Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-17 / 89. szám
4 N ÉPŰJSÁG 1962. áprlis 17., kedd Hogyan segítheti az úttörő az iskola oktató-nevelő munkáját? Nemsokára egy éve lesz annak, hogy a KISZ Központi Bizottsága megvitatta és jóváhagyta a Magyar Úttörők Szövetsége munkájára és a KISZ feladataira vonatkozó irányelveket. Az irányelvekben megjelölt feladatok végrehajtása nagyrészt még előttünk áll, mégis elmondhatjuk, hogy a Központi Bizottság határozatai nemcsak a KISZ- és úttörő-vezetők, a pedagógusok körében váltottak ki komoly visszhangot, hanem megvitatásukkor az ország minden részen helyeslő, egyetértő vélemény bontakozott ki. Emeljünk ki néhány kérdést az irányelvek közül, és nézzük meg, hogy mennyiben segítik az iskola oktató-nevelő munkáját. „Oktató-nevelő munkánkat a tanulók tevékenységére kell építeni”. Ügy kell tanítanunk, nevelnünk, hogy miután elhagyják tanulóink az iskola padjait, megtudjanak felelni a gyakorlati élet követelményeinek. Hiszen sohasem volt nagyobb szükség a munkát szerető, hozzáértő fiatalokra, mint éppen napjainkban, abban a korban, melyről Várnai Zseni így ír: „Rád gondolok most,, világ ifjúsága, tanulj ámulni, ne vedd könnyedén, hogy ezredévnyit tört e kor előre, t minden napunk egy nagy Ihösköltemény.” Az életre-, a munkára-nevelésben az úttörő-csapatok nagyon sok segítséget nyújthatnak. Már a kisdobos követelményrendszer is a munkára-nevelés hathatós eszköze, hiszen az otthon, a család körében végzett munka számos lehetőséget nyújt a helytállás, a segítőkészség gyakorlására. Az egyszerű kis feladatok (bevásárlás, . takarítás) végzése közben fokozódik felelősségérzetük, önállóságuk, de kötelességtudatuk is mélyül. Az iskolában végzett feladataik (virággondozás, osztálydíszítés, tisztaságra való ügyelés) pedig megtanítják őket mások munkájának megbecsülésére is. A kisdoboskorban megkezdett munkát az úttörőéletnek tovább kell fejlesztenie, el kell mélyítenie. Az úttörő-élet is helytállást követel a családban, az iskolában, a társadalmi életben egyaránt. Minél idősebbek a gyerekek az eléjük állított követelményekben, annál közvetlenebbül kifejezésre jut a társadalom igénye. A III. próbás úttörők egyik követelménye például az ország építésében való segítés' társadalmi munka végzésével, hulladékgyűjtéssel, fásítással. El kell érnünk, hogy a pajtások a munkában szerzett tapasztalatok alapján tiszteljék és szeressék a munkát és becsüljék meg a munkásembereket. Miközben azonban arra törekszünk, hogy tanulóinkat közelebb vigyük a gyakorlati élethez, a termeléshez, állandóan szem előtt kell tartanunk, hogy feladataikat csak úgy tudják megoldani, ha rendelkeznek a valóságnak megfelelő ismeretekkel a világ jelenségeiről. Ezen a téren is sokat segíthet az úttörő-csapat. Hiszen egyik fontos célkitűzése, hogy a tanulókat elsődleges kötelességük maradéktalan végrehajtására, vagyis a képességeikhez mért legjobb tanulásra ösztönözze. Nem véletlen, hogy a kisdobos- és úttörő-törvény III. pontja is éppen ezt követeli meg tagjaitól. A segítésnek több módja van, például a különböző , tárgyakhoz fűződő vetélkedők. Ezeken szívesen vesznek részt a pajtások. Iskolánk VIII. osztályos úttörői is nagy lelkesedéssel és szorgalommal készülteik a földrajz, irodalom és ének tárgyköreiből tartott szellemi olimpiára, öé segítik a tanulást az üzemekbe, termelőszövetkezetekbe szervezett kirándulások is, melyeken a tanulók megfigyelik a felnőttek munkáját, a gépek működését, megismerik az üzem, vagy termelőszövetkezet életét. Csak egy példát szeretnék megemlíteni. Iskolánk mezőgazdasági szakkörével kirándulást tettünk egy eléggé hideg, januári délutánon az Erkel Termelőszövetkezetbe, ahol szakköröseink egyébként is rendszeresen dolgoznak ősszel és tavasszal. A gyerekek — ahogy azt utólagosan bevallották —, csodálkoztak azon, hogy minek is megyünk ilyen időben, hiszen úgysem találunk ott senkit. Annál inkább meglepődtek, amikor a kertészetből már ismert dolgozókat a melegágyak körül látták foglalatoskodni. Egyik pajtás cikket írt az úttörő faliújságra, hogy hadd tudják meg a többiek is, hogy bár mindent hótakaró fed és-látszólag a növények teljesen nyugalomban vannak, a tervszerű emberi munka következtében, a megfelelő életkörülmények között nagyon sok növény fejlődik már. A tanulmányi munka segítése fontos, de nem egyetlen feladata az útörő-csapatnak. Sokat tesznek az úttörők az iskolai rend és tisztaság megőrzéséért is. Határozottan állíthatom, hogy iskolánk azért nyerte el az elmúlt tanév végén „a tiszta iskola” címet, mert úttörőink belátták a tisztaság jelentőségét, fontosságát, és nem a társaiknak való parancsolgatással, a rendetlenek felírogatásával, hanem személyes jó példájukkal küzdöttek a tisztaság, a rend megteremtéséért és megőrzéséért. Ebben a tanévben különösen sok és közvetlen segítséget nyújthatnak munkánkban a kis úttörőközösségek is, ugyanis a KISZ Központi Bizottságának határozatára a rajokat egy osztályba járó pajtásokból alakítottuk meg. így az osztályközösséget az úttörőközösségre építhettük. A kettő érdekei sajátosan összekapcsolódnak. Hiszen az osztály úttörőéletét továbbra is az úttörő-csapat irányítja, de ugyan ez a közösség oldja meg az osztályban felmerülő problémákat, a tanulás, a fegyelem, közös kirándulás, munka szervezésére vonatkozó dolgokat is, szem előtt tartva, hogy egymás segítésében nem a korrepetáláson van a hangsúly, mert a tanulás egyéni kötelesség. Természetesen ez nem zárja ki, hogy egy-egy esetben, egyik-másik gyermeknek segítsen a társa, ha az | betegség vagy esetleg nehezebb felfogóképessége miatt elmaradt. | A közösség tehát nem hagyja ma- j gára az egyént, de a feladat olyan légkörnek, olyan szellemnek a ki- i alakítása, melyben szégyen a nemtanulás, amely elítéli és egyszerűen nem tűri meg a hanyagságot. Ilyen szellem mellett az úttörő jelentős szerepet tölthet be a bukások elleni küzdelemben. Ért osztályomban is tapasztaltam. Az első negyedévi ellenőrzőértekezleten egyetlen tanulóm kapott róvót. Szorgalmas, de elég gyenge képességű kisleány. Mindenki tudta, hogy főleg tőle, az ő eredményétől függ, hogy lesz-e bukás félévkor. Jóleső érzéssel tapasztaltam azt az összefogást, azt a küzdelmet, amelyet társai tanúsítottak azért, hogy átsegítsék a nehézségein. Munkájuk nem volt eredménytelen, az első félévünk bukásmentes volt. . A közösség kialakítása természetesen nem megy egyik napról a másikra, sok közös programot kell szervezni, kirándulást, játékot, közös munkát, sokat kell küzdeni addig, míg az árulkodást, a bírálat, a helyes segítőkészség váltja fel, de érdemes a létrehozásáért fáradozni, mert számtalan példával lehetne bizonyítani, hogy a közösség ereje hatásosabb minden más fegyelmezési módnál. A közösség kialakítása mellett azonban arra is gondolnunk kell hogy mi csak elkezdtünk egy nevelési folyamatot, amelynek a befejezésére a középiskola, az iparitanuló-intézet hivatott. Ezért arra kell törekednünk, hogy tanulóink az általános iskola befejezése után, az úttörő-csapat sorait elhagyva, a KISZ-ben folytassák mozgalmi tevékenységüket. Asztalos Gyuládé III. sz. ált. isk. Gyula Mérlegzáró közgyűlés A megye legkisebb kisipari termelőszövetkezete az Űjkígyósi Vegyes Kisipari Szövetkezet a napokban tartotta mérlegzáró közgyűlését. A szövetkezet főkönyvelője beszámolt az elmúlt évi eredményekről. A Ktsz az 1961-es évi tervét 108 százalékra teljesítette és ez az eredményen is meglátszik. Tiszta nyereség 83 950 forint lett 1 241 600 forint termelési érték mellett. A tagonkénti nyereségrészesedés egy havi fizetésnek felel meg, amit mindenki boldogan vitt haza. F. K. Újkígyós Tizenhat úttörőt és 35 kisdobost avattak a kétsopronyi iskolában Kétsoprony Apponyi-földi Mező Imre úttörőcsapata felszabadulásunk 17. évfordulóján tartotta az ünnepélyes csapatgyűlését. Ezen az összejövetelen tették le a kisdobosok az ígéretüket és az úttörők a