Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-04 / 102. szám

2 í>62. május 4., péntek A békés egymás mellett élés és a „hidegháború" Gorbach Washingtonban Az SZKP új programja és a XXII. kongresszus dokumentumai mélyrehatóan és minden vonatko­zásban feltárták a békés egymás mellett élés fogalmát. „A békés egymás mellett élés — mondotta N. Sz. Hruscsov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának beszámolójá­ban — nem egyszerűen azt jelen­ti, hogy nincs háború, hogy ideig­lenes, bizonytalan fegyverszünet van a háborúk között, hanem azt, hogy egymás mellett él két egy­mással ellentétes társadalmi rend­szer, s ez az egymás mellett élés a háborúról, mint az államok kö­zötti viták megoldásának eszközé­ről való kölcsönös lemondáson alapul. A békés egymás mellett élés feltételezi a gazdasági és kul­turális együttműködés fejleszté­sét az egyenlőségi és a kölcsönös előnyök alapján, a nemzetközi munkamegosztás előnyeinek fel­­használását valamennyi nép érde­kében, s a kapcsolatok maximális fejlesztését a háború ellen fellépő erőkkel. A burzsoá ideológusok számos politikai spekulációjának tulaj­donképpen az az értelme, hogy a békés egymás mellett élés nem más, mint a „hidegháború” egyik formája. Szerintük ez az „erőpoli­tikával”, a fegyverkezési hajszá­val, a „szakadékpolitikával” és a „félelem egyensúlyával” stb. azo­nos fogalom. így például H. Hudson, az ox­fordi egyetem tanára azt állítja, hogy a Szovjetunió a békés egy­más mellett élésről beszél ugyan, de „valójában nem törekszik együttműködésre”, csupán „el akarja kerülni a közvetlen kato­nai konfliktust” a számára nem megfelelő pillanatban. A békés egymás mellett élés... csupán a hidegháború más elnevezése, írja Hudson „A kommunizmus problé­mái ” című szovjetellenes folyó­iratban, amelyet a szélsőségesen reakciós körök adnak ki az Egye­sült Államokban. A. F. Mosley, a New York Times Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsának tagja, a New York Times Magazin hasáb­jain kijelentette, hogy a „békés egymás mellett élés... háborút je­lent, amelyet minden lehetséges eszközzel folytatnak, kivéve a ter­monukleáris összecsapást.” A békés egymás mellett élés gyökeresen, elvileg különbözik a „hidegháborútól”, s az agresszív imperialista külpolitika más konk­rét megnyilvánulásaitól és dokt­­rináitól, mert kizárja a háború felhasználását a politika eszköze­ként. A Szovjetunió cs más szoci­alista országok a békés egymás mellett élés politikáját folytatva abból indulnak ki, hogy elismerik az államok egyenjogúságának el­vét, a belügyekbe való be nem avatkozás elvét, a szuverenitás és a területi integritás szigorú tisz­­teletbentartásának elvét. Ezzel szemben, az imperialista vezető körök, ha szóban el is ismerik, a gyakorlatban lépten-nyomon meg­szegik ezeket az elveket. A szocialista és az imperialista külpolitika közti gyökeres különb­ség alapja az, hogy a szocializmus és a kapitalizmus természete, jel­lege és belső törvényszerűségei mélységesen különböznek. E kü­lönbségek ellenére azonban ko­rántsem lehetetlen az új háborúk elhárítása. A világszocializmus egyre messzebbmenő befolyást gyakorol a nemzetközi kapcsola­tok jellegére és tartalmára. A szocializmus és a kapitaliz­mus lényege és politikája közti ellentét nem gördít leküzdhetetlen akadályokat az elé sem, hogy hatékony együttműködést te­remtsenek meg a két rendszer államai, köztük a Szovjetunió és a fő imperialista országok között. Mi ennek az együttműködésnek a platformja? Politikai téren az, hogy vala­mennyi államnak és népnek köl­csönös érdeke a termonukleáris világháború elhárítása. A burzso­ázia értelmesebb képviselői arra a következtetésre jutnak, hogy korunkban a háború nem lehet a két rendszer ideológiai vitá­jának megoldási eszköze. A jelenlegi stratégiai helyzet lényege az, hogy a szoci­alizmus olyan hatalmat jelent minden téren, a^nely öngyilkos­sággal teszi egyenlővé az imperi­alizmus számára az új világhá­ború kirobbantását. Gazdasági téren ezt a platfor­mot az általános világgazdasági viszonyok jelentik, amelyekről Lenin azt mondta: „Van egy erő, amely nagyobb, mint bármelyik ellenséges kormány vagy osztály 6hajat akarata és elhatározása — ez az erő: az általános világgazda­sági viszonyok...” Korunkban, amikor erősen összeszűkültek a tőkés világ határai, s állandóan növekszik a szocialista országok részaránya a világgazdaságban és a világkereskedelemben, maga az élet készteti a tőkésállamokat arra, hogy rendezzék és bővítsék gazdasági kapcsolataikat a Szov­jetunióval és a szocialista világ­­rendszerrel. Ilyen formán a békés egymás mellett élés elve nem a szovjet kormány „taktikai manővere”, ahogy a polgári politikusok pró­bálják beállítani, hanem a szoci­alista államok külpolitikai tevé­kenységének alapvető programté­tele. A békés egymás mellett élés di­alektikus folyamat, amelynek ke­retében a szocializmus és a kapi­talizmus között folyó heves osz­tályharc szervesen összefonódik a két ellentétes rendszer államainak a béke fenntartásának érdekeit szolgáló együttműködésével. Az SZKP számos objektív ten­denciára támaszkodva száll síkra a békés egymás mellett élésért. ♦ De a tartós béke biztosításához,! mint a XXII. pártkongresszus ha-* tározatai hangsúlyozzák, arra van* szükség, hogy a legtevékenyeb- > ben és a legcéltudatosabban har-J coljunk a háborús veszély fő fész-* keinek felszámolásáért, az alapve-* tő nemzetközi problémák megöl-J dásáért. I A szovjet nép, és a világ béke-» szerető erői nem kímélik erejüket,* hogy biztosítsák a szigorú nem-* zetközi ellenőrzéssel megvalósuló • általános és teljes leszerelést. * A szovjet kormány az európai } béke és biztonság biztosításának « törekvésétől vezéreltetve különle-J ges jelentőséget tulajdonít annak,« hogy felszámolják a második vi-« lágháború maradványait. A Szov- , jeunió eltökélte, hogy megköti a > német békeszerződést és rendezi a ’ nyugat-berlini helyzetet. A teljes j erővel kibontakozó nyugatnémet > militarizálás fényében különös- J képpen világosan látszik, hogy > szükség van ezekre az intézkedő- • sekre. I A béke erősítése érdekében * véglegesen meg kell szüntetni♦ a gyarmati elnyomás minden < megnyilvánulását, vissza kell ad- * ni a Kínai Népköztársaság törvé-f nyes jogait az ENSZ-ben, lényege- J sen meg kell javítani az ENSZ * mechanizmusát, tovább kell bő- > víteni a gazdasági és kulturális ] kapcsolatokat minden ország kö­zött. ’ ' Az SZKP programja és a XXII. pártkongresszus dokumentumai megnyitják az emberiség előtt azt a nagyszerű kilátást, hogy bizto­síthatja a békés egymás mellett élést arra az egész időszakra, amelynek folyamán meg kell, hogy oldódjanak a világot ma megosztó társadalmi és politikai problémák. „A kommunizmus történelmi küldetése, hogy megszüntesse a háborúkat, megteremtse az örök békét a földön” — mondja az SZKP programja. Mélységesen törvényszerű, hogy ezt a roppant humánus feladatot Lenin pártja tűzte ki, amely ko­runk esze, becsülete és lelkiisme­rete, s amely a nép szolgálatában látja tevékenységének egész értel­mét. (Folytatás az 1. oldalról) együtt, 102,6 százalékra teljesítet­ték. A túlteljesítés 83 százaléka a termelékenység emelkedéséből származott. A vállalatok műszaki helyzete jelentősen javult. A gyo­mai és gyulai nyomda bővítését és gépesítését befejezték. Az élelmi­­szeripari vállalatok 103 százalékra teljesítették tavalyi tervüket. A múlt évben a sütőipar is jelentős műszaki fejlődésen ment át, vala­mennyi vállalat új megmunkáló gépeket kapott. A jelentés továbbá megállapít­ja, hogy a jövőben az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a gazdasági és műszaki vezetők szakmai képzésére. Amint Kruzs­­litz elvtárs elmondotta: a válla­latok nem gondolnak eléggé előre, s így nem élnek a vállalati ösz­töndíj lehetőségével, amelyekkel pedig néhány év múlva műszál« szakembereket nyernének. A vitában felszólaló CsolXák elv­társ elmondta, hogy a megye ta­nácsi vállalatai elsősorban az áru­(9.) Délutáni műszakosok voltak Magdával együtt, a fiúk délelőtt dolgoztak. De délután ők is be­jöttek az üzembe. A nagy csarnok sarkánál vártak a két lányra. Este fél 11 lehetett, amikor mindenki elhagyta már az öltözőket. A két lány kivette a szekrényből a zsákot, s lecipelte az udvarra. Ma­ri nem is sejtette, hogy a zsákban minden más van, csak éppen szu­rok nem. A fiúk elvették tőlük, aztán elindultak az iroda felé. A gyárudvar már kihalt volt, csak néhány munkás tartott még a ka­pu felé... Az irodaépület ajtaját Forrai egy álkulccsal pillanatok alatt ki­nyitotta. Mind a hatan bementek a lépcsőházba, s bezárták maguk mögött az ajtót. Marit az elsőeme­leti folyosónál állították le, hogy figyeljen, s bárki közeledne, azon­nal füttyéntsen egyet, ök pedig öten elindultak a pénztárhoz. A folyosón felhúzták a lábukra a filcpapucsot, kezükre a kesztyűt és elkezdték feszegetni a pénztár ajtaját. A négy erős fiatalember New York (MTI) Dr. Alfons Gorbach osztrák kancellár külügyminisztere, dr. Bruno Kreisky kíséretében — úton Washingtonba — szerdán New Yorkba érkezett. Az osztrák kancellár a repülő­téren összegyűlt újságírók előtt beismerte — jelenti ki a Reuter —, azért keresi fel Kennedy el­nököt és az amerikai kormány más tagjait, hogy nyélbe üsse a semleges Ausztria csatlakozását az európai gazdasági közösséghez, Moszkva (TASZSZ) Dr. Gorbach osztrák szövetségi kancellár 1962. júniusának máso­dik félében hivatalos látoga­tást tesz a Szovjetunióban. Gor­bach Nyikita Hruscsov szovjet termelést szorgalmazták, s elha­nyagolták a lakosság szolgáltató­­javító tevékenységének fejleszté­sét. Ezért javasolta, hogy már az idén tegyenek nagyobb erőfeszíté­seket a lakosság ilyenféle igényei­nek kielégítésére is. A végrehajtó bizottság ezután elfogadta a mezőgazdasági osz­tálynak a termelőszövetkezetek idei tervkészítésének tapasztala­tairól szóló tájékoztató jelentését és a sertés- és baromfitenyésztés fejlesztésére kidolgozott intézke­dési tervjavaslatot. Az ülésen ugyancsak tudomásul vették a március 28-án tartott megyei ta­nácsülésen hozott határozatokat, valamint a járási (városi) taná­csok mezőgazdasági osztályainak megerősítésére vonatkozó javas­latot. A bejelentések után Arany Tóth Lajos elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke javaslatot tett a következő ülés napirendjére, majd a tanácskozást bezárta. P. P. nekidőlt az ajtónak, és a feszítő­­vas segítségével néhány nyomás után kiszakította a zárat. A pénztárhelyiségben sötét volt. A páncélszekrény ott komorlott a szoba sarkában. A hatalmas testű vasalkotmány meg se moccant, amikor négyen körülfogták, hogy elmozdítsák a helyéről és ezzel kipuhatolják, milyen súlyú, ennél­fogva milyen vastag lehet. Forrai elővette a szerszámokat és nagy lendülettel elkezdte fúrni a kulcs helyét. Eltelt tíz pere, aztán húsz, de a fúró alig haladt valamit. Át­vette tőle Klement, majd Csuti, aztán Markos. Két óra is eltelt, amíg a fúró átszaladt a lyukon. Ekkor Csuti lépett a páncélszek­rényhez, és csavarhúzóval elkezd­te piszkálni a zárat. A szekrény­ajtó rövidesen kinyílt. A hatalmas páncélszekrény tele volt pénzes­borítékokkal. Zsákot kaptak élő és a borítékokat beleürítették. Hul­lottak a százasok, a tízesek, bele a zsákba. Az aprót a zacskóban hagyták... — Nekik is maradjon valami — röhögött halkan Forrai. amelynek tagjai főleg NATO-or­­szágok. Gorbach hangoztatta, reméli, hogy az amerikai kormány meg­értőén fogadja majd Ausztria csat­lakozási törekvéseit és azt állítot­ta, hogy Ausztria semleges tudna maradni a NATO-országok köré­ben. Gorbach és Kreisky később megérkezett Washingtonba, ahol csütörtökön megkezdődnek a tár­gyalások Kennedyvel, valamint az amerikai külügyminisztérium és a világbank képviselőivel. miniszterelnök meghívására uta­zik a Szovjetunióba. Gorbach látogatását hivatalos közleményben jelentették be. Űssz-afriScaé ifjúsági szervezet alakul Conakry (TASZSZ) Az össz-aírikai ifjúsági kong­resszus határozatot fogadott el arról, hogy létrehozzák az ossz­­afrikai ifjúsági konferencia elne­vezésű szervezetet. A kongresszus által elfogadott alapokmány rámutat hogy az af­rikai ifjúsági konferencia — tö­megszervezet, amelynek tevékeny­sége szoros kapcsolatban lesz az afrikai népeknek a függetlensé­gért és egységért folytatott küz­delmével. (MTI) Gonlart brazil elnök fogadta PatoIIcsevet Dantas külügyminiszter ebédet -»döfi a szovjet küldöttség tiszteletére Rio de Janeiro (MTI) Goulart brazil elnök szerdán fogadta N. Sz. Patolicsev szovjet külkereskedelmi minisztert, a Bra­zíliában tartózkodó kereskedelmi­ipari küldöttség vezetőjét és Csemisev szovjet nagykövetet Patolicsev látogatást tett Santi­ago Dantas külügyminiszternél is és megbeszélést folytatott vele. Mari már nem győzte várni tár­sait. Elindult, hogy megkeresse őket. A pénztárhelyiségben akadt rájuk, s a lába majdhogy nem a földbe gyökeredzett, amikor meg­látta, hogy a többiek a zseblámpa fényénél pénzesborítékokat üríte­nek egy zsákba, önkéntelenül is felkiáltott: — Mit csináltok? — Hallgass! — sziszegte Forrai, és máris odaugrott a lányhoz, és egy nagy pofont adott neki. — Egy hangot se, te is benne vagy, nem moshatod ki magad! Mari elhallgatott. Most mit csi­náljon? Ordítania, sikítania kel­lene... Emberek, itt rabolnak! De ő is itt áll közöttük. Együtt jött velük, ö ezt nem akarta. Öt el fogják engedni. S ha mégsem? Ha kiállítják a terem közepére bi­lincsbe verve, mint a múltkor azt a tolvajt, akinek az ügyét itt tár­gyalták az üzemben? Szörnyű... De mégis... Kiáltania kell... Nem, talán észre sem veszik?... Állt, mint a sóbálvány, kimeredt sze­mekkel nézte, mit csinálnak a többiek. Lelki szemei előtt megje­lent az anyja, Lajos bácsi és a bi­lincs. A többiek pedig lassan elké­szültek a borítékok kiürítésével. Aztán a váltakra kapták a megtö­mött zsákot, és kisiettek a pénz­tárhelyiségből. Marit úgy rángat­ták magukkal. Forrai még visz­­szanézett, hogy nem felejtettek-e ott valamit, majd ő is a többiek PINTER - SZABÓ Amikor a szálak elszakadnak Kisregény •• Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Gorbach kancellár június második felében a Szovjetunióba utazik

Next

/
Thumbnails
Contents