Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-20 / 92. szám

2 1962. április 20., péntek Riportereink jelentik: A békéscsabai munkalehetőségekről A tavasz újabb munkalehetőségek százait nyitotta meg a bé­késcsabai dolgozók előtt. E — még mindig — kevéssé iparosított város nehezen tud állandó munkát biztosítani több lakójának. Ez az év azonban biztató reményekkel kecsegtet. A mezőgazdasági munkák robbanásszerű beindulása mellett az építőipar és a kon­zervgyár jelentkezik nagyobb munkásigényekkel. Ezért keresték fel riportereink a városi tanács munkaerőgazdálkodási hivatalát, a megyei tanács építési és közlekedési osztályát, és a születendő konzervgyárat. Nézzük, milyen munkalehetőségeket rejteget a jövő? Gerendás! mozaik A nyáron munkaerőgondjaink lesznek A munkaerőgazdálkodási hiva­talban Kuttich Józsefné fogad. Tőle kérünk tájékoztatást a jelen­legi és a várható munkaerőhely­zetről. — Az év első hónapjaiban kevés volt az elhelyezkedési lehetőség, és sok volt a jelentkező — kezdi. — Most némileg változott a hely­zet. Igaz, még sok az átmeneti munkanélküli városunkban, de egyre több a munkalehetőség. Egy-egy napon 8—10 üzem kér munkásokat. Legtöbb üzem azon­ban segédmunkást keres. Szak­munkásigénylés alig van. Persze a munkára jelentkezők 90 százaléka is szakképzettség nélküli, akiket csak segédmunkára lehet elhe­lyezni. A jelentkezők között alig akad szakmunkás. A héten két nap alatt csaknem száz embert közvetítettek ki, kü­lönböző vállalatokhoz. A befu­tott igények alapján még ennél is nagyobb számban tudnak el­helyezni embereket — Sok azonban a visszatérő munkaigénylő — mondja pana­szosan Kuttichné —, akiket ez évben már többször is elhelyez­tünk. Ezek is inkább férfiak. A nők úgy látszik jobban ragasz­kodnak az elnyert állásokhoz. Sokan vannak, akik húsz lehe­tőség között sem találnak megfe­lelőt. S vannak olyanok is, akik naponta járnak a hivatalba, elol­vassák a kihirdetett állásokat, és egyáltalán be sem néznek az iro­dába. Most már javul a helyzet. Hó­napról hónapra több a munkás­­igénylés. Februárban 200, márci­usban 300-nál több dolgozót he­lyezték munkába. Áprilisban va­lószínű elérik az ötszázat Igaz, hogy még mindig ezernél több a munkát keresők száma, de nem elkeserítő a jövő. Sok em­bert felszívott a — most már csa­­logatóvá váló — mezőgazdaság, de ezután jelentkeznek még igénye­ikkel az építőipari vállalatok, a Bamevál, a Herbaria, a Gubó­­gyár, és nagyon sokat fog segíte­ni a Konzervgyár is. K. J. Hétszázötvennél több új munkást foglalkoztat a tanácsi építőipar Csettint az ujjaival Takács Já­nos, a megyei tanács építési és közlekedési osztályvezetője mikor a kérdést felteszem: — Nehéz erre most válaszolni. Rosszkor jött, mert még nem mér­te fel osztályunk a lehetőségeket. Mégis kellene? Hát várjon, meg­próbálunk valamit. Telefonál az osztályvezető, meg­kérdez egy-két vállalatot, s ki­alakul a kép, ha nem is „milli­méter pontosan”, de hozzávetőleg reálisan. Lássuk sorjában. — A tanácsi építőipar az idén 8Z 1961-es évhez viszonyítva 63 százalékos „felfutást” fog elérni. Azt hiszem, a számot nem kell kü­lön magyaráznom. A termelékeny­ség fokozásán túl természetesen a dolgozók létszámának emelésé­vel kell majd ezt végrehajtanunk. Egy példát említek. A tanácsi épí­tőipar legnagyobb vállalatánál, a Békéscsabai Építő- és Tatarozó Vállalatnál kétszázötven fő lét­számemelést jelent ebben az év­ben a felfutás. Ezeknek a dolgo­zóknak egy része itteni szakmun­kásokból, más részük a munkahe­lyeken felvett segédmunkások­ból