Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-20 / 116. szám
6 1963. május 30., vasárnap EMLÉK IDÉZÉS Kicsiny ház a Körös-parton. A kertből virágzó fa illatát hozza a tavaszi szél. A lugasszerűen befutlatott verandán idős asszony pihen a nyugágyban. — Az édesanyám, nyolcvan éves — mondja Jeszenszky Judit megismerkedésünk után. Maga sem fiatal már, ezüstös haj veszi körül a finoman barázdált arcot. A szeme azonban most is fiatalosan, mosolygósán tekint vissza a vendégre, mint akkor régen... A néma tanú Fiatalok ülik körül az asztalt a kis verandán. Sokan vannak, még a faragott támlájú pádra is kerülnek. Az izgalomtól fűtött légkörben csillogó szemű, alig 22 éves lány viszi a szót. — Márpedig, ha nem adják meg, amit követelünk, sztrájkba lépünk. Velünk vannak a Rokka és a Merkur munkásai is — határozott, erős a hangja, mint aki megszokta a harcot, s nem ismer akadályt. Jól szavaztak a vezetőség tagjai, amikor Jeszenszky Juditot választották meg a Magyarországi Textilmunkásak Szövetségének békéscsabai helyi csoportja elnökévé. » Azóta de sok forró hangulatú gyűlés zajlott már le e kis verandán az ilyen tavaszi és nyári estéken. A berendezés — a hosszú asztal és a faragott pad — pedig néma tanúja ezeknek a viharos megbeszéléseknek. Akkor is hallgatott, amikor házkutatást tartottak a csendőrök, s most is hallgat, amikor az emlékek kelnek életre. Gondosan összekötözött iratok, még most is elevenen ható fényképek kerülnek elő a szekrény mélyéről, s az asztalnál ülőket valami megmagyarázhatatlan hangulat veszi körül, a régmúlt harcokra emlékeznek. Sztrájkoló munkások A vezetőség ülése után elsőnek a Hubertus munkásai állnak le. — Követeljük a bérek 10 százalékos emelését — szól a küldöttség vezetője az igazgató szobájában. A válasz: Nem! S az üzem munkásai sztrájkolnak. Másnap leáll a munka a Rokkában és a Merkúrban is. A Hubertus Angliának dolgozik exportra. Tudják ezt a munkások, s azt. is, hogy ha kitartanak még néhány napig, akkor a harcuk eredményes lesz. Az ezer tagot számláló textilmunkások szövetségének harcát támogatják a nyomdászok, a pékek, s más dolgozók is. — Hoztam egy kis ennivalót — állít be egy pék a sztrájkoló munkások egyik csoportjához, vállán hatalmas kosár, tele friss süteménnyel. — Legyen erejük kitartani — teszi még hozzá, s nyújtja a megrakott kosarat. Ettől kezdve naponta megjelenik a kosárral. A sztrájk eredménye: béremelés. A munkások kitartottak követeléseik mellett. Egy piros szegfű ára A nyolcvanéves édesanya feláll a nyugágyból, közelebb jön, hallgatja az emlékidéző beszélgetést, bólogat, mintha mondaná: bizony így volt. De nem szól semmit, csak néz a megsárgult papírokra, a régi fényképeiére. Tekintete elrévedezik, talán a régmúlt ifjúkor emlékét idézi. Május elsejére készülnek a fiatalok. A megbeszélés helye ismét a kis ház virágos verandája. — Meg kell ünnepelni, ez a mi napunk — szól az egyik ifjú. — De hogyan? Piros szegfűt már nem tűzhetünk a kabátunkra, annak nagy ára van. (Letartóztatás, börtön, esetleg néhány pofon). — Tudjátok mit?... a lányok vegyenek iel egyforma piros pulóvert. így vonultak ki május 1-én. piros pulóverben a Ban etika-fához a textiles-lányok. A letartóztatás A csendes beszélgetés közben kezembe kerül egy kép. A Textilmunkások Szövetsége VIII. kongresszusán a küldöttek között ott van Jeszenszky Judit is. Az ezer békéscsabai textilmunkás őt küldte el, képviselje a békéscsabaiakat, mondja él küzdelmüket, köve. teleseiket. S az alig 22 éves fiatal lány helytáll a kongresszuson is, de nem tört meg akkor sem, amikor házkutatások sorozata érte, s amikor csendőrök vitték el, mert Bielik Judittal, Békészky Máriával, Kiss Jánosaiéval, Máté Jánosnéva! és