Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-06 / 104. szám
tMS. május 6., vasárnap Számúéi Marsok: Elbeszélés az ismeretlen hősről... Keresik a fényképészek, tűzoltók és katonák, minden zugot átfürkésznek érte sok-sok napon át, ám nyomára semmi út eddig el nem vezetett — igy keresnek régen egy fiút. Tán húsz éves lehetett, középmagas, izmos fajta. Fehér sporting feszült rajta, a sapkája fehér szintén. Tomászjelvény volt az ingén, de felöle, egyelőre senki sem tud többet, mint én. Sok az ilyen izmos termet, sportsapkát sokan viselnek, és hány fiú hord fehér inget, ki számolná össze mindet? — Sok fiú jár köztük szintén, tomászjelvényt hordva ingén. Amerre csak szemünk néz, mind munkára, harcra kész. Hát ki ö, — milyen határ szülte, s küldte hozzánk? Ki e fickó? Milyen madár? Tett a tűzre rossz fát? Miért keresi a főváros, tán amit tett, vétkes, káros? Hallgass meg, mert a nép így mondja történetét; Moszkvában egy Ifjú legény villamossal utazott... Fehér sapka volt a fejte és mert vidám tavasz volt a villamos peronján állt meg ott, amott, ... És amíg csattogtak a kerekek, gyors ütemre ő víg nótát énekelgetett. Am eléje vad és rémes látvány villant hirtelen, egy ablakiból láng és füst száll s ott valaki integet, Fölfelé már izgatottan bámulnak az emberek. Tűzben, füstben — ki az ottan? Ki hadonász? ... Egy gyerek! Gyorsan dönt a fiú, hisz most drága minden pillanat. Leugrik a villamosról, már az úton kint szalad. Kocsik előtt átrobog, felkúszik a csatornára, egyre feljebb hatol már a füst felé, hol láng ropog! Magasan az utca felett, ég és föld között fent lebeg, már negyedik, már ötödik, már legfelső emelet.., Eléri a párkány fokát? Fenn az ablak tüzet okád, és fekete füst tekereg. Még egy méter . i. Kúszik feljebb, elcsigázva csúszik feljebb. Fojtja a füst — de feláll végre ama keskeny párkányszélre, és már a kisleányt átkarolván fordul is a párkány ormán. Percre támasztott egy oszlopot és jobb lábát az inga mozgót, leteszi a bal láb elé s megindul az erkély felé. Párkánytól az erkélyráesig egyet lépett. Most a másik lépést lépi... s kettőt kell még lépni lassan,., S ellép nagy vigyázva a középtől — k-mrol a nép szívszorongva néz föl. Lép, — megáll, — lép, — megáll — és in a rácshoz érve már, gyorsan ugrik rajta át. Az erkély ajtaját beiöki, majd eltűnik a legény és gyermek. Füstbe por vág sűrű csíkkal, tűzoltóság gépkocsikkal ideszáguld szirénázva — hozza már az égő házba segítégét hősi bad, csillog a sok rézsisak. Perc alatt elszalad százfelé a sok sisak, alig lehet látni őket.,. A magasba létrák nőnek, s fokaikra fürgén hágva fut a csapat füstbe, lángba. Tűzbe roppan fent a szép ház, visszafüstöl már a széngáz, Küzd a kemény vízsugár... lent egy asszony sírva jár. szívéből a jajszó árad: mentsétek meg leánykámat! Jó tűzoltók igy felelnek: Fent a házban nincsen gyermek! A sok lakást, tetőt, padlást embereink mind bejárták — és nem találták a leánykát. S most a házból kilépett a polgártárs, a névtelen. Inge rongyos, csupa rozsda, bőrén seb töméntelen. Vérzik a sok seb, mindahány — s karján ül a kisleány. Édesanyját átölelve sír a gyermek: Anyukám! — a fiú meg felpattan a villamosra s azután csak az árnya látszik még a kocsiablak üvegén, — dudorászik, s túl a sarkon már el is tűnt a legény ... Keresik a fényképészek, tűzoltók és katonák, minden zugot átfürkíszaelt érte sok-sok napon át. Am nyomára semmi út eddig el nem vezetett — rég keresnek egy fiút.., Tán húsz éves lehetett, középmagas, izmos fajta. Fehér sporting feszült rajta, a sapkája fehér szintén tomászjelvény volt — az ingén. De felőle, — egyelőre, — senki nem tud többet mint én. Sok az ilyen izmos termet, sportsapkát sokan viselnek. S hány fiú hord fehér ingét! Ki számolná össze mindet. S hány fiú jár köztünk, szintén tomászjelvényt hordva ingén? Amerre csak szemünk néz: Mind dicső, hőstettre kész. a TUDOMÁNy hummus VIlÁcÁRŐi Védekezés a kopaszodás ellen Már csak külföldi lapokban láthatunk olyan — sietve megjegyezzük: szélhámos — hirdetéseket, amelyeken daliás férfiak fejének egyik oldala kopasz, a másikat dús hajzat borítja. Természetesen a reklámozott hajszesz, kenőcs, vagy más eljárás eredményeként... Ilyen nincs, bármennyire is szeretnék egyesek, anyagi áldozatoktól sem riadva vissiza... S aki valamennyire is tisztában van a férfiak 40 százalékát „sújtó” hajhullás, kopaszodás mibenlétével, aligha hajlandó túlzott áldozatokra. A reklám, az üzleties szellem ebbén az esetben is az emberek tájékozatlanságát és hiszékenységét használja ki. A rendellenes, beteges hajhullásnak többféle oka lehet — de nézzük először a leginkább elterjedt tévedését. Sokak szerint a szellemi munka „tágítja” a koponyát, s ettől pusztulnak el a hajhagymák. Ezernyi lángelme — Leonardo da Vinci, Goethe, Puskin, Einstein, Arany János és mások képe cáfolja ezt a biológiailag is alaptalan nézetet. Az igazi okok között elsőnek említhető az átöröklés, amely tudvalévőén nem jár mindig „egyenes úton”. Lehet a papa (sőt a nagypapa is) dúsihajú, ez még nem ok arra, hogy magunknak is igényeljük ezt az örökséget. Sajnos, távolabbi ősök és oldalági rokonok, például nagybácsik is közreműködhetnek az átöröklésben. S ez azt jelenti: nincs orvosság! Időleges (és helyileg körülhatárolt) kopaszodást okozhatnák egyes betegségek (például tífusz). Az orvos ezt nyomban felismeri, s mint melléktünetről, meg is nyugtatja a beteget. A gyógyítható és befolyásolható {megállapítható, halasztható hatályú) kopaszodás határai gyakran elmosódnak. Okai lehetnek a hormonműködés zavarai (a hajhagymák kémiai károsodása), vagy a faggyúmirígyek túlzott váladéktermelése (orvosi néven seborrhea — ez lényegében fizikai ártalom, mivel a zsíros fejbőrön eltömődnek a hajgyökerek, s mind gyérebb és satnyább az „utánpótlás”). Mit tegyünk tehát, ha kopaszodunk? Egyik lehetőség, hogy belenyugszunk (a fejbőr tisztán tartása ebben az esetben is kötelező!) A másik lehetőség: orvoshoz fordulunk. Ötven százalék az esély arra, hogy a szakszerű kezelés (orvosilag tanácsolt • ha j szesz, esetleg besugárzás alkalmazása) és az egyébként is tanácsos, ésszerű életmód (tartózkodás a fűszeres ételektől, szeszes italoktól) megállítja a rohamos, idő előtti hajhullást, vagy olyan életkorra tolja ki, amikor hiúsági szempontok már kevéssé játszanak szerepet... Gy. I. Kétezerben már csak napi három órát alszunk „Az alvás lassan, de biztosan kimegy a divatból” — mondotta dr. Magralore Pai, a londoni Belmont kórház konzultáns pszichiátere. „Kétezerben legtöbbünknek elegendő lesz napi három órai alvás” — mondotta dr. Pai, aki 37 év óta foglalkozik az alvás problémáival. „Már mostanában annyi tennivalónk akad esténként, hogy egyre ke-Új tűzveszély-források, új oltóanyagok Repülőgép-tüzek alkalmával megdöbbenéssel tapasztalták, hogy a magnéziumötvözetű alkatrészek a legjobbnak tartott haboltók bevetése ellenére is tovább égtek. Ugyancsak olthatatlan tüzek támadtak urán, plutónium és főként tórium levegőbe kerülő porának égésekor. Az újfajta oltóanyag keresése közben a Dounreay-i atomkutató laboratóriumban szervetlen kloridok és fluoridok könnyen olvadó keverékének száraz porához jutottak, amelynek lobbanáspontja alacsonyabb az oltandó fémekénél. Ezzel két jelentős eredményt értek él: egyrészt az oltópor az égő felületre ráolvadva, védő réteggel vonja be azt és elzárja a környező levegőtől, másrészt olvadáskor meleget von le az égő felületről és ezzel hűti az égő fémet. Az uránt, a plutóniumot, a tóriumot tároló raktárakat máris felszerelték ilyen poroltó anyaggal, mert hiszen esetleges égésükkor mérgező oxidok fejlődnek és azonkívül ezek az anyagok oly értékesek, hogy mentésükre minden óvintézkedést érdemes megtenni vésbé szívesen fekszünk le. Agyunk aktívabbá vált és testünk jobban táplált. Egyre kevesebb alvásra lesz szükségünk és egyre kevésbé kívánjuk majd az alvást” — mondotta a londoni orvos. Szúnyogcsalogaló és irtó Régóta ismert, hogy szúnyogok és más .rovarok az ibolyántúli sugarakat nemcsak érzékelik, hanem kedvölik is. Egyes rovarok pedig éppen ennek révén tájékozódnak. A rovaroknak az ibolyántúli sugarak iránti érzékenységét használja ki a szúnyogcsalogató és irtó berendezés. Lényege egy körkörös ibolyántúli sugárforrás és az ennek közepébe elhelyezett szívóventillátor. Az ibolyántúli fény odacsalogatja a rovarokat, a levegőáram ped'ig egy műanyag tasakba szívja be őket. Lisztszállító tartály A Szovjetunióiban az „Sz-«54" jelzésű új Üsztszállító-beirendezést az Építő- és Szállítógépek Kutatóintézetében tervezték. Az adagoló nyíláson át 7 tonna lisztet lehet a tartályba tölteni A berendezés teherautóval vontatható félpótkocsira van szerelve. A 7 tonna kirakásához mindössze Iá perc kelL Sokféle szerszámot, gépet, szerkezetet használ az ember szinte naponta, amiről nem tudja, hogy működik, sőt még ha jól utána gondol se tudja elképzelni, hogy miért is működik. Ezek közé tartozik a golyóstoll is. Pedig igazán nem bonyolult szerkezet, legalábbis annak, aki ismeri, hogy mennyire nem bonyolult, megítélheti az olvasó is. Van először is egy három mm átmérőjű és 15 mm hosszú sárgaréz rúd. Ebből lesz a golyósiron csúcsa. Ebbe belemarják 0,55 mm mélyen a golyó fészkét és egy 0,6 mm átmérőjű fúróval alakítják a 33 mm hosszú kapillárfuratot és az 1,4 mm átmérőjű festékvezető furatot. Hogyan ír a golyóstoll? Ezután a csúcsot szorosan és hézagmentesen a festéktárolásra szolgáló sárgarézcsőbe illesztik. A különleges festéket ezután nagy atmoszféra-nyomással a csúcs felől a tartályba nyomják, de óvatosan, nehogy légbuborék kerüljön bele. Mikor mindez megtörtént, az 1 mm átmérőjű rendkívül finoman megmunkált acélgolyót a fészekbe helyezik és a csúcs végén egy olyan peremet készítenek hogy a golyó ne eshessek ki, de azért a fészekben könnyen forogjon. Amikor a golyó forog, a háta mögött lévő festékből egy nagyon vékony filmréteget tud előrehozni anélkül, hogy a perem ezt a festéket letörölné. S ha minden rendben van, akkor a golyóstoll már ír is. Ha azonnal nem ír, próbáljunk rálehelni, sőt az sem baj, ha a csúcsot gyufa lángjánál egy kicsit megmelegítjük. A festék ugyanis a 20 fok Celsius körüli hőmérsékletet szereti a legjobban, s ha sokáig van hűvös helyen, besűrűsödik. S még egy tanács: ne nyomjuk túlságosan a tollat, mert 35 gramm nyomásnál ír a legjobban. Ugye nem is olyan bonyolult? Aba István
