Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-14 / 87. szám

1962. április 14., szombat NÉPÚJSÁO 3 Kiváló címe! nyert a kevermesi takarékszövetkezet Dohánypajtát, süldő száll ást, tehénistállót építenek önerőből Sokaiknak megmutatta már Bera Bálint a pénzügyminisztertől né­hány nappal ezelőtt átvett Kiváló pénzügyi dolgozó jelvényt és okle­velet. De mindig újra visszahelye­zi a borítékba. — Majd csak akkor teszem fel a kabátom fazonjára a jelvényt — mondja —, amikor ünnepélyesen átveszem a takarékszövetkezetnek ítélt kiváló címet és pénzjutalmat a betétállomány növekedésével együtt nőtt a bizalom és az a tu­dat is a lakosság körében, hogy jó helyre adják a pénzt. Tehát ezért a nagyszerű szer­vező munkáért és gyors fejlődé­sért kapta a takarékszövetkezet és a vezetője is a kiváló címet. Back Gyula MÉSZÖV Elvetették a cukorrépát, a zabosbükkönyt és a borsót A gerendási Petőfi Termelőszö­vetkezet április 12-ig 140 holdon a cukorrépát, 35 holdon a zabos­bükkönyt, 30 holdon pedig a bor­sót elvetette. Befejezés előtt áll 100 hold lucerna és 15 hold bur­gonya vetése is. Szép eredményt ért el a kertészeti brigád. A jó idő beállta óta 96 ezer palántát ülte­tett ki a földekre. Gyorsan fejlődik a fiatal, csak­nem háromezer holdon gazdálko­dó dombiratosi Béke Tsz állatállo­mánya. Természetesen a termelő­­szövetkezet vezetői és tagjai is azon vannak, hogy fejlődjön. Je­lenleg 211 szarvasmarhával és ezen belül 36 tehénnel rendelkeznek, de ezt év végéig nyolcvanra akarják ból áll. Ebből 150 a tenyészkoca. Az állomány szaporulatából ebben az évben 52 szarvasmarhát és 750 sertést hizlalnak meg szerződés­re. A termelőszövetkezet területé­hez viszonylag elég szép számú és gyorsan növekvő állomány elhe­lyezése gondot okoz a termelőszö­vetkezet vezetőinek. Éppen ezért már most a tavaszi munkákkal párhuzamosan hozzáláttak az növelni úgy, hogy üszőket vásárol­tak. Sertésállományuk 822 darab. Erre az alkalomra rövidesen, még ebben a hónapban sor kerül. De most lássuk, mivel érdemelte ki a Kevermesi Takarékszövetke­zet és annak vezetője a kiváló címet. A kezdet itt is nehéz volt, csakúgy, mint a többi falusi bank létrehozásánál. Üj volt az ilyesmi még 1958-ban. Meg aztán pénzt is kellett adni részjegyre is’ betét­re is, s az emberek nagyon meg­gondolják, hogy adjanak-e, meg aztán bizalmatlanok is. Az első évben mindössze hatvan an, a má­sodik év végére már 220-an, a har­madik év végére 409-en léptek a tagok sorába. S most már 960-an vannak. így nőtt, növekedett egy­re a betétállomány is a kezdeti 800 forintról a mostani 1 175 000 fo­rintra. Bera Bálint szavaival élve: Hogy több legyen a dolgozók asztalán Az endrődi Béke Tsz négyezer­holdas határában pezsgő élet folyik. Ha késett is a tavasz, a tervet tel­jesíteni akarják, nehogy kieséssel kezdődjön az év. Ebben az évben különösen gon­dosan terveztek és úgy, hogy ebből egyre több jusson az államnak, a városi lakosságnak. A növénytermelésből talán hadd említsük elsőként azt a 4700 mázsa búzát, amit átadnak, és persze a szerződött terület termel vényeit. Több mint ötszáz holdra szerződtek a MÉK-kel, illetve a konzervgyár­ral. Tizenkétezer mázsa cukorrépa, 170 hold napraforgó termelése, 1600 mázsa rizs termelése is az ál­lami felvásárló szervekbe kerül. Az állattenyésztés termékeiből is minden felesleget átadnak az állam­nak. Több mint ezer mázsa hízó­marhát és üszőt tenyésztenek át­adásra. Ezenkívül persze 66 darab üszőt továbbtenyésztésre adnak át. Sertésből 1240 darabot hizlal­nak, ezenkívül 2650 pulykát, 3250 csibét szállítanak az átvevőszervek­nek. Tejből pedig ez évben csak­nem 800 hektolitert termelnek az állam részére. A munkakedvüket nem vette el a késői tavasz, sőt Inkább serkentette a gyors munkára, hisz ezek a ter­vek kötelezik őket. Az esetleges ki­esés nemcsak kevesebb osztalékot jelent, hanem kevesebb kenyeret, Tsz-ösztöndíj ások a szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban „Kívánatos, hogy... az öntö­zéses. programot már a terv­időszak vége előtt teljesítsük, illetve 1965-re mintegy 150— 160 ezer holddal túlteljesít­sük.” (Fehér Lajos elvtárs, a Központ« Bizottság márciusi ülésén elhangzott beszédéből.) A természetes vizek közelében gazdálkodó termelőszövetkezetek örömmel olvasták a fenti idézetet. Már gyakorlatból tudják, hogy fő­leg szárazság idején milyen óriási jelentőséggel bír az öntözés: a leg­silányabb földeken is bő termést takaríthatnak be. Az öntözéshez azonban jól képzett szakemberek kellenek, hogy az erre a célra for­dított beruházás többszörösen megtérüljön. Ebben nyújt ko­moly segítséget a szarvasi Felső­fokú Mezőgazdasági Technikum, ahol főleg öntözéses szakembereket képeznek. Már az első osztályban hazánk minden tájáról érkezett 65 érettségizett fiatal ismerkedik az öntözés feladataival. Számukra nagyon előnyös, hogy az Öntözé­si és Bizstermesztési Kutató In­tézet gazdaságában gyakorlatban is tanulmányozhatják az öntözés különböző módjait. — Diákjaink érettségi után jöt­ték hozzánk, amikor végképp el­döntötték: milyen pályán akarnak dolgozni — magyarázza dr. Vin­­cze Ferenc igazgatóhelyettes. — Ez meg is látszik a tanulásukban. Komolyan érdeklődnék az elmé­leti oktatás és a gyakorlati tanul­mány iránt egyaránt. Többbségük jó szakemberként kerül innen termelőszö vetkezet be, állami gazdaságba vagy más terü­letre, ahol az öntözéses gazdálko­dást komolyan segítheti. Nagyon örülünk annak, hogy 29 tanulónk ösztöndíjat kap a termelőszövet­kezettől, vagy valamilyen intéz­ménytől. Ez kétszeresen előnyös: a diák anyagi gondok nélkül, nyu­godtan tanul, előre tudja, hova ke­rül iskola után, és megbarátkozik majdani munkatársaival, ezenkí­vül az ösztöndíjat adó szerv vagy termelőszövetkezet biztosan szá­míthat az öntözéses szakemberre. Nemrég itt járt nálunk a füzes­­gyarmati Vörös Csillag Tsz elnö­ke és főagronómusa. Amikor el­mondották, hogy szerződést akar­nak kötni egy tanulóval, akinek ösztöndíjat adnak, s iskola után szakemberként alkalmazzák, több diák jelentkezett. Végül meg­egyeztek a körösladányi Nánási gyerekkel, aki rendkívül szorgal­mas, jól tanul, s idős szülei nem­igen tudják anyagilag segíteni. A két község közel van egymáshoz, jóformán haza kerül a Vörös Csil­lag Tsz ösztöndíjasa. Megtudtuk azt is, hogy a szarva­si Öntözési és Rizstermesztési Ku­tató Intézet szintén öt diákkal kötött szerződést. Csonka Attila és társai egyelőre jó tanulással szolgálnak rá az ösztöndíjra, de meggyőződésem, hogy majd gyakorlati munkájukkal sem val­lanak szégyent. Békésszentandrás­­ról a vízhasznosítási társulat kül­dött ösztöndíjas tanulót. A Duna, Tisza és Körösök közelében gaz­dálkodó termelőszövetkezetek 13 diáknak fizetnek ösztöndíjat. Később Barkóczi Pállal, a füzes­gyarmati Vörös Csillag Tsz elnö­kével is beszélgettünk a szakem­berképzésről. — Mi három diákkal szerződ­tünk, és egyenként 600 forint ösz­töndíjat