a többiekkel együtt terjesztette az ifjúság lapját, az Új Világot. Az évtizedekig tartó harcban nem fáradt el, éltette az az erő, amit a közösség ad az egyes embernek. A régi harcok emlékén elidőzve észre sem vesszük, hogy múlik az idő, hisz annyi mondanivaló lenne még. De hirtelen csapódik az ajtó, megjön a munkából a testvér, s mi újból visszazökkenünk a jelenbe. — Ö, hogy elment az idő, pedig nekem mennem kell — szól hirtelen, s máris rakja össze az asztalon kiterített iratokat, képeket, hogy újra a szekrény mélyén őrizzék egy harcos múlt emlékét. „Mennem kell” — így mondta s ekkor tudom meg, hogy — habár már nyugdíjas — ma sem pihen, n.ert most éppen a kerület egyik tanácstagjának beszámolójára hordja szét a meghívókat, szervezi a közönséget. Nem pihen, mert éi'zi, szükség van rá, s a hozzá hasonló régi harcostársakra. Mi pedig tanuljunk tőlük, becsüljük meg őket, megérdemlik. Kasnyik Judit Füredi komédiások L vadzáró, könnyű nyári operettet hirdetnek már több nap óta a színházi plakátok a város utcáin. Az új operettet, Hajdú Júlia Füredi komédiások című művét pénteken este mutatta be a színház, és a bemutatónak közönségsikere volt. Hagyomány, hogy az évad utolsó műsorváltozása ál-talábain valami vidám, kacagtató darabot hoz, könynyű operettet, ezért került műsorra a Füredi komédiások. Sajnos, a gyengébbek közül való, mind a zenéje, mind pedig a szövegkönyve inkább a nagy sikerű, már klasszikusnak számító operettek utáarérzése^nem sokkal több. Miről szól a darab? 1830 júliusában játszódik Balatonf őreiden, akkor, amikor a híres üdülőhelyre megérkeznek a magyar theátristák. A társulat jegyárusítója a lég-különbözőbb -módszereket és furíangokat veszi igénybe ahhoz, hogy minden jegyet eladjon az első előadásra. Igyekezete nem hiábavaló, sajnos azonban mégis azzá lesz, mert az osztrák hatóság nem engedélyezi a füredi magyar színház megnyitását. Ilyen körülmények között -ismerkedik meg Pataki Vilma, a társulat művésznője Sümeghy Károly ulánuskapitán-nyal, aki a so-rs — vagy inkább a szövegírók — szeszélye folytán -rövi-di időre a császári biztos helyettese lesz. Pataki Vilma megpróbálja kii-esáközölni Sümeghynél a színház megnyitásának engedélyét, közben azonban a játéknak indult szerelem komolyra fordul, s mindketten megszeretik egymást. A híres füredi Anna-bálon folytatódik a cselekmény — ez már a második felvonás —, ahol Duducz Gerö ma-rhakereskedő és Pepi tábornok elhatározzék, hogy pénzt adnak Vilmának, ha elhagyja Sümeghyt, azt a Sümeghyt, aki tulajdonképpen Duducz leányának vőlegénye. Vilma színieg elfogadja az ajánlatot, és ebből kerekedik a félreértés, mely alkalmat ad arra, hogy a második felvonás végén a szerelmesek összevesszenek és jusson cselekmény a harmadik felvonásra !s. Ebben aztán minden kiderül, minden jóra fordul, a szerelmesek egymáséi lesznek, és a kitűnő jegyei Zenés séta Szarvason című műsort kedden este közvetíti a Kossuth Rádió Mint lapunkban már közöltük, a Magyar- Rádió és Televízió népzenei rovata nemrégiben hangfelvételeket készített Szarvas zenei és kulturális életéről, A harmincötperces zenés, dalos riportműsorban szerepel a százéves Erkel Ferenc vegyeskar, a szarvasi nőtanács szlovák népi együttese, a Felsőfokú Óvónőképző Intézet két énekkara, az intézet és a helyi zeneiskola növendékei, vonószenekara, Kozák Lajos zeneiskolai igazgató vezényletével a szarvasi önkéntes tűzoltóegyesület híres fúvószenekara. Részleteket vettek hangszalagra az éppen vendégszereplő Békéscsabai Szimfonikus Zenekar és a békéscsabai Irányi utcai II. számú általános iskola énekkarának az Ifjú Zenebarátok Körében adott műsorából is. A Zenés séta Szarvason című színes műsort május 22-én, kedden este 