áll. A Villanyszerelő Vállalat is je­lentős tervemelést kapott a múlt évihez képest. Harminc munkás­sal többet fog az idén foglalkoz­tatni. Valószínű tudott dolog, hogy az év közepén a Békési Kút­építő Vállalat törzsgárdájára szá­molva, megszervezzük a Békés megyei Vízmű- és Kútépítő Vál­lalatot, amely kútépítő feladatán kívül ellátja elsősorban a Békés­csabai Vízmű kezelését és víz­szolgáltatását, továbbá a megyé­ben már eddig is működő közsé­gi törpevízművek ellenőrzése és javítása is hatáskörébe tartozik majd. A vállalat ilyen bővülése 150—200 fő felvételét teszi szük­ségessé. Az új munkások elsősor­ban békésiek és csabaiak lesznek. Mint ismeretes, ebben az évben megkezdik az erzsébcthelyi vasúti felüljáró lebontását és átépítését is. Ezzel egy időben újjá kell épí­teni a híd pótlására szolgáló tere­­lőutat, korszerűsítjük a Lenin utat, a Gyulai úti Körös-hidat és az István-malmi hidat. Ezek a ■ z utóbbi évek fejlődésének " eredményeként a mezőgaz­­! daságban is uralkodóvá váltak a "szocialista termelési viszonyok! A I szocialista termelési viszonyok | uralkodóvá válása a mezőgazda sá- I gi termelés egyidejű növekedése ! mellett következett be. 1958—1960 I között, tehát a II. hároméves terv j időszakában a Központi Statiszti- I kai Hivatal jelentése szerint a me­­jzőgazdaság össztermelése mintegy ! 11—12 százalékkal emelkedett. Ez [azt jelenti, hogy sikerült a mező­­| gazdaság továbbfejlesztésének un. i kettős feladatát — ti. a mezőgaz­­| daság kollektivizálását és a mező- 5 gazdasági termelés emelését — ! egyidejűleg megvalósítani. Ezzel I kapcsolatban még külön hangsú­lyoznunk kell, hogy nemcsak a 1 mezőgazdasági termelés mennyi­sége nőtt a tömeges átszervezés időszakában, hanem a termelés növekedésének az üteme sem csökkent. A három év alatti 11— 12 százalékos termelésnövekedés azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termelés évi átlagban, hozzávető-I legesen 4 százalékkal emelkedett. A termelés évi átlagos növekedé­se 1949—1958. között 5,79 százalék volt. A gyakorlatban igazolódott tehát a Magyar Szocialista Mun­káspárt agrárpolitikájának a he­lyessége. munkák további 250 munkást fog­lalkoztatnak majd. Természetesen felvétel lesz a városi tanácsok ál­tal foglalkoztatott házi építőipari brigádokban is. Megtudtam még Takács elv­­társtól, hogy az említetteken kí­vül több új munkalehetőség lesz az állami építőiparban is. Számot nem tudott említeni, de így is megnyugtató választ kaptunk. Hétszázötven munkahely, vagy ennél is több várja nyáron a munkát keresőket. Kiss Máté Júniusban 600 dolgozót vesznek fel a konzervgyárba Békéscsaba legnagyobb üzeme lesz a konzervgyár. Bár jelenleg még kevés munkást foglalkoztat­nak, mert a szezon még nem in­dult be, de rakják mór az üve­geket, a kőművesek pedig alakít­ják az épületeket. Júniustól kezd­ve pedig megindul a borsó kon­zerválása. A munkásfelvételről Zelenyánszki György igazgató tá­jékoztatott bennünket. Elmondotta, hogy a borsókon­zerválás megindulásával 600—650 munkaerőt vesznek fel. A dolgo­zók 75—80 százaléka nő lesz. A terv szerint, amikor megindul a paprika, paradicsom, s más zöld­ségfélék feldolgozása, tehát au­gusztusban, szeptemberben a gyár mintegy 2000 embernek ad munkalehetőséget. Nemcsak Békéscsabán, de az or­szág többi konzervgyára is lassan elveszti a szezonjellegét. Ez azt jelenti, hogy például a békéscsa­bai üzemben 1000—1500 dolgozót foglalkoztatnak állandóan. Az üzemben a többihez hasonlóan egy-két időszakot kivéve, három műszakban dolgoznak majd. A