Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-13 / 110. szám
6 1962. május 13., vasárnap Mi a helyzet az általános vagyonbiztosításnál — Több tízezer forintos kárkifizetések — Időben kell jelenteni a jégkárokat — Sajtótájékoztató a Biztosító megyei igazgatóságán — Május 12-én. tegnap az Állami Biztosító Békés megyei igazgatósága sajtótájékoztatót tartott lapunk munkatársainak. Józsa Lajos elvtárs, az igazgatóság vezetője beszélt a Biztosító feladatairól, a különböző biztosítási formák eredményedről, problémájáról és a kifizetett károkról. Mint mondotta, a Békés megyei igazgatóság legfontosabb feladatának azt tartja, hogy kielégítse a termelőszövetkezetek biztosítási igényeit. — Ilyen szempontból — hangsúlyozta — munkánkat segítette az elmúlt évben bevezetett Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Általános Vagyonbiztosítása. Ez a forma a közös gazdaságok részére szükséges legfontosabb biztosításokat foglalja magában. Megtérítjük itt a tűz, villámcsapás, robbanás, vihar, földrengés, kő- és földomlás, állatelhullás. kényszervágás és jégverés által okozott károkat. Ugyancsak megtérítjük az ár. vízkárok 50 százalékát is. Ezután elmondotta, hogy az általános vagyonbiztosítást ebben az évben bővítették a nagyüzemi baromfi-biztosítással és a renden fekvő kétmenetes rendvágó aratógéppel aratott gabona-biztosítás lehetőségével. Tehát ez a biztosítási forma a termelőszövetkezet valamennyi vagyontárgyára kiterjed. Elmondotta azt is az igazgató elviére, hogy az általános vagyonbiztosítás díja is lényegesen olcsóbb, mintha a termelőszövetkezet külön-külön kötné meg a tűzés jégbiztosítást. — Ugyanakkor általános vagyonbiztosítás esetén a szövetkezet kedvezményes díjjal kötheti meg a szállítmány- és gépjárműbiztosítást is. Kérésünkre ezután elmondotta, hogy ez évben többek között 407 ezer forintot fizettek ki a kondorost Lenin Termelőszövetkezetnek, 160 ezer forintot a füzesgyarmati Aranykalász Termelőszövetkezetnek, 158 ezer forintot a gyulavári Lenin Hagyatéka Termelőszövetkezetnek, csupán állatkárokból kifolyólag. Az árvízkárok 50 százalékos megtérítésével kapcsolatosan elmondotta, hogy árvíz alatt csak az állandó jellegű folyók, patakok, állóvizek kiáradását kell érteni, amikor is a vízmennyiséget nem képes befogadni a gyűjtőterület, s az kiárad medréből. Nem tekinti árvíznek az Állami Biztosító a megművelt területeiknek belvíz, felhőszakadás következtében történt elöntését. — Az 50 százalékos kártérítés pedig azt jelenti, hogy kifizetjük a hullámterületen kívül álló épületekben, építményekben, mezőgazdasági eszközökben, felszerelési tárgyakban, különféle anyagokban, termésben, terményben okozott kár (érték) felét. Megkérdeztük Józsa elvtáretól azt is, hogyan biztosítják a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságát. — A háztáji gazdaságokra az úgynevezett Általános Háztáji Biz. tosítást vezettük be, amely forma több biztosítást egyesített, s kevesebb díj mellett vállal kockázatot a háztáji gazdaságra. Megyénkben március 31-ig több mint 25 ezer termelőszövetkezeti tag kötött ilyen biztosítást. Csupán az első negyedévben 1620 tsz-gazda jelentkezett ilyen biztosítási igénynyel. Majd elmondotta, hogy ez évben különösen betegség, baleset folytán élhullt állatokra, Illetve kényszervágás miatt fizettek ki sok kártérítést. Ugyancsak nagy öszszegeket fizettek ki a termelőszövetkezeti tagokat ért balesetek miatt is. Nagy Józsiéi sarkadkeresztúri tsz-tag hozzátartozódnak halálos kimenetelű baleset miatt 15 ezer forintot fizettek ki. Ugyanennyi összeg illette ifj. Bátora János füzesgyarmati termelőszövetkezeti tag hozzátartozóit is. Ez esetben fakitermelés közben történt halálos baleset. Józsa elvtáre ezután a termelőszövetkezeti tagok Biztosítási és Önsegélyezési Csoportjának helyzetéről tájékoztatta az újságírókat. — Az alapszabályok szerint az önsegélyező csoport meghatározott eseteikben segélyekben és üdültetésekben részesíti a tagokat. Megyénk parasztsága szívesen fogadta, és kedveli ezt a biztosítási formát. Bizonyítja ezt — mondotta —. hogy ez év első negyedévének végéig 26 156 tsz-tag jelentkezett felvételre. — Hány és milyen esetekben nyújtott segélyt az önsegélyező csoport? — Csak ez év első negyedévét említem. A megyei intézőbizottság 94-szer nyújtott segélyt halál, betegség, házasság esetében. Százkilencvenkét esetben folyósított szülési segélyt és 645 tsz-tagot részesített belföldi üdültetésben, illetve társas utazás ban. Mint megtudtuk, az önsegélyezési csoportba beléphet a tsz-tag házastársa, hozzátartozója is, ha 65 évnél nem idősebb és ha megfelelő egészségügyi nyilatkozatot tesz. Külön beszélt a Biztosító igazgatója a jégkárokkal kapcsolatos biztosításról. — Mint már említettem, az általános vagyonbiztosítás keretében vállaljuk a termelőszövetkezetek által termelt összes növény jégbiztosítását is. Ez azt jelenti, hogy mindazokat a károkat, amelyeket a jégverés okozott, a még le nem aratott, le nem kaszált, földből ki nem szedett termésben — megtérítjük. A jégbiztosítás elsősorban a mennyiségi veszteségből eredő károk megtérítésére vonatkozik, de dohánynál, gyümölcsnél és rostnövényeknél minőségi károkra is kiterjed. Ezután elmondotta, hogy a kárbecslést mindig szakértők végzik a helyszínen. Ha a termelőszövetkezet a szakértői megállapítást nem fogadja el, igényelheti, hogy a kárrendezést a Pénzügyminisztérium Biztosítási Főigazgatósága vizsgálja felül. Tájékoztatott arról is, hogy az Állami Biztosító az 5 százalékon felüli károkat téríti meg, természetesen teljes egészében. Ha a kalászosnövények renden fekvő állapotban kapták a jégverést, úgy az Állami Biztosító a kárösszeg 80 százalékát fizeti. Külön szabályozzák a dohánykárok megtérítését. A kertészeti növények primőrterméseinek jégkáraira legfeljebb a tervezett hozam 15 százalékáig primőr-áron térítik meg. — Jégverés esetében fontos — hangsúlyozta a bejelentésekkel kapcsolatosan —, hogy a termelőszövetkezet a kárt és annak hozzávetőleges terjedelmét két napon belül írásban jelentse be az Állami Biztosítónak. Rendkívül sok probléma adódott az elmúlt időkben is amiatt, hogy csak megkésve, kéthárom hót elteltével jelentették a jégverést. Ilyen esetben természetesen lehetetlen megállapítani a már azóta újra fejlődő növényben keletkezett kár mennyiségét. Ezután elmondotta Józsa elvtárs lapunk munkatársainak, hogy milyen feladatokat látnak a közeljövőben maguk előtt a biztosítási emberek. Különösen fontosnak tartják, hogy megszervezzék ebben a negyedévben a.legeltetési biztosításokat. Mint ahogy elmondta, az állattulajdonosok már eddig is nagyon megkedvelték ezt a biztosítási formát. — Fontos feladatunknak tekintjük az elkövetkezendő időkben, hogy lebonyolítsuk a már évek óta megszokott és bevezetett, cséplőgépeknél dolgozók balesetbiztosítását. A tanulók biztosításával kapcsolatosan elmondotta, hogy az elmúlt évben komoly baleseti kárigényeket nem tudtak kielégíteni azért, mert a tanuló nem rendelkezett biztosítással. — Feltétlenül többet várunk a szülőktől, éppen gyermekeik érdekében — mondotta. Eddig voltak problémák, bajok a kárbecslők szakmai képzettségével is. A jövőben rendszeres oktatással segítik majd, hogy a kárbecslőik minél, reálisabban tudják! megállapítani az igazi károkat. Végül elmondotta, hogy még ma is sok esetben találkoznak meg nem értéssel, bizonyos fokú ellenállással egyes területeken. — Mi tudjuk, hogy az, amit mi csinálunk, vagyis a biztosítás, nem öncél, hanem azzal a dolgozók életszínvonalának emelését, gazdálkodásuk biztonságát szolgálja. Éppen ezért arra törekszünk, hogy a biztosítások megkötésénél, a károk rendezésénél a biztosítottak érdekeinek megfelelően dolgozzunk. Azt szeretnénk azonban, ha ezt minden területen, minden ember megértené. Varga Tibor ÍM. Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat, Szeged azonnali belépéssel alkalmaz kőműves, ács, villanyszerelő szakmu nlcások«at, segédmunkásokat és kubikosokat. Jelentkezés a vállalat mumkaerőgazdálkodásán.. SZEGED, Bocskai u. 10—12. 11479 É. H. Békés megyei Építőipari Válidlat ács szakmunkásokat vesz tel az Orosházi Üveggyár építkezéséhez és a vállalat egyéb munkahelyeire. Jelentkezni lehet: Orosházán az üveggyári munkahelyen és Békéscsabán a vállalat munkaügy: isztályán. Kazinczy u. 4. sz. Isz. 2 15734 p lú t ujxL Szanda Gábor, a Dózsa Termelőszövetkezet elnöke furfanggaJ meggyőzi a falu legjobb szőlősgazdáját, Bokor Mihályt, hogy az ő termelőszövetkezetének belépési nyilatkozatát írja alá. Eszel a furfanggal sok-sok bonyodalom kezdődik a Jókai Színházban műsoron lévő darabban. Mielőtt azonban ezek a bonyodalmak vígjátékot „hoznának össze”’, a szőlősgazda a békességre emeli poharát. A tsz-elnök boldogan koccint vele. (Rajna Mihály és Banffy Frigyes.) * Bokor Mihály Esztije nem szereti a pletykás vénasszonyt. Most It ellene „ágálódik”. (Déry Mária és Szendrei Ilona.) Minden jó, ha a vége jő. A fiatalok elűzik életükből a dacosságot. Szerelmük beteljesedik. (Bánffy Frigyes, Déry Mária, Rajna Mihály, Körösztös István és Szendrei Ilona.) Köziiletek, állami vállalatok, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek figyelmébe! Értesítjük kedves megrendelőinket, hogy szövetkezetünk Sztálin úti szűcs-részlegét IV., Kiss Ernő u. 6. szám alá helyeztük át. Szűcs-részlegünkben vállaljuk midennemű női és férfi szőrmebundák, szőrmézen készáruk, gépkocsivezetői bundák, őrbundák stb. javítását és átszabását a kívánságnak megfelelően. A bundák nyáron át történő molykár elleni megóvását és gondozását is vállaljuk. Torlódások elkerülése végett kérjük kedves megrendelőinket, bennünket mielőbb felkeresni szíveskedjenek. Textilfeldolgozó Kisipari Termelőszövetkezet Békéscsaba Szűcsrészleg: Kiss Ernő utca 6. Telefon: 24—94. 237