18,30 órai kezdettel sugározzák a Ko'ssuth-adón, Halkovits János zenei szerkesztésében és Ballabás László összekötő szövegével. Síp helyett hangszóró A gyalogosok figyelmeztetésére kísérletképpen néhány útkereszteződésnél kézi hangosbeszélőt használ a rendőrség. Amennyiben az új módszer beválik, a forgalmas útkereszteződéseknél síp helyett ilyen tranzisztoros hangerősítőkkel látják el a forgalomirányító rendőröket. árusító, Bogdián is elnyeri szívszerelmét: Duduczék Múlik® nevű lányát. A cselekmény váza körülbelül ez. A szövegírók — Kaszó Elek és Tóth Miklós — igyekeztek a szokványos történetet úgy pergetni, és úgy díszíteni apróbb-cseprőbb epizódokkal, mellékszereplőkkel, mellékszálakkal, hogy kitölthessék a három felvonást, és a néző jól szórakozzon. Dicséretes, hogy az operett meséjét a XIX. század harmadik évtizedéből merítették, amikor különösen nagy tett volt magyar színésznek lenni. Méltó idézni ezt a kort, Kisfaludy Sándor korát, azt az időt, amikor Balatonfüreden mozgalom született — ezt az operett harmadik felvonásának befejező jelenetében nagyon szépen érzékeltetik —. hogy a dunántúli magyar színjátszás állandó köszímházat kapjon. Mint mondottam, az operett cselekménye — sajnos — mégis vérszegény, és a függöny felgördülése után nagyon sokáig várat magára az első, igazán őszinte kacagás. Persze, nemcsak azon mérhető le a zenés darab jósága, hogy mennyire és hogyan vidul a közönség, nem is erről van sző. Az viszont kár, hogy a szövegírók annyira tartózkodtak a jellemekből eredő karikírozó lehetőségek erőteljesebb felhasználásától, hogy akaratuknál is szürkébb jó néhány jelenet. Ha a rendező. Gáti Sándor nem követ el mindent, nem használja fel rutinjának gazdag tárházát, akkor nem írhattuk volna kritikánk első bekezdésében azt, hogy a bemutatónak közönségsikere volt. Gáti Sándor a korhűséget betartva igyekezett némiképp felemölni a szürkeség béklyójával eléggé megnehezített szöveget, e úgy pergetni a jeleneteket, úgy' mozgatni a szereplőket, hogy mindebből megteremtse a siker alapjait. Mégis vannak olyan pillanatok (különösen az első felvonásban), amikor elfárad a néző figyelnie, nem is annyira a sokoldalú ráhatástól, mely a színpadról sugárzik, hanem inkább attól, hogy a még olyan jó kedvvel és szívvel játszó, komódiázó színészeket is visszafogja a szövegkönyv bőbeszédűsége és keresettsége. Még egyszer: a rendezés nagy érdeme, hogy azt produkálta ebből az operettből, amit a színpadon láthattunk, egy olyan előadást, melyben azért néhány kitűnő színészi alakítás is kerül, és az összbenyomás van olyan értékű, hogy évadzáró nyári operettként jószívvel üdvözölhessük. A legjobb alakítások közül (színlap szerinti sorrendben) elsőnek Pataki Vilma színésznő megformálóját, Barcza Évát említhetem. Pa taki Vilma szerepe az énekesnőnek és a színésznőnek nem kíniái annyi lehetőséget tudása csillogtatására, mint sok más primadonnaszerep, Barcza Éva azonban a szűkebb keretek között is megtalálta azokat a pillanatokat, amelyekben szép élményt szerezihetet a közönségnek. Partnere, Sümeghy Károly — Buss Gyula. Sümeghyvel is eléggé mostohán bántak a szövegírók. Buss azonban könnyedén pótolja a hézagokat, szépen énekel, és jól érzi, hogyan válik a közönség előtt szimpatikussá a szerelmes ulánuskapitány, aki szerelméért még katonai karrierjét is képes feláldozni. A nevettetés mestere, és ezen a színházi estén — mint már annyiszor — a legjobbak között Cserényi Bélát is említenem kell. A sokoldalú színész most megint hű marad az operetthez, és Bogdán szerepében (különösen a harmadik felvonásban) nagyon eredeti, sokszínű és egyszerűen, die annál jobban felépített alakítást nyújt, ötletei sziporkáznak és ezúttal sem lő túl a célon. Kürti Lajos, mint Jósika, a tisztiszolga, elragadó, bővérű figurát teremt. Kitűnő. Nagyon jó! kerülte el a megszokott módszereket Beck György, aki Duducz Gerő örmény nagykereskedőt játszotta, tetszett Padur Teréz is Duduczné szerepében, Marinkovics Zsuzsa pedig (Malika, a leányuk) közvetlen és megnyerő volt. Otthon érzi magát a színpadon, kitűnően táncol — és ez nem kevés. A sok szereplőt mozgató darabból kiemelkedett még Demény Gyula találóan kairiklrozott Pepi tábornoka, Zeke László (Szépvölgyi. hősszerelmes), és Környei Oszkár (Kisfaludy Sándor). Basa György Kinsky császári biztos szerepét kapta. Kinsky szerintünk sokkal ridegebb és visszataszítóbb figura, alakítójának ezt kellene jobban érzékeltetnie. Béres Károly (Komlóssy, színigazgató) szépen, ízesen és érthetően beszél, a színpadi mozgás szabályaira azonban jobban kell, hogy ügyeljen. Jók voltak még: Fruzsina — Várnagy Kati, Arszlán — Borhy Gergely ás a pincér — Sándor Imre. Göth Sándor koreográfiája elsősorban a magyaros tán ereszeknél tetszett, Suki Antal díszlettervező ezúttal nem nyújtotta tudása maximumát, mely főként az első felvonás második képének díszletmegoldásában hiányolható. A zenekar Németh László karnagy vezényletével megtette, amit tehetett — bár nem a kritika végére kívánkozik — itt említjük meg, hogy a zeneszerző, Hajdú Júlia a Füredi komédiások muzsikájára nem kaphat kitűnő osztályzatot. Ehhez a meséhez, ehhez az operett-történethez sokkal dallamosabb és megragadőbb muzsikát kívánna a néző, és kívántak volna bizonyára a művészek is. Sass Ervin Pályázati felhívás A Békés megyei Pártbizottság marxizmus-leninizmus esti egyetemére A Békés megyei Pártbizottság felvételi pályázatot hirdet a marxizmusleninizmus esti egyetemének 1962/63-as tanévére. Az egyetem célja, hogy a párt-, állami, tömegszervezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók, vezető propagandisták szervezett oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. A tanulmányi idő 3 év. A hallgatók az első évfolyamon filozófiát, a második évfolyamon politikai gazdaságtant, a harmadik évfolyamon a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom történetét tanulják. A tantárgyakból negyedévenként beszámolnak és minden félévben vizsgát tesznek. A tanulmányi eredményükről az egyetem elvégzése után bizonyítványt kapnak. Ennek törvényes elismerését minisztertanácsi rendelet biztosítja. Évi tanulmányi szabadság: félévi vizsgák előtt 6 nap, évvégi vizsgák előtt 12 nap. Az egyetemen hetenként egyszer, hétfőn 2—5 óra között kötött foglalkozás van (előadás, osztályfoglalkozás), amelyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 179,— Ft, mely félévenként is fizethető. Az esti egyetemre felvételüket kérhetik azok, akik megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek, és a tanuláshoz szükséges marxista ismereteket már megszerezték. Az esti egyetemre pártonkívüli dolgozók Is kérhetik felvételüket. Nem kell kérni felvételüket azoknak, akik már azt eddig benyújtották a járási, városi pártbizottságok által. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek a marxlznuis-lenlnizmus alapkérdéseiből. A felvételi vizsga anyagát és idejét a pályázat beadásakor közöljük. A felvételi pályázatot a járási, városi pártbizottságok ágit. prop. osztályain beszerezhető kérdőíven kell benyújtani. A kérdőívhez mellékelni kell: 1. önéletrajzot; 2. Az illetékes pártszervezet ajánlását; 3. A vállalat, Intézmény igazolását jelenlegi munkakörérőL A pályázatot 1962. június hó 15-ig a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályára (Békéscsaba, Szabadság tér 17) kell megküldeni. MSZMP BÉKÉS MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA
