Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-06 / 130. szám
1962. Jűnius 6. 4 Szerda Tanulnak, hogy nagyobb legyen a szaktudás, a kereset, a megbecsülés A hatalmas csabai téglagyár I. számú telepén az egyik óriási kemenceépületben bolyongunk, keresve tanfolyamét végzett égetőket. A többemeletes munkahely valóságos labirintus. Ha segítségünkre nem siet Eigner Mihály, tűzoltó instruktor, aíki úgy ismeri ennek a behemót kemence-várnak minden zegét-zugát, akár a tenyerét, bizony eltévedünk. Végre! Ott valaki ténykedik. A fiatalembert Juhász Árpádnak hívják. Előfűtő. Szabadkozik, hogy ő nem végzett tanfolyamot. A csabai közgazdasági technikum levelező hallgatója ugyanis, és hát két „lovat” egyszerre... Igaza van. Továbbéltünk. Végre olyanra bukkanunk, aki februárban hathónapos „ógető-tanfoiyamot” végzett és mind a politikai, mind pedig a szakanyagból jelesre vizsgázott. Hatalmas szál ember, Kisvárdaá János. Mintha csak sok-sok éves munkásitapasztalatát és a tanfolyamon tanultaltat kívánná elvonultatni előttünk, világos szakszerűséggel magyarázni kezdi a tégla- és cserépégetés érdekes folyamatát. Nyombari szemlélteti is. Vas „piszkaiéval” leemeli a beszórónyilás fedelét, a „kapszldt”, s előttünk megnyílik az igazi pokol, a téglák, cserepek gyehennája, melyben fehér izzáság hevítetten „tisztulnak” csengő hangú, szilárd építőanyaggá. A régi szakember szemével vizsgálja az égetés fokát, s elégedetten bólint... Miközben visszahelyezi a „kapszlit”, kérdezés nélkül, szinte önmagának mondja: — Szeretem a szakmát. Azért szerettem tanulni is. Meg aztán érzem, hogy jobban becsülnek— A két utolsó szót jóleső hangsúllyal ejti ki. Oka van annak. Sokgyermekes parasztproletár fia, aki a múltban, bevonulásáig cselédsorban senyvedt. A felszabadulás után valamelyik személyzeti nyilvántartóban „hallomás alapján, csendőrnek” könyvelték el. Mire kiderült az igazság, addig bőven volt mellőzésben része. Mindez már a múlté. A maga és családja jövőjében bízó, szorgalmas munkásemberrel szorítunk kezet. Ám nemcsak ő, hanem a többi tanfolyamot végzett „belevaló ember,, is örvend az égetői szakképzettség elnyerésének, mint például Knyihár János, aki „civilben” nagy futballdrukker, itt van Lipták János, ő szabad idejében kedvenc szőlőjét gondozza, vagy az örök tréfamester, Zsilinszki Mihály, aztán Vrbovszky György, a szenvedélyes vásárlátogató, aki nélkül ipari vásár még nem múlt el Pesten, továbbá Urbán Pál, a galambok rajongója, és így tovább valamennyien érzik, hogy ezzel a tanfolyammal többetérőbbek lettek. A köztük lévő Bánszki Pali bácsi, aki 1935 óta él a gyárban, s aki a néhány napi szabadságon lévő Csicseiy János főművezető helyettese, azt mondja, hogy az egyes meg a kettes kemenceépület égetői közül ötvenhaton végezték el az „iskolát”. — Olyan, de olyan lázban volt itt mindenki! Látták volna csak, milyen ambícióval mentek az emberek — idézi Pali bácsi a fél év előtti hangulatot. — Persze akadt, akinek nem volt kedve hozzá, akinek csak átjáróházféle ez a mi gyárunk — mondja elkomolyodva. Búcsút mondunk az égetőknek, s azokhoz látogatunk, akik majd a vállalatnál folyó mindenféle szakmai 'oktatásról, továbbképzésről tájékoztatnak bennünket. Dénes Ferenc üzemi párttitkár, Kiss Gábor, az I. számú telep gyárvezetője, Sztankovics Gábor üb-titkár és Tóbiás Mihályné. a személyzeti iroda pártiskolán lévő vezetőjének, Kokavecz Lászlónak A helyettese felvilágosításából az alábbi összkép alakul ki: Az ország minden dolgozójához hasonlóan, a csabai téglagyárnak is érdeke az olcsóbb, jobb korszerűbb termelés, hiszen a jó és még jobb megélhetés kulcsa a termelékenység növelése. Ehhez azonban ma már nem elegendő a tisztán gyakorlati tapasztalat, a „rutin”, ezzel legfeljebb azonos szinten tartható a termelés. A jobb, korszerűbb és olcsóbb tégla- és cserépgyártás feltétele: teljesen elsajátítani és továbbfejleszteni a szakmát. A gyárvezetés a dolgozóknál ennek a megértésére törekedett. Kezdetét vette a ,,bemelegítés”. Szakmai előadásFelhívás a szülőkhöz Az elmúlt években a tanulóbalesetbiztositás díját a tanulók a beiratkozás alkalmával fizették be. Minthogy a jövő tanévre beiratkozni csak azoknak a gyermekeknek kell, akik most kerülnék először iskolába, vagy tanulmányaikat más intézetben folytatják, kérjük a szülőket, hogy a szünidőre is érvényes tanulébalesetbiztnsitás 5.— forint diját legkésőbb június 9-ig fizessék be az iskolában A tanulóbalesetbiztosítás 1962—63. évi feltételeiről az iskolában is kifüggesztett plakátok tájékoztatnak. Állami Biztosító 311 sorozatok, a gyártási technológiát ismertető szakelőadások kezdődtek. Ily módon sikerült az általános érdeklődést felkelteni. Ezután került sor egy motorvezetői tanfolyamra. Számtalan elektromos és robbanómotoros vontatót üzemeltetnek, ezért a balesetmentes, üzemanyagtakarókos és üzembiztos gépmozgatás fontos volt. Haitvaman végezték el. A már említett „égető-tanfolyam” múlt év őszén kezdődött és áprilisban ért véget. A résztvevők tüzeléstechnológiát és selejtmentes égetést tanultaik. Igen jó átlageredménnyel végeztek. Jelenleg művezetői szakképzés folyik, melyen országos érvényű Oklevélhez juthat a hallgató. A negyvenes létszámú tanfolyam érdekessége, hogy résztvevői között nemcsak művezetők, hanem brigádvezetők és olyan más dolgozók is találhatók, akiket maga a tanulás, a szakismeret-szerzés vágya sarkall. A vizsgák ősszel lesznek. Egyébként minisztériumi rendelkezés, hogy szakigényű munkakörben megfelelő tanfolyamot kell végezni. Ez alól a téglagyárban azok a szakirányú munkakörökben dolgozók kivételek csupán, akik már negyven évnél idősebbek, s legalább 10 éve dolgoznak a szakmában. A gyárvezetőségnek az az egyöntetű véleménye, hogy a téglagyárban még soha annyian nem kapcsolódtak a tanulásba, mint az utóbbi hónapokban. „— Na és? Mi ebből a haszon?...” — kérdezhetnénk egy ismert színdarab cinikus figurájának a szavaival? Sok! Nemcsak a tanfolyamot végzettek alapórabérének emelkedése bizonyítja ezt, hanem az a még közvetlenül le sem mérhető további kihatás, melynek következtében szakszerűbb, s így termelékenyebb lesz a munka ebben a gyárban is. Huszár Rezső Háromezer kilométer óránkénti sebességű személyszállító repülőgépeket gyártanak a Szovjetunióban Moszkva (MTI) Lapjelentések szerint a Szovjetunióban 1970-ig 3000 kilométer óránkénti sebességű lökhajtásos személyszállító repülőgépeket gyártanak majd. Ezek a repülőgépek a hang terjedésénél is lényegesen gyorsabbak lesznek. Szuperszonikus személyszállító repülőgépeket eddig másutt a világon még nem szerkesztettek, így tehát a Szovjetunióé az elsőbbség ezen a téren. Az említett repülőgépek 1980-ig már naponta legalább százezer utast szállítanak majd. (MTI) Eserötssás mérnök a TIT műszaki előadógárdájában — Kétszázezer hallgató a népszerű műszaki előadásokon — A népművelési idény végéhez közeledve, a Tudományé© Ismeretterjesztő Társulat műszaki szakosztályai megvizsgálták egyéves munkájukat, s összegezték az eredményeket. A tapasztalatok szerint a műszaki ismeretterjesztés jelentősen tovább fejlődik. Az elmúlt egy évben mintegy kétszázezren hallgatták a TIT előadásait az egyes iparágak legújabb technikai és technológiai eljárásairól, a nehéz fizikai munkák gépesítési lehetőségeiről, a termelés automatizálásáról. A TIT a műszaki ismeretterjesztést a jövőben tovább szélesíti, még hatásosabbá teszi. Ehhez az egyik legfontosabb feltétel, a iól képzett előadói gárda rendelkezésre áll: jelenleg körülbelül ezerötszáz mérnök segíti tevékenyen a műszaka ismeretterjesztést. (MTI) Diákok és rendőrök összetűzése Lisszabonban Lisszabon (AFP, TASZSZ) Heves összeütközésre került sor hétfőn a portugál fővárosban az egyetemisták és a rendőrség között. Az összetűzések során két professzor és több diák megsebesült. Az összeütközésre az adott okot, hogy 500 diák az orvoskar rektori hivatala elé vonult és letartóztatott társainak szabadon bocsátását követelte. (MTI) A szakma ifjú mesterei a postán A Békés megyei Postahivatal és a KISZ-szervezet nemrégiben kétnapos vizsgát tartott a megye fiatal postásai részére. A résztvevők A szakma ifjú mestere cím elnyeréséért tették vizsgát. A vizsgabizottságban az igazgatóság küldöttei és a megyei postahivatal vezetői foglaltak helyet. Mint Hrabovszki Mátyásnétól, a postahivatal KISZ-szervezetének titkárától megtudtuk, a fiatalokat a