget egyénenként adroit fel a MÉK, s jórészt ezt is a megyében és az ország más részein értékesítette, 500 ezer darab zöldpaprikával együtt. ják ki a kongresszusi verseny lezárása után. A gyár dolgozói a kongresszus tiszteletére vállalták, hogy a tervezett napi 36 millió 800 ezer vetés helyett 37 millió 500 ezer lesz a teljesítésük. Az eddigi értékelések szerint — amit mindennap megejtenek — vállalásuknak eleget tettek a gyár dolgozói. Az értékelés szerint mindennap a legjobb főművezető (háromműszakos üzem) 20 forint, a legjobb művezetők és segédművezetők 17, illetve 15 forint, az öt legjobb szövő 15 forint jutalomban részesül. Az eredményeket naponként vezetik a hirdetőtáblán, ahol az elmúlt nap legjobbjainak nevét is láthatják a gyár dolgozói. Az eredményhirdető-táblán Láska Andrásné tizenegyszer, Kővári Kálmánná pedig kilencszer szerepelt már, mint a nap legjobb szövőnője. Bár az elmúlt hónapban nagyfokú átállások voltak az üzemben, mégis a termelésben egyszázalékos emelkedést értek él. A verseny további szakaszában, mint eddig is, elsősorban a termékek minőségi javítására törekednek. —kis— 3d ('exj/jelt! HAJNALBAN A KÜTNÁL. Képes riport a 4. oldalon. A hét végén már bővebben lesz új burgonya és cseresznye a zöldséges boltokban — Helyzetjelentés a zöldségellátásról —
