Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-14 / 87. szám
1962. április 14., szombat NÉPÚJSÁO 3 Kiváló címe! nyert a kevermesi takarékszövetkezet Dohánypajtát, süldő száll ást, tehénistállót építenek önerőből Sokaiknak megmutatta már Bera Bálint a pénzügyminisztertől néhány nappal ezelőtt átvett Kiváló pénzügyi dolgozó jelvényt és oklevelet. De mindig újra visszahelyezi a borítékba. — Majd csak akkor teszem fel a kabátom fazonjára a jelvényt — mondja —, amikor ünnepélyesen átveszem a takarékszövetkezetnek ítélt kiváló címet és pénzjutalmat a betétállomány növekedésével együtt nőtt a bizalom és az a tudat is a lakosság körében, hogy jó helyre adják a pénzt. Tehát ezért a nagyszerű szervező munkáért és gyors fejlődésért kapta a takarékszövetkezet és a vezetője is a kiváló címet. Back Gyula MÉSZÖV Elvetették a cukorrépát, a zabosbükkönyt és a borsót A gerendási Petőfi Termelőszövetkezet április 12-ig 140 holdon a cukorrépát, 35 holdon a zabosbükkönyt, 30 holdon pedig a borsót elvetette. Befejezés előtt áll 100 hold lucerna és 15 hold burgonya vetése is. Szép eredményt ért el a kertészeti brigád. A jó idő beállta óta 96 ezer palántát ültetett ki a földekre. Gyorsan fejlődik a fiatal, csaknem háromezer holdon gazdálkodó dombiratosi Béke Tsz állatállománya. Természetesen a termelőszövetkezet vezetői és tagjai is azon vannak, hogy fejlődjön. Jelenleg 211 szarvasmarhával és ezen belül 36 tehénnel rendelkeznek, de ezt év végéig nyolcvanra akarják ból áll. Ebből 150 a tenyészkoca. Az állomány szaporulatából ebben az évben 52 szarvasmarhát és 750 sertést hizlalnak meg szerződésre. A termelőszövetkezet területéhez viszonylag elég szép számú és gyorsan növekvő állomány elhelyezése gondot okoz a termelőszövetkezet vezetőinek. Éppen ezért már most a tavaszi munkákkal párhuzamosan hozzáláttak az növelni úgy, hogy üszőket vásároltak. Sertésállományuk 822 darab. Erre az alkalomra rövidesen, még ebben a hónapban sor kerül. De most lássuk, mivel érdemelte ki a Kevermesi Takarékszövetkezet és annak vezetője a kiváló címet. A kezdet itt is nehéz volt, csakúgy, mint a többi falusi bank létrehozásánál. Üj volt az ilyesmi még 1958-ban. Meg aztán pénzt is kellett adni részjegyre is’ betétre is, s az emberek nagyon meggondolják, hogy adjanak-e, meg aztán bizalmatlanok is. Az első évben mindössze hatvan an, a második év végére már 220-an, a harmadik év végére 409-en léptek a tagok sorába. S most már 960-an vannak. így nőtt, növekedett egyre a betétállomány is a kezdeti 800 forintról a mostani 1 175 000 forintra. Bera Bálint szavaival élve: Hogy több legyen a dolgozók asztalán Az endrődi Béke Tsz négyezerholdas határában pezsgő élet folyik. Ha késett is a tavasz, a tervet teljesíteni akarják, nehogy kieséssel kezdődjön az év. Ebben az évben különösen gondosan terveztek és úgy, hogy ebből egyre több jusson az államnak, a városi lakosságnak. A növénytermelésből talán hadd említsük elsőként azt a 4700 mázsa búzát, amit átadnak, és persze a szerződött terület termel vényeit. Több mint ötszáz holdra szerződtek a MÉK-kel, illetve a konzervgyárral. Tizenkétezer mázsa cukorrépa, 170 hold napraforgó termelése, 1600 mázsa rizs termelése is az állami felvásárló szervekbe kerül. Az állattenyésztés termékeiből is minden felesleget átadnak az államnak. Több mint ezer mázsa hízómarhát és üszőt tenyésztenek átadásra. Ezenkívül persze 66 darab üszőt