gyár vezetői előre gondoltak a munkáslétszám biztosítására. A felvétel a városi munkaerőgazdál-Az un. kettős feladat sikeres megoldásának eredményeire, va­lamint az ipar által nyújtott se­gítség növekedésére alapozva ké­szültek el II. ötéves tervünk me­zőgazdasági előirányzatai. Esze­rint a mezőgazdasági összterme­lésnek 1961—65. között 22—23 szá­zalékkal kell növekednie. Ez évi átlagban több mint 4 százalékos termelésnövekedést jelent. De a II. ötéves tervről szóló törvény aláhúzza azt is, hogy „A mező­­gazdasági termelés növekedésének együtt kell járnia a munkaterme­lékenység emelkedésével, a ter­melési költségek csökkentésével.” A fentiekben említett célkitűzé­seknek a valóra váltása további komoly erőfeszítéseket igényel. A munkatermelékenység növe­kedése a mezőgazdaságban is azt jelenti, hogy adott munkaráfordí­tással több terméket állítunk elő, illetve a termékmennyiség egy egységének, tehát pl. 1 q búzának vagy 1 litér tejnek az előállításá­hoz kevesebb munkát használunk fel. A munkatermelékenységet a mezőgazdaságban is szűkebb és tágabb értelemben vizsgáljuk. A szűkebb értelemben akkor beszé­lünk a termelékenység növekedé­séről, ha csökken a termékegység előállítására felhasznált élőmunka A szorgalom segit A rendkívül kedvezőtlen időjá­rás okozta lemaradást a Búzaka­lász Tsz tagjai lendületes munká­val igyekeznek pótolni. Gellény József tsz-elnök tájékoztatása sze­rint már a múlt héten elvetették a cukorrépát, a mákot, az árpát és előkészítették a talajt a burgonya, valamint a borsó velőséhez. Az egész tagság szorgalma mellett di­cséret illeti Varga Péter és Dupsi József növénytermesztési brigád­­vezetőket a jó munkaszervezésért. A színjátszó-csoport sikere A kultúrház színjátszó-csoportja már négy alkalommal mutatta be nagy sikerrel Bródy Sándor A ta­nítónő című drámáját, amit Suri­­nya Antal pedagógus tanított be. A szereplők igen jó alakítást nyúj­tottak. Közülük is kiemelkedik Miszlai Judit, a tanítónő szerepé­ben, valamint Kriszt István, aki az ellenszenves káplánt alakította. De az egész gárda dicséretet érde­mel lelkes munkájáért. Kisdobosok látogatása Április 10-én hódmezővásárhe­lyi kisdobosok látogatták meg a gerendási iskola IV. osztályát. A gyermekeket a szülői munkakö­kodási hivatalon keresztül törté­nik, az eddigi jelentések alapján jelenleg mintegy 1400 nő jelent­kezett munkára a konzervgyárba. — Erre szükségünk lesz — mon­dotta Zelenyánsziki elvtárs —, sőt mint már említettem, többre is. Természetesen előre még nem tudjuk, de ahogy nő gyárunk ka­pacitása, olyan mértékben vesz­­szük fel a dolgozókat. A téli idő­szakban nem sok embert bocsá­tunk el, hiszen egész évben tu­dunk biztosítani számukra mun­kát. Ahogy én számoltam, a dol­mennyisége, illetve ha adott élő­munkamennyiséggel több termé­két állítunk elő. Tágabb értelem­ben akkor beszélünk termelékeny­ségnövekedésről, amikor a ter­melésre fordított munkamennyiség csökkenését nem korlátozzuk az élőmunkára, hanem figyelembe vesszük a tárgyiasult munkában (tehát a különböző anyagok fel­használása, épületeik, gépek, be­rendezések amortizációja) jelent­kező munkaráfordítást is. A ter­melékenységnövelés mindkét vo­natkozásának nagy jelentősége van. A tágabb értelemben vett termelékenységnövelés azért kap különösen nagy hangsúlyt, mert a termelékenység-növekedés vég­ső fokon az összmunkával való ta­karékosságot jelenti. Ez a terme­lés önköltségének a csökkenésé­ben tükröződik. Uilágm éretekben érvényesülő * tendencia, hogy a mezőgaz­daságban foglalkoztatottak