Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-04 / 102. szám
2 í>62. május 4., péntek A békés egymás mellett élés és a „hidegháború" Gorbach Washingtonban Az SZKP új programja és a XXII. kongresszus dokumentumai mélyrehatóan és minden vonatkozásban feltárták a békés egymás mellett élés fogalmát. „A békés egymás mellett élés — mondotta N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának beszámolójában — nem egyszerűen azt jelenti, hogy nincs háború, hogy ideiglenes, bizonytalan fegyverszünet van a háborúk között, hanem azt, hogy egymás mellett él két egymással ellentétes társadalmi rendszer, s ez az egymás mellett élés a háborúról, mint az államok közötti viták megoldásának eszközéről való kölcsönös lemondáson alapul. A békés egymás mellett élés feltételezi a gazdasági és kulturális együttműködés fejlesztését az egyenlőségi és a kölcsönös előnyök alapján, a nemzetközi munkamegosztás előnyeinek felhasználását valamennyi nép érdekében, s a kapcsolatok maximális fejlesztését a háború ellen fellépő erőkkel. A burzsoá ideológusok számos politikai spekulációjának tulajdonképpen az az értelme, hogy a békés egymás mellett élés nem más, mint a „hidegháború” egyik formája. Szerintük ez az „erőpolitikával”, a fegyverkezési hajszával, a „szakadékpolitikával” és a „félelem egyensúlyával” stb. azonos fogalom. így például H. Hudson, az oxfordi egyetem tanára azt állítja, hogy a Szovjetunió a békés egymás mellett élésről beszél ugyan, de „valójában nem törekszik együttműködésre”, csupán „el akarja kerülni a közvetlen katonai konfliktust” a számára nem megfelelő pillanatban. A békés egymás mellett élés... csupán a hidegháború más elnevezése, írja Hudson „A kommunizmus problémái ” című szovjetellenes folyóiratban, amelyet a szélsőségesen reakciós körök adnak ki az Egyesült Államokban. A. F. Mosley, a New York Times Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsának tagja, a New York Times Magazin hasábjain kijelentette, hogy a „békés egymás mellett élés... háborút jelent, amelyet minden lehetséges eszközzel folytatnak, kivéve a termonukleáris összecsapást.” A békés egymás mellett élés gyökeresen, elvileg különbözik a „hidegháborútól”, s az agresszív imperialista külpolitika más konkrét megnyilvánulásaitól és doktrináitól, mert kizárja a háború felhasználását a politika eszközeként. A Szovjetunió cs más szocialista országok a békés egymás mellett élés politikáját folytatva abból indulnak ki, hogy elismerik az államok egyenjogúságának elvét, a belügyekbe való be nem avatkozás elvét, a szuverenitás és a területi integritás szigorú tiszteletbentartásának elvét. Ezzel szemben, az imperialista vezető körök, ha szóban el is ismerik, a gyakorlatban lépten-nyomon megszegik ezeket az elveket. A szocialista és az imperialista külpolitika közti gyökeres különbség alapja az, hogy a szocializmus és a kapitalizmus természete, jellege és belső törvényszerűségei mélységesen különböznek. E különbségek ellenére azonban korántsem lehetetlen az új háborúk elhárítása. A világszocializmus egyre messzebbmenő befolyást gyakorol a nemzetközi kapcsolatok jellegére és tartalmára. A szocializmus és a kapitalizmus lényege és politikája közti ellentét nem gördít leküzdhetetlen akadályokat az elé sem, hogy hatékony együttműködést teremtsenek meg a két rendszer államai, köztük a Szovjetunió és a fő imperialista országok között. Mi ennek az együttműködésnek a platformja? Politikai téren az, hogy valamennyi államnak és népnek kölcsönös érdeke a termonukleáris világháború elhárítása. A burzsoázia értelmesebb képviselői arra a következtetésre jutnak, hogy korunkban a háború nem lehet a két rendszer ideológiai vitájának megoldási eszköze. A jelenlegi stratégiai helyzet lényege az, hogy a szocializmus olyan hatalmat jelent minden téren, a^nely öngyilkossággal teszi egyenlővé az imperializmus számára az új világháború kirobbantását. Gazdasági téren ezt a platformot az általános világgazdasági viszonyok jelentik, amelyekről Lenin azt mondta: „Van egy erő, amely nagyobb, mint bármelyik ellenséges kormány vagy osztály 6hajat akarata és elhatározása — ez az erő: az általános világgazdasági viszonyok...” Korunkban, amikor erősen összeszűkültek a tőkés világ határai, s állandóan növekszik a szocialista országok részaránya a világgazdaságban és a világkereskedelemben, maga az élet készteti a tőkésállamokat arra, hogy rendezzék és bővítsék gazdasági kapcsolataikat a Szovjetunióval és a szocialista világrendszerrel. Ilyen formán a békés egymás mellett élés elve nem a szovjet kormány „taktikai manővere”, ahogy a polgári politikusok próbálják beállítani, hanem a szocialista államok külpolitikai tevékenységének alapvető programtétele. A békés egymás mellett élés dialektikus folyamat, amelynek keretében a szocializmus és a kapitalizmus között folyó heves osztályharc szervesen összefonódik a két ellentétes rendszer államainak a béke fenntartásának érdekeit szolgáló együttműködésével. Az SZKP számos objektív tendenciára támaszkodva száll síkra a békés egymás mellett élésért. ♦ De a tartós béke biztosításához,! mint a XXII. pártkongresszus ha-* tározatai hangsúlyozzák, arra van* szükség, hogy a legtevékenyeb- > ben és a legcéltudatosabban har-J coljunk a háborús veszély fő fész-* keinek felszámolásáért, az alapve-* tő nemzetközi problémák megöl-J dásáért. I A szovjet nép, és a világ béke-» szerető erői nem kímélik erejüket,* hogy biztosítsák a szigorú nem-* zetközi ellenőrzéssel megvalósuló • általános és teljes leszerelést. * A szovjet kormány az európai } béke és biztonság biztosításának « törekvésétől vezéreltetve különle-J ges jelentőséget tulajdonít annak,« hogy felszámolják a második vi-« lágháború maradványait. A Szov- , jeunió eltökélte, hogy megköti a > német békeszerződést és rendezi a ’ nyugat-berlini helyzetet. A teljes j erővel kibontakozó nyugatnémet > militarizálás fényében különös- J képpen világosan látszik, hogy > szükség van ezekre az intézkedő- • sekre. I A béke erősítése érdekében * véglegesen meg kell szüntetni♦ a gyarmati elnyomás minden < megnyilvánulását, vissza kell ad- * ni a Kínai Népköztársaság törvé-f nyes jogait az ENSZ-ben, lényege- J sen meg kell javítani az ENSZ * mechanizmusát, tovább kell bő- > víteni a gazdasági és kulturális ] kapcsolatokat minden ország között. ’ ' Az SZKP programja és a XXII. pártkongresszus dokumentumai megnyitják az emberiség előtt azt a nagyszerű kilátást, hogy biztosíthatja a békés egymás mellett élést arra az egész időszakra, amelynek folyamán meg kell, hogy oldódjanak a világot ma megosztó társadalmi és politikai problémák. „A kommunizmus történelmi küldetése, hogy megszüntesse a háborúkat, megteremtse az örök békét a földön” — mondja az SZKP programja. Mélységesen törvényszerű, hogy ezt a roppant humánus feladatot Lenin pártja tűzte ki, amely korunk esze, becsülete és lelkiismerete, s amely a nép szolgálatában látja tevékenységének egész értelmét. (Folytatás az 1. oldalról) együtt, 