továbbtenyésztésre adnak át. Sertésből 1240 darabot hizlalnak, ezenkívül 2650 pulykát, 3250 csibét szállítanak az átvevőszerveknek. Tejből pedig ez évben csaknem 800 hektolitert termelnek az állam részére. A munkakedvüket nem vette el a késői tavasz, sőt Inkább serkentette a gyors munkára, hisz ezek a tervek kötelezik őket. Az esetleges kiesés nemcsak kevesebb osztalékot jelent, hanem kevesebb kenyeret, Tsz-ösztöndíj ások a szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban „Kívánatos, hogy... az öntözéses. programot már a tervidőszak vége előtt teljesítsük, illetve 1965-re mintegy 150— 160 ezer holddal túlteljesítsük.” (Fehér Lajos elvtárs, a Központ« Bizottság márciusi ülésén elhangzott beszédéből.) A természetes vizek közelében gazdálkodó termelőszövetkezetek örömmel olvasták a fenti idézetet. Már gyakorlatból tudják, hogy főleg szárazság idején milyen óriási jelentőséggel bír az öntözés: a legsilányabb földeken is bő termést takaríthatnak be. Az öntözéshez azonban jól képzett szakemberek kellenek, hogy az erre a célra fordított beruházás többszörösen megtérüljön. Ebben nyújt komoly segítséget a szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum, ahol főleg öntözéses szakembereket képeznek. Már az első osztályban hazánk minden tájáról érkezett 65 érettségizett fiatal ismerkedik az öntözés feladataival. Számukra nagyon előnyös, hogy az Öntözési és Bizstermesztési Kutató Intézet gazdaságában gyakorlatban is tanulmányozhatják az öntözés különböző módjait. — Diákjaink érettségi után jötték hozzánk, amikor végképp eldöntötték: milyen pályán akarnak dolgozni — magyarázza dr. Vincze Ferenc igazgatóhelyettes. — Ez meg is látszik a tanulásukban. Komolyan érdeklődnék az elméleti oktatás és a gyakorlati tanulmány iránt egyaránt. Többbségük jó szakemberként kerül innen termelőszö vetkezet be, állami gazdaságba vagy más területre, ahol az öntözéses gazdálkodást komolyan segítheti. Nagyon örülünk annak, hogy 29 tanulónk ösztöndíjat kap a termelőszövetkezettől, vagy valamilyen intézménytől. Ez kétszeresen előnyös: a diák anyagi gondok nélkül, nyugodtan tanul, előre tudja, hova kerül iskola után, és megbarátkozik majdani munkatársaival, ezenkívül az ösztöndíjat adó szerv vagy termelőszövetkezet biztosan számíthat az öntözéses szakemberre. Nemrég itt járt nálunk a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz elnöke és főagronómusa. Amikor elmondották, hogy szerződést akarnak kötni egy tanulóval, akinek ösztöndíjat adnak, s iskola után szakemberként alkalmazzák, több diák jelentkezett. Végül megegyeztek a körösladányi Nánási gyerekkel, aki rendkívül szorgalmas, jól tanul, s idős szülei nemigen tudják anyagilag segíteni. A két község közel van egymáshoz, jóformán haza kerül a Vörös Csillag Tsz ösztöndíjasa. Megtudtuk azt is, hogy a szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet szintén öt diákkal kötött szerződést. Csonka Attila és társai egyelőre jó tanulással szolgálnak rá az ösztöndíjra, de meggyőződésem, hogy majd gyakorlati munkájukkal sem vallanak szégyent. Békésszentandrásról a vízhasznosítási társulat küldött ösztöndíjas tanulót. A Duna, Tisza és Körösök közelében gazdálkodó termelőszövetkezetek 13 diáknak fizetnek ösztöndíjat. Később Barkóczi Pállal, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz elnökével is beszélgettünk a szakemberképzésről. — Mi három diákkal szerződtünk, és