Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-22 / 144. szám
ÍME. június 22. 2 Péntek Kibővített ülést tartott a párt megyei bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) talma zásra több mint egymillió forintot fizettek ki. — Az eddig elmondottak — folytatta Szabó elvtárs — világos bizonyítékai annak, hogy az MSZMP Központi Bizottsága és a Szabó elvtárs beszámolójában ezután a megye tizenötéves távlati tervéről szólt: — További fejlődésünk perspektívája a második ötéves terv időszakán túlmenően is bizakodással tölthet el bennünket a megyei iparfejlesztés vonatkozásában. Most van kimunkálás alatt a megye tizenötéves távlati terve. E terv célja, hogy a belátható lehetőségeket reálisan felmérje, öszszefüggő vizsgálatok és számítások alapján megjelölje az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a szo— A pártnak az a fő célkitűzése — folytatta beszámolóját Szabó elvtárs —, hogy a dolgozó emberek életszínvonala, életkörülménye állandóan javuljon, hogy a második ötéves tervben a célkitűzéseknek megfelelően alakuljon. Ebinek feltételeit a népgazdasági tervek ütemezés szerinti megvalósítása adja. Tehát a jövőt a jelenben kell megalapoznunk. — Ami a második ötéves terv második évének beindulását illeti, a tények alapján nem lehetünk elégedettek. A lemaradások következtében idei feladataink, tennivalóink megnövekedtek. A múlt évvel ellentétben az idén egy sor szubjektív és objektív ok következtében az átállás nem volt zavartalan. Jelentős lemaradás mutatkozik — a tanácsi ipar kivételével — a minisztériumi iparban az év első öt hónapjában. A mi— Az állami ipar vezetésében — folytatta beszámolóját Szabó elvtárs — két veszélyes jelenséget lehet tapasztalni. Az egyik az önkormány politikai, gazdaságpolitikai irányvonala a gyakorlatban kiállta az idő próbáját. ciális és kulturális fejlődés irányát, arányait. — Többek között olyan kérdések feldolgozása szükséges, mint a megyében levő természeti kincsek, például a földgáz ésszerű felhasználása, az ipari bázis további ésszerű fejlesztése és a meglévő ipar mind gazdaságosabb kihasználása. Természetesen hasonló módon foglakoznak a különböző speciális munkabizottságok a távlati terv elképzeléseiben szereplő egyéb kérdésekkel is. nisztériumi ipari üzemek teljes termelése alig haladta meg a 83 százalékot. Ennek megállapítása után az előadó a lemaradás okait elemezte. Elmondta, hogy a vállalatok irányítását és vezetését az idei indulás előkészítésében és eddigi végrehajtásában az előrelátás hiánya jellemezte, melynek következtében a termelés nem volt ütemes. A minisztériumi ipar termelése 1962 januárjában mintegy 7 százalékkal alatta maradt a negyedéves átlagnak, amit márciusban túlmunkával igyekeztek pótolni. A túlóra-felhasználás az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest egészében és az állami iparban mintegy hatezer órával nőtt. öt hónap alatt az állami iparbsm 80 ezernél több túlórát használtak fel. i annak emelése igen fontos szerepet tölt be a magas szintű vezetés megteremtésében. — Ritkán tapasztalható, hogy egyes gyártási folyamatokat műszaki kutatás alapján változtatnak meg. Ennek oka elsősorban, hogy az igényeknek megfelelően nem tudjuk biztosítani a szükséges műszaki létszámot. Ügy gondolom, hogy valamennyien egyetértünk abban: a műszakiak pillanatnyi létszáma csak az üzemi termelésnek napról napra történő irányítását tudja ellátni, és csak kismértékben képes elmélyült előkészítő munkára. Ezután részletesen elemezte a műszaki állomány összetételét, képzettségét. Javasolta, hogy az üzemek alaposabban, átgondoltabb terv alapján biztosítsák a műszaki és közgazdasági szakemberek utánpótlását. Éljenek a vállalati ösztöndíj lehetőségével. berek nem a népgazdaság érdekeit védő szemléletből cselekednek, hanem azt másodlagosnak kezelve, saját személyi, egyénieskedő szemléletükkel, gyakorlatukkal kárt okoznak. Fegyelmezetlen munkájuk termelési kiesést vagy szükségtelen túltermelést idéz elő. Ilyen eset fordult elő a Békéscsabai Kötöttárugyárban. Több példát mondott el arra vonatkozóan is, hogy néhány vállalatnál olyan esetben is prémiumot fizettek ki, amikor ez indokolatlan volt. elégültség. Ennek egyik okát abban kereshetjük, hogy az elmúlt évek során jelentős eredményeket értünk el a termelésben. , — A másik negatív jelenség, hogy az üzemi demokratikus centralizmus kezd egy irányba, a centralizmus irányába eltolódni, és csorbul az üzemi demokrácia. Akiknek munkájában ilyen gyakorlat érvényesül, akár abból a meggondolásból, hogy így „könnyebb” és kényelmesebb vezetni, vagy így rövid idő alatt tudnak felmutatható eredményeket elérni —, hibás szemlélet következménye. Xt Az előadó részletesen elemezte azokat az okokat, amelyek az üzemi demokrácia csorbításához vezetnek. Bírálta az olyan vezetőket, akik semmi be veszik a munkások javaslatait, nem hallgatják meg őket és gyakran a pártszervezet véleményének kikérése nélkül döntenek fontos kérdésekben. Az ilyen vezetés óhatatlanul gyengíti a tömegkapcsolatot. Szabó elvtárs igen találóan mondta, hogy az üzemekben fellelhető, a fejlődést gátló fogyatékosságokat természetesen nem akarják csak a gazdaságvezetés zsebébe varrni. Mert, ha igaz az, hogy a gazdasági munka sikerei a jó párt-, szakszervezeti és KISZ-munka tükröződése, akkor az is igaz, hogy a meglévő gyengeségek, buktatok mércéi a párt- és a táisadalmi szervezetek munkájának is. A beszámoló ezután a párt- és szakszervezetek tevékenységével foglalkozott. Javítsuk az ipar pártirányítását — Az eddiginél többet, de főleg behatóbban, elmélyültebben szükséges foglalkozni — hangsúlyozta — az üzemi pártmunka, az ipari termelés alakulásával, a munkások között végzett tervszerűbb agitációs és politikai munkával, az iparirányítás fontos kérdéseivel. Különösen vonatkozik ez a városi pártbizottságokra, továbbá azokra a járási pártbizottságokra, melyek irányítása alatt területükön jelentősebb ipari üzemek vannak. Megemlítette, hogy nem mindenütt ismerik kellőképpen az Frankról megtudtam, hogy Karl. Mein lieber Karl! — írta neki a felesége Santiago de los Caballeros dominikai városból. A levelet az asztalon hagyta, a szobájában ... Régóta sejtettem, hogy német. Most már ennél jóval többet tudok. Pollack nem az igazi neve. Fischemek hívják. Az asszony j a gyerekekről ír, beszámol a csa! Iádról, nem kétséges tehát, hogy ! a felesége — Ingrid Fischer néven í él dél-amerikai otthonukban. ! Lestem az alkalmat, hogy le- I fényképezhessem Frank barátunjkat. Készítettem róla felvételt I elölről, jobbról, balról, jártában Jés ültében, óvatosan persze, nej hogy észrevegye. Még jó lehet va- Jlamire. A múltkor mellette álltam I a fürdőben a zuhany alatt, s a (hónalján hegedőst fedeztem fel, jegy elég nagy bőrfelületen. Akkoj ra volt, s úgy fénylett, mint egy j Napóleon-arany. Anyám fivére — I Benő bácsi — még otthon mesélte, Ihogy az SS-legényeknek szolgálatúik megkezdésekor bőrükbe teto- Iválták alakulatuk jegyét, ördögi egyes fontos, iparra vonatkozó párthatározatokat; így