vizsgabizottság nagy követelmények elé állította. Hogy ez így volt, mi sem bizonyítja jobban: a 25 jelentkező közül csak 18-an tették le sikeresen a vizsgát. A szakma ifjú mestere címet elnyertek közül hárman kaptak aranyérmet. Közülük is kitűnt Tóth Valéria sankadi postatisztviselő, aki a főpénztári kezelésről magas szintű előadást tartott a vizsgabizottság nagy megelégedésére. Hasonlóan jól szerepelt egy másik aranyérbes kolléganője, Nagy Mária békéscsabai tisztviselő is. A postai szabályzat ismeretén túl a fiataloknak a szakma néhány igen bonyolult kérdésére kellett választ adni. Az ifjú mestereket megillető aranyérmesek teljesítették ezzel az Ifjúság a szocializmusért mozgalom két legfontosabb követelményét is. Országos és megyei pályázat az ismeretterjesztő előadások korszerű szemléltetésére Az ismeretterjesztés a népművelési feladatok megoldásának igen fontos része. A korszerű ismeretterjesztő előadások színvonalát a szemléltetés, a különböző szemléltető eszközök felhasználása lényegesen növeli, ezt a már több éves tapasztalat bizonyítja. Sajnos azonban a már kidolgozott és eddig használt szemléltető eszközök, módszerek nem elegendőek, és nem is a legjobbak. A szemléltetés megjavítása érdekében határozta el a TIT Békés, megyei szervezete, hogy az ismeretterjesztés munkásaihoz pályázattal fordul. A pályázat célja: minél jobb, és a célt minél hatásosabban szolgáló szemléltető eszközök készítése, azok használatának ismertetése. A TIT megyei szervezete által meghirdetett pályázat kapcsolódik a TIT Országos Titkársága által kiírt országos pályázathoz, ugyanakkor nemcsak központi, hanem egy külön megyei bizottság is felülbírálja a benyújtott szemléltető eszközöket. Lényegében tehát az elkészített szemléltető eszközöket mind az országos, mind pedig a megyéi pá-53 pedagógus nyári politechnikai továbbképzése a szabadkígyósi mezőgazdasági technikumban Békés megye általános iskoláiban mind nagyobb az igény olyan nevelők iránt, akik a politechnikai oktatásban szereplő szakágak valamelyikében teljesen otthonosak mind elméleti, mind pedig szakmai oldalon. Ez az igény a mezőgazdasági oktatásnál is erős, aminek hatására már évekkel ezelőtt elkezdődött a szabadkígyósi mezőgazdasági -technikumban ilyen irányú kéthetes nyári továbbképzés, mely minden nyáron folytatódott. Az idén június 28-tól július 11-ig tart a tanfolyam, s a négy nyáron át folytatott kéthetes továbbképzés 53 pedagógus hallgatója július 11—15. között vizsgázik. A tanultakat iskoláikban, a mezőgazdasági politechnikai oktatásban kitűnően hasznosíthatják majd. lyázatra be lehet nyújtani, a pályázat nem jeligés, nyilvános. Részt vehet rajta a társulat minden tagja egyénileg vagy csoportosan, a sajátmaga vagy a pályázó csoport által készített szemléltető anyaggal. A pályázatra benyújtható minden olyan szemléltetési anyag, eszköz, melyet a TIT tematikájához tartozó ismeretterjesztő előadásokhoz alkalmazni lehet. Különösen ösztönzi a TIT a műszaki, a mezőgazdasági és egyéb természettudományos területek * szemléltetését. Itt jegyezzűk meg, hogy a szemléltetést leginkább igénylő tudományágak részletes előadásokra felbontott témajavaslatáról bővebben az egyes szakosztályok vezetőségei nyújtanak felvilágosítást. A kiírás szerint több anyaggal is lehet pályázni, és a pályázatra magát a szemléltető anyagot, bonyolultabb esetben annak leírását kell beküldeni. Az elbírálásnál előnyben részesülnek a házilag, egyszerű eszközökkel előállítható, könnyen szállítható eszközök. Az országos pályázatra beküldött munkákból a TIT Országos Titkársága választmányonként a legjobb első hármat 1500 forintos, 1000 forintos és 700 forintos pénzjutalomban részesíti. A pénzjutalmakon kívül egyéb díjakat is kiosztanak. A megyei pályázatra érkezett anyagok legjobbjai 500, két darab 350 két darab 250, és két diarab 150 forintos pénzjutalmat kapnak. A pályázat beküldési határidejét minid az országos, mind a megyei pályázatna 1962. szeptember 1-ben állapították meg. Az országos & a megyei pályázatna szánt anyagokat egyaránt a TIT Békés megyei Szervezetéhez (Békéscsaba, Sztálin út 12.) kell eljuttatni. A pályázatok eredményhirdetése 1962. október 31-én lesz.
