Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-17 / 89. szám
1962. április 17., kedd M ÉPÜJSAG 3 Szalma-ügy Gyakran járom a megyét, és sohasem állom meg, hogy az országút két oldalán széjjel ne nézzek. Érdekel, hogy mi van, s mi történik a földeken. Most már a jó idő beálltával persze mind több a látnivaló: mindenfelé gépek és fogatok sokasága munkálja, veti a földet, s tarkaruhás aszszonyok népes csoportja dugdossa a hagymát, ülteti a burgonyát és különböző palántákat. De van látnivaló a határban más is: sok-sok táblán még lábon vagy kúpokban álló kukorica- és napraforgószár díszeleg, számos helyen pedig egy-két holdnyi területet terített be a felborított, széjjeldúlt szalmakazlakkal a szél. Néhány héttel ezelőtt azt mondogattam magamban: majd elhordják vagy elégetik a szalmát, mire be kéri vetni a földet. De most már ügygyé vált a szalma. Az történt, hogy felkeresett a Szövetkezetek Békés megyei Értékesítő Központjának egyik csoportvezetője. Azt mondja: Szalmaügyben jöttem. S hogy elejét vegye csodálkozásomnak, sorolni kezdte: Hazánkban a meglévő cellulózegyárak mellé most épül a dunaújvárosi is, amely naponta 20 vagon gabonaszalmát lesz képes feldolgozni. Tehát a ceüulózegyárak növekvő kapacitása következtében megnőtt a MÉK ipariszalma-felvásárlási feladata is. Ipariszalma alatt az aratógépekkel vagy kézi erővel aratott búza- és rizsszalma értendő. Ezt ugyanis jobban szeretik a gyárak, mert nem olyan polyvás és szemetes, mint amit a kombájn arat és csépel. Tavaly kivágtuk a rezet: 185 százalékra teljesítettük a tervet, vagyis 495 vagon rizs és 700 vagon ipari feldolgozásra alkalmas gabonaszalmát vásároltunk fel. Az idén ennél többet, összesen 1510 vagonnal keH felvásárolnunk, előre megkötött szállítási szerződés alapján. A gabonaszalma mázsájáért 36, a rizsszalma mázsájáért pedig 22 forintot fizetünk szerződéses felárral együtt. — No persze csak akkor, ha lesz miért. Egyelőre nem sok sikerrel járják és győzködik a MÉK megbízottjai a gazdaságok vezetőit. Már régebben beindítot-A lenimzmiis étienfelei ma azt 'állítják, hogy Lettin a szocializmus és a kapitalizmus közti kikerülhetetlen és szüntelen katonai összeütközések láncolataként fogta fel az egymás mellett élést. Az efféle állításoknak semmi közük sincs a valósághoz. Ez a 1 erén izmus szégyenteljes rágalmazása. Lenin ismételten hangsúlyozta, hogy lehetnek katonai összeütközések a szocialista és a kapitalista államok között. Kifejtette, hogy az imperialisták múlhatatlanul mindenféle — köztük katonai — támadásokat fognak intézni a szocialista ország ellen, mégpedig főleg a szovjet hatalom fennállásának kezdeti időszakaiban. Ugyanakkor azonban áWandóan és kitartóan rámutatott olyan tényezőkre és erőkre, amelyek az imperializmus szovjeteUenes politikájában jelentkező háborús, kalandor tendenciák ellen hatottak. A szocialista hatalom növekvő erején és a dolgozók nemzetközi szolidaritásán kívül ide sorolta ae imperialista hatalmak közti éles ellentéteiket, a Szovjet Oroszországgal való normális gazdasági kapcsolatok megteremtésének tendenciáját, s a burzsoázia mérsékeltebb, realistább beállítottságú köreinek álláspontját. E tényezők összessége biztosította Lenin szerint a szovjet ország és a kapitalista országok békés együttélésének lehetőségét. A történelem tapasztalatai teljes mértékben igazolják, hogy Leninnek e nézetei helyesek voltak. Lenin a szovjet ország és a kapitalista környezet között előadódott katonai összeütközések okait ntanczve hangsúlyozta, hogy ezeket tűk az akciót, de még egy szálra sem sikerült szerződést kötni. Egyik-másik gazdaság vezetője a halogatási politika diplomatikus elutasítási módját választja, mondván: Szerződünk mi, hogyne szerződnénk, de majd később, hiszen nem olyan sürgős. Soká lesz még aratás, cséplés! Mások viszont kertelés nélkül elutasítják a szerződtetni akarókat: Egyetlen szál szalmát sem adunk el, kell trágyának! Ezzel egyet lehet érteni, kell a trágya. A kormány is sok súlyos valutát ad ki műtrágyáért, éppen azért, hogy gazdaságaink buján nőtt és dúsan termő gabonát arassanak. Ugyebár ennek a valutának egy részét cellulózé- és papírbehozatalra is lehetne fordítani, s ráadásul nem kellene cellulózegyár építésére költeni. De a gazdaságok, főként a szövetkezetek vezetői így is jóval több műtrágyát kérnek, mint amennyi pillanatnyilag jut. Helyes, hogy egyre több trágyával igyekeznek a talaj termőképességét növelni. De azt a legkevésbé hozzáértő ember is tudja, hogy a szalma csak akkor válik értékes talajtápanyaggá, ha az előbb az állatok alatt volt, s onnan gondosan szarvasba rakják, leföldelik, összeérlelik. A széjjelszóródott szalmában nagyon kevés szerves anyag van, bármenyire össze is rohad az esőzések következtében. Éppen ezért ilyen trágyára kár spekulálni, jobb a felesleges, ipari feldolgozásra alkalmas szalmát leszerződtetni, eladni, mázsánként 34 forintért, mert így több haszna lesz belőle a termelőszövetkezetnek közvetlenül is. De ennél sokkal nagyobb a közvetett haszon. Az, hogy valutát takarítanak meg a szalma eladásával, vagyis a cellulózé hazai előállításával, s a megtakarított valutáért olyan fontos cikkeket vásárolhat a kormány, amelyeket egyelőre nem vagy csak kis mértékben tudunk az ország határain belül gyártani. Pillanatnyilag tehát van szataiaügy. A termelőszövetkezeteken és állami gazdaságokon múlik, hogy a szalmából ne ügy, hanem valutát megtakarító sok és nélkülözhetetlen cellulózé legyen. Kukk Imre az összeütközéseket mindig, minden esetben az imperialista államok kezdeményezték. A szovjet állam állandóan tanú jelét adta, hogy a kapitalista országokkal való egymás mellett élés békéé jellegét mélységes érdekének tekinti, s a szovjet külpolitika békepolitikakésM született meg és fejlődött. Napjainkban a békés egymás mellett élés elvei vezérlik a világ lakosságának egyharmadát felölelő szocialista rendszer országait a kapitalista országokkal való kapcsolataikban. Ezeket az elveket Ázsia, Afrika és Latin-Amerika fiatal nemzeti államainak nagy csoportja támogatja, s kifejezésre juttatták számos fontos nemzetközi jogi okmányban, így példáiul az ENSZ- alapokmányáibam, a baradungi kon ferencia határozataiban, aiz el nem kötelezett országok belgrádi konferenciájának dokumentumaiban stb. Az SZKP XX. kongresszusa keményen elítélte a Sztálin-kultuszt, s feladatul tűzte ki, hogy a szovjet külpolitikáit meg keH tisztítani a személyi kultusszal összefüggő idegen lerakódásoktól. A kongresszus irányt vett arra, hogy erősítsék a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat valamennyi állammal, a békés egymás mellett élés biztosítása céljából. Az SZKP Központi Bizottsága hatalmas, nagy munkáiba kezdett, hogy érvényt szerezzen ennek az Irányvonalnak. E munka méreteit tanúsítja például, hogy N. Sz. Hruscsov szovjet kormányfő a XX. pártkongresszus óta több mint harmincszor utazott Európa, Ázsia és Amerika különböző országaiba, azzal a céllal, hogy fenntartsa a 1965-ig 18 ezer holdon végeznek talajjavítást, 12 ezer holdat öntöznek, 24—25 százalékkal növelik a termésátlagokat — Elfogadta a tanácsülés a gyomai járás ötéves mezőgazdasági tervét A gyomai járási tanács napirendjén a tanácsok tevékenysége, a járás mezőgazdaságának ötéves terve, a népművelési program, az ez évi költségvetés és az ötéves községfejlesztési terv szerepelt. A napirendi pontok körül élénk vita folyt. Többek között a járás mezőgazdaságának második ötéves terve felett is. A járási tanácstagok reálisnak tartják az eddig már többször megvitatott tervezetet. A terv szerint az országosan előirányzott 22—23 százalék helyett 24—25 százalékkal kívánják növelni 1960-hoz viszonyítva a mezőgazdasági terméshozamokat. A terv a kenyérgabona vetésterületét 29 százalékban állapította meg, s az 1961. évi 10,6 mázsa helyett 13,8 mázsa átlagtermést irányoz elő kenyérgabonából. Őszi árpából 10,9 mázsa helyett 16 mázsa, kukoricából — melyet a szántóterület 22 százalékán termelnek — 10,9 mázsa májusi morzsolt helyett 20 mázsa szemeskukoricát kívánnak betakarítani. A terv részletesen foglalkozik az egyéb növények, köztük a pillangósok, a zöldség, és a burgonya termesztésével s jelentős fejlődést irányoz elő az állattenyésztésben is. Többek között 1965-ig á jelenlegi 15,4-ről 18-ra növelik a 100 holdra jutó szarvasmarha-állományt, ezen belül 6,9-ről 8 darabra a tehenek számát, 85-ről 95-re a sertések, ezen belül 7,3-ról 9,6- ra a tenyészkocák számát. A borjúszaporulatot az elmúlt évi 85-ről 90 százalékra növelik, a malacszaporulatot pedig kocánként 12 darabról 14-re. Az ez évre előirányzott 200 ezer csibenevelés 1965-ig fokozatosan 300 ezerre nő a járás területén. Ezenkívül 1965- ben nyolcezerre növelik a törzskacsák és hétezerre a törzslibák számát. A terv szerint a járás területén jelentősen növelik 1965-re az árutermelést is. Többek között kenyérgabonából 68, takarmánygabonából 66, hízott sertésből 57, tejből 35, tojásból 50. baromfiból 74 százalékkal adnak több árut a járás területéről, mint 1960-ban. A terv behatóan foglalkozik a célkitűzések elérésének módjával is. Többek között meghatározza, hogy növelni kell a külföldi búzafajták vetésterületét, s a kukoricát pedig olyan földekbe kell vetni, amelyekben az előirányzat valóban meg is terem. A talaj táperejének növelése érdekében holdanként 220 kiló műtrágyát kívánnak felhasználni. Ezen belül növelik a zöld trágyázott területet, s minden télen tanfolyamot rendeznek az istállótrágya-kezelés jobbátétele végett. Tízezer hold földet digózással, nyolcezer holdat kémiailag javítanak meg. Amennyiben megépül a tiszai vízlépcső és a jelenleginél több vízhez jutnak a járás gazdaságai, úgy 12 ezer hold szántóföldet öntöznek. Az öntözött terület nagy részén szálas, és szeinestakarmányt termein »k a növekvő állatállomány részére. Ugyanakkor a terv gondoskodik a legelők jobbétételéről is. 1965-ig mintegy ötezer holdon javítják meg kémiailag és más módon a legelők talaját, s az összterületnek legalább félére évente holdanként két mázsa műtrágyát szórnak ki, a legelőkön mintegy 1500 holdas területet védősávval erdősítenék be. A járás területe egyébként fában elég szegény, s különösen gyengén van fásítva Dévaványa, Ecsegfalva és Gyoma VII. kerülete. Éppen ezért a terv szerint a járás területén A kereskedelem felkészült o húsvéti ünnepekre 410 txigon hús, nagy mennyiségű édesség és ajándékcikk kerül forgalomba az üzletekben A Belkereskedelmi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint a kereskedelem felkészült a húsvéti áruellátásra. Hús- és töltelékáruból a tavalyi hasonló időszakhoz képest 10—15 százalékkal jobb az ellátás. A kettős ünnep előtti héten az egész országban 410 vagon hús kerül forgalomba. Ez a mennyiség, előreláthatólag teljes mértékben kielégíti a várható igényeket. A választékkal sem lesz baj, mert az ipar a bolti rendeléseknek megfelelően tud húsárut szállítani a kereskedelemnek. közvetlen érintkezést más országok vezetőivel. A XXII. pártkomigréisszus, s egész párt és nép, valamint a munkás- és kommunista világmozgalom és minden békeszerető erő nagyira értékelte az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány által a két kongresszus közti időszakiban tett főbb külpolitikai lépések elvszerűségét és következetességét, rugalmasságát és kezdeményező szellemét. Természetszerűleg csak általános felháborodást és elítélést vonhatnak maguk után a marxizmus-lenin izmustól való eltávolodás útjára lecsúszott albán vezetőknek a szovjet külpolitika eilen intézett rágalmazó és