Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-20 / 116. szám
2 1963. május 30., vasárnap A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának első negyedévi jelentése (Folytatás az 1. oldalról.) vekedett. A megye összes gazdaságában 14,2 ezer számosállattal volt több, mint egy évvel korábban. A növekedés az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös állományában jelentkezett, a többi szektor állománya csökkent A megye szarvasmarha-állománya 1962. március 15-én 130,6 ezer volt. Az összes gazdaságban 9, ezen belül a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben mintegy 25, az állami gazdaságokban 14 százalékkal több, a háztáji gazdaságokban pedig 3 százalékkal kevesebb szarvasmarha van, mint egy évvel előbb. A megye sertésállománya 1962. március 15-én 623,5 ezer volt, s ezzel az eddigi legmagasabb szintet érte el. Az összes gazdaságban 14, ezen belül az állami gazdaságokban mintegy 48, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban csaknem 33 százalékkal növekedett a sertésállomány egy év alatt. Az állam jelentős beruházást biztosított minden évben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek fejlesztésére. 1962-re 122 millió forint építési beruházási hitelt irányoztak elő, mely 27,1 százalékkal több az 1961. évi teljesítésnél. Az első irányzat szerint megvalósulna négyezer szarvasmarha — mintegy 35 ezer sertés — és 165 ezer baromfi-férőhely építése. Ezen túlmenően a nagyméretű állatálomány felfutása szükségessé teszi, hogy a termelőszövetkezetek saját erőből is bővítsék az állati férőhelyeket. Az állami és szövetkezeti felvásárlás keretén belül 1962. «I. negyedévében vágómarhából, baromfiból és tejből többet vásároltak fel, mint a múlt év azonos időszakában. Áruforgalom Az áruforgalom alakulását — figyelembe véve a megye mezőgazdasági jellegét: a megye lakosainak 56,5 százaléka mezőgazdasági kereső és eltartott — jelentősen befolyásolta az 1961. évi aszályos esztendő, a hosszúra nyúlt kedvezőtlen télies időjárás. A kiskereskedelmi forgalom 3,2 százalékkal volt kevesebb, mint 1961 I. negyedévben. A bolti kiskereskedelmi eladásokban az élelmiszerek és a vegyes iparcikkek aránya fokozatosan nő, a ruházati cikkeké pedig csökken. A vendéglátás bevétele az I. negyedévben csaknem azonos volt az egy évvel előbbivel. A forgalom összetételében azonban kedvező irányú változás volt. Az ételek eladásából eredő bevételek aránya nőtt, az italoké^csökkent. Egészségügy Az egészségügyi helyzet az orvosi ellátás tekintetében általában javult, viszont sok megbetegedést okozott a negyedév második felében fellépett influenza-járvány. Ez növelte a táppénzállományt. Az influenza-járvány 82 ezer megbetegedést idézett elő, 176 esetben szövődménnyel. A betegek közül 11 939 fő táppénzállományba került, átlagosan négy napra. Halálozás négy gyermeknél következett be influenza következtében, kis számmal más okból, főként keringési szervi betegségben meghaltak között is voltak influenzás betegek. A megbetegedések megelőzésére előirányzott gyermekbénulás elleni oltást a közben fellépő influenza-járvány miatt az állami egészségügyi szervek nem tudták végrehajtani. Figyelemre méltó jelenség, hogy mindinkább növekszik az egészségügyi gondozásba vett üzemi dolgozók száma. Figyelmet érdemel azonban az is, hogy az állami gazdaságok elhanyagolják az üzemi orvosi állások szervezését, egyes ipari üzemeknél pedig alig végeznek munkaköri és alkalmassági szűrővizsgálatokat. Város-és községgazdálkodás