fogadalmukat. A nyakkendők felkötése után ígéreteit tettek a pajtások, úgy fognak élni, hogy méltók legyenek a nyakkendő viselésére. Az ünnepséget kis műsorral gazdagították. Az iskola szülői munkaközössége azon volt, hogy emlékezetessé tegye ezt a napot nemcsak a gyermekek számára, ha-Mari népdalokat fordítanak magyarra a szarvasi pedagógusok A Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézet két pedagógusa: Dutkon László énektanár és Szűcs Gyula nyelvésztanár mari (cseremisz) népdalokat fordít magyarra szovjet folklórgyűjtésből; Tavaszi divat Az Oka folyó vidékén gyűjtött, száz mari népdalt tartalmazó művet, valamint egy mari énekkari könyvet Bereczky Gábor budapesti fiatal tanár, Dutkon László volt tanítványa küldte mari szótárral együtt Szarvasra. A rokon nép dalait orosz és mari nyelvből ültetik át magyarra. A lefordított mari népdalokból szemelvényeket közölnek majd az intézet készülő új évkönyvében, s az iskola énekkara is műsorára tűz több mari népdalt. nem a szülőknek is. Ezen a napon jutalmazták az iskolában a felszabadulási verseny győzteseit. A győztes versenyzőket az iskola csapatvezetője könyvjutalomban részesítette. Szpisják Pálné Apponyi-földi iskola SZM-elnöke A kisdombegyházi Táncsics Tsz-ben jól halad a tavasziak vetése Nagy lendülettel fogtak a tavaszi munkához a kisdombegyházi Táncsics Tsz tagjai. A gépeikkel felkészülve várták az időt, hogy megkezdhessék a vetést 150 holdon, pár nap alatt földbe tették a cukorrépamagot. Együttes akarattal dolgoznak, mert tudják, hogy a gyümölcse is közös lesz. Enyedi András Kisdombegyháza II pusztaföldvári Aranykalász Tsz új vezetőséggel kezdte az 1962-es gazdasági évet A Pusztaföldvári Aranykalász Tsz gazdái a második közös évet kezdték meg. A második évtől már többet remélnek és ezért sokat is tesznek. Új vezetőséget választottak. Jól beállított állatállományuk van és így bátran terveztek az 1962-es gazdasági évre 34 forintot munkaegységenként. Ebből havonta 10 forint előleget fizetnek. A rendszeres havi előlegosztás meghozta a tagok munkakedvét. A jó időt kihasználva, idejében földbe teszik a. tavaszi vetőmagvakat. Györgyi Lajos Pusztaföldvár, Aranykalász Tsz tagja Dugványozzák a vöröshagymát A Békéssámsoni Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a nap minden szakát kihasználva dolgoznak. Április 11-én befejezték 100 kh cukorrépa, 30 kh lucerna, 50 kh tavaszi árpa, 30 kh borsó, 15 kh zab vetését. Jelenleg a vöröshagyma dugványozáson szorgoskodnak. S. í. Vasárnap rendezték meg Mezőkovácsliázán a népi tánccsoportok megyei szemléjét Vasárnap délután 3 órakor kezdődött meg Mezőkovácsházán a megye legjobb népi tánccsoportjainak szemléje. A bemutatót zsúfolt ház előtt rendezték meg a kovácsházi járási művelődési házban, és nyolc tánccsoport mutatta be tudását: a Balassi-együttes, a baítonyai, gyulai, gádorosi, dobozi, tótkomlósi, sarkad! cukorgyári és a szeghalmi Sárréti-együttes. A szemlén különösen nagy sikert aratott a békéscsabai Balassiegyüttes és a gyulai Erkel népi tánccsoport. Újszerű anyagból készült, ballonkabátot mutatunk be a Körös Állami Áruház modelljeiből. Az anyag kockás mintával, kék és világosbarna színben készült. A kabát a mai divatnak megfelelően övvél és öv nélkül is viselhető. oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo Kitüntetett Vöröskereszt-titkár A mezőkovácsházi Új Alkotmány Termelőszövetkezetben dolgozik Gál János, s a tsz Vöröskereszt-szervezetének titkára. Jó szervezőkészsége és az aktívák munkája nyomán elérték, hogy ez a Vöröskereszt-szervezet egyike a járás legjobban működő szervezeteinek. Gál elvtárs mindig nagy gondot fordított az egészségügyi tanfolyamok szervezésére, a tisztasági mozgalom szélesítésére és az aktívahálózat bővítésére. Munkáját megbecsülik a felsőbb szervek is, ezt bizonyítja az is, hogy április 4-e tiszteletére megkapta a Magyar Vöröskereszt Kiváló Dolgozója kitüntetést. Képünkön Gál Jáno6 átveszi a kitüntetést.