fizetünk havonta — mon­dotta Barkóczi elvtárs. Lesz gé­pészmérnökünk, öntözéses szak­emberünk és növényvédelmi spe­cialistánk. Nemcsak a vezetőség, de a tagság is belátja, hogy nem lehet ezer holdakon komoly szak­­irányítás nélkül jó eredményeket elérni. Csak egyet mondok: lucer­namagot ötszáz, az ötéves terv vé­gére pedig legalább ezer holdon vetünk, ami milliókat hoz nekünk. Ha nem szervezzük meg jól a vé­dekezést, akkor milliókat veszít­hetünk rajta. A tízezer holdas gazdaságunk sok-sok gépet vásá­rol, s ezek üzemeltetése szintén nem lenne megfelelő gépészmér­nök nélkül. Az öntözés előnyeiről nem kell beszélni, s ennek az irá­nyításához is szakember kell. Ha ösztöndíjat adunk, öt évig nálunk kell dolgoznia. Mire az idő lejár, annyira megszeret nálunk — ez meggyőződésem —, hogy itt is marad. A nyertes mindenképp a termelőszövetkezet lesz. Ary Róza kevesebb húst, tejet mindannyiunk asztalán. Ezt érzik az endrődi Béke Tsz-ben is, mert az első tavaszi na­pokat kihasználva mintegy négy­­százötvenen jelentkeztek munkára, és a tavasziak nagy részét már el is vetették. K—k építkezéshez. Többek között egy 300 férőhelyes süldőszállást, egy 60 férőhelyes szerfás tehénistállót és egy 25 méter hosszú dohánypaj. tát építenek saját erőből. Ezenkí­vül növelik, korszerűsítik a ba­romfiólakat is, hiszen jelenleg ezer tojótyúkkal rendelkeznek, s leg­alább hatezer naposcsibét akarnak felnevelni. Építkezik a Medgyesbodzási Földművesszövetkezet Sokat fejlődött a felszabadulás óta Medgyesbodzás is. De azért itt is mindig akad fejleszteni-, pótolni, való. Különösen a földművesszö­vetkezeti boltegységek várnak korszerűsítésre. Csűri Ferenc ügyvezető azt so­rolja, hogy mi mindent terveztek megvalósítani az idén és a követ­kező élvekben. Első és legfonto­sabb teendőként az italbolthoz tar­tozó, 60 évvel ezelőtt vályogból épült táncterem helyére 100 ezer forint költséggel egy új termet építenek. Az italboltból a terem elkészülése után leválasztanak egy részt és ott kap helyet a húsbolt A cukrászdának is megvan már a helye, sőt a berendezés is meg­érkezett. Egy jelenleg utcára nyíló, raktárnak használt helyiséget ala­kítanak át cukrászdának, főleg társadalmi munkával. Később sor kerül a vegyesbolt megnagyobbí­­tására is úgy, hogy a mellette lévő raktár helyett egy udvari raktárt biztosítanak a bolt számára. Egyébként ennek a vegyesboltnak a havi forgalma 100—110 ezer fo­rint között mozog. Őzgidákban és apró nyíltakban jelentős veszteséget okozott a tavaszba nyúló tél- Beszélgetés a megye vadállományának helyzetéről — A tragikusan elhúzódó tél je­lentős károkat okozott megyénk vadállományában — tájékoztat dr. Nagy Lajos, megyei vadászati fel­ügyelő. Különösen nagy vesztesé­get okozott a tél az őzállomány­ban, a nyulak első fialása pedig csaknem teljesen elpusztult. Ax apróvadakról: A megye nyúlállománya jelen­leg csaknem százezerre tehető és ez évben ugyanennyi szaporula­tot vártak, bár a pusztulási arány az időjárás, a mezőgazdasági gé­pek és a dúvadak miatt igen nagy. Ez évben az első fialás csaknem teljesen a tél martalékává vált. A hóban létesült nyúlfészkek, koto­rékok és benne a szaporulat á hó­fúvások áldozata lett, hiszen a hetenként visszatérő hóviharok újólag betemették a nyúlfészkeket. így a kisnyulak „bölcsője” a zord idő, a vastag hótakaró és a hófú­vások miatt a szaporulat sírjává vált. Nemcsak a mezei, hanem az erdei nyulak szaporulatának is ez lett a sorsa, ezért csak elvétve le­het megyénk határában kisnyulat látni. Súlyos a kár, hiszen 25—30 ezer apró nyúl pusztulását jelentette a tavaszba nyúló tél. Ez éreztetni fogja hatását és ezért ez évben jó néhány százalékkal csökkenteni kell a tervezett kilövések számát. A fácán-állományban viszont nem esett jelentősebb kár. A tél csak az öreg jercéket tizedelte meg, mert a legyengült egyedek egy része belefulladt a hóba, más részét pedig a kóbor kutyák fog­­dosták össze. Ez azonban nem je­lent lényeges veszteséget, mert ezek az állomány szempontjából selejtek, értéktelenek voltak. A fácán-állomány viszont a tél miatt erősen legyengült. S ha nem tör­ténik meg a gyors felerősödésük, a későbbi szaporulatnál ez érez­tetheti hatását. Igen jelentőssé kezd válni me­gyénk túzok-állománya. Egyelőre szétszórva, kis foltokban tapasz­talható mintegy ezernyi túzok, Gyoma, Körösladány és Szegha­lom vonalától északra. Persze már jelentkezik a megye délebbi ré­szein is, de az említett területen — nagy örömünkre — igazi túzok­telep kezd kialakulni megyénk­ben. A nagyvadakról: Az őzállomány hozzávetőlege­sen hatezer darab. Az ez évi szaporulat pedig kétezerre volt te­hető, amely igen jelentős lenne, ha... a felfázás, a hashártya- és tüdőgyulladás, vagyis a hosszú tél nem pusztítja el a szaporulat 50 százalékát. Csaknem ezer őzgida hullott el az előbb említett okok miatt, ami igen fájdalmas vesz­teség. Néhány idős suta is a veszteség-listára került és az el­pusztult gidák nagy százaléka szintén suta volt. Érdekes, hogy az erdei őzekben — bár itt az ellátás és az etetés szervezettebb volt — nagyobb a pusztulás, mint a mezei őzekben. A mezei őzek jobban ellenálltak a váratlanul hosszú tél viszontag­ságainak. Szarvas-állományunk nem nagy. Veszteségük sem jelentős. A Gyu­lai Erdőgazdaság területén körül­belül százra tehető a dámszarvas­­állomány. Ugyanis itt húsz gím­szarvas is van. Ez az állomány most felfejlesztés alatt áll, bár a mi folterdeinket nem „kedvelik*' túlságosan a szarvasok. Hasonló a helyzet a vaddisznók­kal is. Sokan nem tudják, hogy a megyei erdőkben nem ritka ez a vad és jelenleg is mintegy 30—35 darabot tartanak nyilván, sőt né­ha-néha — mint legutóbb Körös­­ladányban is — megjelenik me­gyénkben egy-egy kóborló remete kan. A ragadozókról: Az időjárás és a mezőgazdasági gépek pusztításai mellett nem je­lentenek lényeges kárt a dúvadak, hisz számuk sem lényeges. A ró­kák száma az utóbbi időben erő­sen lecsökkent. Kártevésük ma már nem tudja befolyásolni a vad­állomány szaporulatát. Több bajt okoznak a szárnyas ragadozók, amelyeket nem tudnak kiirtani. Ezdk a megye keleti részén szapo­rodtak el, főleg a halgazdaságok környékén. A szárnyas ragadozók száma is erősen csökkent, mert a téli mérgezések jól sikerültek. Sokkal nagyobb veszélyt jelente­nek a vadállományra a kóbor, úgy­nevezett „önellátó” kutyák. Ezek között is a farkaskutyák, illetve ezek elszaporodott korcsai. Igen sok kóbor kutya van még a tanya­világban és ezek pusztítása az ap­róvadakban több ezerre tehető. Persze sok őz, főleg őzgida is ál­dozatukká válik. A tavaszi helyzet megyénk vad­állományában nem valami meg­nyugtató, de nincs ok elkeseredés­re. Az őzállomány veszteségét ez év ugyan nem tudja pótolni, de a kö­vetkező nyúl- és fácánszaporulat még jól sikerülhet. Akkor pedig újra döröghetnek a vadászfegyve­rek legalább annyit, mint tavaly. Kollárik János

Next

/
Thumbnails
Contents