egyenként 600 forint ösztöndíjat fizetünk havonta — mondotta Barkóczi elvtárs. Lesz gépészmérnökünk, öntözéses szakemberünk és növényvédelmi specialistánk. Nemcsak a vezetőség, de a tagság is belátja, hogy nem lehet ezer holdakon komoly szakirányítás nélkül jó eredményeket elérni. Csak egyet mondok: lucernamagot ötszáz, az ötéves terv végére pedig legalább ezer holdon vetünk, ami milliókat hoz nekünk. Ha nem szervezzük meg jól a védekezést, akkor milliókat veszíthetünk rajta. A tízezer holdas gazdaságunk sok-sok gépet vásárol, s ezek üzemeltetése szintén nem lenne megfelelő gépészmérnök nélkül. Az öntözés előnyeiről nem kell beszélni, s ennek az irányításához is szakember kell. Ha ösztöndíjat adunk, öt évig nálunk kell dolgoznia. Mire az idő lejár, annyira megszeret nálunk — ez meggyőződésem —, hogy itt is marad. A nyertes mindenképp a termelőszövetkezet lesz. Ary Róza kevesebb húst, tejet mindannyiunk asztalán. Ezt érzik az endrődi Béke Tsz-ben is, mert az első tavaszi napokat kihasználva mintegy négyszázötvenen jelentkeztek munkára, és a tavasziak nagy részét már el is vetették. K—k építkezéshez. Többek között egy 300 férőhelyes süldőszállást, egy 60 férőhelyes szerfás tehénistállót és egy 25 méter hosszú dohánypaj. tát építenek saját erőből. Ezenkívül növelik, korszerűsítik a baromfiólakat is, hiszen jelenleg ezer tojótyúkkal rendelkeznek, s legalább hatezer naposcsibét akarnak felnevelni. Építkezik a Medgyesbodzási Földművesszövetkezet Sokat fejlődött a felszabadulás óta Medgyesbodzás is. De azért itt is mindig akad fejleszteni-, pótolni, való. Különösen a földművesszövetkezeti boltegységek várnak korszerűsítésre. Csűri Ferenc ügyvezető azt sorolja, hogy mi mindent terveztek megvalósítani az idén és a következő élvekben. Első és legfontosabb teendőként az italbolthoz tartozó, 60 évvel ezelőtt vályogból épült táncterem helyére 100 ezer forint költséggel egy új termet építenek. Az italboltból a terem elkészülése után leválasztanak egy részt és ott kap helyet a húsbolt A cukrászdának is megvan már a helye, sőt a berendezés is megérkezett. Egy jelenleg utcára nyíló, raktárnak használt helyiséget alakítanak át cukrászdának, főleg társadalmi munkával. Később sor kerül a vegyesbolt megnagyobbítására is úgy, hogy a mellette lévő raktár helyett egy udvari raktárt biztosítanak a bolt számára. Egyébként ennek a vegyesboltnak a havi forgalma 100—110 ezer forint között mozog. Őzgidákban és apró nyíltakban jelentős veszteséget okozott a tavaszba nyúló tél- Beszélgetés a megye vadállományának helyzetéről — A tragikusan elhúzódó tél jelentős károkat okozott megyénk vadállományában — tájékoztat dr. Nagy Lajos, megyei vadászati felügyelő. Különösen nagy veszteséget okozott a tél az őzállományban, a nyulak első fialása pedig csaknem teljesen elpusztult. Ax apróvadakról: A megye nyúlállománya jelenleg csaknem százezerre tehető és ez évben ugyanennyi szaporulatot vártak, bár a pusztulási arány az időjárás, a mezőgazdasági gépek és a dúvadak miatt igen nagy. Ez évben az első fialás csaknem teljesen a tél martalékává vált. A hóban létesült nyúlfészkek, kotorékok és benne a szaporulat á hófúvások áldozata lett, hiszen a hetenként visszatérő hóviharok újólag betemették a nyúlfészkeket. így a kisnyulak „bölcsője” a zord idő, a vastag hótakaró és a hófúvások miatt a szaporulat sírjává vált. Nemcsak a mezei, hanem az erdei nyulak