102,6 százalékra teljesítették. A túlteljesítés 83 százaléka a termelékenység emelkedéséből származott. A vállalatok műszaki helyzete jelentősen javult. A gyomai és gyulai nyomda bővítését és gépesítését befejezték. Az élelmiszeripari vállalatok 103 százalékra teljesítették tavalyi tervüket. A múlt évben a sütőipar is jelentős műszaki fejlődésen ment át, valamennyi vállalat új megmunkáló gépeket kapott. A jelentés továbbá megállapítja, hogy a jövőben az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a gazdasági és műszaki vezetők szakmai képzésére. Amint Kruzslitz elvtárs elmondotta: a vállalatok nem gondolnak eléggé előre, s így nem élnek a vállalati ösztöndíj lehetőségével, amelyekkel pedig néhány év múlva műszál« szakembereket nyernének. A vitában felszólaló CsolXák elvtárs elmondta, hogy a megye tanácsi vállalatai elsősorban az áru(9.) Délutáni műszakosok voltak Magdával együtt, a fiúk délelőtt dolgoztak. De délután ők is bejöttek az üzembe. A nagy csarnok sarkánál vártak a két lányra. Este fél 11 lehetett, amikor mindenki elhagyta már az öltözőket. A két lány kivette a szekrényből a zsákot, s lecipelte az udvarra. Mari nem is sejtette, hogy a zsákban minden más van, csak éppen szurok nem. A fiúk elvették tőlük, aztán elindultak az iroda felé. A gyárudvar már kihalt volt, csak néhány munkás tartott még a kapu felé... Az irodaépület ajtaját Forrai egy álkulccsal pillanatok alatt kinyitotta. Mind a hatan bementek a lépcsőházba, s bezárták maguk mögött az ajtót. Marit az elsőemeleti folyosónál állították le, hogy figyeljen, s bárki közeledne, azonnal füttyéntsen egyet, ök pedig öten elindultak a pénztárhoz. A folyosón felhúzták a lábukra a filcpapucsot, kezükre a kesztyűt és elkezdték feszegetni a pénztár ajtaját. A négy erős fiatalember New York (MTI) Dr. Alfons Gorbach osztrák kancellár külügyminisztere, dr. Bruno Kreisky kíséretében — úton Washingtonba — szerdán New Yorkba érkezett. Az osztrák kancellár a repülőtéren összegyűlt újságírók előtt beismerte — jelenti ki a Reuter —, azért keresi fel Kennedy elnököt és az amerikai kormány más tagjait, hogy nyélbe üsse a semleges Ausztria csatlakozását az európai gazdasági közösséghez, Moszkva (TASZSZ) Dr. Gorbach osztrák szövetségi kancellár 1962. júniusának második félében hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. Gorbach Nyikita Hruscsov szovjet termelést szorgalmazták, s elhanyagolták a lakosság szolgáltatójavító tevékenységének fejlesztését. Ezért javasolta, hogy már az idén tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a lakosság ilyenféle igényeinek kielégítésére is. A végrehajtó bizottság ezután elfogadta a mezőgazdasági osztálynak a termelőszövetkezetek idei tervkészítésének tapasztalatairól szóló tájékoztató jelentését és a sertés- és baromfitenyésztés fejlesztésére kidolgozott intézkedési tervjavaslatot. Az ülésen ugyancsak tudomásul vették a március 28-án tartott megyei tanácsülésen hozott határozatokat, valamint a járási (városi) tanácsok mezőgazdasági osztályainak megerősítésére vonatkozó javaslatot. A bejelentések után Arany Tóth Lajos elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke javaslatot tett a következő ülés napirendjére, majd a tanácskozást bezárta. P. P. nekidőlt az ajtónak, és a feszítővas segítségével néhány nyomás után kiszakította a zárat. A pénztárhelyiségben sötét volt. A páncélszekrény ott komorlott a szoba sarkában. A hatalmas testű vasalkotmány meg se moccant, amikor négyen körülfogták, hogy elmozdítsák a helyéről és ezzel kipuhatolják, milyen súlyú, ennélfogva milyen vastag lehet. Forrai elővette a szerszámokat és nagy lendülettel elkezdte fúrni a kulcs helyét. Eltelt tíz pere, aztán húsz, de a fúró alig haladt valamit. Átvette tőle Klement, majd Csuti, aztán Markos. Két óra is eltelt, amíg a fúró átszaladt a lyukon. Ekkor Csuti lépett a páncélszekrényhez, és csavarhúzóval elkezdte piszkálni a zárat. A szekrényajtó rövidesen kinyílt. A hatalmas páncélszekrény tele volt pénzesborítékokkal. Zsákot kaptak élő és a borítékokat beleürítették. Hullottak a százasok, a tízesek, bele a zsákba. Az aprót a zacskóban hagyták... — Nekik is maradjon valami — röhögött halkan Forrai. amelynek tagjai főleg NATO-országok. Gorbach hangoztatta, reméli, hogy az amerikai kormány megértőén fogadja majd Ausztria csatlakozási törekvéseit és azt állította, hogy Ausztria semleges tudna maradni a NATO-országok körében. Gorbach és Kreisky később megérkezett Washingtonba, ahol csütörtökön megkezdődnek a tárgyalások Kennedyvel, valamint az amerikai külügyminisztérium és a világbank képviselőivel. miniszterelnök meghívására utazik a Szovjetunióba. Gorbach látogatását hivatalos közleményben jelentették be. Űssz-afriScaé ifjúsági szervezet alakul Conakry (TASZSZ) Az össz-aírikai ifjúsági kongresszus határozatot fogadott el arról, hogy létrehozzák az osszafrikai ifjúsági konferencia elnevezésű szervezetet. A kongresszus által elfogadott alapokmány rámutat hogy az afrikai ifjúsági konferencia — tömegszervezet, amelynek tevékenysége szoros kapcsolatban lesz az afrikai népeknek a függetlenségért és egységért folytatott küzdelmével. (MTI) Gonlart brazil elnök fogadta PatoIIcsevet Dantas külügyminiszter ebédet -»döfi a szovjet küldöttség tiszteletére Rio de Janeiro (MTI) Goulart brazil elnök szerdán fogadta N. Sz. Patolicsev szovjet külkereskedelmi minisztert, a Brazíliában tartózkodó kereskedelmiipari küldöttség vezetőjét és Csemisev szovjet nagykövetet Patolicsev látogatást tett Santiago Dantas külügyminiszternél is és megbeszélést folytatott vele. Mari már nem győzte várni társait. Elindult, hogy megkeresse őket. A pénztárhelyiségben akadt rájuk, s a lába majdhogy nem a földbe gyökeredzett, amikor meglátta, hogy a többiek a zseblámpa fényénél pénzesborítékokat ürítenek egy zsákba, önkéntelenül is felkiáltott: — Mit csináltok? — Hallgass! — sziszegte Forrai, és máris odaugrott a lányhoz, és egy nagy pofont adott neki. — Egy hangot se, te is benne vagy, nem moshatod ki magad! Mari elhallgatott. Most mit csináljon? Ordítania, sikítania kellene... Emberek, itt rabolnak! De ő is itt áll közöttük. Együtt jött velük, ö ezt nem akarta. Öt el fogják engedni. S ha mégsem? Ha kiállítják a terem közepére bilincsbe verve, mint a múltkor azt a tolvajt, akinek az ügyét itt tárgyalták az üzemben? Szörnyű... De mégis... Kiáltania kell... Nem, talán észre sem veszik?... Állt, mint a sóbálvány, kimeredt szemekkel nézte, mit csinálnak a többiek. Lelki szemei előtt megjelent az anyja, Lajos bácsi és a bilincs. A többiek pedig lassan elkészültek a borítékok kiürítésével. Aztán a váltakra kapták a megtömött zsákot, és kisiettek a pénztárhelyiségből. Marit úgy rángatták magukkal. Forrai még viszszanézett, hogy nem felejtettek-e ott valamit, majd ő is a többiek PINTER - SZABÓ Amikor a szálak elszakadnak Kisregény •• Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Gorbach kancellár június második felében a Szovjetunióba utazik
