Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-13 / 136. szám

1993. június 13. 3 Szerda Az egykori Ecsegpusztán Termelőszövetkezetünkben a napokban alakult meg a 26 tagú női szocialista munkabrigád- Már a megalakulás előtt is együtt dol­gozott a brigád, de most elhatá­rozták, hegy ennek a kollektív munkának formáit adnak és Ih­­náfyiik Mártonná vezetésével megalakították a szocialista mun­kabrigádot. A szocialista munka­brigád Hárnán Kató nevét vette fel. Megalakulásuk után tervet dolgoztak ki és nagyszerű felada­tok teljesítését tűzték maguk elé. Tervük széleskörű, sok irányú. Többek között elhatározták, hogy elvégzik az általános iskola nyolc osztályát, a politikai továbbképző és ezüstkalászos tanfolyamokat közösen látogatják. Kukoricatermesztésben a tsz holdanként 19 mázsát tervezett, a Hámán Kató brigád pedig 21 má­zsás termés elérését vállalta holdanként. Ezért 16—17 ezres tő­számot hagynak holdanként, vala­mint kétszeri gondos kézi kapá­lást és háromszori kultivátorozást biztosítanak. Silókukorica-termesztésben a tsz 120 mázsa holdanként! tervé­vel szemben 150 mázsát termel­nek. Tervük a háromszori kulüvá­­torozás és az egyszeri gondos kézi kapálás, valamint a legoptimáli-A Berettyó partján ugatva, csa­holva bíbiceket kerget egy játé­kos kedvű, fekete szőrű puli. Mintha csak azt mondaná ugatása az újra és újra leszálló bíbicek­nek: „Menjetek innen, nem látjá­tok, hogy ez a határ már nem a régi terméketlen, kopár? Nézzétek milyen dús füvű legelőn legeltetik gazdáim, ifjú Tőke Imre és Bocsa István a teheneket.” Persze az csak képzelődés, hogy a kutya beszél a bíbicekkel. Az azonban valóság, hogy a Berettyó­nak ezen a szakaszán Ecsegfalva határában nem bibictanya van rrár. Eltűntek az évtizedekkel ezelőtt gazos mezsgyék közé mere­vedett, rosszul művelt, s keveset termő parcellák, hogy szabad utat engedjenek a nagyüzemi gaz­dálkodásnak, s az öntözésnek. Más itt már a levegő is, de az em­berek hite is a földben. A nagy táblákon nem állja útját semmi a magas vezetésű csatornáknak, a növények fejlődését gyorsító víz­nek. Tavaly kezdték a föld termé­kenyítésére felhasználni a Berety­­tyó vizét. idén is megterítenek legalább 800 holdat. Itt tartanak a gazdálkodással, de úgy vannak vele, mint a nagy étvágyú ember az evéssel, azt mondják: még csak most lendü­lünk neki igazán. Nagyjából már elkészült a legelőjavítási terv. Egyelőre jót tett az ősfűnek a holdanként! egy mázsa pétisó és az idei kétszeri csörgedeztető ön­tözés. De július végén és augusz­tusban hiába fejtrágyáznák és öntöznék, nem nőne rajta fű. Ezért elhatározták, hogy öt év alatt fokozatosan feltörik az 1100 hold legelőt, egy-két évben búzát Először csak úgy próbából iVő* szocialista munkabrigád alakult Hunján Ütemesen teljesíti tervét a Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár Bár közeledik a második negyed­év vége, a Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyámiáa nyugodtan néznek az eredmények összesítése elé. Mint Bakó Ignácz igazgató elvtárstól megtudtuk, a forgácsoló szerszá­mok kivételével eddig valamennyi termékükből minőségi és mennyisé­gi tervüket teljesítették. A forgá­csoló szerszámoknál mintegy 500 ezer forintos lemaradás mutatkozik, azonban a negyedév végére ezt is pótolják. Az ütemes tervtetjesftéehiez a gyár dolgozóinak munkaversenye is hozzájárult. Az üzem vezetősége, pártszervezete és a szakszervezet közösen hirdette meg a műhely ré­szenkénti és egyéni versenyeket, amelyet rendszeresen