Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-17 / 113. szám

4 1962. május 17., csütörtök Százhatvan éves a szarvasi gimnázium FILMHÍRADÓ A kapu nyitva marad — Jugoszláv film — Fordulatos cselekményei, ked-8 XVIII. században a vi­dék gondolkodó emberei mind nagyobb hiányát érezték olyan tanintézetnek, mely magasabb műveltséget nyújtana azoknak az ifjaknak, akiknek arra hajlamuk, akaratuk van. Az 1779-ben Tesse­­dik Sámuel által Szarvason léte­sített „Felsőbb népiskola” a me­zőgazdaság mellett a háziipart és kézművességet is megtanította az arra áhítozó if jakkal. Sokaknak azonban nem tetszett e kiváló egyéniség újítása, ezért támadták őt. 1802. május 19-én a Szarvason tartott protestáns egyházmegyei közgyűlés elhatározta, hogy — szakítva Tessedik reális irányvo­nalával — latin iskolát nyit. Az iskola helyéül Mezőberényt jelöl­te ki, mivel a meginduláshoz szük­séges feltételeket itt látták biz­tosítottnak. Ugyanez év novem­ber 1-én Skolka Andrásnak, a gimnázium első igazgatójának vezetésével 51 tanulóval meg is indul a tnítás. Skolka az ország minden részéből, de különösen a Felvidékről toborozta a diákokat és a tanárokat. Az utóbbiaknak alig volt fizetésük, mivel magát az iskolát is főleg adományokból tartották fenn. Emiatt a tansze­mélyzet igen gyakran változott. Az iskola sorsa bizonytalan volt. Az 1834. esztendőben a szarva­si Bolza grófok alapítványt létesí­tettek a tanintézet számára, és anyagilag biztosabb jövő remé­nyében még ugyanazon év őszén az iskolát át is költöztették Szarvasra. Az elkövetkező évek­ben egymás után keletkeztek olyan végrendeletek, amelyek pénzt ajánlottak az iskolk fenntartására, az eredményesen munkálkodó tanárok meg jutalmazására. Mind­ezek ellenére az áttelepített fő­gimnázium 1843-ig inkább csak tengődött, mint élt. A fellendülés a haladó szellemű tudós Vajda Péter, Ballagi Mór és Gregus Ágost idején, a szabadságharc előtti években következett be. A forradalom és a szabadságharc szolgálatával az iskola története fénykorát élte ezekben az évek­ben. A szabadságharc után a lé­tért való küzdelem, a század ele­jén az imperialista háború, majd ellenforradalmi rendszer oktatási politikája nyomta rá bélyegét a főgimnáziumban végzett mun­kára. Az iskola története folyamán sok kiváló tanárt és diákot adott a hazának, akik élen jártak a ha­ladásért, a nép felemeléséért ví­vott harcban. A megye egyik leg­régibb és legnagyobb iskolai könyvtára — mely főként ajándé­kozóknak köszönhette a múltban létét — sok tudománnyal foglal­kozó embernek adott kezdeti se­gítséget, hogy elindulhasson fel­felé ívelő pályáján. 8 századfordulón vezet­te az iskolát Benka Gyula, aki­nek vezetésével a gimnáziumban tanítóképzés folyt több évtizeden keresztül. A százhatvan éves gimnázium méltán lehet büszke sok kiváló volt tanítványára, akik öregbítet­ték nemcsak az alma mater, ha­­hem az egész magyar kultúra hír­nevét. Itt szívta magába a tudást Sá­­rosy Gyula, az Aranytrombita szerzője, a szabadság hű harcosa, itt tanult Orlad Petries Soma fes­tő, Petőfi Sándor rokona és barát­ja. Itt kedvelték meg az irodal­mat Gyóni Géza és Szabolcska Mihály költők. Székely Mihály ki­váló aviatikus nevét — hálából — iskolánk sportköre is felvette. De méltán lehetünk büszkék a ma élőkre is, köztük Melis György Kossuth-díjas énekesre vagy Tatay Sándor József Attila­­díjas íróra. Hazánk 1945-ben történt felsza­badítása megteremtette a lehető­séget az 1948-ban bekövetkezett államosításhoz, mely komoly mér­földkő az iskola történetében. Az államosítás tényével megteremtő­dött a lehetősége annak, hogy mo6t már ne csak egy-két hazafias gondolkodású tanár, hanem az oktatógárda valamennyi tagja a haladás és felemelkedés érdeké­ben nevelje az ifjúságot. A nép államának kultúrpolitikája kö­vetkeztében mind több munkás- és parasztfiatal került az iskolá­ba, hogy elsajátítsa a haladó tu­dományok alapját, hogy új hazá­jának igazi építőjévé váljék. Az iskola ma már minden