Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-09 / 133. szám

1962. június 9. 4 Szombat »« Összefogtak az utca lakói az igazságért LACZKÓÉK ÜGYÉT már is­merték Budapesttől Mezőkovács­­házáig, Mezőkovácsházától Bé­késcsabáig, de legjobban mégis Kaszaperen. Ott aztán az egész község beszélt arról, ami a Dó­zsa utcában történt. De az utca­beliek összefogtak, hogy kiderít­sék az igazságot. Mi is történt tulajdonképpen Kaszaperen? A Dózsa utca 79. szá­mú ház kicsi, rozoga, egy szoba­­konyhás, alacsony vályogépület. Melléképületeinek a falát az idő vasfoga kimardosta, egy része már összedőlt. Siralmas állapot­ban van. Senki sem irigyelheti lakóit, de talán mégis... Húsz évig voltak lakói a kis vá­lyogháznak Laczkóék. Az édes­apa még 1945-ben meghalt. A kis házat Laczkó Pál első felesége örökölte, aiki még annak idején el­adta, s azóta 15 évnél több idő telt el. Itt élte a maga egyszerű életét a nyolcgyermekes özvegyasszony. A gyermekek egy része már férj­hez ment, megnősült. A kenyérke­reső fiú katona. A kisebbek az or­szág különböző részein dolgoznak, de havonta, kéthavonta visszatér­nek szülőfalujukba. KORÁN TAVASSZAL az édes, anya is felköltözött Budapestre, egyik gyermekéhez, hogy néhány hónapra munkát vállaljon. A kis lakást a benne lévő szerény bú­tordarabokkal együtt a Kaszape­ren élő férjes lányára bízta, akik a kevés holmijukkal beköltöztek a lakásba. A bonyodalom ekkor kezdődött. A házigazda, amikor megtudta, hogy Laczkóné eluta­zott és a lakásba más költözött, azonnal elindította a lavinát. Elő­ször a tanácsházán kezdték ke­resni az igazukat. A tanácsnál meghozták az első fokú határoza­tot, hogy Galambos Sándornak — mármint a vőnek el kell hagynia a lakást a legrövidebb időn belül. Mivel jogcím nélkül költözött be, ezt a járási tanács is megerősítet­te. S ugyanakkor a battonyai bíró­ságra is áttették az ügyet, s ott hamarosan meg is született a dön­tés, Galambos Sándoréknak né­hány napon belül el kell hagyni a lakást, mivel jogcím nélkül köl­töztek be. De vajon való­ban jogcím nélkül költö­zött Galambos Sándor a lakás­ba? Az első és másodfokon is ezt állapították meg. De ki vette fi­gyelembe azt, hogy özvegy Lacz­­kónénak nem szűnt meg a bérleti viszonya, hiszen a kevés kis búto­ra is ott maradt a lakásban, s nem 63 zeneiskolai növendék hangversenye Mezökovácsházán A mezökovácsházi művelődési otthon patronólásában — töb­bek közt — zeneiskola Is műkö­dik, melynek június -10-én lesz év­záró növendék-hangversenye, me­lyen — a meghívott szülök és más vendégek előtt — 63 zeneiskolai növendék kívánja bebizonyítani, hogy tanáraik fáradhatatlan zene­oktatása nem volt hiábavaló. Az elöképzösök közül hárman harmonikán, tizennyolcán hegedűn és negyvenketten zongorán játsza­nak el gyermek- és népdalokat, Bartók, Kodály -műveit, Bach, Bee­thoven, Schumann, Brahms. Chopin, Mozart. Grecsaninov, Belij, Szer­ván,szki, Rimsz.kij, Türbe, Gu-rlit és egyéb szerzők alkotásait, amelyeket Olaxik Anna, dr. Harsányi Lászlóné, Merényi József zenepedagógusok tanítottak be. A zeneiskola ifjúsá­gi zenekarának műsorát és az álta­lános Iskolai énekkart Ketskeméty Jén-os karnagy vezényli, a zongo­ránál Merényi Erzsébet foglal he­­*et. jelentkezett ki a Dózsa 79. számú házból? Igaz, a kaszaperi tanács elnöke szerint nincs rendezve a nyilvántartó!? Pedig tudni illene azt is a kaszaperi tanácsnak, hogy Laczkónénak a bérleti viszonya fennáll, s albérlőnek azt vesznek fel( akit akarnak. A határozat pedig azért határozat, hogy azt végre is hajtsák. S az elesett csa­ládot egyik napról a másikra ut­cára pakolták. A Galambosék holmijukkal együtt kihordták a Laczkóék szegényes ágyait, ágy­neműit is. S a tanácsnál nagyot sóhajtottak, hogy az üresen ma­radt lakásba most már Kostyáli­­kék azt engednek be, akit akar­nak. Ki törődött azzal, hogy Lacz­kóék hajlék nélkül maradtak, hogy a katonaidejét töltő fiúnak nincs hová mennie, ' ha néhány napra szabadságot kap, s ha le­szerel. Menjen oda, ahová tud, menjen az anyja után, akinek se otthona, se lakása. NÉHÁNY NAP alatt új lakók érkeztek a kis házba. Véletlenül, vagy a szerencse jobbkeze foly­tán a tanácselnök unokatestvére. Igaz, Kostyálikék annak adják ki a lakást, ha megüresedik, akinek akarják. De megüresedett? Nem! Május 18—20-a körül hazajött a 15—16 éves • Laczkó fiú. Mint annyiszor, most is kopogtatott, de ajtót senki sem nyitott. Ha­talmas lakat éktelenkedett a konyhaajtón. Nem tudta mire vél­ni a dolgot, hogy kik és miért zár­ták be az ajtót. Késő este volt már. Mit volt mit tennie, leverte a lakatot és bement. Csak akkor csodálkozott el, amikor meglátta az idegen holmit. Saját holmiju­kat sehol sem találta. A szom­szédok mesélték pl, hogy mi tör­tént a napokban. A szomszédból — ahová elhordták a bútort — visszahozta és a régi helyére ál­lította. Nemsokára jöttek az új la­kók és mint a kutyát kizavarták. Éjszakára az eresz alá húzódott, de onnan is elüldözték. Másnap újból megjelentek a hivatalos szervek képviselői, és kiutasítot­ták a gyereket a lakásból, a visz­­szahurcolt bútorokkal együtt. A fiú ragaszkodott otthonához és nem engedelmeskedett a parancs­nak. A felnőtteken és a hatalmi embereken nem fog ki egy 16 éves fiú? Pofon csattant jobbról, balról. Miért ne tehetnék, hisz’ ők erő­sekül A gyerek magába roskadva zokogott. Az erősek pedig meg­fogták a szúette deszkákból ösz­­szeszegelt ágyat és az utcára, az árokba pakolták, s utána kilökték a síró gyereket. BIZONY összefacsarodott a szí­vük azoknak, akik a kisírt szemű gyereket láták az árokban guggol­va a rozoga ágyacskával, takaró­val. A május 20-i nagy vihar is az utcán találta, ahol agyonra ázva­­fázva aludt. Két éjjel aludt az árokparton, a harmadik éjjel az egyik szomszéd megsajnálta és behívta. Amikor a házigazdák je­lentették a tanácsnál, hogy a szomszédok befogadták, rossz né­ven vették. Még a kóbor ebet is sajnálja az ember, ha kiverve ut­cán csavarogni látja. Hát még az embert?! A tanácsnál csak úgy, röviden azzal utasították el, hogy menjen az anyja után. Május 22-én a fiú felkereste a járási tanácsot, ahol helyt adtak panaszának. Utasították telefonon a kaszaperi községi tanács elnö­két, hogy állítsák vissza az eredeti állapotot. Azaz Laczkóékat hagy­ják a lakásban. Június elsején a határozatot még nem foganato­sították. Vajon miért? Miért nem lehetett Tóthékat is olyan könnyen kipakolni, mint Laczkóékat vagy Galambosékat? A törvénytelenséget látták az utca lakói is összefogtak, hogy kiderítsék az igazságot. Sikerült nekik. Csepkó Eta A „kedvenc” Létezik egy szó, egy kifejezés, melyet ma már nemigen haszná­lunk, legfeljebb tréfából. Ez a szó a „kegyenc”. Uralkodók begyét elnyert embereket illettek ezzel a jelzővel, ami nem volt .rájuk néz­ve hízelgő, mert hiszen királyok, cárok, császárok kegyeibe férkőz­ni elsősorban hiúságuk legyőzésé­vel, aktívabb értelemben; talpnya­lással lehetett, miként azt Toldi ..rókalel'kű bátyja" is cselekedte. Persze nem mindegyik magas ran­gú volt az ilyesminek híve, miként a mi Mátyás királyunk sem, de ezeket a történelem ritka példák­ként tartja számon. A „kegyenc” kifejezés a napi szóhasználatból régesrég kikopott ugyan, de él egy halványabb mai változata, a kedvenc, mely azonban csak ak­kor tarthat számot a begyenccel való rokonságra, amikor időzője­­les hangsúllyal halljuk. Az efféle „kedvenc”, aki megtalálható az óvodáskortól az aggkorig az élet­ben mindenütt, olyan Jellembeli tulajdonságok és , erkölcsi fedezet nélküli előnyök útján-módján vált egyesek dédelgetett gyerekévé, emberévé, amelyekkel a nyílt, egyszerű, egyenes jellemek kép­telenek versenyre kelni — és nem is akarnak. Persze az idézőjelies „kedvenc” nem minden esetben tudatosan válik azzá, legalábbis a maga részéről nem. Helytelen, nem eléggé elítélhető szempont­ból hány felnőtt néz el olyan gyengeségeket egyesek gyerekei­nél, amilyeneket a másénál vagy a sajátjánál nem nézne el. „A” futni engedi ,,B” gyerekét annak csínytevése után, ahelyett, hogy nevelő módón rendreutaeítaná, mert hlát „B” olyan helyzetben van, hogy ha akarna, árthatna az előmenetelének, vagy pedig mert az nemrég szívességet tett neki, és Inát hogyan is „jönne ki” gye­reke rendreutasítása. Sajnos, nem is egy, de sok iskolában is dívik ez az idéző jeles kiedívenctenyész­­tés. Nem általános jelenség, dó mindenképpen káros. Semmiféle Gyári üiiásÉ, diákok, kereskedelmi dolgozók vizsgáztok oz MSZBT orosz nyelvtanfolyamának záróvizsgáján A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság Békés megyei titkárságá­nak szervezésében már évek óta működik Pribojszky Mihály gim­náziumi tanár vezetésével kezdő, haladó- és társalgó-fokú orosz nyelvtanfolyam. A nyelv tökéle­tes elsajátításához az előadónak és a tanfolyam hallgatóinak a Ä — 20—35 = kérdezi Ezer fehl ott diák a közgazdaságiban Az érettségi vizsgák kellős kö­zepén vagyunk. Ügy hallottuk, hogy a békéscsabai közgazdasági technikumban igen sok felnőtt is érettségizik, jóval nagyobb szám­ban, mint megyénk többi közép­iskolájában. Kircsi Istvánhoz, az intézet igazgatójához fordultunk, hogy tájékoztassa lapunkat. Első kérdésünk: — Milyen formában történik a technikumban a felnőttek oktatá­sa? — Kétféleképpen: a dolgozók esti iskoláján és levelező tagoza­ton. — Mióta járnak ide felnőtt ta­nulók, és milyen az érdeklődés? — Még 1948-ban megszerveztük, tehát közel másfél évtizede tart nálunk a „rendes korúakkal” pár­huzamosan a felnőttek oktatása. Kezdetben alig volt húsz tanulónk, ma pedig az a helyzet, hogy a dolgozók esti iskolájának és a le­velező tagozatnak együttes létszá­ma jóval felül van az ezren, s a „rendes korúakénak” majdnem háromszorosa. — Mi ennek a roppant érdeklő­désnek az oka? — Elsősorban, és döntő módon talán az, hogy a megye tíz-egyné­­hány középiskolája közül egye­dül ez közgazdasági jellegű, vagy­is olyan, amely könyvelőket,- sta­tisztikusokat, gazdasági tervező­ket nevel. Emiatt van például úgynevezett „kiegészítő” tagoza­tunk is, melyen olyan, gimnáziu­mi érettségivel rendelkező felnőt­tek tanulnak, akik adminisztratív munkakörben helyezkedtek el, és a szükséges szakismeretek meg­szerzése érdekében kiegészítő érettségit kellett tenniük. Az ily módon érettségizettek száma közel jár a hatvanhoz. — A másik két tagozatnál mi a helyzet? — A dolgozók iskolájában hu­szonkettőn, a levelezőknél negy­vennégyen érettségiznek most. Az összes felnőtt „diákjaink” között igen jó a nők arányszáma, ötven százalék. Mindkét részen nagy volt a szorgalom. A tanulmányi átlag erős közepes, ami dolgozó embereknél dicséretes tanulmá­nyi eredmény. —húr— titkárság minden technikai esz­közt, segédeszközt megad a nyelv mennél tökéletesebb elsajátításá­hoz. Például a kiejtési próbák alkalmával a hallgatók magnóba mondják szövegüket és ki-ki el­lenőrizheti, hogy kiejtése meny­nyire közelíti meg az eredetit, melyet hanglemezről hallhatnak. Az előző esztendőkhöz képest az érdeklődés egyre fokozódik. Mind többen vallják, hogy az orosz nyelv ismerete nagy segít­ség a mindennapi életben. A most zárult tanév hallgatóinak száma közel hatvan volt; korban és foglalkozási körüket tekintve a legváltozatosabb. így például: Bohus Ágnes, a jaminai 6. számú általános iskola hatodik osztá­lyos tanulója, aztán a Rózsa Fe­renc Gimnáziumból Lehoczky Miklós, a harmadikos, s a hat osztálytárs: Szikriszt Éva, Sza­bados Éva, Ferenczhalmi Anna Mária, Kerepeczky Judit, Zsolnai Mária, Fischer Katalin vagy a vendéglátó iparból Kocziszky György és a Kötöttárugyár dol­gozója, Fedorso János — hogy csak néhányat említsünk a hall­gatók sokaságából. Az MSZBT megyei titkára, Pankotai István és a tanfolyam vezetője, Pribojszky Mihály je­lenlétében a Balassi művelődési otthonban, az MSZBT helyiségé­ben sikeres vizsgával fejeződött be június 6-án a csabai orosz nyelvtanfolyam, mely után a résztvevők családias hangulat­ban maradtak együtt még soká­ig. H. R. és a kedvenc értelemben sem engedhető meg az, hogy a megye bármely iskolá­jában aszerint feleltessen vagy ne feleltessen, buktasson vagy ne, bármely nevelő, hogy valamely tanuló neki, személy szerint ro­konszenves-e vagy sem, szülei ba­ráti viszonyban vannak-e vele, „befolyásosaik-e” vagy sem. Egye­dül és kizárólag a tanuló igyeke­zete, szorgalma, közösségi maga­tartása (és-minden, ami ezalatt ér­tendő) leshet csak a tanító, tanár iránta való érzelmének alakítója. A pedagógus mércéjén, mérlegén a megmérendő a dliák, a gyermek kell, hogy legyen, nem pedig a körülményei, melyek őt meg nem érdemelt előnyökre tehetik alkal­massá. A nevelőnek egy-egy ta­nulója erkölcsi, jellembeli elbírá­lásánál, a nevelőtestületen és a szülőkön, kívül rendelkezésére áll még egy igen jó, megbízható „se­gédeszköz”, maga az osztály, az iskolások kollektívája. Nincs, jobb szemű, szigorúbb, igazságosabb bírája az iskola és benne a neve­lők és tanulók magatartásának, mint ez az ifjú közösség, a tanulók összessége. Ók, akik néme'y egye­­deikben rosszak, fegyelmezetle­nek, részrehajlók, összességükben sokszor igen tisztán látnak és vé­lekednek, nemegyszer felnőtteket érintő kérdésekben, problémák­ban is. Például nagyon jól tud­ják, hogy közöttük az osztályban, az iskolában melyik társuk a ked­venc, az igazi, az ékezet nélküli. Amelyik nevelő fáradságot vesz és kérdezősködik efelől, vagy „tit­kos szavalást” rendezne a kérdés­ben, meglepődne, hogy milyen nagy számban, akaidinaik valóiban a közösség szeretetére méltó igazi kedvencek. Az ilyenek jsmertető­­jeJei egyébként világosak; áldo­zatkészek, készségesek, szorgal­masak, szótartók, olyanok, akik­ben társaik többsége még nem csalódott. Az Hyenek legyenek a pedagógus kedvencei is, minden­kor.. Huszár Rezső Békéscsabán és Orosházán vendégszerepel a Magyar Jégrevű A külföldön is nagy sikerrel vendégszerepeit Magyar Jégrevű Társulat júniusban megyénkbe lá­togat. Az együttes már fellépett Moszkvában, Varsóban, Kievben, Prágában, Bratiszlavában, Isz­tambulban és még több helyen. Békés megyében a Jégmelódiák című zenés, hat képből álló mű­sorát fogja bemutatni. Június 12- én, 13-án és 14-én délután és este Orosházán, az új vásártéren ad műsort. 16-án, 17-én, 18-án és 19- én pedig Békéscsabán vendégsze­repei. Az együttes tagjai között van Botond Györgyi, Jurek Esz­ter, Nagy Marianna, Czakó György, Albert István, Regős Pál és még több neves művész. A Jégmelódiák című műsort Hor­váth Tivadar rendezte, a zene­kart Vujícsics Tihamér vezényli. A délutáni előadások 4 órakor, az esti előadások pedig 7 órakor kez­dődnek. ]utalomkirándulóst szervez a Hazafias Népfront Vésztőn (Tudósítónktól) A téli hónapokban 25 hallgató vett részt a Hazafias Népfront által szervezett kétéves ezüstkalá­szos tanfolyam előadásain. Ugyan­ennyién vizsgáztak is igen jó eredménnyel. A Hazafias Nép­front a jó tanulmányi eredmé­nyért jutalomkirándulást szervez a tanfolyamon részt vevőknek. A kirándulók Hortobágyra mennek, ahol megismerkednek az ottani állattenyésztéssel és tanulmányoz­zák a halgazdaság munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents