Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-24 / 119. szám

t962. május 24., csütörtök 3 Háromszáz kiló petrezselyem- és 250 kiló sárgarépamag forgalom — Tavasz végi látogatás a vetőmagtermeltető boltjában — Ez év február 27-én számoltunk be egy rövid híradás keretéoen a 1 békéscsabai Vetőmagbolt tavasz­­küszöbi forgalmáról. Most, mikor lassan már lejár az. aprómagvak vetésideje, ismét elmentünk s ar­ról érdeklődtünk Kiss Imrémétől, a bolt vezetőjétől, hogy ki tud­ták-e elégíteni mindenből a vá­sárlók igényét? A kérdésre igen­nel is, meg nemmel is válaszolt. A februári 136 781, a márciusi 185 ezer, az áprilisi 219 132 sa májusi (22-ig) 115 943 forint értékű forga­lom látszólag arról tanúskodik, hogy nem hiába jöttek ide a ve­vők, megkapták, amit kerestek. Persze ez csak látszat, a valóság az, hogy nem mindenkit tudtak a keresett cikkéi kiszolgálni. Igaz, hogy a nem egészen négy hónap alatt 22 174-en vásároltak a bolt­ból, s megtörtént, hogy 2—3 na­pig nem tudtak például petrezse­lyemmagot, dughagymát, sárga­­hüvelyű zöldbabot, háti permete­zőt, permetező-alkatrészt és olyan méretű viráglocsolót adni, amilyet kértek. Petrezselyemmagból át­meneti volt a hiány, úgyannyira, hogy a korábbi éveknél jóval töb­bet, összesen mintegy 300 kilo­grammot adott el Kiss Imréné és munkatársai. Ebből nem nehéz ar_ ra következtetni, hogy aki csak tud, termel zöldséget, mert bizony a tél és a tavasz folyamán a piacon 16—17 forintot is elkér­tek egy kiló petrezselyemért. Persze nemcsak a petrezselyem- és a sárgarépamagnak volt itt ke­letje, hanem sok minden másnak is. Többek között elfogyott a bolt­ból 16 mázsa különböző fűmag, de még van belőle, úgy, hogy má­zsás tételekben is ki tudnak be­lőle szolgálni. Ezenkívül nagyon keresett cikk a különböző állati tápszer és az állatbetegségek el­leni védőszer, többek között a Ti­­kofurán, a Pulpen az Erravit, az Ossziferol, a Feszkál stb. Egyik­másikból pillanatnyilag nincs, szetesen a műszaki és gazdasági vezetéssel egyetértésben. A párt­­szervezet nevelése nélkülözhetet­len az eljövendő szakemberek számára is, hiszen nem kisebb tét, mint a párt vezető szerepe dől el azon, hogy a káderek saját terü­letükön hogyan alkalmazzák a párt politikáját. Ezen egységes nevelési irány­­" elvek mellett természetesen különbséget is kell tenni a mozgal­mi és a szakkáderek nevelését il­letően. Mozgalmi kádereknek olyan em­bereket kell választani, akik a gazdasági vezetőket szubjektív érzésüktől függetlenül, a tényle­gesen elvégzett munka alapján képesek elbírálni. Fontos, hogy a mozgalmi munkába jó értelem­ben vett népszerű emberek kerül­jenek. Olyanok, akik véleményü­ket még akkor is kifejezésre jut­tatják, ha az általuk megbírált gazdasági vezető egyben a felet­tesük is. A gazdasági vezetők kiválasztá­sánál nem lehet követelmény a párttagság. Nem kell félteni a párt vezető szerepét a pártonkívüliek­­től. Számos példát lehetne sorolni arról, hogy becsületes pártonkí­­vüli vezetők tökéletesen érvénye­sítik saját területükön a párt po­litikáját Minden pártszervezet politikai munkájának fokmérője, hogy az adott területen hogyan érvényesí­ti a párt szövetségi politikáját. ßzemi pártszervezeteinkben a egyelőre például nem tudnak Össziferolt adni a vevőknek. De nincs háti permetező, kisméretű kézi locsoló és nincs permetező­alkatrész sem. Valamilyen érthe­tetlen oknál fogva az AGROKER Vállalat figyelmen kívül hagyta a Vetőmagbolt megrendelését amit még februárban feladott. Remélhetőleg az AGROKER- nek nem kell hatósági felszólítás, anélkül is teljesíti a megrendelést, s lehetőleg úgy, hogy az áru jö minőségben érkezzen a Vetőmag­boltba, és ne összehorpadva, mint az a rengeteg 11—13 literes kézi locsoló, ami a boltban és a rak­tárban áll, egyrészt azért, mert nagy űrméreténél fogva sem sze­retik, másrészt, ha valami új, ak­kor a vevő elvárja, hogy az sér­tetlen, horpadásmentes legyen. Fokozódott a forgalom — Kötelességmulasztók a vállalatok — Idegesek az emberek ■ Egy délelőtt a békéscsabai Munkaerőgazdálkodási Hivatalban Reggel 8 óra van, s már vagy 60—70-en várakoznak az iroda előtt. Többnyire nők, akik munkát keresnek, a férfiak inkább mun­kahely-változtatásra, közvetítésre várnak. Kuttich Józsefné főelőadó a tolongás megszüntetésére sorszá­mot osztogat. Az elsőknek érkezet­tek közül hetvenen számot kap­nak, majd tízesével jönnek az iro­dába, s külön-külön előadják ké­résüket, panaszukat. Kuttichné, Marika — mindenki így ismeri — mielőtt hozzáfogna az első ügyfél meghallgatásához, felszól telefo­non a tanács titkárságára, hogy küldjenek valakit segíteni, mert nem győzi egyedül. Sok a közve-A — 20—35 — kérdezi Tovább bővül a Békési Nyomda Rövid idő alatt fejlődött a Bé­kési Nyomda Békéscsabán mo­dern, nagy teljesítményű üzem­mé. A Nyomdaipari Igazgatóság tervei alapján ebben az évben és jövőre még tovább bővítik a haj­dani Tevan-nyomdát. Sok millió forintos költséggel épül az üzem további része. A járókelők láthat­ják, hogy a nyomdától 50—60 mé­ternyire bontanak egy sarki há­zat. Megkérdeztük Háromszéky Pál főművezető elvtársat, mi­kor lesz a lebontott ház helyén korszerű üzemrész? — Terveink szerint — mondotta — 1963. június 30-án termelnie kell az új üzemrésznek. A Békés megyei Építőipari Vállalat az idén december 31-ig vállalta a ház tető alá húzását hogy aztán a to­vábbi téli hónapokban a belső munkákat tudjuk elvégezni. — A lebontott ház és a nyomda gazdasági és a műszaki vezetők iránti bizalom a párt politikája megértésének legfőbb jele. i részletes, aprólékos gazda- M sági vezetést minden párt­­szervezet teljes bizalommal rábíz­hatja a műszaki és gazdasági ve­zetőkre. Ez sokak szemében talán felesleges kijelentésnek tűnhet, csakhogy a tapasztalat szerint nem ilyen egyértelmű az üzemi pártszervezetek állásfoglalása eb­ben a kérdésben. Sok pártszerve­zet ma is úgy képzeli el a terme­lés pártellenőrzését, hogy maga veszi vállárrá az egész termelés gondját, és elmerül operatív gaz­dasági feladatok intézésében. Nem ritka ma sem az olyan párttitkár, aki maga megy anyag után. Nem szeretnénk megsérteni azokat a jóindulatú párttitkárokat, akiket az ügy iránti odaadás ve­zérel, amikor lépéseket tesznek a jobb anyagellátás érdekében, hiszen a legtöbb esetben a végső kétségbeesés adja nekik a gondo­latot. És valószínű, hogy amíg in­tézményesen nem javítanak a vál­lalatok anyagellátásán, továbbra is találunk anyag után szaladgáló párttitkárokat országszerte. Nem is őket marasztaljuk el e helyen, hanem azokat a pártfunkcionáriu­sokat, akik „az a biztos, amit ma­gam végzek” jelszó alapján való­sággal kiveszik a feladatokat a gazdasági vezetőik kezéből, és es­­küdöznek, hogy a főmérnök vagy üzemvezető nem tudja megnyug­tatóan megoldani a feladatokat. Éveken át hangoztattuk annak a bizonyos „transzmissziónak” a között van még egy épület, azzal mi lesz? — Augusztusban, szeptember ben azt is lebontjuk és ugyancsak az előző építkezésekkel együtt csatlakozik a nyomda jelenlegi épületeihez. így 1963 végére a Bé­kési Nyomda teljes kapacitással fog dolgozni, a termelést három­szorosára fogjuk növelni. Ez egyébként azt jelenti, hogy az or­szág faitkarton-igényének felét fogjuk kielégíteni. Ezenkívül ter­mészetesen a nyomda profiljához tartozó más termékeket is gyár­tunk. — Van-e sok problémájuk? — Ilyen nagy munkában mindig akad probléma, de azért megbir­kózunk vele. Reméljük, hogy az építő vállalat mindent megtesz a nyomda minél előbbi üzemelteté­séért. —kis— szerepét, amely a párt és a töme­gek közti elszakíthatatlan kapcso­lat legfőbb biztosítéka — miköz­ben állt a gépezet a transzmissziós szerkezet tökéletlensége miatt. Nos, most elérkezett az ideje, hogy a hajtószíjak a gyakorlatban is hajszálpontosan, fennakadás nél­kül működjenek. Ez a mozgalmi élet nyelvére lefordítva annyit je­lent, hogy ma már minden ilyen szervezetnek végeznie kell a maga tömegmozgósító feladatát és sa­játos eszközeivel segíteni kell a párt politikájának érvényesítését soraiban. Ma már egyetlen párt­­szervezet sem bírálhatja a helyi szakszervezeti vagy KlSZ-bizott­­ságot anélkül, hogy önbírálatot ne alkalmazzon saját irányító tevé­kenysége felett. E nehéz társadalmi-politikai " feladatok megoldásának alapvető feltétele, hogy elsősorban a pártszervezetek vezetői lássák világosan, hogy az új helyzet e té­ren is új feladatokat követel. Ez a belátás azonban még csak elő­feltétele annak, hogy üzemi párt­­szervezeteink élenjárói lehesse­nek o szektás, értelmiségellenes nézetek felszámolásának. A jól működő szakszervezeti há­lózat valóságos kinyújtott karja lehetne a pártszervezeteknek. Sok pártszervezet azonban tőből met­szi le e karokat bizalmatlanságá­val, meg nem értésével. Másutt meg arról feledkeznek meg üzemi pártszervezeteink, hogy a tömegszervezeti munka sa­játos módszereket igényei. Több títés, s a munkakönyvek kiállítása is az ő feladata. Háromnegyed tizenkettőig egye­dül birkózik a sok üggyel, majd tizenkét óra előtt néhány perccel dr. Csicsely Mária, a városi ta­nács jogtanácsosa segít neki. Legtöbben a konzervgyárba... Az első tíz közül többen mun­kára jelentkezők, akiknek adatai bekerülnek a kék füzetbe. A je­lentkezők nagyobb része konzerv­gyárba kéri felvételét. — Mikor lesz munkalehetőség a konzervgyárban? — érdeklődik egy 35 év körüli, egygyermekes asszony, akinek a férje is dolgo­zik. — A jövő hónap elején már megkezdődik a termelés. — Akkor már mehetek dolgoz­ni? — Ezt nem mondjuk, mivel csak most jött jelentkezni. Előbb a ja­nuárban, februárban jelentkezet­teket értesítjük ki, megnézzük azt is, hogy ki a családfenntartó, ki az egyedülálló, és ki a többgyer­mekes. Elsősorban ezek jönnek számításba. — Akkor én ne is számítsak munkára? — Dehogynem. Lesz mindenki­nek munkája, aki dolgozni akar. Majd kiküldjük az értesítést. A fater és a bratyó dolgoznak Egy fiatal 17 év körüli fiú, P. János teszi le a munkakönyvét az előadó asztalára. — A téglagyárba megyek dol­gozni, tessék adni közvetítő-pa­pírt. — Felvették? — Igen. meggyőző szóra van szükség, mint a pártszervezetben, ahol a kom­munistáktól meg lehet követelni bizonyos feladatokat. Ugyanakkor egyik-másik üzemi tömegszerve­zet vezető gárdája is mechaniku­san másolja a pártéletet. Tömeg­szervezeteink némelyike hajlamos arra, hogy el temetkezzen a m aga szűk problémáiba, megfeledkezve arról, hogy a párt politikáját hajt­ja végre. Mindezek a hibák és súr­lódások elkerülhetők, ha a párt­­szervezet összehangolja a tömeg­szervezetek tevékenységét, és megteremti az agitáció összhang­ját. Természetesen üzemi pártszer­vezeteink egyike sem képes átütő sikert elérni felelősségteljes társadalmi és gazdaságpolitikai feladatában, ha egyedül akar hoz­záfogni. A siker döntő feltétele,, hogy pártszervezeteink osszák' meg a vezetés gondját a párttag­sággal. Az a helyes gyakorlat, ha­­az ellenőrzés nagyobb részét a, taggyűlésre helyezik át, így az] egész kommunista kollektíva na-] gyobb felelősséget vállal a párt’ politikájának helyes alkalmazásé-* ért, és egységesebb lesz a szem-, lélet az egyes pártszervezeteken J belül is. A jól irányított kollek­tív vezetéssel a gyakorlatban bi­zonyíthatjuk be a marxizmus el­évülhetetlen tételét, mely szerint a párt erejét és bölcsességét nem egyes pártfunkcionáriusok, hanem a párttagság, a kommunisták nagy; közössége jelenti. Valachi Anna| — Eddig hol dolgozott? — A Vasipari Vállalatnál, de ott csak ötszáz forintot kaptárig mivel még nem vagyok 18 éves. — A téglagyárban három mű­szak van, és 18 éven aluliakat nem foglalkoztathatnak. — Engem felvettek. — A téglagyárban talán nem ismefik a rendeletet?! — zsörtö­lődik az előadó. — Hányán vannak a családban, kik dolgoznak, mennyit keresnek? — Heten vagyunk. A fater és a bratyó a téglagyárban dolgozik* 3500 forint körül keresnek. — Talán az édesapja és a báty­ja?! — inti a fiút. Az előadó tárcsáz, hívja a tég­lagyárat. — Dórikám, vesztek fel munká­sokat? Szóljatok, mert itt csak a papírt kérik, és nem tudjuk, hogy mi van nálatok... Jó, máskor ne felejtsétek el. Amit elmulasztanak — Mi hárman a Bameválhoz megyünk, itt a papír — jegyzi meg egy fiatalasszony. — A Bamevál nem is kért mun­kásokat. — Itt a papírunk, ma kaptuk az üzemben. Újabb telefon. Nem jelentették be igényüket munkaerőre. A tele­fon másik végén egy nő ad felvi­lágosítást arra, hogy az az elvtárs­nő, aki a személyügyeket intézi, Pestre utazott és elfelejtette be­jelenteni, de sürgősen 14 nő- és 2 férfi-munkaerőre van szükségük. Néhány perc és a 16 új bameváli dolgozó megkapja a papírt. Minden két percben cseng a telefon. A vállalatok munkaerő után érdeklődnek. Egyik érettsé­gizett nő adminisztrátort, a má­sik idősebb férfi éjjeliőrt kér. Sok itt a munka Közvetíteni, új jelentkezőket nyil­vántartásba venni és sokat be­szélni, agitálni. Harminckótéves fiatalember kéri, hogy jegyezzék fel a nevét, mert a konzervgyárba szeretne menni dolgozni. — Eddig hol dolgozott? — érdek­lődik az előadó —, mivel 1960 óta két hónap és négy nap van beje­gyezve a könyvébe, amelyet válla­latnál munkában töltött. — Maszekoskodtam — feleli. Nyolc hold földdel léptünk a tsz­­be, de nem vagyok tagja. Kertész­kedtem itt-ott. — Nem jobb volna a tsz-ben kertészkedni? — Ha megunom az üzemet, ak­kor belépek. Ezen az egy délelőttön 80 ember ügyét intézték el. Az előadó 40 személyt közvetített, tíznek mun­kakönyvét állított ki és 30 mun­kára jelentkezőt jegyzett fel. Fél kettőkor pedig 40—50-en elmen­tek, mivel nem került rájuk a sor. Megoldás kerestetik Nem lehetne ezen valahogyan segíteni? Hiszen egy alkalmazott- ' nak 80—100 ember ügyét intézni egy fél nap alatt közmegelégedés­re lehetetlen. Különösen most, amikor százakat kell közvetíteni az új üzembe, a konzervgyárba és egyéb munkahelyekre. A munka­erőgazdálkodási hivatal fölöttes szerve jó lenne, ha figyelembe venné ezt, hiszen nem számokról van szó, hanem emberek, családok megélhetési gondjairól. Csepkó Eta

Next

/
Thumbnails
Contents