Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-18 / 90. szám

4 NÉPÚJSAG 1962. április 18., szerda Balázs Béla cokira. A megérkezés után nemso­kára városnézésre indultak, gyö­nyörköditek a főváros tavaszbontó szépségében. A Városligetben meg­csodálták a Széchenyi-fürdő impo­záns épületét, majd ellátogattak a Mezőgazdasági Múzeumba. Este a küldöttek a Petőfi Színházban meg­tekintették Az üvegcipő c- három­­felvonásos vígjátékot, utána csak­hamar nyugovóra tértek, hogy más­nap, április 13-án kipihenten részt Kádár elvtárs felszólalása a tanácskozáson. munkásságáért a Munka Érdem­rend, Balázs Béla a Szocialista Mun­káért Érdemérem kitüntetést kapta. Elérkezett április tizenhatmad ika, a tanácskozás első napja. Jóval 9 óra előtt mindannyian ott voltak a Rózsa Ferenc Művelődési Ház előtt, ahol szeretettel üdvözölték a meg­érkező Gyulavári Pál elvtársat, a megyei pártbizottság ipari osztályá­nak vezetőjét és Kocsis József elv­társat, az SZMT vezető-titkárát. Medve István, a Mezőheigyesi Ál­lami Gazdaság brigádivezetője el­mondta, hogy szeretne felszólalni a tanácskozáson. Szót is kapott, még hozzá az elsőik között. Kissé izgatot­tan, de mégis szívhez szólóan be­szélt a gazdaság szocialista címért versenyző és e címet kiérdemelt kol­lektívák munkájáról, eredményeiről. Brigádjával a gyümőlcskertéözetben dolgozik, s tavaly tizenöt vagon talattal, gazdag élményekkel tértek haza. Jó! emlékezetükbe vésték Kádár elvtárs szavait, amelyekkel a szocialista munkaversenynek ezt az új formáját jellemezte. Hazatérve valamennyien elható Medve István rozták, hogy a tanácskozás tanulsá­gait megismertetik munkahelyük és a rokonszakmák brigádjaival, dol­gozóival. Ezzel is elősegítik, hogy minél többen rátérjenek erre az út­ra megyénkben. Podina Péter (Kocziszki László felvételei.) Április I2-én Békéscsabán, az Építők művedődésii otthonéban rendezte meg a megyei Vöröske­reszt az ifjú vörösikeresztesek ver­senyét. Minden járásból és város­ból beneveztek a legjobb csapatok. A versenyben, mely egész nap tartott, elméleti és gyakorlati tu­dásukról adtak tanúbizonyságot a résztvevő egészségügyi csapatok. A verseny győztese a szeghalmi általános iskola, a békési II. szá­mú általános iskola és a medgyes­­egyházi iskola ifjú vöröskeresztes csapata lett. Az első helyezett zászlót és egy egészségügyi mentő, ládát, a többiek pedig egészség­­ügyi mentőfe’szerelésaket kaptak. Nyugdíjasok találkozása az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál Nyugdíjas kereskedők. Hajuk deresbe hajló árnyalata ezüstként csillogott, melynél fényesebben csak a szemükben megjelenő könny ragyogott a Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Válla­lat békéscsabai klubjában. Idősebb emberek találkoztak, hogy emlé­kezzenek. A vállalat vezetői, a pártt a szakszervezet és a KISZ megható ünnepséget rendezett azok számára, akik elfáradtak a munkában, s ma már megérde­melt pihenőjüket töltik. Harminchat nyugdíjast köszön­tött Szabó András párttitkár, őket üdvözölte a szavalat, Karsai Béla váüalat-igazgató, Gyulavári Pál, az MSZMP megyei bizottsá­ga osztályvezetője, Steigerwald Kocsis elvtárs a küldöttekkel beszélget vegyenek az Építők Rózsa_ Ferenc Művelődési Házában kezdődő ta­nácskozáson. Az első nap kedves és emlékeze­tes eseményéhez hozzátartozik két küldött kitüntetése. Csütörtökön délután fél 6 órára Uhrin Pál, az Orosházi Gépállomás brigádvezetöje és Balázs Béla, a Békéscsabai MÁV gyümölcs helyett harminc vagonnal adtak a népgazdaságnak. Említette azt is, mielőtt a tanácskozásra be­ment, hogy elmondja: az idén vala­mennyien megszerzik a szakmun­kás-képesítést. A felszólalás izgal­mában ezt elfelejtette. Ez azonban semmit sem változtat a lényegen, hiszen a hozzá hasonló embereknek Húsz munkaegység-mozgalom Köröstaresán A Hazafias Népfront községi bi­zottságának kezdeményezésére Köröstaresán húsz munkaegység­­mozgalmat kezdeményeztek. A mozgalomban azok vehetnek részt, akik egyik termelőszövetke. zttnek sem tagjai, de a községben dolgoznak: a földművesszövetke­zet, az általános iskola vagy a tanács alkalmazottai. A mozgalo­mért dolgozók napi munkájuk mellett vállalják a közös gazda­ságok időszerű munkáinak segíté­sét. A mozgalom a községben élénk visszhangra talált. A terme­lőszövetkezeten kívüli emberek már most a tavaszi munkában is segítik a Búzakalász és a Petőfi Termelőszövetkezetet. György kereskedelmi osztályve­zető, Horváth Sándor, a KPVDSZ megyei vezetőjének pohárköszön­­tője. Olyan volt e kis ünnepség, mint mikor egy család összejön, hogy fészekből kiröppent tagjai ismét érezzék a szülői gyöngédsé­get, bár ez alkalommal a „gyere­kek’’ hívták meg a „szülőket”. A váltóbotot már átadták, de vigyá­zó szemük ott függ a fiatalokon, segítik őket, hogy amit ők nem valósíthattak meg, az sikerüljön azoknak, akik nem feledkeztek meg tanítóikról. Ez érződött Ora­­vecz Jenő 82 éves, s Rátfai Lász­ló négyszeres Kiváló Dolgozó sza­vaiból. — Reggelente azt halljuk a rá­dióban, hogy az idősebbek abba­hagyhatják. Hát mi nem hagyjuk abba, dolgozunk a magunk mód­ján^ segítjük szocialista kereske­delmünk építését — mondotta töb­bek között Rátfai László. S az ünnepi ebéd után közösen szórakoztak. Megelevenedtek az emlékek, egészséges kacaj kisért egy-egy mulatságos történetet. Amikor pedig az estébe hajló idő ismét a szélrózsa minden irányá­ba szólította őket, a búcsú nem szólt örökre. Találkozunk ismét 1972-ben. Séta a Városligetben. Fútőház brigádvezetője hivatalos volt az Országházba. Néhány nap­pal előbb ők maguk sem hitték vol­na, hogy itt is megfordulnak. Este a szállodában valamennyien öröm­mel gratuláltak a két küldöttnek. Uhrin Pál szorgalmas, példamutató nem a beszéd a kenyere, hanem a munka és a tettek. Ezekkel formál­ják új típusú emberekké azokat a néhány óv előtti egyéni parasztokat, akik most ismerkednek a nagy­üzemmel. A küldöttek sok hasznos tapasz­A próba után elbeszélgetünk a rendezővel a csoportról. Megtud­juk, hogy nemcsak az időpontok betartásában, de minden egyéb­ben is pontos, fegyelmezett együttes az övé. Alaposak is. Pél­dául a vígjáték próbáit egy hóna­pig tartó elméleti és beszédtech­nikai foglalkozás előzte meg. A céljuk tanulás és tanítás egyaránt. Ennek köszönhetőt hogy például Fábián Erzsébet (Beatrice) és Bai­da János (Truffoldino) szerepé­ben mondhatni kifogástalanul megállják a helyüket. A szolgá­lólányt alakító Kovács Judit pe­dig azt bizonyítja be, hogy egy jól megfogott „kis szerep” nem egy-Megyénk küldöttei a szocialista brigádvezetők országos tanácskozásán Megyei ifjú vöröskeresztesek versenye Békéscsabán Tavaszias reggel Köszöntött a vá­rosra április tizenkettedikén. Kora reggel ünneplőbe öltözött férfiak és asszonyok gyülekeztek a békéscsa­bai vasútállomás csarnokában. Leg­többen most találkoztak másodszor egymással. Valamennyien annak a küldöttségnek voltak a tagjai, amely megyénket képviselte a szocialista brigádvezetők első országos tanács­kozásán. Uhrin Pál Hamar elszálltak a percek, a kül­döttek elfoglalták helyüket a reg­geli gyorsvonatban. Magasra emel­kedett az indítótárcsa, s a vonat méltóságteljesen kigördült az állo­másról. V.idám beszélgetéssel telt el az út Budapestig. A várható nagy él­mény, az országos tanácskozáson való részvétel izgalma kiült az ar­A csabai ruhagyári színjátszók életéből szer hálásabb sok „nagy szerep­nél”. A legnagyobb pozitívum azonban az, hogy a gyári fiatalok közül mindazok, akik ebben a cso­portban vagy más öntevékeny együttesben tevékenykednek, szé­pen, okosan és közhasznúan töltik el szabad idejüket. —mai'vit— 102. születésnapját ünnepelte Szabó Imre Mezőberényben Mezőberényben ünnepelte me­gyénk egyik legidősebb embere vasárnap 102. születési évforduló­ját. A magyar-ruhák, atillák és díszes menték , egykor országszerte híres szabója, Szabó Imre még ma is jó egészségnek, szellemi frisseségnék örvend. Véleménye szerint a hosszú élet titka a niér­­sékletes életmódon kívül az ál­landó jó kedély. Szerinte a vidám­ság meghosszabbítja, az örökös búsulás, rossz kedély pedig megro­­vidíti az ember életét. A kedves ünnepen szeretettel köszöntötték a közelálló gyerme­kei, unokái és dédunokái. Poharai­kat egészségére ürítették. A távo­labb lakó rokonság dísztáviratban üdvözölte Szabó bácsit s húsvét­­kor pót-születésnapot rendeznek számára Mezőberényben. — Kezdődik a próba! — hallat­szik Bobcsek Istvánnak, a ruha­gyári fiatalok színjátszó csoportja rendezőjének hangja. Az órára nézünk; még csak öt óra lenne? Hiszen a próbát öt órá­ra hirdették meg és sajnos annyi­ra elterjedt sokfelé a félórával később kezdés, hogy hihetetlen­nek látszik ez a pontosság. De az együttes erre az időpontra beszélte meg a próbát és szigorúan be is tartják. Peregnek a szavak, csattannak a csattanók és Carlo Goldoni Két úr szolgája című vígjátéka a ma­ga kacagtató és ugyanakkor el­gondolkoztató elevenségében va­­rázsolódik elénk.

Next

/
Thumbnails
Contents