Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-18 / 90. szám
Megfelelően dolgoztak a tanácsi vállalatok — Sok minőségi kötbért fizetnek a ktsz-ek •• — Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága — Uj exporttermék a Gyulai Harisnyagyárban Hazánkban egyedülálló exportcikk gyártását kezdik meg a kézéi jövőben a Gyulai Iiarisnyagyárban. Az üzem két dolgozója, Székely József és Sipos Sándor évekig kísérletezett a frottír-zokni gyár« Tegnap, április 17-én tartotta rendes ülését a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen, melyen a v. b-tagok értékelték a tanácsi vállalatok múlt évi munkáját, továbbá meghallgatták a megyei döntőbizottság vezetőjének beszámolóját, majd megvitatták a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának tájékoztatója alapján a tanács statisztikai munkáját, részt vett Klaukó Mátyás elvtárs, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára is. Az első napirendi pont beszámolója hangsúlyozta a tanácsi vállalatok munkájával kapcsolatosan, hogy az előző évektől eltérően, 1961-ben nem voltak különösen kiugró terv-túlteljesítések. Ez egyrészt a vállalati tervek alaposabb elkészítésének következménye, másrészt a szigorúbb anyaggazdálkodás folytán a vállalatoknak nem is volt lehetőségük jelentősebb terv-túlteljesítésre. A számok tükrében a következőképpen alakult a múlt évben a termelés: a helyiipari vállalatok 2,6 százalékkal, az élelmiszeripari vállalatok 14 százalékkal, az építőipar 2,3 százalékkal teljesítették túl az 1961. évi tervüket. A szolgáltató vállalatok teljesítménye 3 százalékkal volt magasabb, mint 1960-ban. Nem tudták teljesíteni azonban a tervüket a kiskereskedelmi vállalatok és a Békés megyei Moziüzemi Vállalat. Az utóbbinál a látogatók száma a múlt évben 5,2 százalékkal csökkent. Összességében a tanácsi vállalatok 101,59 százalékra teljesítették tervüket. A vitában felszólalt Klaukó Mátyás elvtárs is. — Vállalataink gazdálkodása, bár megfelelő volt a múlt évben — mondotta többek között —, semmi okunk nincs arra, hogy túl szépnek nézzük a „menyaszszonyt”. Nincs elvtársak okunk arra, hogy elbizakodjunk, hiszen ebben az évben is meg kell verekednünk az eredményekért. Vigyáznunk kell arra, hogy már külön-külön a negyedéves terveket is teljesítsék vállalataink. Itt van például a Moziüzemi Vállalat. Arra hivatkoznak az elvtársak, hogy a látogatók száma a televízió elterjedése miatt csökkent. Valószínű ez is közrejátszott. De én azt hiszem, hogy nem ártana megnézni a műsorpolitikai tervet sem, s megtudni, hogy valóban az igényeknek megfelelően vetítenek filmeket filmszínházaink. Aztán nincs okunk elbizakodni azért sem — folytatta —, mert elég sok tennivaló van a társadalmi tulajdon védelmében. Mint ahogy itt a vitában hallottuk, elég sok visszaélés van az élelmiszeripar területén, és a különböző kulturális intézményéknél. Addig pedig, amíg nem őrködünk megfelelően a közös tulajdon felett, semmi esetre sem mondhatjuk jónak a vállalatok gazdálkodását. Végül Klaukó elvtárs arra kérte a végrehajtó bizottság tagjait, hogy továbbra is vigyázzanak a reális tervezésre, ne a kimagasló tervtúlteljesítést tartsák fő szempontnak — laza tervekkel —, hanem a hasznos, okos, meggyőző gazdálkodást. A második napirendi pont kapcsán dr. Várnai Péter, a megyei döntőbizottság vezetője szólalt fel. Mint ismeretes, a döntőbizottság feladata, hogy eldöntse a vállalatok közötti vagyoni vitákat, feltárja a hibákat, őrködjön a szerződési fegyelem erősítésén, védje a társadalmi tulajdont. Az előadó ennek alapján számolt be a döntőbizottság egyéves munkájáról. Mint jelentéséből megtudtuk, a múlt év három utolsó hónapjában mintegy 270 keresetlevél érkezett a döntőbizottsághoz. Különösen sok összeget fizettek ki a különböző vállalatok minőségi kötbér, késedelmi kötbér, valamint kártérítés címén. A vita során érdekes probléníát mondott el Várnai elvtárs. — Megyénkben a ktsz-ek fizetnek legtöbb kötbért — mondotta. — És az is érdekes, hogy a kifizetett kötbérek 70 százaléka minőségi kötbér! Mint elmondotta, a ktsz-eknél nagyon sokszor rosszul minősítenek. Másodosztályú készítményt első osztályúként próbálnak átadni a nagykereskedelemnek. A nagykereskedelem természetesen a másodosztályú árut nem veszi át elsőosztályon, emiatt aztán minőségi kötbért fizettet. A ktsz-ek pedig — van ebben egy kis ravaszság is — szó nélkül fizetik a kötbért, ugyanis, ha pert indítanak, attól félnek, hogy a nagykereskedelem nem ad nekik anyagot. Van a dolognak azonban egy másik oldala is, mégpedig az, hogy a ktsz-ek meósai nem minden esetben rendelkeznek megfelelő képzettséggel, s emiatt történik a helytelen áruminősítés. A vita során dr. Oláh László elvtárs az ügyészség támogatásáról biztosította a döntőbizottság vezetőjét. — Ugyanis — mint mondotta —, vannak vállalatok, amelyeknél szinte fedésként használják fel a döntőbizottság eljárását, hogy ezzel kibújjanak a büntetés alól. A jövőben olyan eseteknél, melyeknél ezt szükségesnek látjuk, ügyészségi eszközökkel is közbelépünk a fegyelmezett gazdálkodás érdekében. Dr. Kertész Márton elvtárs a határozat módosítását javasolta a végrehajtó bizottságnak, dr. Zsigmond Attila elvtárs pedig a Központi Döntőbizottság véleményét mondta el a megyei döntőbizottságról. A tanács statisztikai munkájának értékelése után Arany Tóth Lajos elvtárs, a megyei tanács elnöke bejelentéseket tett, majd bezárta a végrehajtó bizottság ülését. Varga Tibor tási technológiájának kidolgozásán. Az űj terméket kísérietképpe* már gyártják az e célra átalakított gépeken. A gyapjúból készült, kívülről jégzokni kinézetű harisnyák érdekessége, hogy belseje a frottír törülközők anyagára hasonlít és nagy hőtartása mellett előnye a jó szellőzés is. A gyár kötőgépei könnyű átalakítással kivétel nélkül alkalma, sak az új cikk készítésére, amiből a közeljövőben naponta háromezer párat tudnak készíteni az északi országok megrendelőinek. Jó ütemben halad a tavaszi munka a gyomai és a szarvasi járásban Április elején jelent meg lapunkban a gyomai és a szarvasi járás termelőszövetkezeteinek kongresszusi felhívása, amelyben egész éves többtermelési versenyre hívták megyénk termelőszövetkezeteit. A tavasz késése gátolta az őszi betakarítási versenyben győztes két járásban a talajelőkészítést és a vetést, de most már annál nagyobb lendülettel dolgoznak. Legalábbis ezt bizonyítják azok a számok, amelyeket a járási tanácsok mezőgazdasági osztályaitól kaptunk a tavaszi munkáról. Az elmúlt héten, s még vasárnap is szorgalmasan vetettek a gyomai járás termelőszövetkezeteinek gazdái a gépállomások segítségével, s vasárnap estig összesen 3532 hold kora tavaszi növény vetőmagja került a földbe. Többek között 1571 hold tavaszi árpát, 691 hold borsót, 105 hold mákot, 500 hold cukorrépát, 207 hold lucernát vetettek el. A talajéi őkészí lésben sokat segítettek a gépállomások erőgépei is a termelőszövetkezetek gépeinek és fogatainak, összesen 4207 hőid fogasolást, 1036 hold simítózást végeztek el, ezzel egy időben pedig több mint 12 ezer hold őszi kalászosra szórtak műtrágyát. A szarvasi járásban is teljes lendületet vett a tavaszi munka. Tel. Yetik a kukoricát A Hidasháti és a Felsőnyomási Állami Gazdaságban vasárnap és hétfőn az utolsó hold tavasziakat is elvetették. Hétfőn teljes erővel hozzáláttak a kukorica-magágyak előkészítéséhez. Hidasháton hat vegyszeres gyomirtó Maulwurf traktorra dupla gumikereket szereltek, hogy a vegyszert a kukoricaföldekre előre ki tudják szórni. A Felsőnyomási Állami Gazdaságban tegnap, kedden reggel teljes erővel hozzáfogtak a kukorica vetéséhez. jes erőbedobással dolgoznak a Szarvasi Gépállomás traktorosai is, akik versenyre hívták ki a Gyomai Gépállomás traktorosait. A gépállomások és a termelőszövetkezetek gépei, fogatai eddig 730 hold tavaszi árpát, 248 hold zabot, 1447 hold cukorrépát, 324 hold napraforgót, 767 hold kendert, 516 hold borsót és 236 hold lucernát vetettek el a szarvasi járásban. Ezzel lényegében földbe került a cukorrépa 51, a napraforgó 50 és a kender 70 százaléka. Burgonya-ültetés Előcsíráztatott burgonyát ültettek 30 hold földbe a m ed gyes egy házi Béke Tsz-ben.