nem is tudnak jól munkálkodni végrehajtásukért. A szakszervezetekről szólva elmondta, hogy tevékenységüknek még mindig gyenge oldala a politikai nevelő és meggyőző munka. Végül az MSZMP VIII. kongresszusának előkészületeiről szólt: — 1962 a kongresszusra való készülődés éve — mondotta. — Ma a munka pártszervezeteinkben, üzemeinkben és az élet más területén mindinkább ennek jegyében folyik. Munkasikerekkel, a lehetőségeket maximálisan kihasználva, a munkások alkotni akarására építve kell eljutnunk a kongresszushoz. Ez nem lehetetlenség, hanem az élet realitása. Mindössze azon múlik, hogy mindenki a maga területén képességeinek legjavát adja, és ennek megfelelően irányítsuk a munkát is — fejezte be beszámolóját Szabó elvtárs, majd a határozati javaslatot a pártbizottság ülése elé terjesztette. Vezetni annyit jelent, mint előrelátni A beszámolóhoz és a határozati javaslathoz többen hozzászóltak. Kruzslitz elvtárs, a megyei tanács ipari osztályának vezetője, a tanácsi iparban dolgozó műszakiak helyzetéről beszélt. Elmondotta többek között, hogy az utóbbi esztendőkben javult a gazdasági vezetés színvonala, természetesen ez még nem elégséges. Berki elvtárs, a Békéscsabai Téglagyár igazgatója felszólalásában arról szólt, hogy üzemükben megvan az összhang a gazdasági, műszaki és mozgalmi vezetők között. Intézkedéseket dolgoztak ki, ezeket a munkásokkal is megvitatták, hogy az időjárás okozta termelési kiesést pótolják és a kongresszusi versenyvállalást teljesítsék. Csepregi elvtárs, a megyei tanács v. b. gyanúm támadt: — nem hagy nyugodni azóta — talán ugyanaz az orvos, aki Fort Jacksonban az orrom nyergével bajlódott — bőrplasztikai specialista volt — Frank hónalja táján is kiigazított valamit. Fort Jacksonból kijártunk Columbiába. öt mérföld a katonai rezervációtói a dél-karolinai főváros. Ott volt doktor H. Ch. Smith rendelője. Asztalán dermoplasztikai kísérletekről láttam felvételeket. Kíváncsi kisfiú voltam — ez még a legkezdetén történt, mielőtt áthajóztak bennünket Libanonba —, s érdeklődtem: mit mutatnak a képek, milyen célt szolgálnak az ilyen műtétek? „Elégett bőrfelületek pótlása” — magyarázta Smith doktor. „Ipari sérüléseknél, de olykor kozmetikai beavatkozásnál is igénybe veszik. Mint a sebészet minden ága, a háborúban ez a tudomány is sokat fejlődött.” Hallottam ilyesmiről — motyogtam. „Igen. A háború a sebészet nagy elnökhelyettese a tanácsi ipar múlt évi és idei termelési tapasztalatairól tájékoztatta az ülés résztvevőit. Várai elv társ, a városi pártbizottság munkatársa, a vállalatok összevonásának néhány visszásságáról, Kocsis elvtáz-s, az SZMT vezető titkára a termelékenység emelésének szükségszerűségéről beszélt. Vagyis az egyharmad-kétharmad arány biztosításáról, a szocialista brigádmozgalom szélesítéséről, valamint a normák rendszeres ellenőrzéséről, amiről a gazdasági vezetés és a szakszervezetek el-elieledkeznek. A vitában felszólaló Klaukó elv. társ elmondta, hogy az állami ipari irányítás és vezetés színvonalának megvitatását négy ok tette szükségessé. Először: az ipartelepítés mindjobban elői'ehalad a megyében. Másodszor: kontroll alá vettük a VII. pártkongresszus iparra vonatkozó határozatainak végrehajtását. Vagyis azt, miben mentünk előre és hogyan. Egyúttal ez a tanácskozás számvetés a megyei pártértekezlet előtt. Harmadszor: időszerű volt a vezetés színvonalának megvitatása. Negyedszer: ez a tanácskozás is hozzájárult ahhoz, hogy a hátralévő időt jól felhasználjuk, és eredményesen felkészüljünk a VIII. pártkongreszszusra. Klaukó elvtárs elmondta, hogy az ipari vezetés és irányítás az utóbbi időben javult. Emellett azonban a pártszervezetekre hárul a feladat, hogy a gazdasági vezetéssel együtt — éppen a megnövekedett feladatok miatt — gyorsítsák a fejlődést. Arra kérte a pártszervezeteket, hogy következetesen hajtsák végre a határozatokat, lépjenek fel a liberalizmus megnyilvánulásaival szemben. Az iparvezetésről szólva hangsúlyozta: elemezzék jobban a termelést, javítsanak a munkastíluson, ne engedjék ki kezükből a gazdaságos termelés folyamatosságát. Vezetni annyit jelent — mondotta —, mint előrelátni. A pártbizottsági ülés résztvevői Szabó Sándor elvtárs válaszadása után a beszámolót és a határozati javaslatot elfogadták, majd tudomásul vették a XXII. kongresszus anyagának feldolgozásáról előterjesztett írásos jelentést. A bejelentések után Klaukó elvtárs a pártbizottság ülését berekesztette. kísérletező terrénuma — mondta. — Frontorvos voltam.” — Hol? — kérdeztem. Nem felelt mindjárt. Majd csak annyit mondott: — Sokfelé, amerre a szövetségesek jártak. Mondom, nem hagy nyugodni most ez a felfedezés. Az embernek olykor különös megérzései vannak. Lehet, hogy túlságosan élénk a fantáziám, talán semmiféle reális alapja nincs az egész dolognak, mégis most már hajt a kíváncsiság, hogy ellenőrizzem: mennyi a közük megérzéseimnek a valósághoz? Olyan esetre nem emlékszem, amikor én kezdeményeztem volna a beszélgetést Frank Pollaekkal. Most mégis kerestem az alkalmat, hogy szóba hozhassam: — Ismertem egy szimpatikus orvost Columbiában. Magyar ismerőséről érdeklődött tőlem. Akkor nem tudtam neki felvilágosítást adni, később még úgyse — hiszen tudja, messze jártunk —, de most véletlenül hallottam erről a honfitársamról. Az orvos nevét viszont elfelejtettem. — ön nem járt Columbiában? — kérdeztem. — Jártam — bólintott Frank. — Régen? — Évekkel ezelőtt. — Mikor? — Régi katona vagyok — felelte. — ötvenegyben helyeztek a Készül a megye tizenötéves távlati terve A jövőt a jelenben kell megalapoznunk A második ötéves terv magasabb szintű irányítást és vezetést követel — Ahhoz, hogy megyénk állami iparának és vezetésének színvonalát reálisan értékelhessük — hangzott a beszámoló —, nem elégséges az elmúlt öt hónap tapasztalata. Szükséges ehhez az elmúlt néhány év tapasztalatát öszszegezni, hogy a valóságos helyzet, a megfelelő elemzés alapján a pártbizottság a legfontosabb feladatokat meghatározhassa. Az utóbbi esztendők tapasztalata bizonyítja, hogy a VII. kongresszus által meghatározott célkitűzések megvalósításában az állami ipar vezetése alapjában véve jelentős eredményeket ért el. A második ötéves tervben előttünk álló új feladatok, új helyzet magasabb szintű irányítást és vezetést követel. Következésképpen az üzemek rendelkezésére álló munkaerő összetétele, a műszaki állomány létszáma és képzettsége, illetve A vezető munkakörben dolgozók felelőssége — Világos tehát a feladat — mondta a többi között Szabó elvtárs —, hogy az üzemek vezetésének színvonalát javítanunk kell. Nagyobb igényességet kell támasztanunk a különböző vezető munkakörökben dolgozók iránt. Tapasztalható ugyanis a feladatok megoldásával szembeni igénytelenség, például az intézkedési tervek egy sor üzemben nincsenek kellő előrelátással elkészítve. — Helyenként találkozni olyan megnyilvánulással is, amikor egyes felelős beosztásban lévő em-Két veszélyes jelenség az állami iparban Vadász Ferenc: 17 Az GWÍlnty [/ÁS-S-ZCmíz Smith vagy Schmidt?
