Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-12 / 135. szám
1W2. június 12. 3 Kedd AMI NINCS — Beszélgetés a szeghalmi községi tanács elnökével Leültem a tanácselnökkel szemben, az íróasztalnál s apró-cseprő dolgokról kezdtünk beszélni. — Miről szeretne írni? — kérdi a tanácselnök, Papp József elvtárs. — Olyanról, ami nincs — mondom, s mert látom, hogy a tanácselnök furcsán néz rám, mindjárt magyarázattal is szolgálok. — Legalábbis úgy gondolom, hogy nincs. A község iparáról, arról kellene pár sort most összeszednünk. Nevet az elnök. Nem felszabad dultan, kényszeredett kacagással. — Hát ez tényleg nincs. Erről nem tudom, mit tudna megírni. Nagy ez a község. Sok ember ól benne, mindenki dolgozik valahol, keresd a kenyerét. Nagy része a termelőszövetkezetben, az állami gazdaságban, száznál többen meg eljárnak innen. De az asszonyok, azok jönnek a nyakamra. Munkalehetőség kellene. Tudja, nem a megélhetéssel van baj, hanem az igényekkel. És higgye el, igazuk van az asszonyoknak. Ahogy bejönnek hozzám, s előadják a panaszukat, ki csendesen, ki kiabálva, figyelem őket. A legtöbb esetben nem a megélhetés gondja hozza ide őket. Látom rajtuk. De akkor is igazuk van. Dolgozni szeretnének, mint a városi asszonyok, jobban élni, jobban öltözni. Miért ne lenne igazságuk? — Milyen ipari létesítménye van a községnek, Szeghalomnak? — Semmilyen. Mert a nyolc főt foglalkoztató baromfikeltetőt nem nevezhetjük annak. A gyógynövényforgalmi is foglalkoztat egynéhányat, de ez még nem jelent sokat. Tervünk, az sok szép volt már. Elhatároztuk pár éve, hogy gyapjú kártolót és fonót létesítünk, ahol az asszonyok százai dolgozhatnának. Szépnek ígérkezett a terv, azt hittük, sikerül megvalósítani. Meggyőztek bennünket, hogy népgazdasági érdek ellen cselekednénk, ha itt most ilyen üzem létesítésével próbálkoznánk. Megértettük. így hát ideáljaink azonosok, legfeljebb szemléletünkben van némi eltérés. De az — tette hozzá —, lényegtelen, mert ami a legfőbb feladat — az otthoni rendszer elleni küzdelem —, az teljesen egységes felsorakozottságban talál bennünket. Kért: én is tegyek meg mindent, hogy csoportunk — ez a hat derék magyar fiú — képessé váljon azokra a nagy tettekre, amelyeknek végrehajtását a szabad világ vezetői rájuk bízni szándékoznak. tgy mondta. Reméli — jelentette ki —. hogy mind a hatan, de legalább többségünkben, méltók leszünk erre a megtisztelő szabadságharcos vállalkozásra. Én nem kérdezhettem tőle semmit. Ö maga kezdett bizalmasabb közlésekbe. Nem titkolta él, hogy a régi hadseregben hivatásos tiszt volt. A vezérkari főnökségen dolgozott, de negyvennégyben szembefordult a nyilasokkal, neki is bujkálnia kellett. Sok üldözöttnek segített, nyüt paranccsal és egyéb katonai okmánnyal. A demokratikus kormány elismerte ellenállási érdemeit, Nagy Ferenc miniszterelnöktől kitüntetést kapott. Természetesen a kommunisták ás. kálódtak — mondta. — Kiderítették róla, hogy a háború kezdetén egy ideig az újvidéki csendőrszárny parancsnoksághoz volt beosztvaj mint honvédségi összekötő. F,zek után jobbnak látta, ha kimegy nyugatra és ott igyekszik szolgelni a magyar nemzeti érdé keket. Széttárja a kezét, s úgy mondja. — Ha nem lehet> nem lehet, mit csináljunk. Igazuk volt, lemondtunk a tervről. — Említette Papp elvtárs, hogy jóformán semmiféle ipari létesítmény