vo­natkozásban az életnek nevel. Az élet a maga józanságával, sokré­tűségével, gyakorlatiasságával helyet kapott nálunk is. A ránk bízott ifjúság materialista világ­nézetének kialakítására törekszik mind a 26 tanár, akik örömmel ve­szik át nagymúltú elődeiktől mindazt, ami egyetemes, ami gyü­mölcsözően felhasználható a szo­cializmus építése közben is. Az 1958—59-es tanévben vezet­tük be a politechnikai oktatást, mely azóta az elvetett magból terebélyes fává növekedett. Ma már a 14 osztályból 8 vesz részt politechnikai képzésben, melynek fele a szocialista mezőgazdaság munkájával, a nagyüzemi gazdál­kodás „fortélyaival” ismerkedik. 8 százhatvan év előtti 51 tanulói létszám 479-re emel­kedett. Ifjúságunk többsége tag­ja a Kommunista Ifjúsági Szövet­ségnek. Iskolánk tanári kara és Június 2-án ünnepli fennállásá­nak 60. évfordulóját a csorvási földművesszövetkezet vegyeskara, amely az 1902-ben alakult Iparo­sok Dalegyletének jogutódja. A vegyeskar karnagya 35 év óta Gu­lyás Mihály általános iskolai ta­nár, aki mindig gondoskodott az utánpótlásról. Az általános iskola felső tagozatából most is 80 tagú énekkart alakított, akik közül ké­ifjúsága egy emberként vesz részt mindazokban a feladatokban, melyeket lüktető életünk, további felemelkedésünk megkövetel tőle. A százhatvan év útjai zegzugo­sak, hullámvölgyekkel telítettek voltaik. A gimnáziumot a kultúra terjesztésének gondolata hozta létre. Az előtte álló feladatok azonban jóval világosabbak, köz­vetlenebbek, mint születésének pillanataiban voltak, és ezek a feladatok már minden vonatko­zásban megegyeznek az egész ma­gyar nép érdekeivei. Feladatunk­nak tekintjük olyan kiművelt fők nevelését, akik képesek lesznek a kommunista társadalom felépíté­sére. A küzdelmes és sikerekben gazdag százhatvan évnek állítunk emléket, amikor emlékezünk mindarra, ami ez alatt az idő alatt történt. Ha azokhoz akarunk hűek maradni, akik a gimnázium élete során mindig a haladást, az újat szolgálták, akkor nekünk is min­den energiánkat az új szolgálatá­ba kell állítanunk. Ennek a szel­lemében rendezzük meg az idei, immáron második Gimnáziumi napjainkat május 18—19—20-án. A megemlékező ünnepségen kí­vül az Ifjúság a szocializmusért­­próbák, a szavalóverseny, a kul­túr- és sportműsor, a nagyméretű politechnikai és szakköri kiállítás a másfél évszázadnál öregebb, de megifjodott gimnázium munkáját, eredményét fogja tükrözni. Ün­nepi programunk azonban nem zárul le a tavasszal, hanem őszre az iskola magyar szakkörének önálló szereplésével folytatódik, amikor is a gimnázium volt taná­radnak és diákjainak irodalmi munkásságából kerülnek bemuta­tásra és elevenednek fel azok a művek, melyek időtállók, melyek a mai kor emberéhez is szólnak. Gazdag programunkkal azt is kívánjuk bizonyítani, hogy az új, a kialakulóban lévő mun­kaiskolának helye van a magyar közoktatásban, és éppen ezért ér­demes az úttörő szerepét vállalni minden olyan dologban, mely ez­zel összefügg, mely előbbre visz a kialakulóban lévő új iskolatípus felé. Dr. Gábris József igazgató sőbb majd a földművesszoveíke­­zet vegyeskórusának a tagjai lesz­nek. Kiss Rózsi, a MÉSZÖV művelő­dési előadója elmondotta, hogy a csorvási földművesszövetkezet vegyeskara a 60 éves jubileumot nagyszabású dalostalálkozó kere­tében ünnepli meg. Ez alkalom­mal a kórus régi tagjai jubileumi emlékérmet és vándorzászlót kap­nak a KPVDSZ Országos Köz­pontjától. A találkozón részt vesz­nek a megye legjobb kórusai, töb­bek között a kevermesi földmű­vesszövetkezet, a gyulai Erkel, a mezőberényi kultúrotthon, az orosházi Petőfi kultúrotthon és az orosházi Táncsics Gimnázium énekkara, valamint a békési föld­művesszövetkezet 22 tagú szalon­­zenekara. A találkozón részt ve­vő és fellépő kórusok között a MÉSZÖV igazgatósága mintegy 2000 forint értékű ajándéktárgya­kat oszt ki. vés történet ez a film, melyet Frantisek Cap rendezett. Komoly mondanivalója ellenére is derűs hangvételű, vidám epizódok