Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-24 / 146. szám

1962. június 24. 7- Vasárnap SPORT SPORT SPORT Rendkívüli, kedvezményes átigazolások a labdarúgásban A Magyar Labdarúgó Szövetség Elnöksége az 1961/62. évi labdarúgó-baj­nokság befejezése után egyszeri rendkívüli kedvezményes átigazolást enge­délyez. Az átigazolás feltételei: 1. A bajnokság befejezése után bármely sportegyesületbe azonnal átigazolhatok azok az 1942—43- ban született volt ifjúsági játéko­sok, akiknek szereplésére a jelen­legi sportegyesületük nem tart igényt, s őket szabályszerűen ki­adja. Ilyen címen egy egyesület legfeljebb öt játékost igazolhat. 2. Az NB I-es labdarúgó-csapa­tok megerősítésére azonnal igazol­hatók a nem NB I-es csapatokból azok a játékosok, akik átigazolá­sukat kérik. Kiadásukat nem kell kérni a volt egyesületüktől. 3. Kedvezményes átigazolásban részesíthetők és bármelyik sport­egyesületbe igazolhatók azok az NB I-es labdarúgók, akiknek to­vábbi szereplésére a jelenlegi egyesületük nem tart igényt, és őket szabályszerűen kiadja. Egy sportegyesülethez háromnál több játékos nem igazolható. További rendelkezések: NB I-esnek számít az a csapat, amely jogot szerzett, hogy az 1962/63. évi bajnokságban az NB I- ben szerepeljen. Az NB Il-es és ennél alacsonyabb osztályú csapa­tok az NB I-es csapatok részére kettőnél több játékost nem köte­lesek átadni. Azok az NB Il-es és alacsonyabb osztályba tartozó egyesületek, amelyek játékosai­kat átengedték az NB I-es egye­sületek részére, kedvezményt kap­hatnak az átigazolási bizottságtól az ifjúsági korhatárt meghaladó játékosok, illetve az NB I-ből tá­vozott játékosok átigazolására. A megyénkhez tartozó NB Il-es vagy alacsonyabb osztályú egye­sületek, ha a kedvezményes átiga­zolást igénybe akarják venni, a fehér és kék színű átigazolási la­pokat a szövetségnél június 20-án kaphatják meg. A kérelmeket június 25-ig kell beadni a szövetséghez. Közvetle­nül az MLSZ-hez is beadhatnak az egyesületek átigazolási kérel­met Színészek — Újságírók örök rangadó Emlékeztetőül szánjuk e néhány sort a labdarúgás rajongóinak. Mint már megírtuk, ma délelőtt fél 11 órakor a VTSK Kórház ut­cai pályáján összemérik erejüket a színészek és az újságírók leg­jobbjai. Mérkőzésünk előkészületeit nagy figyelemmel kíséri a közvé­lemény, az általános hangulat megerősíti, amire mi már egyéb­ként gondoltunk, hogy a labdarú­gás szerelmesei ezen a meccsen akarják kiheverni a chilei világ­bajnokságon elszenvedett veresé­günk okozta bántalmakat. Ez így van akkor is, hogyha a bécsi ta­lálkozó homályosítani akarná a békéscsabai rangadó jelentőségét. KOZMOBIOLÓGUS NYUGDÍJAS ORVOS KÖRÖSTARCSÁN ÉL az első magyar kozmobiológus. Dr. Budai István nyugdíjas orvos negyven éve foglalkozik kozmobiológiai kutatással. Fiatal korában, pári­zsi tanulmányai és gyakorlata ide­jén keltette fel érdeklődését a koz­­mobiológia. Ez — mint az idős kutató elmondotta — a Föld lég­körének, a Földünk belsejében keringő elektromágneses áramok­nak és az égitesteknek az összes élő szervezetek felépítésére és működésére mind vonzó, mint ta­szító hatását kutatja. Tanulmá­nyai szerint az élőlények nemcsak hőből, elektromosságból és fény­ből merítik erőtartalékukat, ha­nem az életerő egy része — mint negyedik forrásból — az égitestek mozgási energiájából is származik. A világűrből jövő — a légüres tér ionizálásához hasonló — kozmi­kus sugárzások minden élőlény természetes elemei. Ha kiküszö­bölik. ez kárt okozhat a szerve­zetben. A kísérletekben például az ólomlemez alatt fiaztatott kí­sérleti nyulalk elvetéltek, vagy korcs utódokat hoztak a világra. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ után a Békés megyei faluban le­telepedett orvosnak az eltelt év­tizedekben félszáz cikke jelent meg külföldi, főleg francia szak­­folyóiratokban, többek közt a párizsi Revue de Pathologie Gé­­nérale et de Physiologie Cljrkque című folyóirat: A betegségekre való hajlam kozmikus eredetének kutatása, valamint Néhány meg­figyelés az égitestek és a földi elektromosság összefüggéséről cí­mű tanulmányát közölte. Dr. Budai István elmondotta, hogy külföldi kutatók elmélete szerint a napfolt-maximumoknak hatása van a járványos betegségek terjedésére. Több évtizedes megfi­gyeléséből ő is árra következte tett, hogy amikor a Föld a Nap közelében a Jupiter bolygót a legjobban megközelíti, ez az idő­pont is kritikus, veszélyeket rej­tő. Rendszerint ékkor járványos betegségek törnek ki Földünk több pontján. De, hogy hoí, arra egyelőre nem adhat választ a koz­­mobiológia. — Olyankor fordulnak elő tö­megesebben pillanatnyi elmezavar okozta drámák, öngyilkosságok, hirtelen halálesetek is — főleg az alkoholisták, a nagy dohányosok, feketekávézók és éjszakázok, il­letve az alkati gyengeséget örök­lött emberek köréből. Megmagya­rázhatatlan belső vérzések, to­vábbá az időjárás meglepő fordu­latai is — tél a nyárban, és for-A Békési Járműgyártó és Faipari Ktsz Békésen, Szarvasi út 14. sz. (tel.: 53) telepén elvállal min­dennemű fa- és vasipari javításokat közelebbről: bútorok, háztar­tási eszközök javítását, kocsik, mezőgazdasági szerszámok ja­vítását, elektromos háztartási gépek javítását, akkumulátorok töltését, villamos motorok te­kercselését stb., reszelők újra­­vágását, vasajtók, vasablakok, vaskerítések készítését, ióvasa­­lásokat stb., .továbbá biliárd­asztalok, dákók javítását, go­lyók csiszolását. Ugyanitt csa­varos dákóbőrök kaphatók. Vállalunk mindenfajta faesz­tergályos munkát. Gyors és pontos kiszolgálás! 361 A táborozás utol­só napjaiban olyan ,,huligánszerü tüne­mény eh" * ijesztgették az őrséget, sőt néha egy kicsit a tábor vezetőségét is. Ez lehetett az oka, hogy az úttörők között elterjedt vala­mi mese egy négylá­bú — ahogy ok mon­dották — kisértetmanóról. Állítólag az őrség egyik tagja még is leste egy­szer, de többre már nem „Jutotta” bá­torságából. Ez az erdei manó, kisér­tet, vagy mi a csoda, állítólag minden este eljön a táborhoz, megkerüli, s az­tán nemsokára visszamegy az erdőbe. Teszi ezt pedig éjféltájban, amikor a kísértetek ütemszerűen teljesítik a szokásos kisértési tervüket. Még akkor este sem maradt el — állítólag —, amikor pedig eléggé felverte az erdő és az éjszaka csendjét az előbb emlí­tett huligánok menekülő csörtetése, mi­velhogy a határőrségtől — kérésünkre — fegyveres segítséget kaptunk ellenük. Végül már kezdett engem is foglal­koztatni ez a sötét és a fantázia szül­te „erdei lény”. El is határoztuk, hogy végére járunk a dolognak. Egyik este megerősítettük a tábor védelmét és néhány pajtást — a bát­rabbakat persze — előretolt őrségbe helyeztük az erdőbe, 50—60 méternyire a tábor szélétől. Persze előtte alapo­san megbeszéltük a hadicselt. Fegy-Értesítjük a megye állami, tan- és kísérleti gazdaságait, állami gépállomásait és a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, hogy vállalatunk 1962. június 28-tól 1962. augusztus 15-ig aratási -cséplési ügyeleti szolgálatot tart Az ügyeleti szolgálatot munkaidő után hétköznap szombaton vasárnap tartjuk. 16,30-tól 19 h-ig, 13 h-tol 19 h-ig, 8 h-tól 13 h-ig Sürgős esetben fenti időpontokon túl, éjjel is adunk ki alkatrészeket felhasználóinknak. Békés megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat AGROKER 40045 A négylábú „kísértetmanó” verrel — mármint fokossal és zseb­lámpával — mindenkit felszereltünk. A legszigorúbb utasítás: a levél sem zörrenhet meg! A helyét senki nem hagyhatja el, bármit tapasztal! A meg­beszélt jelzésekre csak a szigorúan meghatározott feladatok hajthatók végre! Este tíz órakor helyezkedtünk el és úgy készültünk, hogy ha nem történik semmi, éjfél után egy óráig minden­képpen várunk. Nesze neked manó! Én az egyik tanártársammal a tá­bor legkritikusabb és legnehezebben védhető pontjára helyezkedtem el, ar­ra a részre, ahol az a „micsoda” állí­tólag megjelenik. Egymás mellett fe­küdtünk úgy, hogy látószögünk lezár­ja az előttünk sötétedő terepet. Csend. Becsületükre legyen mondva ezeknek az úttörőknek, még másfél órai hasalás után sem hallottunk egy moccanást sem. Azaz dehogynem... Valóban éjfél felé lehetett, amikor éppen előttünk valami halk zörej hal­latszik. Arrafelé nem volt előretolt őrség, ott csak mi tartottuk a frontot. A kollégám megérinti a kezemet, ő is hallotta. Most újra. Halk, surranó nesz, amelyről nem lehetett megállapítani, milyen távolról jöhet. A terep előttünk 30 méterig sík volt — ha leszámítjuk azt a néhány apró cserjét —, mégsem láttunk semmit. Viszont, akármi jön ott át, azt látni kellene. Bizony szégyen ide, szégyen oda, valami hűvösség szaladt végig a há­tamon. (Később megtudtam, hogy a mellettem lapuló kollégám ugyanazt érezte.) A zaj erősödik és szinte az orrunk előtt elérte az egyik szélső sátor mö­gött magasodó bozótost, amely alig néhány méterre tőlünk kezdődött el. És mi nem láttunk semmit. A bozót vagy tiz méter hosszan nyúlt el, de a mélysége is volt vagy ót lépés. Most már benne hallatszik a zaj, ott lehet áz a kísértet, vagy mi a ma­nó... A zaj ott már átcsapott erőteljes ro­pogásba. Olyan volt, mintha száraz gallyakat tördelne valaki, olyan, ami­lyennek leírták a pajtások. Tehát nem a fantázia szüleménye volt, hanem va­lóság. De mi a manó lehet? Az órámra nézek, amelynek fosz­foré szkáló mutatói éppen most csúsz­tak egymásra a ti­zenkettes szám fö­lött. Éjfél van. Eh! Majd mindjárt elválik! Megérintem az , őrködő partnerem kezét, és mind a ket­ten felugrunk. —■ A zseblámpák­kal ide világit min­denki — kiáltom élesen és pillanatok alatt erős fénycsóvák pásztázták a bokrot. — A külső őrség kinn marad! A belső védelem lámpájával állandóan a bokorra világítva körülveszi! A bozót­hoz