Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-22 / 117. szám
AZ MS*ÍWf MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xvn. ÉVFOLYAM, Itt. SZÁM T962. MÁJITS ZZ.. KEDD I fokozatosság elve szerint Gyárakat látogatnak a Budapesti Ipari Vásár szovjet kiállítói A minden eddigieknél, nagyobb szabású Budapesti Ipari Vásáron már az első napon sokan igyekeztek megnézni mindent, de ki-ki főleg a foglalkozásának és érdeklődési körének megfelelő kiállítási tárgyakat. Mondani sem kell, hogy a munkás, a paraszt, a háziasszony és mindenki az eddiginél tökéletesebb újai, modernebbet keresi s zerszámgép ekb őt, munkaeszközökből, háztartási és egyéb cikkekből. Az ilyen arányú érdeklődést bizonyító számos kérdést, megjegyzést, elismerést vagy éppen nemtetszést hallottam a látogatók között tolongva. Ez egyrészt öröm, másrészt viszont elgondolkoztató. A sok termelőszövetkezeti gazda és szakember is újat keresni és látni utazik az ipari vásárra. Talál is rengeteg újat, hiszen a gyárak tervezői, újítói, dolgozói szerte a világon szinte nap mint nap azon töprengenek: milyen tökéletesebb. új konstrukciókkal lehet növelni a termelést, s könnyíteni a fizikai munkát. Ennek a törekvésnek szülötte a megyénkben is nagyon közkedvelt 3ZK 3-as szovjet kombájn, új még nagyobb teljesítményre képes változata, az SZK 4-es, de a Vörös Csillag Traktorgyár, az EMAG és még több hazai és külföldi gépgyár kiállított prototípusa, vagy már szériagyártmánya. — Ha ilyen gépeket kapnánk, sokkal többet tudnánk termelni — hallottam a mezőgazdaságban dolgozók szájából. Igazuk van. Helyes, hogy igénylik az új gépeket, s kapnak is belőlük, amint lehet. De itt mindjárt meg kell mondani, hogy az új gépek és a műtrágyák — bármilyen sok is legyen belőlük — egymagákban még nem jelentik a terméseredmények növelését. Kívánjuk, hogy legyen mielőbb és minél több SZK 4-es aratógépünk, cukorrépabetakarító kombájnunk, és még több hasonló modem gépünk legyen, de igyekezzünk azon, hogy ezek ne csenevész gabonát és cukorrépát takarítsanak be, hanem egyre bővebb termésűt. Ehhez azonban még sokminden olyan, már hosszú évekkel ezelőtt bevált eljárást kell alkalmazni, amit elég gyakran elhanyagolunk. Többek között: idejében kell a talajerőutánpótlást, a jó szántást, a vetést, a vegyszeres gyomirtást, a kapálást, egyszóval minden munkafolyamatot elvégezni, s emellett megragadni a termést növelő más tényezőket, az öntözési lehetőségeket is. Űjabb és újabb modem gépeket vásárolni a kisüzemi módszerrel, korszerűtlen agrotechnikával művelt, gyenge termésű földre annyi, mint egy másfél millió forint költséggel épített, gépesített, száz férőhelyes istállóban évekig 15—20 tehenet tartani. Vannak az építkezéseknél, a gépesítésnél ilyen eltúlzott igények, megyénk fiatal, vagy még kevés termelési adottságokkal rendelkező szövetkezeteiben, s ezt ^leginkább az diktálja, hogy az állami gazdaságokban és az erős, nagy szövetkezetekben már „olyan” gépek és istállók vannak. A szövetkezet fejlődésének is fokozatai, törvényei vannak, amit be kell tartani. Nem lehet példáiul előbb teljesen felépíteni egy házat és aztán alápincézni. Vagy még egy érthetőbb példát: hiába adunk felnőttnek való ruhát a gyermekre, attól még csak gyermek marad. Félreértés ne essék: nem a fejlődés és nem is a gépesítés ellen irányulnak ezek a szavak, csupán a fokozatosság elvének betartására intenek, mert ezt még helyenként elég gyakran megsértik. Többek között úgy, hogy ha nem kap a tsz beruházási hitelt egy modem hajtatóház építésére, akkor egyáltalán nem kertészkedik. Minek hajtatóházat hajszolni ott, ahol még csak egyszerű melegágy! hajtatáshoz van szakember is, pénz is? Kezdjük ezzel a kertészkedést, mert jövedelmező is, szükséges is, s aztán fokozatosan elérünk a hajtatóházakhoz is. Ilyen fokozatosan lehet és eredményes előrehaladni az építkezésben, a gépesítésben és az öntözésben is. Egyébként az öntözésben elég gyors a fejlődés megyénkben. A tavaszi aszály, a májusi eső elmaradása miatt most szinte hadjáratot indítottak termelőszövetkezeteink permetezőberendezésekért, főleg nagy teljesítményű Mannesmannért. Helyes ez, bár már ott tartanánk, hogy minden szövetkezet nem egy, hanem több ilyen berendezéssel is rendelkezne, azonban egyelőre egy sem jut minden tsz-be, nemhogy több. Addig, amíg jut ilyen berendezés minden igénylő szövetkezetnek, két dolgot lehet csinálni: vagy várni az öntözés megkezdésével, s mindaddig holdanként csak 15—20 mázsa csöves kukoricát, 70—80 mázsa cukorrépát betakarítani, de hozzá lehet látni az olcsó és gyors barázdás módszerű öntözéshez is mindenütt, ahol csak lehet, mint ahogy tavaly a gerlai Magvető Tsz tette, s kukoricából 42—64 mázsa közti holdankénti átlag csövestermést ért el. Ismétlem: nem a fejlődés ellen írtam ezeket a sorokat, s nem is azt akarom elérni, hogy bármely fiatal, vagy gyengébb adottságok között gazdálkodó szövetkezetünk vezetőiben és gazdáiban a jelenlegi állapotokba való belenyugvást mélyítsem el, csupán a fokozatosság törvényének betartására, a rendelkezésre álló összes lehetőség kihasználására kívántam felhívni a figyelmet. Néhány szövetkezetünk már megpróbált az induláskor teljes sebességre kapcsolni, hogy gyorsan utolérjen több olyan tsz-t, amely mögött egy vagy másfél évtized megalapozott fejlődése van, de a hirtelen vett nagy sebességtől „defektes” lett a motor. Nem kell és nem is szabad lemondani a komplex gépesítésről, a modem gazdasági épületekről — ellenkezőleg: küzdeni kell megvalósításukért a jelenleg rendelkezésre álló valamennyi eszközzel és adottsággal. De amíg lesz pénzük gépekre, addig vegyék igénybe szövetkezeteink a gépállomást, s amig kőistállókra nem futja, építsenek szerfás istállót, s téliesítsenek úgy, hogy jövedelmezően lehessen benne állatot nevelni, hizlalni. Kukk Imre A Budapesti Ipari Vásárnak evek óta kiemelkedő látványossága a szovjet pavilon. A vásár alkalmából évről évre több szovjet turista és - látogató érkezik hazánkba. Az bő alkalmat nyújt szovjet és magyar szakemberek közvetlen találkozására, a kölcsönös tájékozódásra. A magyar társadalmi szervezetek ki is használják ezt a kedvező alkalmat. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság kidolgozta a találkozók programját amely előreláthatólag még bővül. A szovjet pavilon szakemberei elmennek néhány nagyüzembe és ott a műszakiakkal, szocialista brigádok tagjaival közvetlenül beszélgetnek a gyár feladatkörébe eső egyes fontos problémákról. A baráti látogatásokat az üzemek vezetői, műszakijai, dolgozói a vásáron viszonozzák. Terebélyesedik a szocialista munkabrigád cím elnyerésére kezdeményezett versenymozgalom a 8-as számú Autóközlekedési Vállalat személyforgalmi részlegénél. A gépkocsivezetők közül eddig harmincán, a kalauzok közül pedig negyvenen tettek vállalást, s kapcsolódtak be a munkaversenybe. Jelenleg négy gépkocsivezetői és öt kalauzi csoport serénykedik a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. A többségükben nemrég alakult brigádok mellett többen egyénileg is versengenek egymással. Mind több az olyan gépkocsivezető, mint Csenki János, aki a ráfordítási költség csökkentésében már eddig is szép eredményt ért el. Gépkocsija — versenyrekelése óta — különösen kevés alkalommal volt javítás alatt a műhelyben. Követésre méltó Tóth Lajos és Kohárl Sándor kezdeményezése is: a gondjaikra bízott GA Károkat okozott a vihar Pusztaottlakán A legöregebb ember sem emlékszik Pusztaottlakán olyan viharra, mint amilyen május 20-án, vasárnap volt. Délután 5 óra tájban elszabadultak az elemek és háromnegyedórán át pusztítottak Pusztaottlakán és környékén. Három kilométeres szélességű szakaszon jég verte a vetéseket, és a szél is megtette a magáét. Egy háztetőt teljesen elvitt, többet pedig megrongált. Kiszaggatta a magasfeszültség oszlopait, 50 éves fákat tépett ki, a termelőszövetkezet nemrég épült istállóját is megrongálta. Egy tanyába villám csapott és tűz keletkezett. A vihar következtében tegnapig a telefonösszeköttetést sem tudták megteremteni. A szovjet kiállítás munkatársai ellátogattak Ceglédre a Vörös Csillag Tsz-be, majd a Balatonra utaznak. A vásár idején hat szakmai és két vegyes szovjet turistacsoport tartózkodik Magyarországon. A turisták a vásár megtekintése után üzemeket is meglátogatnak. Az MSZBT a szovjet pavilon Tizenegyezer négyzetméternél nagyobb felületet szigeteltek le Wellittel a Békéscsabai Hűtőházban. A napokban befejezték a 8 nagy hűtőterem szigetelési munkálatait, melyeknek padozatára négyezer négyzetméter parafát vezetőségével együtt fejtörő-pályázatot hirdet a vásár idején. A kérdések helyes megfejtéséhez általános ismereteken túl szükséges lesz a szovjet pavilon megtekintéséből adódó tapasztalatokra is. A megfejtők között június első napjaiban 8000 rubel értékű jutalmat sorsolnak ki. (MTI) . raktak le. Megkezdték a négy gyorsfagyasztó alagút vakolását, is. Elkészült a vezérlőterem, melyből hetvenkét elzárószeleppel irányítják majd a hűtőház munkáját. Összesen kétmillió 400 ezer kalóriát termel majd a közelmúltban beszerelt tizenhat kompreszszor, mely gondoskodik az óriásépület „hideg-ellátásáról”. Ezenkívül beszerelték már a hidegépület hetvenöt hűtőtestét is. A hűtőház mellett épül már a jéggyár, mely naponta két vagon táblásjeget ad majd Békéscsabának és a környéknek. Az építők úgy tervezik, hogy októberben már próbaüzemet tartanak és november 7-én megkez-52—14 rendszámú autóbuszt szocialista megőrzésre vették át. A kalauzok közül is többen vannak olyanok, mint Lipóczki Mária, Kárnyáczki István és Tóth Antal, akik következetesen közelednek a kiváló dolgozó szint eléréséhez. di működését a Békéscsabai Hűtőház. Huncutságból jeles KÉPES RIPORT A 4. OLDALON Októberben próbaüzemei a Békéscsabai Hűtőház — Jéggyár épül a hűtőház mellett — BÉKÉS MEGYEI * »«Mr * Világ proletárjoi, egyesüljetek! Szélesedik a munkaverseny a 8-as számú Autóközlekedési Vállalatnál