A megyei községfejlesztési alap 1962. évi eredeti bevételi előirányzata — a megyei tanács adatai alapján — mintegy 80 millió forint, amely több mint 44 millió forinttal kevesebb az előző évinél. A tervezett társadalmi munka értéke 4 millió 702 ezer forint. Az 1962. évi községfejlesztési tervek megvalósítása révén a megyében ez év során is jelentősen bővül az út-, járda-, vízvezeték- és villanyhálózat. Hiányossága a községfejlesztési terveknek, hogy a csatornahálózat bővítésével nem számolnak a kívánt mértékben. Művelődésügy A negyedév végén 15 szélesvásznú mozi működött a megyében. A sarkadi és békési mozi szélesvásznúvá, a bucsai normálfilmessé való átalakítására ez év első negyedévében került sor. Ez évre tervezték a dévaványai és medgyesegyházi mozi szélesvásznúvá való átalakítását. A megyében az első negyedév végén 251 közművelődési könyvtár működött, melyek közül 171 könyvkölcsönző és három művelődési autó. A negyedév folyamán 2 új művelődési autót állítottak be, hogy a külterületi lakosság fokozódó művelődési igényeit ki tudják elégíteni. A Békés megyei Jókai Színház az első negyedévben 137 előadást tartott, csaknem annyit, mint 1961 I. negyedévében. Az első negyedévben tovább emelkedett a rádió- és televízióelőfizetők száma. Március 31-én 103 582 rádióelőfizető volt, 1294- gyel több, mint az év első napján. A rádióelőfizetők száma csak a községekben emelkedett, a városi előfizetők száma 64-gyel csökkent. A televízió népszerűsége is egyre nagyobb. A negyedév folyamán 1116-tal emelkedett a televízióelőfizetők száma, s számuk ezzel elérte a 6301-et, Az újonnan vásárolt készülékek tulajdonosainak mintegy 58 százaléka községekben lakik. Leváltották az ecuadori hadsereg vezetőit Guayaquil (TASZSZ) Julio Arosemena, ecuadori elnök elmozdította tisztségéből Car. los Arreguit, az ecuadori hadsereg főparancsnokát és Rafael Valdczt, a légierő főparancsnokát. Ezt követően Francisco Tamariz ezredes, hadügyminiszter benyújtotta lemondását. Az ecuadori hadsereg említett vezetői állandó nyomást gyakoroltak Arosemena elnökre és kényszerítették, hogy szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatokat Kubával, Lengyelországgal és Csehszlovákiával. Az Ecuadori Kommunista Párt Központi Bizottsága a szóban forgó eseményekkel kapcsolatban nyilatkozatot adott ki. Rámutat, hogy a hadsereg vezetőinek leváltása annak a kemény harcnak az eredménye, amelyet a munkások, a parasztok és a diákok a reakciós erők diktatórikus törekvései ellen folytattak. Ez az intézkedés — mondja a nyilatkozat — nemcsak az ecuadori reakciós erők veresége, hanem az amerikai imperializmusé is. (MTI) Általános sztrájk készül az argentin kormány gazdaságpolitikája ellen Buenos Aires (MTI) A hárommillió tagot számláló Argentin Általános Munkásszövetség május 20-ét ismét az általános sztrájk napjává kiáltotta ki, tiltakozásul a Guido-kormányzat gazdaságpolitikája ellen. A szakszervezeti szövetség jelentős fizetésemelést követel tagjai részére és bizonyítékokkal támasztja alá azt az állítását, hogy az utóbbi néhány évben a megélhetési költségek negyven százalékkal emelkedtek. (MTI) A Kara-Kum-csatorna Szovjet Közép- Azsia legnagyobb mesterséges folyójának, a Kara-Kum csatornának első szakaszát 1962. május 12-én Ashabadban, Türkmenisztán fővárosában ünnepélyes keretek között megnyitották. Az Ashabad'és Kizll Ajak település között megépített új öntözőcsatorna 800 km hosszú. A Kara-Kumcsatorna segítségével Szovjet Közép- Azsia egyik legszárazabb éghajlatú köztársaságában. Türkmenisz* ánban 10 millió hektárnyi termőföldet és 10 millió hektárnyi legelőt hódítanak el a sivatagtól. Vázabemutatók május 14—26-ig a bútorboltokban, az üveg-porcelán szaküzletekben, földművesszövetkezeti boltokban és az állami áruházakban. Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Szarvas, Sarkad, Battcnya, Dévaványa, Szeghalom, Füzesgyarmat, Tótkomlós, Mezőhegyes, Elek, Nagyszénás, Medgyesegyházsu 258 Konzultáció A szocialista államiság néhány kérdése A Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusa jelentősen hozzájárult a marxista államelmélet gazdagításához. A felhalmozódott tapasztalatok, a szovjet állam eddigi fejlődése alapján néhány kérdésben felbecsülhetetlen értékű megállapítást dolgozott ki az államra vonatkozóan. Ez a tény is bizonyítja, hogy a marxiz. mus-leninizmus élő és állandóan fejlődő tudomány. A marxista államelméletet — az élet követelményeiből adódóan és annak megfelelően — az alábbiakban gazdagította a kongreszszus. Először fogalmazta meg a proletárdiktatúra utáni állam lényegeként az össznépi államot. Meghatározta, hogy a proletárdiktatúra megszűnése nem esik egybe az állam elhalásával. Nem a proletárdiktatúra állama, hanem az össznépi állam fog elhalni a fejlődés bizonyos fokán. Ebből világosan látható — eddig nem volt ismert —, hogy az állam elhalása és a proletárdiktatúra megszűnése nem esik egybe. Kidolgozta a kongresszus a kommunizmus építése időszakára az össznépi állam feladatait. Elvileg és gyakorlatilag sokoldalúan tisztázta az össznépi állam erősítését, a kommunista önigazgatás kifejlődéséi. A szovjet szocialista állam fejlődésében két nagy szakaszt különböztetünk meg. Az első 1917- től, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmétől a szocializmus teljes győzelméig, a kom munista társadalom építésének kibontakozásáig tartott. Ebben a történelmi időszakban az állam lényege, jellege proletárdiktatúra, ami elkerülhetetlenül szükséges volt. A munkásosztály osztálypolitikája, a proletárdiktatúra kellett, hogy érvényesüljön, mert másképp lehetetlen a szocializmus felépítése. Egyedül a proletárdiktatúra államával volt lehetséges teljesen felépíteni a szocializmust, minden területen teljesen felszámolni embernek ember által való kizsákmányolását; dolgozóvá tenni a tár. sadalom minden tagját; kifejleszteni, megszilárdítani a szocialista termelési viszonyokat; megtörni a burzsoázia restaurációs kísérleteit és megakadályozni a kapitalizmus visszaállítását; védeni a külső támadástól a szocializmus vívmányait. A proletárdiktatúra teljesítette, megoldotta e feladatokat. Megszűntek azok az ökok és belső társadalmi körülmények, amelyek szükségessé tették a proletárdiktatúrát, s ezzel egy időben kialakult a szovjet nép erkölcsi-politikai egysége. Gyakorlati feladattá vált a kommunizmus építése. A második szakasz a szovjet állam fejlődésében a kommunizmus építésének időszaka, más szóval: az össznépi állam fejlődésének időszaka a kommunista önigazgatás kifejlődéséig. Az állam jellege össznépi állam, miután a proletárdiktatúra betöltötte történelmi szerepét. Jelenleg az össznépi állam az egész nép érdekeit és akaratát közvetlenül kifejezi. Még erősebben bontakozik ki az állam gazdasági szervező- és kulturális nevelőmunkája. A szocialista demokrácia nagymérvű kibontakozása megy végbe ma a Szovjetunióban, az össznépi demokrácia bontakozik ki társadalmi méretekben. Ennek útja — a dolgozók egyre nagyobb bevonása az állami ügyek intézésébe.
