Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-31 / 125. szám

6 1962. május 31.. csütörtök HÍR EK MOTOROS KALAND. — RÖVIDESEN befejezik a vil­lany bevezetését Csárdaszálláson. A lakóházaik 35 százalékába és a középületekbe már beszerelték a belső vezetéket is. — KÉTMILLIÓ forintos költ­séggel egy termálfürdő építését tervezik Mezőkovácsházán. A fürdő építésére előreláthatólag 1964—65-ben kerül sor, — A TISZTA udvar, rendes ház mozgalom keretében meg­szervezték Búcsún a tisztasági versenyt. Eddig tíz ház falára ke­rült ki a Tiszta udvar, rendes ház tábla. — JÁRÁSI tűzoltóversenyt rendeznek június 3-án Gerendá­son, a községi sportpályán az oros­házi járás községi, üzemi, terme­lőszövetkezeti és ifjúsági önkén­tes tűzoltó-csapatai. — ÜNNEPÉLYES csapatgyűlést tartottak május 27-én, a gyermek­nap alkalmából a vésztői Móra Ferenc általános iskola úttörői. A csapatgyűlésen kisdobosokat és úttörőket avattak, valamint az új KISZ-tagok ünnepélyes felvétele volt. Utána szellemi vetélkedőt rendeztek az általános iskolai tanulók. — INGYENES jogi’ tanácsadást tart június 2-án, szombaton dél­előtt Békéscsabán a Békés megyei Népújság jogtanácsosa. (Szabad­ság tér 17. III. e. 20.) Eső, zivatar Változó mennyiségű feüiőzet, néhány helyen esővel, keleten zivatarokkal, az ország nyugati felében javul az idő, csökken a felhőzet, és kevesebb lesz az eső. Keleten változó mennyiségű felhőzet, néhány helyen esővel, ziva­tarral. A szél mérséklődik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 9—13, legmagasabb nappali hőmérsék­let 19—24 fok között. — MŰSOROS estet rendez jú­nius 3-án Kardoskúton a Kossuth Termelőszövetkezet meghívására a szentistváni községi népi együt­tes. A műsoros est megrendezésé­re a művelődési otthonban kerül sor. — GYAKORLATI bemutatót tartottak május 29-én Békéscsa­bán a ligeti étteremben a szakács­tanulók. — MÁJUS 24-én adták át ren­deltetésének Szentetornyán az ál­talános iskolai tanulók részére épült politechnikai műhelyt. — ÉRTESÍTJÜK fogyasztóin­kat, hogy Orosházán. 1962. június 3 án, vasárnap reggel 5 órától dél. előtt 10 óráig hálózati karbantar­tási munkálatok miatt áramszüne. tét tartunk. Az áramszünet csak a város beiteriiletére terjed ki. így a szőlői részt nem érinti. Az áram. szünet ideje alatt a vezetékek fe. szültség alatt állónak tekintendők. DÁV Üzemvezetőség. 29126 —t ÉRTESÍTJÜK a lakosságot, hogy az I. fokú állategészségügyi hatóság rendelkezése alapján a békéscsabai piacokon sertéspestis miatt sertésfelhajtás a további in. tézkedésig be van tiltva. Városi Tanács VB Kereskedelmi Csoport­ja. 291 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Cserei Pál Szerkesztőség: Békéscsaba, Szabadság tér 17., HL em. Telefon: 21—96, 22—96 Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba, Szt. István tér a Felelős kiadó: Lehoczky Mihály Telefon: 10—21 Békés megyei Nyomdaipari Vállalat Békéscsaba Felelős nyomdavezető: Kendra György Terjeszti a Magyar Fosta Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél Tervszerűséget az üzemi konyhákban Korszerűsítést, célszerű önkiszolgáló rendszert flz állami gazdaságok is tartsák be a normát — Az üzemi konyhák vezetőinek és szakácsainak tanácskozása — Hasznos tanácskozás színhelye volt tegnap, május 30-án a békés­csabai nagyliget sörkertje. A me­gyei tanács kereskedelmi osztálya értekezletre hívta össze az üzemi, állami gazdasági, termelőszövet­kezeti — tehát önkezelésű — konyhák vezetőit és szakácsait. Meghívtak a megbeszélésre né­hány üzemvezetőt is. Az értekezlet célja az volt, hogy megbeszéljék az üzemi konyhák problémáját, kulturáltságát, éte­leik mennyiségét és minőségét. A vitaindító előadást Varga György elvtárs, a kereskedelmi osztály főelőadója tartotta. Az élelmiszer­­nyersanyag-ellátással kapcsolat­ban elmondotta, hogy probléma e téren csak azokban a konyhákban van, ahol a szakács és a konyha­vezető nem tervszerűen, nem hoz­záértően és előrelátóan vezeti a konyhát. — Nem tagadjuk — mondotta —, hogy néhány árucikk-ellátás­ban pan probléma. Igaz az is, hogy nem korlátlan a húsellátás. De ahol előrelátóan készítik az ét­rendet, megfelelő időben adják le rendeléseiket, ott nem jelentkezik az úgynevezett nyersanyaghiány. A megyei tanács kereskedelmi osztálya ez évben a mintegy száz üzemi konyhából 48-ban ellenőr­zést tartott. Az ellenőrzés során az derült ki többek között, hogy nagyon sok üzemi konyhában nem tervszerűen biztosítják a dolgozók étkeztetését. Néhány „furcsaságot” is elmondott Varga elvtárs, amelyet az ellenőrzés so­rán tapasztalták. Ilyen volt pél­dául, hogy egyes termelőszövetke­zetek és állami gazdaságok a köz­ponti árutartalékból igényelnek olyan zöldségféléket, melyekből önmagukat kell ellátniuk. A tanácskozáson megtudtuk, hogy megyénkben mintegy 40 ál­lami gazdaságban működik üzemi konyha. Ezeknél a konyháknál a mennyiség — különösen húsban! — kielégítő, azonban nincs meg­felelő választék a főzelékekben. A tanácskozáson bírálat is érte az állami gazdaságokat, amiért a sa­ját termelésű húsból szinte kor­látlanul biztosítanak az egyébként normákkal működő konyháiknak. Az. üzemi konyhákban termé­Családi lakóházának építését, tatarozását, átalakítását és szerelését rövid határidőre, építtető által biztosított anyagból, OTP-kölcsönből, vagy a kivitelező ktsz által biztosított anyagból kulcsátadásig vállalják az alant felsorolt kisipari szövetkezetek: Battonyai Építőipari Ktsz Telefon: 204. Békési Építőipari Ktsz Telefon: 52. Gyulai Kislakásépítő Ktsz Telefon: 269. Mezőberényi Építőipari Ktsz Telefon: 3. Mezőkovácsházi Építőipari Ktsz Telefon: 88. Sarkadi Építőipari Ktsz Telefon: 73. Szarvasi Építőipari Ktsz Telefon: 155. Vésztői Vegyesipari Ktsz Telefon: 40. Építési tervrajzkészítésért és árajánlatért forduljanak bizalommal az itt felsorolt szövetke­zetekhez. A kisipari szövetkezetek a lakosság minden igényét olcsón, pontosan és szakszerűen elégítik ki 293 szetesen ilyen problémák nem le­hetnek, hiszen nyersanyagukat a központi elosztás szerint kapják. Annál több baj van a konyhák korszerűsítésével. Különösen a Könnyűipari Minisztériumhoz tar­tozó vállalatok üzemi konyhái maradtak le. Példának említették a tanácskozáson többek között a Békéscsabai Pamutszövőt ás a Mezőhegyesi Cukorgyárat. Ugyan­csak az üzemi konyháknál kel­­meghonosítani a több menü vá­lasztékát is. A konyhák kulturáltságával kapcsolatosan az önkiszolgáló rendszert perspektívaként java­solták bevezetni. Jelenleg egy-két kivételtől eltekintve rendkívül vegyes, zavaros az étkeztetésnek ez az új formája. Jó példának említették azonban a Gyulai Álla­mi Gazdaság és a Muronyi Állami Gazdaság konyháját. — Mindenképpen arra kell tö­rekednünk, hogy üzemi konyhá­inkban bevezessük az önkiszol­gáló rendszert, amellyel részben sok időt takarítunk meg, részben megóvjuk a dolgozókat a kiszol­gáló étkeztetéssel járó felesleges idegeskedéstől — mondotta Var­ga elvtárs. Ezután a konyhák mellett mű­ködő büfék helyzetéről, majd a konyhavezetők és szakácsok fel­adatáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a párt és a kormány felada­tul szabta a mennyiségében és minőségében is megfelelő ételek biztosítását a dolgozóknak, a lé­nyeg az, hogy ezt a feladatot mi valóban teljesítsük is. — Ennek érdekében biztosítsák a konyha vezetői a normák betar­tását, s ne legyen mindegy számukra az sefh, hogy mennyi nyersanyagot kapnak és az sem, hogy a tányérban benne van-e az előírt mennyiség. Megyénkben je­lenleg mintegy 17—20 ezer dol­gozót étkeztetnek üzemi konyhá­ink. Vigyázzunk arra, hogy ne le­gyen 20 ezer haragosunk — mon­dotta befejezésül. A vita során felszólalt többek között Gyökös Attila elvtárs is, a Belkereskedelmi Minisztérium Vendéglátóipari Főigazgatóságá­nak osztályvezetője. Beszélt az önkiszoláló rendszer hasznossá­gáról, a normák szigorú betartá­sáról, melynek során hasznos tanácsokat adott a konyhák veze­tőinek. A többi hozzászóló a vitaindító előadás kapcsán elmondotta prob­lémáit, javaslatait, melyek feltét­lenül hozzájárulnak az üzemi ét­keztetés megjavításához. V. T. RIEMS, a tiltott sziget A Keleti-tengerben, északra Greifs­­waldtól fekszik a kis Riems-sziget, melynek nevezetessége a dr. Heinz Köhrer állaiborvostudományí magánta­nár, a berlini Német Mezőgazdasági Akadémia Riems-szigetén levő Fried­rich Loeffler intézetének elnöke, két­szeres nemzeti-díjas, hazai árdemrem­­des által, vezetett kutatóintézet. Viszontagságos ennek az intézetnek a története. A két világháború kétszer rombolta szét. Mindkét esetben újra­építették, s olyan eredményekkel dol­goztak kutatói, hogy az egész tudomá­nyos világ előtt ismertté tették a ne­vét. 1938-ban sikerült a szarvasmarhák száj- és körömfájása elleni, hatékony ellenállást keltő oltóanyagot előállíta­ni, 1950-ben a riemsi tudósok indítvá­nyára a szarvasmarhák védőoltását a Német Demokratilms Köztársaságban törvényesen elrendelték. Ennek a ren­delkezésnek a jelentőségét mutatja az, hogy míg az 1952—1953. év közti idő vészvonulata Ny ugat-Néme tországban 500 millió Ckeleti) márka kárt okozott, Kelet-Németországban — a védőoltás hatására — csak millión aluli volt. Ebben az intézetben azonban min­den, a népgazdaság szempontjából számba jöhető, a háziállatok vírusos kór okozta megbetegedésével is foglal­koznak. 1950-ben behurcolták a sertéspestist az NDK-ba. Különösen Eisleben köze­lében terjedt el. Nagyon rövid idő alatt kifejlesztette az intézet a kristály ibo­lya-oltóanyagot. Az evvel való oltás után egy negyedévvel egyetlen sertés­vészes eset sem volt egész Eisleben körzetében; A kutatók foglalkoznak még a szár­nyas-pestis, a malac-nátha, a madár­betegségek, a szarvasmarha-fehérvérű­ség, lovak fertőző kevésvérüségének és még más állatvészek gyógyító anya­gának kutatásával. A kutatást legerő­sebben mindig arra a területre terjesz­tik ki, amelyen legkiterjedtebb és leg­kifejlettebb a kórokozók által való megbetegedés. A kutyák és prémes­­állatok járványos betegsége ellen is oltóanyagot fejlesztettek ki, amelyet már iparilag készítenek. Az intézet készít és szállít olyan ol­tóanyagokat, amelyek előállítása csak szakintézetnek van megengedve: a száj- és körömfájás és a kristályi'oolya­­oltóanyagát, Az intézet dolgozói, vagy engedélyt kapott látogatói a kísérleti, üzen^ Ja£­­lyekre csak úgy mehetnek, ha egy zárt átmenőhelyen az összes ruhájukat le­vetik és az intézet által fertőtlenítve tartott fehérneműt és felsőruhát veszik fel. Távozásukkor meg erős zuhany­­fürdővel mossák le magukat. Ezen­felül az intézetből való távozás után nyolc napig nem szabad mezőgazda­sági üzembe belépniük. Nagyrábecsülés illeti meg a kutató­kat, akik az állatok egészségbeji-tar­­tásán segítenek, s ezzel az emberiség­nek szolgálnak. BERTOLD GOTTSCHALK Fordította: Gilányi Elemér Felhívás A Békés megyei Vízmű- és Kútépítő Vállalat, Békés, pályázatot hirdet a kö­vetkező állások betöltésére 1962. július 1-i belépéssel: Termelési csop. vezetői beosztásba: vízépítő szakos ált. mérnök. Üzemelési csop. vez. beosztásba: víz­építő szakos ált. mérnök, vagy több éves gyakorlattal rendelkező technikus. Műhelyvezető és TMK-s beosztásba: gépészmérnök, vagy gépésztechnikus. Három fő kezdő mélyépitőipari tech­nikust műszaki beosztásba. Körzetvezetői beosztásba: Gyula, Orosháza, Gyoma, Vésztő központokba több éves gyakorlattal rendelkező mélyépitőipari technikust. Terv-statisztikusi állás betöltésére közgazdasági technikumi végzettséggel rendelkezőt. Több éves gyakorlattal rendelkező leírókönyvelőt. Több éves gyakorlattal rendelkező anyagkönyvelőt. Minimum 3 éves gyakorlattal rendel­kező gépírókat. Anyagismerettel rendelkező anyag­­gazdálkodót és anyagbeszerzőt. Ezenkívül még felvesz több éves gya­korlattal rendelkező elektro- és láng­­hegesztőt, vízvezetékszerelőt, lakatost, villanyszerelőt, ács, kőműves, vasbe­tonszerelőt, fúrómestert. Bérezés megállapodás szerint. A pá­lyázat beadási határideje június 9. A pályázathoz önéletrajz csatolandó az eddigi gyakorlat feltüntetésével.

Next

/
Thumbnails
Contents