nem mehet közel senki. Mint a katonák a csata döntő sza­kaszában, olyan gyorsan és pontosan teljesítette a belső őrség a parancsot. Egymástól két három, a bozótostól pedig mintegy nyolc méter távolságra bezárult a gyűrű. A zaj elhallgatott. A bokor olyan volt ebben a fényözönben, mint egy óriási fehér gomba. — Kovács, Pataki, Dénes — hangzik a további parancs —, a túlsó oldalról behatoltok a bozótba! Elöretartott fo­kossal és állandóan világítva keresztül jöttök rajta! Indulj! Alig zörren meg a bozót a csörtető lépésektől, előttünk megmozdul valami barna színű test. — Ott van! — kiáltja el magát az egyik pajtás, izgalmában elfelejt­kezve a kapott utasításról. De mire el­röppent a hang, már nem láttunk sem­mit. Aztán mint a villám vág felénk egy karcsú, hosszú testű fenevad. Ütésre lendülnek a fokosok. Az állat vissza­fordul, aztán újra felénk rohan. Két fokos csattan össze a levegőben. Az egyik ütni akart, a másik éppen ütésre emelkedett. Salamon pedig, aki felé ugrott a dúvad, ,,izgalmában" hanyatt esett, (Ahogy ő mondotta, va­lamibe megakadt a lába, amikor halá­los csapást készült mérni a kisértetma­­nóra.) Az pedig, mire felocsúdtunk, a ka­­pálódzó Salamon fölött átugorva, villámgyorsan eltűnt. Csak egy-két fo­kos repült utána, meg zűrzavaros csatakiáltásnak tűnő hangorkán. * A felfokozott izgalmak miatt szinte minden pajtás más és más állatot is­mert fel az éjféli látogatóban. Az egyik hiúzt, a másik medvét, a harma­dik pedig farkast vélt látni. De a több­ség megegyezett abban, hogy nem kí­sértetmanó volt, sőt abban is, hogy egy ravasz erdei róka miatt — amely minden éjszaka itt csemegézett a bokorba dobált csirkecsontokon — csináltuk ezt az általános mozgósítást, Kotlánk János dítva, viharkatasztrófák stb. — akkor történtek nagyobb számban. A kritikus csillagászati helyzetek meteorológiai zavarokkal is szok­tak együttjárni, nevezetesen töb­­bé-kevésbé durva időváltozások­kal, amiket a gyenge szervezetű vagy túlérzékeny betegek 24—48 órával előbb megérezhetnek — közölte az idős kutató megfigye­léseinek tapasztalatait.. . . A 72 ÉVES dr. Budai István le­velező tagja a párizsi összehason­lító kórtani társaságnak és a pá­rizsi asztrometeorológiai társaság­nak. A Bordeaux-i asztrómeteo­­rológiai társaság kozmobiológiai szakosztálya vezetőségi tagjául választotta tavaly. Legutóbb a belgiumi Louvain-i egyetem kli-. nikai könyvtára, valamint a po­zsonyi tudományos akadémia endokrinológiai szakosztálya kért a mostanában megjelent tanulmá­nyaiból másolatokat. Az idős ku­tató most könyvet ír a hjrtelen halálesetek kozmikus hatásáról. (B. L.) Orosz versenylovak árverése Londonban Jövő hónapban egy angliai té­ny ószló-árverésen 40 orosz lő'is el­adásra kerül. A forradalom óta első ízben fordul elő. hogy orosz lovakat kínálnak eladásra Angliában. . A különböző fajtájú tenyészlovak kö­zött vannak híres kozáklovak, de szerepelnek olyan fajták i6, ame­lyek Angliában eddig ismeretlenek voltak. Szakértők szerint az árve­résen bemutatásra kerülő orosz lo­vak messze felülmúlják az eladásra kínált angol tenyé&zlovakat. Elektromérnököt felveszünk, azonnal beköltöz­hető lakás van. Cím: Mezőhegyesi Cukorgyár Mezőhegyes 341

Next

/
Thumbnails
Contents