Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-23 / 145. szám
1962. Június 23, 4 Szombat Emlékezés az agrigentói táncíesztíválra Május 20-a, vasárnap, ez a nap volt részünkre a legfárasztóbb, de a legszebb is! A fesztivál részvevőinek színpompás felvonulása délelőtt kezdődött. A nagy meleg ellenére minden nemzet lánya, fia igyekezett kitenni maigáért. Ebben a rendezetlen „versenyben” sem maradtunk le mi, magyarok. Még itthon jól begyakoroltuk felvonulási templom-rom tövében épült szabad téri színpadon kezdődött délután. Ebben minden nemzet egy tánccal lépett fel. Mi és a csehszlovák együttes 2—2 táncszámot mutattunk be. Mikor a csabai fonót adtuk elő a közönség elragadtatásában át akarta törni a kordont. Az álarcos legény, a gólya, meg a lovak jele nete vastapsot kapott. Külön említést érdemel a Palotai táncunkat. Mikor aztán a felvonuláson megszólalt az agrigentóiaik (részéről hamar megismert és körükben közkedveltté vált zenekarunk, táncosaink pedig vég esteien végig, fáradtságot nem ismerve ropták a táncot, az út két oldalán a tömegen véglgviharzott a taps és zúgott a kiáltás: — Viva ungfoerese! — Éljenek a magyarok! Egyébként az olaszok szeretete Miklós vezette népi zenekarunk, mely sikert sikerre halmozott. Bármerre jártak, olasz barátaink már is kisebb hangversenyek rögtönzésére kérték őket. Este kilenc órakor kezdődött a táncolással egybefűzött, kötetlen záiróest. Ilyenkor szövődnek a „nemzetközi kapcsolatok”. Előkerül a papír, ceruza, s megkezdődik a cím-cserebere. Azonban ez és a páros tánc sem tudta feledtetni fiegész ottlétünk alatt végigkísért bennünket. Ennek több oka volt; így a történelem folyamán összekapcsoló közős 3 zabad® ág t ör ekvés eink emléke, a Szicíliában is nagyszámú baloldali érzelmű. haladó gondolkodású embereknek népi demokráciánk iránt érzett rokonszenve. az előző években itt járt és győ zelmeket elért magyar népitánc együttesek által keltett bizalom, s a bafeussista tanyák, ftük, de az egész kollektíva fegyelmezett, ked'r vés, közvetlen magatartása. Mindez így együtt az irántunk való rokonszeiw és szeretet forrását nyitotta meg olasz barátaink szívében. ▲ zöróeiüsor egy ókort római ataljainkkal azt aiz Izgalmat, melylyel — velünk együtt — az eredményhirdetést várták- Olasz barátaink ölelgettek, nyugtattak mindnyájunkat, de ez sem használt. Még a sok ilyen fesztivált átélt Búzás elvtárs, a Kaltúrkapcsolatok Intő zete részéről megbízott vezetőnk is le-fel járkált. Mikor már szinte pattanásig feszültek az idegek — éjfél—tizenkettő körül lehetett — megkezdődött az eredményhirdetés. A kié magyar csoport egymásba karolva, összebújva várta, hogy az otthoni munka és tanulás utáni soksok táncpróba, a rengeteg feláldozott szabad Idő meghozta^ méltó gyümölcsét? Gondolatban mindenki otthon, Magyaronszágon járt, és szeretteit biztatta: most legyetek velünk, drukkoljatok értünk! Dicsőséget hozzunk hazánkra és szülővárosunkra. Jaj, die nagyon éreztük a felelősséget! Egyszer csak felzúgott a közönség: — Éljenek a magyarok! Aztán előlépett a tolmács és közölte, hogy az agrlgentói népitáncfesztiválon Magyarország és Csehszlovákia megosztva nyerte az első díjat. Mi, magyarok a szicíliai kormány díját nyertük, csehszlovák barátaink pedig az agrigentói polgármester díját kapták. Lehetetlen leírni az örömet, boldogságtól piros arcokat. A hatalmas ezüstserleg kézről kézre járt. Hajnali háromkor már Indultunk te vissza Palermóba. Most még az eddigieknél is szebb volt a táj, elragadóbb a hullámzó tenger! Búcsúztunk a szép olasz földtől, és még valakitől, a sok olasz barátunk legkedvesebbjétől, Satsedo Calagerótól, a mi közkedvelt Linónktól, ö érkezésünk első percétől hozzánk szegődött, hűségesen velünk tartott mindenfelé és állandóan a segíts egünkre volt. Öt soha, egyetlen pillanatra sem lehetett eltéríteni meggyőződésétől, hogy a mi magyar együttesünk lesz az első. A bűcsűzáskor mindenkit megölelt, megcsókolt, s mikor az utolsó magyarhoz ért, hangos zokogásban tört ki, amiért el kell válnunk. Az olasz nép barátságát láttuk, éreztük ebben a fiúban. Még nagyon sokáig integetett utánunk, s egyre kiáltozta: — Viva, ungherese! — Éljen Itália! — kiáltottuk vissza. Minden szép és felejthetetlen volt, de mikor megérkeztünk a ferihegyi repülőtérre, mindnyájunkat egy gondolat, egy érzés hatott át: ___legjobb Itthon.” Gécs Jenő a Balassi KISZ táncegyüttes vezetője. Kiállítás a giccsről Békéscsabán a Munkácsy múzeumban A giccsfestők tevékenysége az egyén művészi ízlésének mérgezése, kulturális fejlődésének fékezője, mely ellen szervezett küzdelem folyik. Ennek a küzdelemnek egyik része az a központilag útnak indított vándorkiállítás, melynek Nagy az érdeklődés Csanádapácán Csanádapácán a nagy érdeklődésre való tekintettel három alkalommal kerül előadásra Csizmarek Apja lánya című vígjátéka. Az első két előadás június 24- én, vasárnap délután és este, míg a harmadik a következő hét derekán, 27-én, szerdán kerül színre. A E 20—35 - kérdezi A csabai pedagógusok nyári beosztásáról A napokban fejeződött be a megyei tanácsok művelődésügyi osztályvezetőinek országos értekezlete, mely — többek között — nagy jelentőségű határozatokat vitatott meg a pedagógusok nyugodt, egyenletes ritmusú munkakörülményeinek biztosításáról is. A pedagógusi munkafeltétel javítását a következő tanévtől például több adminisztratív munka, felesleges értekezlet megszűnte lésével segítik. A nyári szabadság zavartalanságának fontosságát is hangsúlyozták, éppen ezért vetődtek fel problémák a csabaiak körében, mert a városi művelődésügyi osztály minden csabai általános iskolai nevelőt öt teljes napra beosztott az iskolai napközi otthonokba. A teljes tisztánlátás érdekében felhívtuk telefonon Gajdács Pál elvtársat, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetőjét, és tájékoztatást kértünk az ügyben. — Miért vált szükségessé az ötnapos' beosztás? — A választ ott kezdeném, hogy a pedagógusok 52 napi szabadságából (a vasárnapokat is beleszámoltam) 16 napot a felettes oktatási szervek igénybe vehetnek, ha annak szükségét látják. A jelzett öt napra ezen a nyáron azért van szükség, hogy a több mint 500 napközis tanuló — a szokásos évközbeni létszámnak kb. 60 százaléka — nyári napközi otthonos foglalkoztatásának tartalmi színvonalát lényegesen felemelhessük. Eddig egy nevelő 40 gyermekkel ritkán merte elhagyni az iskolát, strandra, kirándulásra nem mentek, a 40 gyermeket nehéz volt összetartani. Most — a beosztással — elérjük azt, hogy egy nevelő csupán 20 gyermeket kap, ilyen kis csoporttal pedig sokkal nívósadban, hasznosabban tud foglalkozni. — A szokásos nyári napközi otthonos beosztás beszámít az öt napba, vagy azt még ezen felül le kell tölteni a pedagógusnak? — Természetesen beszámít, öt Gépipari vagy elektrotechnikust felvesz a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat 3érezés kollektív szerint. Jelentkezés Békéscsaba, Sallai u. 40. 358 napnál tovább senki be nem osztható. Ugyanakkor az irodai inspekciót megszüntettük. — Kik végzik a beosztás időpontjának kijelölését? — Az iskolaigazgatók. Szeretném még megjegyezni, hogy ezt az intézkedést a gyermekek érdekében hoztuk, jövőre viszont azt tervezzük, hogy a napközis tanulókat — a KISZ segítségével — üdülő jellegű táborokba visszük, ahol önként jelentkező pedagógusok látják majd el a felügyeletet és irányítják a táborok életét. Az idén azonban ezt már nem valósíthatjuk meg, ezért intézkedtünk a már elmondottak szerint. anyaga bejárta az országot: Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Dunaújvárosban és még számtalan helyen nagy tömegek élőtt bizonyította be, hogy mi is az az álművészet, mitől kell tartózkodniuk, mire nem szabad pénzt fecsérelniük a művészet kedvelőinek. A „Giccs a művészetben” című kiállítás a megyei és városi mű. velődésügyi osztály, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a TIT megyei titkársága és a fegyveres erők klubja támogatásával, a Képcsarnok Vállalat rendezésében ma, június 23-án, délután 16 órakor nyílik Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban. Megnyitó beszédet Nagy Ferenc, a megyei művelődésügyi osztály vezetője tart. A giccs-kiállitásnak egyébként Békéscsaba az utolsó állomása. Filmhírek MAROKKÓBAN egy csoport francia és algériai fiatal művész megkezdte A felgyújtott falu — Le village incendité — című film forgatását. Ez a mű Algéria krónikája lesz, s bemutatja a nép életét a forradalom kezdetétől a fegyverszünetig. • A PRAVDA TUDÓSÍTÓJA felkereste Szergej Bomdarcsukot, s kérte, nyilatkozzék új filmje, a Háború és béke előkészületi munkálatairól. Bondarcsuk elmondotta, hogy a filmben látni lehet majd a sengrabeni, borodinói, s az austerlitzl csatát. Ezekben a jelenetekben körülbelül 16 ezer statiszta vesz részt. A Szovjetunió Honvédelmi. Minisztériuma erre a célra egy katonai egységet jelölt ki. A katonák, szakértők vezetése alatt már most megfelelő kiképzésben részesülnek, hogy elsajátítsák az egykori harcászati módokat. A színészek kiválasztása még tart. Jttafdi az aram Történt etz Ür 1962. esztendejének, egy nyári reggelén, hogy Csöpike, a titkárnő ingerülten bekiáltott az igazgatójának: Ugyan, Topolya, mit ténfereg itt, inkább ugorjon le a boltba és hozzon nekem tíz deka. parizert! Az igazgató lerohant, hozott tíz deka parizert, két császárzsemlét, főzött hozzá egy jó feketét és bevitte tálcán Csőpikének, aki aztán a fejéhez vágott egy parizercsutkát. Ez volt a vég. Mégis el kell mondanom Topolya mentségére, hogy volt idő, mikor délceg, energikus igazgató volt. Akkoriban ajánlották neki Pirikét titkárnőnek. Piriké roszszul tudott gépelni, roszszul tudta a helyesírást, de valamit mégis jól tudott: hogy a férje felelős fővalaki a minisztériumban. Ezenfelül Piriké mindent kétszer csinált, de mikor Topolya figyelmeztette, bőgve rohant ki a szobából, hogy: ,,Micsoda egy undok, szekánt alak maga Topolya, de várjon csak, majd az uram megmutatja...” Topolyát végül is a természet törvényei szabadították meg Pirikétől, aki elment gyereket szülni, de azt is kétszer csinálta. Ikreket szült, hogy Topolyát bosszantsa. Hogy az új titkárnő, Csöpike férje is felelős fővalaki volt a minisztériumban, azt Topolya már babonás belenyugvással vette tudomásul. Annál is inkább, mert Csöpike egészen más volt. ö abszolúte semmit nem csinált se szimplán, se duplán, csak feketéket csinált duplán, de azt is ő itta meg. És elég volt egy fejcsóválás, már csattant is a fenyegetés: „Majd az uram megmutatja!...” A legnagyobb baj mégis az volt, hogy Csöpikének eszébe se jutott gyereket szülni. Topolya igazgatói méltóságától lassan teljesen megfosztva, egykedvű lett és dísztelen, mint egy karácsonyfa vízkereszt után. Ám mégis, mikor az említett végzetes reggeli alkalmával Csöpike a fejéhez vágta a parizercsutkát, Topolya lázadó lelkének utolsó nagy fellobbanásával ideglázba esett. Három napig félrebeszélt és a kusza badarságokból csupán egy visszatérő mondat volt tisztán kivehető: „Majd az uram megmutatja... majd az uram megmutatja...” Topolya szive azonban erős volt és túlesett a krízisen. Mikor lábadozni kezdett, örömmel konstatálta, hogy egy rokonvállalat iémerős igazgatója fekszik a szomszédos kórházi ágyon, szintén ideg, szintén gyógyuló. Midőn a kolléga megkérdezte, hogy mi idézte elő a bajt, Topolya megrázkódva az emlékektől, így felelt: — A betegségem okáról nem szeretek beszélni, de egy tanácsot adhatok: ha lehet, férfit alkalmazzon titkárnak; mert annak nincs férje. — Rossz tanács — Tévedt el a kolléga —, nekem férfi a titkárom, de boldogan kicserélném nőre. — Summa-summárum, a két igazgató titkárt cserélt, és ez mindkettőjük gyógyulását meggyorsította-Topolya újjászületve ment be a' hivatalába, melegen üdvözölte az új titkárt és meghagyta, hogy ha valamit nem. tud, csak kérdezze meg bátran, majd megmutatja< hogyan kell. — Az nagyon jó lesz — nézett rá bizakodva a titkár —, akkor tessék mindjárt. megmutatni, hogyan kell írni a mö betűt. Topolyát e pillanatban valami nagy-nagy nyugodtság szállta meg. Csak semmi izgalom, hiszen ez a világ legegyszerűbb esete. Szépen kifizeti neki a felmondási pénzt, és mehet. Ám, amikor ezt közölte, a titkár őszinte meghökkenéssel bámult rá: — Magának vagy elment az esze, vagy nem tudja, kivel beszél! De várjon csak, lesz itt olyan haddelhadd, hogy a fal is csirizes lesz! Majd a feleségem megmutatja! FÜLÖP GYÖRGY