sora. Napjainkban játszódik. Főhőse, Petar, árvaházban nevelkedett, idegenek közt hányódott fiatalem­ber, aki végre emberi melegség­gel találkozik. Már-már visszaél a rázuhanó sok szeretettel, mikor rádöbben, hogy alapjában kell Hétfőn reggel 8 órakor ezernél több Békés megyei középiskolás diák vette szívszorongva kezébe a tollat, hogy hozzákezdjen élete első nagy próbatételéhez, az érett­ségi vizsgához. Békéscsaba utcá­in a kora reggeli órákban a járó­kelőik sok kipirult arcú, ünneplő­be öltözött fiatallal találkoztak, akik már a legkorábbi vonattad érkeztek falujukból és a hirtelen támadt, erős szélben próbálták ka­vargó gondolataikat rendezni. A százhat éves Rózsa Ferenc Gimná­zium 15 tantermében 6 osztály kétszáznál több maiturandusa ha­jolt a pad fölé, s amikor felírták a táblára a két irodalmi tételt, amiből választani lehetett — a szemtanú pedagógusok szerint —, egyszerre elszállt minden ideges­ség az arcokról és a diákok ko­moly, higgadt megfontolással kezdtek hozzá a fogalmazáshoz. Okot adott erre a nagy nyugalom­ra az is, hogy minden tárni­lesz az emberek baráti jobbjára. Az őt befogadók köréből elindul, hogy bebizonyítsa megváltozását. A kapa azonban mindig nyitva áll a visszatérő előtt. A film min­den kockáján érződik, hegy alko­tói szeretik a fiatalokat és ismerik problémáikat. Petart Radomir Vergovics alakítja igaz átéléssel. Bemutatja a békéscsabai Sza­badság Filmszínház május Í7— ló előtt ott feküdt a padoa a „mindentudó” szöveggyűjte­mény is, mély a legnehezebb ese­tekben is biztos segítséget nyújt gazdájának. Meglepetés voSt a tanárok számára, hogy a diákok többsége József Attila Külvárosi éj című verséről írt értekezést. Nagyon kevesen választatták m érettségik történetében új: A filmy a rádió, és a televízió szerepe a művészi élmény felkeltésében s az irodalmi alkotások népszerűsí­tésében című, igen hálás té­mát. A magyar szakos tanárok ezért elhatározták, hegy a jövő tanévben gyakrabban beszélget­nek majd ehhez hasonló témáikról a diákokkal. Az írásbeE érettségi vizsgák kedden — szerdán a matematika és az orosz nyelv dolgozatírásával folytatódtak, ma kerül sor a vá­lasztott idegen nyelv írásbeE érettségijére is. H. A. É. M. Békés megyei Építőipari Vállalat ács szakmunkásokat vesz fel az Orosházi Üveggyár építkezéséhez és a vállalat egyéb munkahelyeire. Jelentkezni lehet: Orosházán az üveg­gyári munkahelyen és Békéscsabán a vállalat munkaügyi osztályán. Kazinczy u. 4. sz. fsz. 2, 15734 wm Űrhajósok konyhakötényben Május 5-én zajlott az első, nagyon földi jellegű együttműkö­dés Tyitov őrnagy és amerikai kollégája, Glenn között; az utóbbi washingtoni lakásának konyhájá­ban. A Glenn család va­csorára hívta meg Tyitov őrnagyot fele­ségével, Tamarával együtt. A vacsorát maga Glenn készítet­te a konyhában, Tyi­tov segítségével. Glenn úgy látszik, jobban ért az űrrepü­léshez, mint a hússü­téshez, mert a hús percek alatt elégett. A margarin sokkal forróbb lett, mint amilyen hőség volt Glenn űrkabinjában. A vacsorára érkező többi vendég egy pil­lanatig azt hitte, hogy lángban áll az egész lakás. Tyitov maga is kötényt kö­tött, és igyekezett kollégájával menteni, ami még menthető volt a húsbői, és a tartalékot már együtt sütötték ki. Szerencsére a szom­szédban egy közleke­dési rendőr lakott, aki motorkerékpár­ján percek alatt meghozta a zöldbor­sót, amit a két űrha­jós hiába keresett a hűtőszekrényben. Ké­sőbb derült ki, hogy Glenn felesége elfe­lejtette beszerezni « főzelékek A vacsora igent hangulatosan zajlott le. Glemn 14 éves lá­nya megállapította, hogy ez volt élete legkellemesebb esté­je. Távozáskor Tyito­­vék is meghívták Glennt családjával együtt egy moszkvai vacsorára. (Sz. L.j Nagyszabású dalostalálkozóra készülnek Csorváson megváltoznia, s akkor érdemes 20-ig. Megkezdődtek az írásbeli érettségi vizsgák a Viharsarok középiskoláiban Nagy segítség az irodalmi szöveggyűjtemény használatának engedélyezése

Next

/
Thumbnails
Contents