száma, és ezzel összefüggésben a terme­léshez felhasznált élőmunka mennyisége már hosszú évek óta erősen csökken. Ugyanakkor ez­zel párhuzamosan a mezőgazda­­sági termelés emelkedik. Követ­kezésképpen a mezőgazdaságban dolgozók munkatermelékenysége is jelentősen nő. Nézzünk erre né­hány példát. Az Egyesült Álla­mokban a múlt század elején minden mezőgazdaságban foglal­koztatott személy négy ember élelmiszer- és textilalapanyag­­szükségletét termelte meg. Ké­sőbb ez a szám hétre emelkedett. Ma pedig 17 személy eltartásáról zösség reggelivel és ebéddel ven­dégelte meg, a negyedik osztály pedig műsorral tette emlékezete­sebbé számukra a napot. A ven­déglátók május végén viszonozzák a látogatást. Az útiköltséget a vas- és papírgyűjtésből befolyt összeg­ből és teadélután bevételéből biz­tosítják. Óvodások között A napközi óvoda konyháján 376 gyerek számára főz Molnár Mi­­hályné szakácsnő. Az ízletes ebé­den kívül reggelit és uzsonnát ia kapnak az óvodások. Az étlapon sűrűn szerepel a citrom, a befőtt (azelőtt a narancs is) és nem hi­ányzik a csokoládé sem. Az apró­ságoknak kitűnő az étvágyuk és különösen Mezőfi Tibi, Lengyel Matyi, Pintér Jancsi és Viczián Kati tesz ki magáért a kosztolás­ban. Ahogy Molnár György né óvó­nőtől megtudjuk, a gyerekek egészségesek, s még az influenza­­járvány idején sem voltait bete­gek. Csafc azt szeretnék, ha több krumplit és babot kapnának, mert az csak ritkán kerül az asztalukra. * Az Orosházi Gépállomás a ge­rendási Petőfi Tsz központjába rá­dió adó-vevő készüléket szerelt be, amely állandó összeköttetést biztosít a tsz és a gépállomás kö­zött. gozóknak körülbelül 80 százalékát állandóan alkalmazhatjuk. A konzervgyárban a hallottak szerint tehát év végére és azt kö­vetően, Békéscsabán mindjobban szükség lesz főleg a női munka­erőre. A gyár vezetői, bár most elég sok a jelentkező, mégis tar­tanaik attól, hogy egy-két év múl­va bizony gond lesz a munkaerő biztosítása. Ugyanis ezzel egy idő­ben épül az Orosházi Üveggyár is, ahol szintén majd több száz em­bert foglalkoztatnak. kell gondoskodnia minden egyes mezőgazdasági dolgozónak. Az Egyesült Államok és 23 megvizs­gált európai szocialista és kapi­talista ország adatai ugyancsak egyértelműen azt mutatják, hogy 1900 és 1950 között, tehát fél év­század alatt valamennyi ország­ban jelentősen csőikként a mező­­gazdaságban dolgozók száma. Ugyanakkor a századforduló óta minden országban emelkedett a mezőgazdaság termelése is. Sőt, a közgadászok már azt is kiszámí­tották, hogy jelenleg mintegy 600 millió mezőgazdasággal foglalko­zó ember él a földön, és a későbbi időszakokban, kb. 2000-ben mint­egy 400 millió mezőgazdasági fog­lalkozású személy világméretek­ben képes előállítani olyan meny­­nyiségű élelmiszermennyiséget, amely a mainál lényegesen ked­vezőbb, tehát a világméretekben megvalósuló bőséges táplálkozás­hoz elegendő lesz. Holott a szá­mítások szerint a világ népességé­nek a száma a mai becsült 2,77 milliárdról 2000. évig 6—6,5 mil­­liárdra emelkedik. H azánkban is a fentiekhez ha­­sonló tendenciák érvénye­sültek az elmúlt években. Példá­ul 1949 és 1955 között a mezőgaz­daságban megtermelt nemzeti jö­vedelem mintegy 27 százalékkal emelkedett. Az egy mezőgazdasá­gi keresőre jutó nemzeti jövede­lem ugyanebben az időszakban több mint 36 százalékkal nőtt. A két szám közötti eltérés azzal függ össze, hogy a mezőgazdasági termelés növekedése mellett Növeljük a termelékenységet a mezőgazdaságban Jantyik Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents