Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-06 / 104. szám
2 1962. május 6., vasárnap Tanulságok a kongresszus tételeinek tanulmányozása után Senki sem vállalkozna arra, hogy egyetlen cikk keretében megpróbálja összefoglalni azokat a tanulságokat, amelyeket a XXII. kongresszus anyagának tanulmányozása adott mindannyiunk számára. Csokorba kötni a véleményeket, melyek szóban és írásban érkeztek a szerkesztőségbe ennek kapcsán, könnyebb feladat. Megyénkben csaknem minden szakon befejeződött a kongresszus történelmi tételeinek megbeszélése s a levelekből kitűnik: amilyen félve kezdtek ehhez a különböző fokú oktatási formákon, olyan mértékben cáfolták meg ezt a „félszet” az igen hasznos, szinte véget nem érő viták, amelyek azt bizonyították, hogy mennyire közel vannak hozzánk a kongreszszuson felvetődött problémák, az egész emberiség legégetőbb kérdései. Lipcsei Imréné Békéscsabáról ezt írja: „Eddig úgy gondoltam, hogy milyen sokat is tudok én a Szovjetunióról. A XXII. kongresszus anyagának elmélyültebb tanulásakor döbbentem arra, hogy a valóságban milyen kevés fs az, amit erről a hatalmas országról eddig tudtam. Most érzem csak, hogy számomra milyen nagyon sokat nyújtott a kongreszszusi anyag. Közelebbről megismerhettem a Szovjetuniót, egész fejlődésében, mint a kommunizmus építésének országát. Megismert az SZKP-t, a 20 éves távlati terv végrehajtásának nagy ve-Gyuiai Kislakásépííő és Karbantartó Kisipari Termelőszövetkezet, Gyula Telefon: 269. A kiváló kisipari szövetkezet cím elnyerése alkalmából szeretettel üdvözli összes megrendelőit, ügyfeleit és a szövetkezet összes dolgozóit. Családi lakóházak építését, tatarozását és szerelését rövid határidőre, fizetési engedménnyel, építtető által biztosított anyagból, vagy szövetkezetünk által biztosított anyagból kulcsátadásig vállaljuk. Tervrajzkészítésért és árajánlatért forduljon bizalommal szövetkezetünkhöz 247 zetöjét. A Szovjetunió Kommunista Pártjának új programja alapján megértettem, hogy miért jelenti a kommunizmus szó: a békét, a jólétet, boldogságot, gondtalan, magas fokú kultúrával rendelkező emberek életét”. Beszélgettünk kötöttárugyári munkásokkal a kommunizmus építésének perspektívájáról s a reálisan gondolkozó kétkezi munkások „kétmarokfcal” értették meg: hogyan kell a békéért — amely nélkül semmiféle előrehaladás el nem képzelhető —, a maguk jólétéért, a nagyszerű cél megközelítéséért dolgozni. A kongresszus tételei, anyaga erővé váltak a Kötöttárugyárban is, olyan erkölcsi tudatot formáltak az eddigiek során sok dolgozóban, hogy „sültgalambra párással” soha nem következik el mindannyiunk hőn óhajtott álma, az emberiség aranykora. Érdemes és szükséges jobban és egyre jobban dolgozni, mert helyettünk senki nem építi fel hazánkban a szocializmust — ezt a reális tanulságot szűrték le a kötöttárugyáriak a XXII. kongreszszus tanulmányozásából. — Nem elsősorban az elméleti tételek ébresztettek feszült érdeklő- < dést a termelőszövetkezeti paraszt- ; Ságban a kongresszusi anyag tanulmányozása során — így mondta , valaki Füzesgyarmaton. — Inkább g az az út, amelyen a kolhozok ha- . ladnak a kommunizmus felé. De . ez lenini út. Azoknak a nagyszerű eszméknek a gyakorlata, melyet a tudományos szocializmus, az alkotó marxizmus—leninizmus jelölt meg a mezőgazdaságban is. S ha a kolhozok a termékbőséggel megteremtik a, szükségletek szerinti elosztáshoz elegendő jó minőségű élelmiszer-mennyiséget, s egyben biztosítják a magas fejlettségű iparnak is a nyersanyagot, ezenközben a falu áttér a kommunista viszonyokra, megszűnik a különbség a falu és a város között, s a kolhozisták egy történelmi jelentőségű elméleti tételt változtatnak életté, gyakorlattá. Ilyen „észrevétlen’ alakban jelentkezik máris a nagyszerű program hatása, szövetkezeti parasztságunk gondolkodásában. Le- « hét, hogy sok helyütt még nem tu- 1 datosan, de amikor tsz-einkben t a premizálások bevezetését köve- ♦ telik, új, bőségesebb termést elérő 4 eljárásokat valósítanak meg; a* belterjes gazdálkodásra, a szako-4 sításra térnek át; vagy közös vál- - lalatok létrehozására törekszenek, ? ez mind, mind a lenini elméleti aprópénzre váltása, úí termelőszö-1 vetkezeteink erősödése, majd a t kommunista viszonyok megterem- 4 tése felé. S ez az út a mindennapi * feladatok jó megoldásán át vezet « előre. Nem véletlen hogy a megye mezőgazdaságában is egyre * több, a szocalista brigád cím el-1 nyeréséért versenyző csoport szer- » veződik, s szövetkezeti paraszt-1 Ságunk immár túlnyomó többsé- * ge megérti: az oszthatatlan va- * gyón növelése, a szövetkezet ál-1 landó gyarapítása biztosít számá- < re egyre jobb életét. j S ezt csak a mindennapi feladat- 1 tok, most a tavaszi munka jó el- j végzésével lehet elérni. j „Nem akarunk háborút, mert * nem rombolni, hanem építeni aka-< runk” — ezt írja levelében ifj. I Szilárd Ádám, majd így folytat-j ja: „Senki sem megy el közömbö- í sen az előtt, hogy a Szovjetunió-3 ban 20 év alatt döntő, történelmi j lépést tesznek a szükségletek sze-j rinti elosztás elvének megvalósítá- , sára. E cél egyakaratúvá tesz < minden embert, tudóst, kétkezi 1 munkást, parasztot és értelmiségit hazánkban is, mert a mi hazánk távlata sem más, mint a kommunizmus megvalósítása...” — Igen, Az értelmiségi, aki a szocialista társadalomban lett igezán megbecsült emberré, a nincstelen kétkezi munkás, aki tegnap még bizonytalanra hajtotta le a fejét, a nemzetiségi dolgozó, aki annyit szenvedett a Horthy-korszakban a faji üldöztetéstől, a soviniszta eszmék mételyétől, egyetlen hatalmas áradatban egyesül a nagy cél eléréséért. De megmozgatja a nagy program a régi világ uralkodó osztályaihoz tartozó embereket is, akik beleilleszkedtek az új társadalomba. Hiszen a kommunizmusban az osztályoknak még a maradványai is eltűnnek s a teljes egyenlőség uralkodik majd az emberek között. A szocializmus lépcső ehhez, s most kell kialakítani a népi, nemzeti egységet, amely feltétele további előrehaladásunknak, s ugyanakkor legfőbb biztosítéka hazánk erősségének a béke védelmében. A kongresszus, habár közvetlenül a szovjet nép feladatait szabja meg a kommunizmus építésében, így ad nekünk is programot a népi, nemzeti egység kialakításához, s ösztönző erőt az ország minden becsületes emberének ahhoz, hogy egymással összefoglalva haladjunk előre a kommunizmus első lépcsőjének, a szocializmusnak a teljes felépítésében. Varga Dezső £>íiiLék&zh Jle n dl c Adö hf z úú lü íi iura A Temes megyei Orcyfalván született 1862. május 6-án, 100 évvel ezelőtt. Kora gyermekkorától kezdve tanított, dolgozott, küzdött. Saját erejére támaszkodva végezte el középiskolai tanulmányait. A magántanári oklevél után a bölcsészettudományokból is doktorátust szerzett. Tanulmányaival kitűnve, állást kap a Műegyetemen. A zoológia iránti érdeklődését Hermann Ottó keltette fel, amikor is 1887-ben egy évi norvégiai omithológiai tanulmányútjára magával viszi. 1889-ben a Magyar Nemzeti Múzeum állattárához nevezték ki, ahol az állattani laboratóriumot vezette. Ez felelt meg hivatásérzetének. 1893-ban lemond és nyilvános zoológiái preparatóriumot és Tanszerkészítő Intézetet alapít Budapesten. Ez az első ilyen intézet volt hazánkban. Nyugtalan természete nem hagyja. Expedíciókat szervez és vezet. 1906-ban Kis-Ázsiában, 1907-ben Argentínában találjuk a Buenos Aires-i múzeumok meghívására. A nélkülözésektől sem riad vissza. Fáradhatatlanul gyűjt. Egyetlen kísérővel átgyalogolja a lakatlan pampát, átkel a Kordillerákon és Puerto Mont mellett eljut a Csendes-óceánhoz. Hazaérkezve közreműködik az Állat- és Növénykert modern szellemben való átalakításán, megépítésén. Az új Állatkert 1911-ben nyitja kapuit, melynek igazgatá-Újabb bombamerénylet Francia Kommunista Párt ellen Párizs (MTI) A szombatra virradó éjjel az OAS fasiszta banditái plasztikbomba-merényletet követtek el Párizs külvárosában, Issy- Les-Moulineauxban a Francia Kommunista Párt helyisége ellen. A robbanás súlyosan megrongálta a párt helyiségét. Emberáldozatot nem követelt. Az Issy-Les-Moulineauxban márci-PI.NTER - SZABÓ us 10-én a francia békekongresszus ellen elkövetett fasiszta bombamerényletnek három halálos és 50 sebesült áldozata volt. Az OAS merénylői a francia vidéki városokban is fokozzák tevékenységüket. A korzikai Pástiéban a rendőrség letartóztatott egy tizenegytagú bandát, amely a város gázmüvének felrobbantására készült. Amikor a szálak elszakadnak Kisregény íi. ♦ — Gyerekek, én addig egy fiiéiért sem tudok elkölteni amíg a •nagybátyáméknál lakom — szó_ lalt meg. > A többiek egymásra néztek és t egy rövid ideig hallgattak. Aztán » Magda szólalt meg. I — Költözz el... Ide hozzám... Jól J megleszünk ketten... » Mari nem szólt egy szót sem, I hanem felállt és elindult az ajtó 1 felé. t — Hová mégy? — csattant rá ♦ Forrni I — Haza... Ide költözöm... Most.., í A lány Hazafelé tartva azon »töprengett, mit fog mondani La«jós bácsinak és Klári néninek. »De mivel semmi okos nem jutott Iaz eszébe, rábízott mindent a véletlenrej majd csak eszébe jut valami, amikor Lajos bácsiók elé áll. Klári néni éppen vacsorát főiZött, amikor a lány megérkezett ‘Mari odasündörgött hozzá. I — Elköltözöm... — mondta I halkan. Klári néni felkapta a fejét. — Hová? Miért? — Mert nem érzem itt jól magam ... — Szó sem lehet róla! Lajos, gyere csak ki ... A konyhaajtóban megjelent Lajos bácsi. — Hallod? Mari el akar költözni... Nem érzi jól magát közöttünk ... A taknyos! — De miért? Nem kapsz meg mindent? Bántunk? — Ügy kezelnek engem, mint egy taknyos gyereket... Most is mit mondott Klári néni? Taknyos. Pedig én egy felnőtt, dolgozó nő vagyok, önálló akarok lenni. — Megígértük szüleidnek, hogy vigyázunk rád ... Szó sem lehet rólg, hogy elköltözz... — próbált végetvetni a vitának Lajos bácsi. De Mari nem szólt egy szót sem, hanem elindult a szobájába és csomagolni kezdett. A két idősebb ember kicsit magatehetetlenül nézte a lányt, amint összepakolta a holmiját. Könyörögni próbáltak neki. sát ő látja el. Főérdeme, hogy az idegen világrészek faunája és flórája mellett a hazai speciális fajok, főleg a pusztulófélben lévők bemutatására jelentős súlyt helyezett. Lendl olyan igazgatója volt a kertnek, aki kora színvonalán álló koncepcióval rendelkezett. Lendl Adolf nemcsak a magyar fauna feltárását tartotta élethivatásának, hanem a természettudományokat népszerűsítő irodalmat is sok értékes közleménnyel gazdagította a különböző folyóiratokban és szaklapokban. Értekezéseinek, cikkeinek száma meghaladja a háromszázat. Kevés ideig volt oktató, tudományos munkásságával oktatta az ifjúságot. Kiadta és 10 éven át szerkesztette a „A természet” című folyóiratot. Születésének 100. évfordulóján, mozgalmas életét és tudományos munkásságát vizsgálva, elmondhatjuk: egész élete során olyan nagy mértékben vette ki részét a tudomány népszerűsítéséből, hogy sok fiatal biológusnak mintaképe lehet. Busa László, a TIT Békés megyei Szervezete Biológiai Szakosztályának elnöke Rendkívüli állapotot rendeltek el az észak-spanyolországi bányavidéken Madrid (AP) A spanyol rádió pénteken este bejelentette, hogy Franco kormamánya rendkívüli állapotot rendelt el az ország északi bányavidékén, Asturia, Vizcaya és Guipuzeos tartományokban. Az intézkedés célja az, hogy megakadályozza az asturiai szénbányákból hetekkel ezelőtt kiindult és a baszk vidékre átterjedt sztrájkmozgalom továbbterjedését. A rendkívüli állapotot egyelőre három hónapra jelentették be. (MTI) — Értsd meg, hogy nem engedhetünk el... A te érdeked is, hogy rendes helyein lakjál... Itt egy fillért sem kell fizetned. Meg fogod bánni... Ne menj el... De Mari nem válaszolt, hanem tovább csomagolt. Amikor elkészült, odalépett Klári nénihez, flegmán megcsókolta, aztán Lajos bácsit is és elindult. Lajos bácsi az előszobában erővel akarta viszszafogni. De a lány kitépte magát és ekkor Lajos bácsi is rájött, hogy ez semmit sem ér. A lány után nézett... A fiúk megvárták Marit. Ott ültek a rekamién, amikor a lány belépett a két bőrönddel. Meg se moccantak, nézték. Magda felállt és segített Marinak kicsomagolni. Mindent elhelyeztek a szekrényben, aztán Magda kiszaladt a házigazdájához is, hogy megbeszélje á részleteket Mari ideköltözéséről... Az üzemben senki sem tudta, hogy Beke Mari Magdához, az elvált asszonyhoz költözött... A fő téma még mindig a pénztárrablás volt. Most is új és új hírek röppentek fel, s a tettesekről a legképtelenebb személyleírásokat adták. Fellegi Feri ebédidőben Mari mellé ült. Látszott rajta, hogy valamit mondani akar, de nem tudja, hogyan kezdje. — Mit csinálsz ma este? — szólalt meg végül is.
