Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-08 / 105. szám
1963. május 8., kedd 3 Látogatás Bányász József traktoros-brigádjánál Köröstarcsa határában szorgoskodik éjjel-nappali műszakban Bányász József traktoros-brigádja. A Mezőberényi Gépállomáshoz tartozó brigád az elmúlt évben országosan első lett az ifjúsági brigádok versenyében. Ezenkívül elnyerte a szocialista brigád cím oklevelét. Bányász József részt vett a szocialista brigádvezetők országos tanácskozásán, ezért arra voltunk kíváncsiak, hogyan hasznosítja az ott szerzett tapasztalatokat? — Nagyon örültem, hogy részt vehettem azon az érdekes tanácskozáson — magyarázza a rózsapiros arcú, jól megtermett brigádvezető. — Igaz, legtöbb felszólaló ipari üzemből volt, de tőlük talán még többet tanultunk a munkai szervezés, a szocialista együttélés területén. Igaz, nálunk nehezebb megvalósítani az együttélést, mert nem egy időben dolgozunk, de azért már sok mindenben megegyeztünk. Elhatároztuk például, hogy együtt tatarozzuk ki a brigádtagok családi házát. így sókkal könnyebb és gyorsabb lesz a mun. ka. Megtaláljuk a módot arra is, hogy a szabad időnkben többször együtt lehessünk és az asszonyok is jobban megismerjék,' megszeressék egymást. A Bányász-brigád az elmúlt évben 147 százalékra teljesítette tervét. Megtakarítottak többek között negyvenötezer kiló üzemanyagot, több mint huszonhétezer forint értékű anyagalkatrészt Pedig a rendkívüli száraz őszön, amikor a szokásosnál jobban törtek a gépek, nem volt könnyű dolguk. — Most az oddevS után szeretnénk megszerezni a jelvényt — halljuk Bányász József határozott terveit —, de messzemenő segítséget nyújtunk másoknak is. Főleg a köröstarcsai Petőfi Tsz most alakult traktoros-brigádjának akarunk sokat segíteni. A munkaszervezésben, a gépjavításban és mindenben támogatjuk őket Ezenkívül a gépállomásom újabb öt brigád nevezett be a versenybe s mi nekik is szívesen átadjuk tar pasztalatainkat. Még a dicsőség is jobban esik, ha megoszthatjuk másokkal. Mosolyogva hozzáteszi: — Ezt a brigádvezetők tanácskozásán tanultam. Láttam, hogy az ipari üzemek dolgozói milyen őszintén örültek a mi eredményeinknek és melegen érdeklődtek munkánk iránt! Szünetben sók jó tanácsot adtak, mert a felszólalások idején nem kerülhetett mindenre sor. A köröstarcsai termelőszövetkezetek nagyon szeretik a Bányász-brigádot, melynek tagjai négy éve együtt dolgoznak és minr den időszakban kiváló minőségű munkát végeznek. A traktorosok jó munkája sokat segít abban, hogy kimagasló terméseredményeket érnek él. Tavaly például a Petőfi Tsz négyszázötven holdról 23 mázsás átlag rizstermést takarított be. Ennek egyik titka a jó gépi munka volt. Hasonló jó mun. kára serkentik a szövetkezet traktorosait is. Ary Róza Épül az új magtár A battcmym Vörös Október Termelőszövetkezetben az idén kedvezőbb lesz a raktározási lehetőség. Képünkön az épülő 32 va&mos magtár látható, melyet 282 ezer forint költséggel a Battonyai Építőipari Ktsz szakemberei építenek. Ezenkívül a szövetkezet építőbrigádja saját erőből őszig egy 10 vagonos górét épít. Hatvanhat törzsgárda-jelvényes A szerű De három hónap nrölva rége lett az aranyéletnek. Nehéz rótt újból megszokni a szerény keresetet, a szerény életmódot. Ezalatt a három hónap alatt Mari úgy kiviralit, mint egy igazi pesti dáma. Teljesen megfeledkezett Lajos bécsiekről, s az öreg ugyan kétszer vagy háromszor bejött hozzá az üzembe, ő olyan rideg volt, hogy a nagybátyja sértődötten otthagyta. Az otthoniakkal is alig tartotta a kapcsolatot. Egyszer küldött levelet, noha a szülei folyton arról írtak neki, hogy miért nem megy már haza látogatóba. Élte világát. De most ismét összébb kellett húznia az övét Már napok óta arról tanácskoztak, mát csináljanak. Most is erről folyt a szó Magdáék lakásán. — Valahonnét tényleg pénzt kell szerezni... — mondta Magda. — Állj ki a sarokra — válaszolta röhögve Csuti Balázs. — Majd a te s...-dél — vágott vissza Magda. — Meg tudom én szerezni a betevő falatomat... De ha éjjel-nappal mást nem csinálnék, mint a férfiakkal hálnék, akkor sem tudnék annyi pénzt összeszedni, mint így... — Oda még egyszer nem mehetünk... — szólalt meg Klement. — Tényleg nem... — kontrázott Markos. — Egy bankot vagy pénzesautót Kondoros: Gépállomás nagytraktorosainak köszönheti, hogy ötödszörre nyerte el a kitüntető Elüzem címet. A hatvanöt traktoros közül negyvenötön vontatóvezetői jogosítványt is szereztek; hogy szükség esetén vontatóval is dolgozhassanak. A traktorosok közül harmincketten 10, harmincnégyen pedig 5 éve dolgoznak a gépállomáson, s ennek elismeréséül törzsgárda-jelvényt kaptak. Tovább növekedett a gépállomáson a Kiváló Dolgozó jelvénnyel kitüntetettek száma is. Többek között Bánáti 1st ván, Markos János és ifj. Behán Pál az élüzemavató ünnepségen vették át a jelvényt, fél havi fizetésnek megfelelő pénzjutalommal i együtt. I Több figyelmet a testi épségre Az a bizonyos felmér folt... Állami gazdaságainkban az utóbbi 3—4 évben sokat javult a munkásszállások tisztán tartása és a berendezése is. Vagyis az emberek általános egészségvédelme. A legtöbb gazdaságban már jól felszereltj modern mosdók, öltözők várják a munkásokat. Az említett körülmények kedvező alakulásában nyilván benne van a legkülönbözőbb egészségügyi szerv és intézmény, nem utolsósorban a szakszervezet tevékenysége. De miután állami gazdaságaink vezetői szebbé. kulturáltabbá tették a munkásszállásokat, a tisztálkodási lehetőségeket, rádiót és televíziót is biztosítottak — jelentkezik egy újabb fehér folt. Méghozzá olyan fehér folt, ami nagyon is összefügg az emberek egészségvédelmével, sőt testi épségével: az üzemi baleset. S e szó hallatára, — érthetően — sokan megrázkódnak, mert a családra gondolnak, akik talán egész életére nyomorék emberként látják küszködni az apát, a testvért vagy valamelyik családtagot, akit saját vagy mások hibájából ért súlyos baleset, S a baleset, ami akár a vezetők hibáiból, akár a munkás hanyagságából történik meg, a családon belüli tragédián kívül népgazdasági szinten is milliókban jelentkezik. De maradjunk továbbra is a megye határán belül. A szeghalmi járási Vöröskereszt a párt- és a gazdasági vezetők jelenlétében vizsgálta meg: hol tart jelenleg állami gazdaságainkban és termelőszövetkezeteinkben a közegészség ügye, és az üzemi balesetek alakulása, A tanácskozáson a legtöbb gazdasági vezető őszintén, tárgyilagosan mondott véleményt. S Szántó Lajos elvtárs, a szeghalmi Halaspusztai Állami Gazdaság igazgatója felszólalásában jóval túlment a sokszor hallott általános megállapításokon. „A mi gazdaságunkban tavaly 58 mezőgazdasági és 47 üzemi baleset történt. Már e két szám is sok mindent érzékeltet. De ne legyünk restek, nézzünk egy kicsit a számok mögé. Egyfelől ott látjuk a súlyos, vagy kevésbé súlyos baleset áldozatait, akik a fájdalom elszenvedésén túl hosszabb-rövidebb ideig anyagilag is meglehetősen károsodtak. Másfelől ott vannak a balesetek miatt kiesett munkanapok. Mielőtt e tanácskor zásra jöttem, pontos számítást csináltunk. Csak a 47 üzemi balesetet figyelembe véve, 1080 munkanap kiesésünk lett a múlt évben. Azt is kiszámítottuk, hogy az 1080 munlcanap 6000 hold kukorica megkapálására elegendő. Nem. is beszélve azokról a különböző megbetegedésekről, melyek tovább növelték tavaly a kiesett munkanapok számát.. Ez az a fehér folt, amiről szólni akartam, ami itt, a mi megyénk legtöbb állami gazdaságában emelkedő tendenciát mutatott a múlt esztendőben is. Igaz, hogy a tavasz megkésett, s a■ vetés sürgetett mindenütt. Az is igaz. hogy most meg a kapálás, s aztán megannyi más tennivaló következik. Nem lenne azonban helyes, ha mindennel törődnének, mindenre gondolnának az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek vezetői, csak az emberrel nem, aki mindent megtesz azért,' hogy többet csikarjon ki a földből. Nem lesz hiábavaló újra és újra körülnézni: melyek a baleset fő forrásai és hogyan lehet azok túlnyomó részét megelőzni. Különösen vonat* kozik a nagyobb körültekintés termelőszövetkezeteink vezetőire. Hiszen szövetkezeteink jó részénél a különböző védőfelszerelések is hiányosak. Emellett a balesetek csökkentéséhez főleg a nagyobb figyelmesség, a különböző szervezett intézkedés, s az emberekről való fokozottabb gondoskodás vezet. Balkus Imre kellene megnyitni.- — vette át a szót Forral — Nem is rossz ötlet... — mondta Klement —, csak jói ki keii tapasztalni a helyet— — Erről jut eszembe... Mi lenne, ha a gyári OTP-fiókot fúrnánk meg? — szólalt meg ismét Forral — Legalább félmilliót tartanak a házipénztárban— Ennél az ötletnél maradtak Mari egyetértőén hallgatta őket Neki is hiányzott a sok pénz... Aztán elhatározták, hogy terepszem lét tartanak. Marinak most már eszébe sem jutottak azok a gátló, visszatartó érzések, amelyek első alkalommal elöntötték... Nem jöttek rá az első esetben, erre sem fognak rájönni... S különben is ha háromnegyed milliót sikerül elhozni, akkor azt elosztják hat felé, s az neki bőségesen elég. Nagyon sokáig. Talán évekig Többször nem is fog részt venni ilyesmiben. Csak most utoljára. Aztán már úgy kiöltözködik; úgy összeszedi magát, hogy élete végéig nem lesz gondja. Szerez majd egy pénzes palit, s elveteti magát feleségül. Teljesen igaza van a Magdának. Például egy orvossal... Azt mondják, azok nagyon jól keresnek. Vagy egy kisiparossal... Azokat is felveti a pénz... S amíg 5 így ábrándozott, a többiek döntöttek. (Folytatjiuk) Ahol a Csabusselet késsül Békéscsaba a „krémesevők" hazája — Nínden évben egymillióval többet termelnek Benedek Gyű#a eívtárssal, a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat áruforgalmi osztályvezetőjével látogattuk meg a békéscsabai cukrászüzemet. Olyan kisebbfajta üzem ez, ahol már az üzemszerű termelés is úgy halad, mint például a téglagyárban. No persze, a kettő közötti ízkülönbséget a fogyasztók észreveszik, s erről az ízkülönbségről szeretnénk most írni. Megnéztük az üzemet, bemutatta Laczó Pál, az üzem vezetője, elkísért bennünket Zsilák elvtárs is, a vállalat cukrászati előadója, és sok érdekességet tudtunk meg. Az üzemben a legtöbb munkát gépesítették. Nehéz lenne most elmondani, hogy milyen folyamatokat milyen gép végez, hiszen amíg a tortaszelet elkészül, s a cukrászdák vitrinjébe kerül, soksok munkát kell elvégezni rajta, ezt a háziasszonyok tudják legjobban. Itt is pont úgy készül, mint házilag, csak gyorsabban, könynyebben, és sokkal több. Érdekes volt, hogy krémeslapokból gyártanak a legtöbbet. Megkérdeztem, miért? — Minden városnak van valamilyen kedvelt édessége. A csabai emberek krémesevők. Szinte nemzeti eledel nálunk a krémes, és speciális találmányunknál, a Csaba-szeletnél is jobban fogy. Egyébként bevezettük karácsony előtt a félkész-áruk gyártását. Csak húsvétra 3400 krémeslap készült, a krémet is hozzá adtuk, s a háziasszonyok ebből 68 ezer krémest készíthettek otthon, pillanatok alatt A vállalat országosam is elismert félkészáru-termeléséért. A 3400 krémeslapon és a négyezer félkész-tortán túl — ami szintén húsvétra készült — vajkrémmel is meglepték a lakosságot, amelyet három változatú ízben készítettek. Nem könnyű ilyen sokat, és — hozzátesszük, mert lényeges — ilyen sok jót termelni. Elmondták a cukrászüzemfoen, hogy megnövekedett feladatukat nagyon nagy munkával tudják elérni. Nyújtott műszakban, éjjel-nappal üzemel a cukrászrészleg. Ma már kicsinek bizonyul a nemrég korszerű üzem, s rövidesen a bővítésre kerül sor. Havonta 15—17 százalékkal emelkedik az üzem forgalma, ami azt jelenti, hogy minden évben egymillió forint értékűvel több árut kell termelni. — Csúcsforgalom idején hol van a legtöbb munka? — Az expedíciós osztályon. Varga néninek, az osztály vezetőjének irányításával sok tízezer tortaszeletet, mignont kell csomagolni és kiadni a boltoknak. Egyébként komoly munkát végeznek az üzem többi dolgozói is. Pásztor György elérte a „Kiváló Dolgozó” szintet, K. Patkás János és Sr\dák János pedig büszkén viselik A szakma ifjú mestere kitüntető címet. — kis — É. H. Békés megyei Építőipari Vállalat ács szakmunkásokat vesz fél az Orosházi Üveggyár építkezéséhez és a vállalat egyéb munkahelyeire. Jelentkezni lehet: Orosházán az üveggyári munkahelyen és Békéscsabán a vállalat munkaügyi osztályán. Kazinczy u. 4. sz. fsz. 2. 15734