nincs. De kitsz az talán van a községben? — Bizony nincs az sem. Van agy részleg, ahol három asztalos meg egy lakatos dolgozik. A Békési Fodrász Ktsz-nek is van itt kihelyezett részlege. A többi kisipai’os iparengedéllyel dolgozik. — Nem gondolkodtak azon, hogy olyan ktsz-t kellene létrehozni, ahol a kézművességet fejlesztve, sok ember kapna kenyeret? — Dehogynem gondolkoztunk. Csak nagyon nehezen megy az ilyesmi nálunk. A tanácselnök azért mégis dicsekedett. — Van egy vízmüvünk. Ha ide. gén jön a községbe, most már nem a tornyot látja először, hanem a hatalmas, acélkék hidroglóbusz mutatja az utat Szegbalom felé. Nagy gondunk szabadult fel ezzel, vízmüvet létesítettünk, s biz. tosítjuk a község vízellátását. A gondok, melyekről Szeghalmon beszélgettünk, mindennaposak. A megye valamennyi községében találkozunk ehhez hasonlókkal, olyan nagy falukban, mint Békés és más községekben még inkább bajnak számítanak e gondok. Ami nincs-, arról bizony nehéz írni, de ami kellene, arról nem nehéz, kell is. Ügy gondoljuk, a kisipari termelőszövetkezeteknek, elsősorban a KISZÖV-nek kellene többet gondolnia arra. hogy beruházás nélkül sok embert foglalkoztató, a népgazdaságnak is hasznos munkahelyeket biztosítsanak egy-egy ilyen faluban. Van rá lehetőség, csak keresni kell. Kiss Máté A fehér asztal mellett... Ezekkel a fiatalokkal a mczökovácsházi földművesszövetkezet éttermében a fehér asztal mellett találkoztunk. Közülük négyen a hétezer holdnál nagyobb földterületen gazdálkodó mezőkovácsházi Cj Alkotmány Termelőszövetkezet KISZ-fiataljai. Kiss Pista, Gonda Sanyi, s a többiek vidáman szórakoztak, de közben a hétköznapi dolgokat is megbeszélték. Sokoldalúan segíti az ÖRKI a szarvasi járás tsz-eit őszintén, meggyőzően beszélt arról, hogy sohase vett részt semmiféle fasiszta cselekményben. Hitlert mindig elítélte, közveszélyes őrültnek tartotta. Már neveltetése folytán is németellenes beállítottságú volt. „Kuruckodó, nyakas magyar család voltunk” — mondotta. Közvetlensége felbátorított. Szóvá tettem neki Sulyok rosszindulatú kötekedéseit. Idéztem néhány kijelentését, amelyről az a véleményem, hogy megengedhetetlenek. — Primitív fiú — legyintett a főnök. — Majd megneveljük. Érdemes, mert jó bajtáre, rámenős, ügyes. Majd kiderül — gondoltam. Nem szólok többé a főnöknek Sulyok Berciről. Most se kellett volna. Látom, nagyon védi. Nekem megvan róla a véleményem. De ez most nem lényeges. A főnöknek van igaza: nagyobb célokról van szó, semhogy torzsalkodhatnánk. Bár... Sulyok nem éppen önzetlenül írta alá kötelezvényét. Hallottam, amikor Serest oktatta: „Pajtikám, ebbe könnyen beletörik a bicskánk; ezt csak nagy pénzért lehet csinálni.” v Sulyoknak nincsenek eszményei. Én Katona Sanyin kívül leginkább Sínké Gábort kedvelem. Nemcsak azért, mert korban ő van hozzám a legközelebb — huszonkét éves —, hanem azért is, mert egyenes és intelligens. A legolvasottabb a társaságban. Az egyik este elmondtam egy Oxfordban tanuló, remek expresszionista ba- I rátom versét. Egyedül rá volt hatással, a többi csak hümmögött és erőltetetten mosolygott, mintha értené. „Rácsról” — ez a vers címe. — „Rácsról rakodni lágy vizek medrébe, cölöpről nyúlni a vízhez, (kertemben rézvirág, fehér hang a vizek fölött) lassú őrjárat úszik az égbolton, hajnalodik — fürgén sorakoznak a kaján solymárok, trombitaszó tombol és ágaskod'k az aljas remény: kezdjük, újra, a veszett hajtást, be, a reggel haldokló szivébe!” San Franciscoba, az ottani postafiók címére érkeznek a küldeményeink. Azt jelöljük meg feladóhelyként, oda-kérjük a postánkat; Ez a parancs. Az én anyám is úgy tudja Brooklynban, hogy San Franciscóban járok egyetemre. Sinkó szülei is úgy tudják otthon, Magyarországon ... A főnök — időközben megtudtam: Koltay Lászlónak hívják — utasított, hogy vegyek fel én is új nevet. A Váradi Istvánt mindketten megfelelőnek találtuk. Váradi István ... Kínoz a kérdés: én magam, sze. mélyemben, képességeimmel, alkatommal, hajlamaimmal és erkölcsi felfogásommal megfelelő leszek-? Ravaszság, találékonyság... Ezé. két a tulajdonságokat még nem fedeztem fel magamban. (Folytatjuk) Ez év március második felében megbeszélésre jöttek össze a szarvasi járási tanács, s az öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet vezetői. A közös tanácskozáson megvitatták: milyen konkrét segítséget tud adni az ÖRKI az idén a járás termelőszövetkezeteinek — főleg a gyengébben gazdálkodóknak. Egy héttel ezelőtt, amikor felkerestem a járási tanács elnökét, elém terítette azt az iratot, amelyben az intézet vezetői kinyilatkozták: hogyan akarják segíteni a szarvasi járás termelőszövetkezeteiben az öntözéses gazdálkodás, a szárazföldi növénytermesztés, az üzemszervezés magasabb színvonalra emelését. Sokat ígérő tervek Mielőtt a tavaszi munkáknál megnyilvánult konkrét segítségadásról említést tennék, feltétlenül szólni kell azokról a tervekről melyek megvalósítását a termelőszövetkezetekben vállalták az ÖRKI vezetői és tudományos munkatársai. Amint a terv megjelöli, különösen az öntözéses növénytermesztés elterjesztésében akarnak legtöbb segítséget adni. Annál is inkább, mert erre igen nagy lehetőség van a szarvasi járás termélőszövetkezeteiben. Vállalták, hogy az örménykúti Béke Tsz-ben segítenek megvalósítani a csőkutas öntözést és szaktanácsot adnak a járás több szövetkezetében az öntöző-telepek létesítéséhez. A csabacsűdi Lenin Tsz permetező öntözésének és 300 hold legelő öntözésének szakmai irányítását vállalták. A szarvasi Táncsics Tsz-ben 320 holdon vették tervbe az öntözéses gazdálkodás megvalósítását, melyből 80 hold rizs termesztése felett védnökséget is vállaltak az ÖRKI vezetői és tudományos munkatársai. A szarvasi Bem József Tszben különös gondot fordítanak a takarmánynövények öntözésére. Békésszentandráson a Zalka Termelőszövetkezetben 20 holdon ma. gyár rozs telepítését, 10 holdon magról vetett fűszerpaprika termesztését és további 600 hold öntözését segítik elő. Ugyancsak ebben a tsz-ben ez év őszén 76 holdon mesterséges öntözött legelő telepítésének szakszerű bevezetését irányozták elő. Az ÖRKI vezetői és tudományos munkatársai gondoltak a szárazföldi növénytermesztés hozamának növelésére, a takarmány, többek között a lucerna új módon való betakarításának a meghonosítására is. A járás számos termelőszövetkezetében, de főleg a szarvasi és a békésszentandrási határrészek nagy kiterjedésű szikes tábláin, ahol kukoricából is alig termett eddig valami, az intézet szakemberei vállalták a szemes cirok meghonosítását. A járás több szövetkezeti gazdaságában már az idén segítik megismertetni, s a gyakorlatban megvalósítani az állványos lucernaszárítást. Az üzemszervezés jobb kialakítását a következőképpen tervezték elősegíteni. A szarvasi Dózsa és Táncsics, a békésszentandrási Zalka és Rákóczi, a csabacsűdi Lenin Tsz-ekben aktívan részt vesznek a hároméves megszilárdítási terv készítésében az ÖRKI vezetői. illetve tudományos munkatársai. Ezzel párhuzamosan az öntözéses növénytermesztés gyakorlati bemutatóival, s az ezüstkalászos tanfolyamok beindításával segítenek. A termelőszövetkezetek állattel nyésztésének jobb megszervezéséhez, jobb kialakításához az intézet gazdaságainak állattenyésztői adnak már az idén is sokoldalú szaktanácsot. Azt is tervbe vették, hogy a termelőszövetkezetekből egy-, illetve kéthetes tapasztalatcserére mennek az állattenyésztésben dolgozók és fordítva... Az ÖRKI gépész szakemberei pedig a tsz-ek gépparkjainak helyes kialakításában nyújtanak segítséget. Valóra válnak az elképzelések Miután megismerkedtem a szarvasi öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet terveivel, felkerestem az ÖRKI két tudományos munkatársát. Arra voltam kíváncsi, hogy a terv mennyire törvény a kutatóintézetben. Tóth Sándor és Németh Sándor tudományos kutatóktól — mindketten közvetlenül is részt vesznek a termelőszövetkezetek segítésében — megtudtam, hogy a terv egy része már valóra vált, míg a másik részét az elkövetkező hónapokban valósítják meg. Elsőnek említették azt a segítséget, amit a békésszentandrási Zalka Tsz-nek adtak. Hrabovszki Mihály, az intézet tudományos munkatársa hetekkel ezelőtt agronómusi beosztásban a szövetkezetbe ment. Ebbe a termelőszövetkezetbe hetekkel ezelőtt az intézettől egy háromtagú öntözőbrigád is kiment, hogy gyakorlatban valósítsa meg az öntözést. Munkájuk eredményességéről több száz hold öntözött terület tanúskodik. De a járás többi termelőszövetkezetében is rendre, sorra kerülnek megvalósításra mindazok, melyeket a szarvasi öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet vezetői és munkatársai a járási tanács vezetőivel való közös tanácskozáskor vállaltak. Az öntözéses és szárazföldi növénytermesztésben, s a gépesítés és az állattenyésztés jobb megszervezésében egyformán kifejezésre jut az intézet vezetőinek és munkatársainak közvetlen segítsége. Minden jel arra mutat, hogy a tervek nem maradnak papíron, hanem azokat a gyakorlatban is megvalósítják. Az ÖRKI két munkatársának szavai azt érzékeltették, hogy őszinte készséggel segítik a szövetkezetek általános gazdálkodásának megszilárdítását, mert maguk mögött érzik a szövetkezetieket. S év végén, amikor majd a járási tanács és a termelőszövetkezetek összesítik az ÖRKI-től kapott segítséget, nemcsak az öntözéses gazdálkodásban, hanem a termelőszövetkezetek általános fejlődésében is jó eredményekről adhatnak számot. Balkus Imre A tervezettnél egy héttel hamarabb adott le ötezer pecsenyekacsát a Szarvasi Kísérleti Halastavak Gazdasága A napokban ötezer pecsenyekacsát adott át a Barneválnak a Szarvasi Kísérleti Halastavak Gazdasága. A kacsákat héthetes korukban szállították el, átlagosan 2 kiló 35 deka súlyban, de nagy része meghaladta a két és fél kilót is. A pecsenyekacsákat egy héttel hamarabb adták le, mint tavaly. Ezt a kiváló eredményt a szabadtartásos neveléssel és a tudományosan kutatott, jó takarmányozással érték el. A gazdaság egyébként ebben az évben már 11 ezer pecsenyekacsát elszállított,