demagóg támadásai. Ezek a gyászteoretikusok azzal támadják békés egymás mellett élés elvét hogy ez, úgymond, „kapituláció az imperializmus előtt". Ügy próbálják beállítani a dolgot, mintha az általános és teljes leszerelésről előterjesztett szovjet javaslatok „ellentétben" állnának a szocialista országok „érdekeivel”, s lefegyvereznók ezeket az országokat az imperializmus előtt. Ezekkel az otromba koholmányokkal csupán leplezni akarják hogy szakítottak a marxizmus-leninizmus alapelveivel, így akarják leplezni a szocialista tábor megosztását célzó cselekményeiket, a nem zetközi kapcsolatok terén tanúsított kalandorságukat, szovjeteUenes te vékenységüket. Meddő próbálkozás ez. A testverpártok túlnyomó több sége, az egész nemzetközi kommu nista- és munkásmozgalom teljes mértékben leleplezte az albán vezetők antimarxista, szakadár cselek menyeit. Vidéken 30 vagon füstölt árut, sonkát, kötözött tártját vásárolhatnak a fogyasztók. A füstölt árukból kisebb, fél-, egy- és kétkilós darabok is kaphatók. Baromfiból körülbelül tíz, halból pedig mintegy 20 százalékkal kerül több árusításra a húsvéti ünnepek előtt, mint 1961-ben. Megfelelő ellátásra számíthatunk vajból, tojásból, margarinból és a süteményekhez szükséges kellékekből, alapanyagokból. Az italfélék közül sörből, üdítő italból, gyümölcsléből és likőrökből mind a mennyiségi, mind a választéki igényeket ki tudja elégíteni a kereskedelem. A szokásosnál jobb lesz az ellátás palackozott borokból is. Édességek közül a tavalyihoz képest 60 százalékkal több — 13 vagon — úgynevezett üreges csokoládéfigura készült az ünnepekre. Az utóbbi időben rendkívül közkedveltté vált táblás csokoládékból a tavalyinak tízszerese, 113 vagon kerül forgalomba. Egyéb hagyományos húsvéti édességekből, például színes tojásokból is bőséges az ellátás. (MTI) A múlt évben háromezer kacsát neveltek fel a Biharugra Halgazdaságban, amit törzsállománynak hagytak meg. A háromezer kacsától a tervek szerint 140 000 tojást vártak. A jól gondozott víziszárnyasok előreláthatóan 40 ezerrel adnak több tojást, mint ahogyan a gazdaság vezetői tervezték. A gazdaság saját keltetőgéppel rendelkezik. Hétfőn reggel már útnak négy termelőszövetkezetet bíznak meg csemeteneveléssel, s az onnan és az állami erdőgazdságtól kapott csemetékkel együtt mintegy 150 ezer fát ültetnek el az ötéves terv végéig. Kettőmillió facsemete A Gyulai Erdőgazdaság csemetekertjeiben a késői kitavaszodás miatt csak néhány napja kezdhették meg a tavaszi fásításhoz szükséges kétmillió — Alföldön jól díszlő — facsemete kiemelését. Megyénkben tavaszi fásításra a szokásos egy hónap helyett mindössze kettő hét áll rendelkezésre, ezért az erdőgazdaság 350 állandó dolgozóján kívül ötszáz időszaki munkás — döntően termelőszövetkezeti tag — ülteti a kisfákat. Sokat vállaltak a KISZ-fiatalok, akik nyújtott műszakban és vasárnapi munkával segítik a fában szegény vidék erdősítését. A dobozi és gyulai termelőszövetkezetek sok munkást adtak az erdőgazdaságnak s ezt a segítséget főleg a betakarítás idején többszörösen visszakapják. indítják az első saját nevelésű, átlag 2,20 kilogramm súlyú pecsenyekacsákat a Bameválhoz. A jövő héttől kezdve hetenként 6—8 ezer pecsenyekacsát szállítanak a halgazdaságból a Baromfifeldolgozó Vállalathoz. Július közepéig mintegy százezer pecsenyekacsát ad a népgazdaságnak a Biharugrai Halgazdaság, 2,20 kilogrammos súlyban. Elutaxott hasúnkból a finn élei misxeripari sxaksxervexet ifjúsági küldöttsége A finn élelmiszeripari szakszervezet ifjúsági küldöttsége hétfőn elutazott hazánkból. A delegáció tagjait a Nyugati-pályaudvaron az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének és a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának képviselői búcsúztatták. (MTI) Százezer pecsenyekacsái ad a népgazdaságnak a Biharugrai Halgazdaság