szaporulatának is ez lett a sorsa, ezért csak elvétve lehet megyénk határában kisnyulat látni. Súlyos a kár, hiszen 25—30 ezer apró nyúl pusztulását jelentette a tavaszba nyúló tél. Ez éreztetni fogja hatását és ezért ez évben jó néhány százalékkal csökkenteni kell a tervezett kilövések számát. A fácán-állományban viszont nem esett jelentősebb kár. A tél csak az öreg jercéket tizedelte meg, mert a legyengült egyedek egy része belefulladt a hóba, más részét pedig a kóbor kutyák fogdosták össze. Ez azonban nem jelent lényeges veszteséget, mert ezek az állomány szempontjából selejtek, értéktelenek voltak. A fácán-állomány viszont a tél miatt erősen legyengült. S ha nem történik meg a gyors felerősödésük, a későbbi szaporulatnál ez éreztetheti hatását. Igen jelentőssé kezd válni megyénk túzok-állománya. Egyelőre szétszórva, kis foltokban tapasztalható mintegy ezernyi túzok, Gyoma, Körösladány és Szeghalom vonalától északra. Persze már jelentkezik a megye délebbi részein is, de az említett területen — nagy örömünkre — igazi túzoktelep kezd kialakulni megyénkben. A nagyvadakról: Az őzállomány hozzávetőlegesen hatezer darab. Az ez évi szaporulat pedig kétezerre volt tehető, amely igen jelentős lenne, ha... a felfázás, a hashártya- és tüdőgyulladás, vagyis a hosszú tél nem pusztítja el a szaporulat 50 százalékát. Csaknem ezer őzgida hullott el az előbb említett okok miatt, ami igen fájdalmas veszteség. Néhány idős suta is a veszteség-listára került és az elpusztult gidák nagy százaléka szintén suta volt. Érdekes, hogy az erdei őzekben — bár itt az ellátás és az etetés szervezettebb volt — nagyobb a pusztulás, mint a mezei őzekben. A mezei őzek jobban ellenálltak a váratlanul hosszú tél viszontagságainak. Szarvas-állományunk nem nagy. Veszteségük sem jelentős. A Gyulai Erdőgazdaság területén körülbelül százra tehető a dámszarvasállomány. Ugyanis itt húsz gímszarvas is van. Ez az állomány most felfejlesztés alatt áll, bár a mi folterdeinket nem „kedvelik*' túlságosan a szarvasok. Hasonló a helyzet a vaddisznókkal is. Sokan nem tudják, hogy a megyei erdőkben nem ritka ez a vad és jelenleg is mintegy 30—35 darabot tartanak nyilván, sőt néha-néha — mint legutóbb Körösladányban is — megjelenik megyénkben egy-egy kóborló remete kan. A ragadozókról: Az időjárás és a mezőgazdasági gépek pusztításai mellett nem jelentenek lényeges kárt a dúvadak, hisz számuk sem lényeges. A rókák száma az utóbbi időben erősen lecsökkent. Kártevésük ma már nem tudja befolyásolni a vadállomány szaporulatát. Több bajt okoznak a szárnyas ragadozók, amelyeket nem tudnak kiirtani. Ezdk a megye keleti részén szaporodtak el, főleg a halgazdaságok környékén. A szárnyas ragadozók száma is erősen csökkent, mert a téli mérgezések jól sikerültek. Sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a vadállományra a kóbor, úgynevezett „önellátó” kutyák. Ezek között is a farkaskutyák, illetve ezek elszaporodott korcsai. Igen sok kóbor kutya van még a tanyavilágban és ezek pusztítása az apróvadakban több ezerre tehető. Persze sok őz, főleg őzgida is áldozatukká válik. A tavaszi helyzet megyénk vadállományában nem valami megnyugtató, de nincs ok elkeseredésre. Az őzállomány veszteségét ez év ugyan nem tudja pótolni, de a következő nyúl- és fácánszaporulat még jól sikerülhet. Akkor pedig újra döröghetnek a vadászfegyverek legalább annyit, mint tavaly. Kollárik János
