Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-10 / 134. szám
BÉKÉS MEGYEI 4 Ära (50 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! 1962. JÚNIUS 10., vasárnap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄC3 LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM Testvéri együttműködés A szocialista országok népeinek közösek az életérdekeik, viszonyuk a testvériségre épül, mindannyiukat közös cél egyesíti. Bármilyen feladat is kerüljön előtérbe a szocialista országok előtt — a természeti kincsek kiaknázása, új ipari központok létrehozása stb. — minden feladatot a barátság és kölcsönös segítségnyújtás szocialista elveinek alapján oldanak meg. Ezt példázza az a közlemény is, amelyet szombaton hoztak nyilvánosságira a KGST-ben részt vevő országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek tanácskozásáról. A tanácskozás, melyen népünket Kádár János elvtárs képviselte, megállapította, hogy az elmúlt évek során éppen a kölcsönös segítségnyújtás révén szilárdan tartják az elsőséget gazdaságuk fejlődésének ütemében a szocialista közösség országai. Míg 1958-tól 61-ig a kapitalista országok ipara évenként alig több mint négy százalékot fejlődött, a szocialista tábor országaiban a tizenhárom százalékot is meghaladta az ipar évi növekedése. Részesedésünk a világ ipari termelésében állandóan növekszik, jelenleg mintegy 37 százalék, szemben az 1955. évi 27 százalékkal. Ez azt mutatja, hogy a népgazdaság fejlesztésének ütemében jóval előbbre járunk a kapitalista országoknál, így van ez. ha a mezőgazdaságot tekintjük is, amelyben a szocializmus szintén történelmi győzelmet aratott az elmúlt években. Országainkban ugyanis a mezőgazdasági termelési területeknek több mint 90 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik és ez a termelés fék lendülésének új távlatait nyitotta meg-Ezek a nagy jelentőségű eredmények árnyékot borítanak a kapitalizmusra abban a világversenyben, amely az egész emberiség szeme láttára folyik a két társadalmi rendszer között. Egyben a -megvalósulás útján realizálják Leninnek azt a jövendölését, hogy a győztes szocializmus országai éppen gazdasági fejlődésükkel gyakorolják a fő hatást az egész világ fejlődésére. ,, Édestestvérként és elvtársként osztjuk meg örömünket és bánatunkat, mindig készek vagyunk egymás megsegítésére” — mondotta Hruscsov elvtárs a XXII. kongresszuson. Elbből az internacionalista elvből fakad az a felbecsülhetetlen értékű kölcsönös gazdasági segítségnyújtás is, mellyel a szocialista országok elérték eddigi eredményeiket. Az elmúlt évek során a tudomány, a technika, a kereskedelem és a kulturális együttműködés terén egyaránt tovább szélesedett a szó cialista országok kölcsönös segítségnyújtása. Ez népgazdasági terveink összehangolásában, a nemzetközi munkamegosztás továbbfejlesztésében, s mindabban a kooperációban fejeződött ki, me'y meggyorsította a szocialista rendszer minden országában ae előrehaladást. Hogy csak néhány példát említsünk. A termelés szakosítása és kooperációja folytán, különösen a gépiparban és vegyiparban megvalósított munkamegosztás révén a gépek és felszerelések kölcsönös szállításának értéke 1961-ben majdnem 1,2-szer nagyobb volt, mint 1958-ban. Az áruforgalom növeke dési üteme 1959-töl 1961-ig évi 14,2 százalék volt. az azelőtti két esztendő 8,5 százalékával szemben. Mindez azt jelenti, hogy az egyes szocialista országok gazdasági színvonala különbségének csökkentésében jóval nagyobb lépést tettünk előre az utóbbi két évben, mint bármikor azelőtt. S a június 6—7-én Moszkvában lezajlott tanácskozás résztvevői elhatározták; a tagországok távlati és folyó népgazdasági terveinek további összehangolásává! még ésszerűbben segítik egymást, hogy az erőforrások jobb felhasználásával még gyorsabban fejlődjön az egyes országok gazdasága. Ezt a nagyszerű célt — ami egyet jelent azzal, hogy a népgazdaság fejlődésében elért sikerek alapján szakadatlanul emelkedik a dolgozóik életszínvonala — segítik az olyan világon egyedülálló közös beruházások, mint a Duna-menti államok létesítményei az energetikai források komplex felhasználására, nagy teljesítményű vízierőművek és elvezető csatornáik építésére, vagy a Duna-deltában található nagy mennyiségű nád feldolgozására épülő celhüózekombinát létesítésére. Ilyen grandiózus közös beruházás a Barátság Kőolajvezeték, mely a szovjet olajat elvezeti az olajban szegény országokba. Nemrég Csehszlovákiában avatták fel az elkészült olajvezetéket s rövidesen hazánkba is megindul ezen a nemzetközi vezetéken át a népgazdaságunk szempontjából annyira fontos nyersanyag áramlása. A szocialista országok közötti termelési aránytalanságokat éppen a jól összehangolt munkamegosztás csökkentheti évről évre. S ez az egész szocialista világrendszar érdeke. A közös beruházások, a kooperációk magasabb szintre emelik országaink együttműködését, összeegyeztetik a tagállamok közös érdekeit amellett, hogy minden egyes ország a maga sajátosságainak alapján jut mind1 közelebb a kommunizmushoz. Ezért állapította meg a tanácskozás, hogy közös vállalatok, tudományos kutató központok és tervező irodák munkájának kiszélesítésére elengedhetetlenül szükséges a KGST és valamennyi szerve szerepének, tekintélyének és felelősségének fokozása. Ugyanakkor intézkedéseket dolgoztak ki e cél elérésére. Célszerűnek ismerték el, hogy tovább kell fejleszteni a kapitalista országokkal való külkereskedelmet. Ennek érdekében szükséges létrehozni egy olyan nemzetközi kereskedelmi szervezetet, amely mindennemű megkülönböztetés nélkül felöleli a világ minden övezetét és országát. Kitűnik ezekből a határozatokból, hogy a KGST-országok együttműködése nem öncél, nem a tagállamok világtól elzárt és különálló szövetsége. Éppen ellenkezőleg. Minél hatékonyabb ez az együttműködés, annál gyorsabban arat döntő győzelmet a szocializmus gazdasági fronton a kapitalizmus felett, és annál gyorsabban látják meg a kapitalista országok népei is, hogy a szocializmus összehasonlíthatatlanul kedvezőbb feltételeket terem* az emberek boldogulásához. Varga Dezső R varsói szerződésben részt vevő államok politikai tanácskozó testületének nyilatkozata Moszkva (TASZSZ) A varsói szerződésben részt vevő államok politikai tanácskozó testületé 1962. június 7-én Moszkváiban ülést tartott. Az ülésen részt vettek; Amerikai Egyesült Államok kormányai között a német békeszerződés kérdésében folyó tárgyalásokról. A részvevők eszmecserét folytattak a szovjet—amerikai tárgyaláa nyugat-berlini helyzet rendezésére és ebből következően a veszélyeseurópai feszültség enyhítésére, a hatalmak közötti fegyveres összeütközés veszélyének kiküszöbölésére. A Bolgár Népköztársaság részéről T. Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, A. Jugov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről A. Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke és V. Siroky miniszterelnök; a Lengyel Népköztársaság részéről VV. Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, J. Cyrankieuicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; a Magyar Népköztársaság részéről Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke; a Német Demokratikus Köztársaság részéről W. Úlbricht, a Német Szocialista Egysegpart Központi Bizottságának első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke,. W. Stoph miniszterelnök-helyettes; a Román Népköztársaság részéről G. Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke, I. G. Maurer, a Román Nép. köztársaság Minisztertanácsának elnöke; a Szovjetunió részéről N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. A politikai tanácskozó testület ülésén meghallgatták A. A. Gromiko szovjet külügyminiszter tájékoztatóját a Szovjetunió és az sokról és kifejezésre juttatták, hogy teljes mértékben helyesük a Szovjetuniónak e tárgyalásokon elfoglalt álláspontját, amely a varsói szerződés államainak közös álláspontja. Egyhangúlag leszögezték, hogy a német békeszerződés megkötése s e szerződés alapján a nyugatberlini megszállási rendszer megszüntetése és . Nyugat-Berlin szabad város megteremtése Európa biztonságát és az egyetemes béke érdekeit szolgálja. Az ülés részvevői kifejezésre juttatták, hogy folytatni kell a tárgyalásokat a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányai között abból a célból, hogy tovább tisztázzák a lehetőségeket e probléma megegyezésen alapuló megoldásának megtalálásához. Ugyanakkor a politikai tanácskozó testület részvevői megállapították, hogy a tárgyalások során világosan megmutatkozik a nyugati hatalmaknak az a törekvése, hogy mesterségesen elodázzák a megegyezést. Vonatkozik ez mindenekelőtt a fő kérdésre, arra, hogy a háiom hatalom megszálló csapatait ki kell vonni Nyugat- Berlinfaől és meg kell szüntetni az ottani megszállási rendszert. Ez a helyzet azt bizonyítja, hogy a nyugati hatalmak nem mutatnak készséget arra, hogy keressék a nyugat-berlini helyzet rendezésének és az ottani megszállási rendszer megszüntetésének kölcsönösen elfogadható alapon nyugvó megoldásét, A további tárgyalásokon világosságot kell deríteni airra, vajon a nyugati megszálló hatalmak továbbra is ki akarnak-e térni a német békeszerződés megállapodáson alapuló megoldása elől, vagy pedig hajlandók e kérdés köl. esönösen elfogadható megoldására Iskola, óvoda és egyéb kulturális létesítmény épül Békéscsabán és a megye több községében Állami támogatással négytantermes, földszintes iskola épül Pusztaottlakán. Kamuion ugyancsak állami támogatással négytantermes, emeletes iskolát emelnek, Szeghalmon bővítik a gimnáziumot, Gyulaváriban pedig ötven férőhelyes óvoda készül különálló óvónői lakással. A községfejlesztési alapból és állami támogatással építenek Békésen, a III. számú általános iskolában egy mühelytermet. Kevermesen kéttantermes iskolát, Békéscsabán 50 férőhelyes óvodát, az ilyen szempontból eddig mostoha perifériális részen, a Hajnál utcában. Telekgerendáson befejezéshez közeledik egy, ugyancsak 50 férőhelyes óvoda, Köröstarcsán pedig korszerű napközis konyha épül. Nagybánhegyesen 2 200 000 forintot fordítanak községfejlesztési alapból művelődési otthonra. Felújítják a szeghalmi leány- és fiúkollégiumot. A sok szép építkezés okozta örömbe némi üröm is vegyül. A Békéscsabára tervezett és várva várt 12 tantermes gimnázium építésébe még mindig nem tudtak belefogni, mivel a városi tanács nem talált megfelelő helyet a felépítésére. Viszont a vásártéri lakóházakkal egy időben — komplex ber-uházasból — nyolctantermes általános iskolát emelnek, amelyet Íré. sőbb 16 tantermessé bővítenék. Orosházán bővítik az állami zeneiskolát. Koncert, és zenetermet építenek hozzá. Gyulán is épül zeneiskola, továbbá egy korszerű I napközis konyha. Ha a további tárgyalásokon kiderülne, hogy a tárgyalások elnyújtásának irányvonala a nyugati hatalmak szándékos politikája és a nyugati hatalmak nem óhajtják megkeresni a német békerendezés feladatának megegyezésen alapuló megoldását és ezzel kapcsolatban a szovjet—amerikai eszmecsere során megvizsgált kérdések megoldását, akkor a varsóiszerződésben részt vevő államok kénytelenek lennének levonni ebből a megfelelő következtetéseket. A politikai tanácskozó testület részvevői egyhangúlag kijelentik, hogy ha a nyugati hatalmak nem óhajtanák közreműködni a második világháboú maradványainak felszámolásában, ez nem riasztja vissza azokat az államokat, amelyek részt vettek a hitleri Németország elleni háborúban és a német békeszerződés megkötését kívánják, attól, hogy aláírják a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal, ennek minden következményével Nyugat- Berlin ve nézve, amelyet demilitarizált szabad városnak fognak tekinteni. A varsói szerződésben:) részt vevő államok kijelentik, hogy mint eddig is, az államokat megosztó problémák békés, tárgyalások útján való megoldását kívánják és remélik, hogy a nyugati hatalmak ugyanilyen józanul fognak hozzá e problémák megoldásához. Ha azonban e békeszerető politikára válaszként olyan cselekmények történnek, amelyek a Német Demokratikus Köztársaság biztonsága, szuverén jogai ellen, a béke érdekei ellen irányulnak, akkor a varsói szerződésben részt vevő államok teljes határozottsággal, minden rendelkezésükre álló eszközzel megvédik biztonságukat és megoltalmazzák a békét. (MTI) 200 ezer forint értékű társadalmi munka (Tudósítónktól) Az elmúlt év májusában kezdték meg a törpevízmű építését Szeghalmon. Eddig összesen 14 200 méteres szakaszon helyezték él a vezetékeket, összesen 60 kifolyóval. Felállították a hydroglobust és két víztárolót is építettek. Az eddigi költség közel ötmillió forint. Á próbaüzemeltetést június 5-én megkezdték. A vízmű építését és a hálózatbővítést segítette a község lakossága is: Ó66zesen 200 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a vezeték lefektetéséhez szükséges árkok ásásában és betemetésében. Ä társadalmi munka révén 12,6 millió forint helyett lényegesen kevesebbe kerül a vízmű építése. A vízmű eddig elkészült szakaszát előreláthatólag július elsején adják ált rendeltetésének.