értékéinek. Jelenleg tíz hrigiädl küzd a szocia­lista címért. sabb időben való silózás. Cukor­répából a tsz 120 mázsás tervével szemben 150 mázsát vállaltak holdanként Hogy ezt elérhessék, biztosítják a 65—70 ezres tőszá­mot, kétszeri kapálást (kézi), egy­szeri fogatos mély sorközi kapá­lást, valamint a gondos betakarí­tást Patronálást vállaltak a köz­tes bab termesztésére. A brigád kollektiven dolgozik. A nyári be­takarításból is kiveszik részüket. Tervükbe iktatták azt is, hogy az I. számú üzemegység épületeit rendben tartják. Farkas István Hunya a kételkedők meggyőzésére, hogy érdemes fáradságot és pénzt for­dítani csatornák építésére, öntöző­­berendezésekre. S nem is a leg­jobb, hanem a gyengébb földben lévő és a szárazságtól sínylődni kezdő növényeket locsolták. Az a cukorrépa, amelyik vizet kapott, holdanként 240, amelyik nem ka­pott, holdanként csak 100 mázsa termést adott. Ugyanígy a jobb minőségű földbe vetett öntözetlen kukorica is jóval kevesebbet ter­mett, mint a gyengébb földben lé­vő öntözött. — Ha azt akarjuk, hogy terem­jen a föld, akkor öntöznünk kell, Kiválóan kultívátoroz Szántó István Mint a megyében számos termeiöszö­­vetfcezetJbem, az eleid Lenin Tsz néhány tagja is idegenkedett a gépi kapálás­tól. A fogatoeok közül többen, Popttcza Mihály és Kozma László is kijOiemet­­ték, hogy nem engedik a kjultivátort a háztáji kukoricába, hanem ők ma­gúik efeézik meg lófogattai. Mikor az­A háztáji gazdaságokba kétmillió 127 ezer naposbaromfit adtak a Békés megyei foldművesszövetkezetek tán Szántó István és Móga Péter el­kezdték a kultiváitoibzást, Popncza Mihály és Kozma László is azt mond­ták a brigád.vezetőnek: lófogattai nem lehet ilyen üdíogástaiaratl ekezni. kul­­tivátóroztassa meg a brigád-vezető az ő háztáji kukoricájukat is. A megye földművesszövetkeze­tei háztáji gazdaságokból vagon­számra vásárolják a sovány és kövér baromfit, milliószámra a tojást. A baromfi és a tojás érté­kesítésére kötött szerződésekből kiderül, hogy a megye háztáji gazdaságaiból eddig 18 millió és 21 ezer tojás, 28 vagon csirkehús, 250 ezer darab hízott baromfi és 84 ezer pulyka értékesítésére vál­lalkoztak. A földművesszövetkeze­tek naposbaromfi-ellátással so­kat segítenek a háziasszonyoknak. Kora tavasz óta 2 millió és 127 ezer naposcsibét, libát, kacsát, pulykát és gyöngyöst adtak a ház­tájiba. A nagyszerű kulbvátorozásnak Szán­tó István és Móga Péter igyekezete és lelkiismeretessége meiíett az a magya­rázata, hogy Jened Sándor, a tsz trak­torosa kifogástaían, egyenes sorokba vetette el a kukoricát. Emellett, hogy Stifűer Ferenc és Lup János ková­csok olyan késeket készítettek a kul­­tivátorra, amelyek tökéletesen dara­bolják ki a gyomot, s lehetőleg minél nagyobb terüle­tet — állapították meg a szövet­kezeti gazdák. A tavaly elkészült magas vezetésű csatornahálózatot most újabbakkal bővítik, s az idén már vagy kétezer hold föld­jük mentesül az aszály pusztítá­sától. De kell is, hiszen legelőiken 320 szarvasmarha és 1100 birka legel. De a szántóföld terméshoza­mát is emelni akarják, mert sok szálas- és szemestakarmány kell az idén a tervbe vett 700 szarvas­­marha és 1750 sertés meghizlalá­­sához is. — Ejha! — szaladt ki a szá­mon, mikor Kun István, a tsz fő­­agronómusa elsorolta, hogy meny­nyi az ez évi hizlalási terv. Meg­ismételte a számokat, s hozzátet­te, hogy a nagyszámú sertés és szarvasmarha mellett 3000 tyűk és 4000 pulyka is van a szövetke­zetben. Márciusban 3500 rántani való csirkét adtak el, májusban 14 ezret, s most is szállításra vár nyolcezer darab. Bizony szorgal­mazni kell az öntözést, mert az ilyen hatalmas állatállományt, s ráadásul háztáji jószágokat nem lehetne a véletlenre, az időjárás­ra bízott takarmányterméssel ki­elégíteni. Az öntözés persze ügy ér valamit, ha jó táperőben van a talaj. Az ecsegfalvi Egyetértés Tsz-ben erre is gondolnak: Eddig 2500 hold szikest javítottak meg digózással, s az elmúlt két év alatt mintegy kétezer holdat terí­tettek meg istállótrágyával, s az termelnek a feltört részben, aztán herefüvessel telepítik be, mert az meghálálja az öntözést, nemcsak dús mezőt ad az állatoknak, ha­nem kaszálni is lehet belőle. Ilyen here fii vest telepítettek 72 holdon s az idén újabb 50 holdat telepí­tenek, kelését, fejlődését öntözés­sel gyorsítják. Vizet engednek a 260 hold lucernára, 30 hold vörös­herére, 450 hold kukoricára, 95 hold cukorrépára, 170 hold siló­­kukoricára és még több minden másra. — Győzik ezt a sok öntözést? — kérdezem Kun Istvántól. — Ezt igen, de a növényápo­lást csak nehezen. A mi szövet­kezetünkben ugyanis egy-egy nö­vénytermesztőre 30 hold szántó­föld jut. Egy-egy család négy és fél hold kukorica, két hold borsó, csaknem egy hold cukorrépa mű­velését vállalta. Emellett persze még sok minden mást is meg kell csinálni. De azért nem gyomosak a növényeink: a cukorrépa már mélykapálást is kapott, a kukori­cában négy kultivátor dolgozik ál­landóan, s a vetésterület 60 szá­zaléka már meg van kézikapálva is. A sok talajjavítással nemcsak a jól termő föld növekedett meg Ecsegfalván, hanem a termésátlag is. Még néhány év és nem talál kergetni való bibicet ebben a ha­tárban a fekete puli, mert azok elköltöznek valamelyik kopár vidékre. Kukk Imre december 27-én születtem Ma­gyarországon, Nyíregyházán. Apám Váradi Béla mérnök, mint a magyar hadsereg katonája az ostrom napjaiban Budapesten el­tűnt. Nem a Don-kanyarban, így jobb lesz — mondja Kolthay. — Anyámat, aki textilgyári munkás­­nő volt, 1952-ben veszítettem el. Ezt nehezemre esik leírni. A főnöktől kaptam egy Szabolcs megyéről szóló helytörténeti köny­vet és térképet Meg kell ismer­nem Nyíregyháza minden utcáját, terét, a környék minden neveze­tességét és az utóbbi évek min­den fontosabb helyi eseményét. „Tanult foglalkozásom: elektro­technikus. Érettségiztem Buda­pesten, az István Gimnáziumban. Gyengén beszélek oroszul és né­metül, jól angolul...” Alkalmazkodási készség... Hatunk közül talán leginkább Valentin Árpádban fejlődött ez ki. A határőrségnél alighanem MDP- tag volt, de legalábbis tagjelölt. Mégis feltalálja magát. Jó katona. Automatafegyverrel ő lő a legjob­ban. Ügyesen kezeli a zseb-gép­pisztolyt — így becézzük a hang­fogós revolvert — és a tört is... Keveset beszél. Mindent némán tűr. Nemcsak sergeant Donlan kíméletlenségét, hanem még Frank Pollackét is, aki a leghir­­hedtebb „non-commisioned-offi­­cer” talán az egész támaszponton. Úristen, mit művel védünk, Valen­tinnal is, aki pedig leginkább ér­ti az ő tantárgyait, az aknalera­kást és hatástalanítást, a robba­nószer és gyújtózsinór kezelését, az időzítést, a cselgáncsot. Nem baj, kibírjuk. Azt mondja Sulyok, hogy Va­lentin apja kommunista. Seresé is az. Ö nem titkolja. De Valentin nem közlékeny. Annyit tudunk ró­la, hogy szeret otthon egy szép fe­kete lányt, a fényképe ott függ az ágya fölött, egy karnyújtásnyira a fejemtől. Azóta talán férjhez is ment vagy éppen most készül. Árpi nem mutatja, hogy bántja valami. Jól alkalmazkodik... Meg kell írnom a curriculum vitae-t. ...Erős természet, ravaszság, találékonyság, bátorság — ez kell itt — és alkalmazkodási készség. És? És? Mi még? Meglehetősen felzaklatott ben­nünket egy váratlan, kínos dolog. Berci újra berúgott, verekedett, erőszakoskodott. Nemrég, amikor a nagy tüntetés volt Mdhában, itt nálunk a támaszponton is ria­dókészültséget rendeltek el. „Nem kell U—2 Okinawán!” — ilyen és ehhez hasonló vörös jelszavakat kiáltoztak a bennszülöttek. A rendőrség a „United States Civil Service” irányításával sok tüntetőt nyakoncsípett. A kor­mányzó, Donald P. Booth altábor­nagy parancsba adta — felolvas­tak minden katonai egységnél, nálunk is —, hogy mostantól kezdve különösen kerülni kell a lakossággal minden nézeteltérést. Aki zavart okoz, azt szigorúan megbüntetik. Egyszóval Berci tegnap ittas amerikaiakhoz csapódott az esti kimenőn. Az USA tengerészgya­logság 3. hadosztályának katonái botrányt rendeztek. Megtámadtak valahol bennszülött lányokat, a védelmükre kelt férfiakkal pedig véres verekedésbe kezdtek. A ka­tonai rendőrség nehezen teremtett rendet. Sulyok Berci tegnap a kóterben ült. Kiengedték. Vigyorogva állí­tott be közénk. Zoli — vagy ahogy itt szólítjuk: Katona Sanyi — nem tudta tür­tőztetni magát. — Mindig minket egrecíroztattál — mondta neki —, s a végén szégyent hozol ránk. — Nem tudtok érdekelni — vont vállat Berci. — Ezt a legko­molyabban mondom. — Én is komolyan mondom ne­ked — vágott vissza Zoli —, hogy ez az erkölcstelen viselkedés... — Erkölcs? — kérdezte Berci. Arca hirtelen eltorzult a méregtől. — Te mersz erkölcsről beszélni? Te? Hiszen az anyáddal is ösz­­szeálltál... (Folytatjuk) Tanácsülésen vitaifák meg három álianriá bizottság tevékenységét A szarvasi járási tanács legutób­bi ülésén került sor a pénzügyi, a műszaki és községfejlesztési, va­lamint az ipari-kereskedelmi ál­landó bizottságok 1961. évi tevé­kenységének megvitatására. A ta­nácsülés megállapította, hogy a pénzügyi állandó bizottság a múlt évben hatszor ülésezett és három­szor tartott tájékoztató ellenőr­zést. A bizottság többék között be­számoltatta az OTP járási fiókjá­nak vezetőjét a takarékossági ál­landó bizottság munkájáról, a já­rási tanács pénzügyi osztályve­­tőjét az irányítás és ellenőrzés fél­­adatainak teljesítéséről. Egy ízben részletesen megvitatta a pénzügyi osztály általános gazdálkodását, s a bevételi tervek teljesítését. A műszaki és községfejlesztési á. b. néhány hónapos működése alatt is eredeményéket ért él. Az ipari-kereskedelmi á. b. tevékeny­ségét hasonlóan jónak értékelte a járási tanácsülés. Egyrészt azért, mert rendszeresen ülésezett, más­részt minden esetben a munka­­tervben mghatározott tennivalókat vitatta meg. Egész évben körülte­kintően foglalkozott az ipar, a ke­reskedelem és a műszaki felada­tok megvalósításával, elősegítésé­vel, s a helyszínen vizsgálta a fo­gyatékosságokat. Egymillió forint előleg tollértékesítésből Békés megye földművesszövet­kezetei 40 ezer liba tollára kötöt-Ítek értékesítési szerződést a ter­melőszövetkezeti parasztasszo­nyokkal és a kollektív gazdasá­gokkal. Az elmúlt évben toliból magas bevételhez jutott vésztői Aranykalász és körös újfalui Rá­kóczi Tsz például ebben az év­ben 2300, illetve 1800 libá tollára kötött értékesítési szerződést. A toll döntő többségét exportra szállítják. Békés megye földmű­vesszövetkezetei csupán előleg­ként egymillió forintot fizettek ki a teái értékesítése után.

Next

/
Thumbnails
Contents