Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-08 / 82. szám

1962. április ¥., vasain;*; NÉR ÚJSÁG 3 A helyíipar helyzete a sarkadi járásban A sarkad! járás talán a megye legjellegzetesebben mezőgazdasá­gi járása, ahol az iparfejlesztésről nem, vagy alig lehet beszélni. — A Sarkadi Cukorgyár és a Ken­­dergyár mellett számottevő ipari létesítménye nincs, és a közeljö­vőben sem lesz — mondotta Un­gar Sándor, a járási tanács v. b. elnökihelyettese. — Persze, azért itt is van ipái' és iparfejlesztés is, de elsősorban a helyiipar, a szövetkezeti és ma­gánkisipar területén — kapom meg a kiegészítést Koncz István ipari főelőadótól. — Ä sarkadi ma­lom átalakítása takarmánykeverő üzemmé ez évben kezdődik el, amelyre az anyagi keret is bizto­sítva van. Ez a létesítmény fogja ellátni a járás termelőszövetkeze­teit, így igen fontos üzem lesz. Sőt a zsadányi malomból. is keve­rőüzem létesül még az idén, ha a liszt-cseretelepet hamarosan el tudják valahol helyezni. Ezt a malmot a Zsadányi Állami Gazda­ság alakítja át és már szeretnének is hozzákezdeni — hallom sorban az iparfejlesztés feladatait. A szövetkezeti ipar viszont gyermekcipőben jár az egész járásban, sőt talán a me­gyében sem foglal el valami elő­kelő helyet. Itt van elsősorban fel­adata és ráadásul komoly felada­ta a járási tanácsnak az iparfej­lesztésben. Látják ezt ők is. A Sarkadi Vegyesipari Javító Ktsz a legnagyobb szövetkezet, be. tölti hivatását. Kizárólag a lakos­ság szükségletének kielégítésén tevékenykedik, sőt kezdi kinyúj­tani segítő kezét a járásba is, ahol az egyes községekbe kihe­lyezett — így Mezőgyánban asz­talos — részlegekkel rendelkezik. Más községekben pedig felvevő­helyeket létesítettek. Ez követendő példa, és helyes, csak az a kár, hogy e szövetkezet csaknem egyetlen ilyen jellegű az egész járásban, és ez kevés. Kevés hogy a tévedés csak véletlen volt, hiszen az egyszerű embert köny­­nyen megtévesztheti az a körül­­mény, hogy csak szűk környeze­tében néz széjjel, s nem veszi észre, hogy Amerika társadalmát keresztül-kasul szövik az élesebb­nél élesebb, kibékíthetetlen ellent­mondások. Éppen ez utóbbit figyelembe vé­ve, a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország a társadalmi viszo­nyok fejlettsége szempontjából mérhetetlenül előbbre járnak bármely tőkés országnál. Ez a ha­talmas előny segít bennünket ab­ban, hogy évtizedek hátrányát évek alatt behozzuk, s megelőz­zük a legfejlettebb kapitalista országokat a gazdaság területén is. • Ön azt állítja, hogy a társadal­mi viszonyokban az igazi emberi erkölcs, a humanizmus tekinte­tében is Amerika az első. A vas­függönyről ír, mellyel állítólag elválasztottuk magunkat a „Sza­bad Világtól”, az „igazság és a szabadság” otthonától. Arra kérem, gondolkodjon a szabadság fogalmáról. „Itt a nép véleménye szent” — írja. Nos, a nép fogalmába vajon beleérti a néger munkásokat is? „For Whites Only”. — Csak fe­héreknek. — Ismeri Ön ezt a táb­lát? Az Egyesült Államokban gyakorlatilag dívik a faji meg­különböztetés, bár az alkotmány még a kihelyezett részleg és a felvevőhely is. Ezek fejlesztése, szervezettebbé téltele Igen ko­moly fejlesztési feladat. A Cipész Ktsz már csak részben oldja meg a lakosság igényeinek kielégítését, hiszen az okányi és kötegyáni részlege mellett csak­nem gyárszerű szalagrendszerű termeléssel foglalkozik. Alig egy hete tömörültek — a gyulai szövetkezet részlegeként — szövetkezetbe a sarkadi férfi­­fodrászok, de már tervezik a női részleg megnyitását is. Ez a helyzet a szövetkezeti iparral. A magánkisipar ilyen kö­rülmények között még fontos sze­repet játszik a lakosság igényei­nek kielégítésében, főleg azokban a községekben, ahova a szövetke­zetek még nem jutottak el, illetve azokban — mert még ilyen is van, sajnos —, ahol nem volt vagy nincs magánkisiparos Ezekben a községekben a közel­jövőben Iparengedélyeket fognak kiadni a szükséglet, illetve a la­kosság igényeinek megfelelően. Ezeknek a feladatoknak a meg­valósítása fontos iparfejlesztési tényező még ebben a csaknem tel­jesen mezőgazdasági jellegű já­rásban is, sőt az említetteken kívül más igények is jelentkeztek. Szeretnék, ha a háztartási gépek javítására és más hasonló jellegű feladatok megvalósítására szerviz létesülne a járás székhelyén, Sarkadon. Ügy tudják, erre van lehetőség. Szeretnék továbbá, ha a közeljö­vőben lehetőség nyílna több gép­egységes keltetőállomás létesíté­sére. A baromfitenyésztés fejlesz­tését elsősorban a víziszárnyasok tenyésztése teszi szükségessé. Az igények ezen a területen elég na­gyok és a jövőben még nagyobbak lesznek, hiszen bőségesen van víz a járásban. Kollárig János 13., 14. és 15. kiegészítése bizto­sítja az egyenlő jogokat. De ezek a cikkelyek mit sem zavarják az észak-carolinai Greensboró-ban a fehér bőrű pincéreket, amikor a Woolworth-áruház büféjében megtagadták négy néger főiskolai hallgató kiszolgálását, mert né­gerek. Jackson város bírái sem voltak finnyásak, amikor Hilmar Pabels nyugatnémet újságírót háromnapi cellafogság után ilyen indoklással mentették fel: „Külföldi lévén, nem ismerheti eléggé az amerikai szokásokat”.' Az újságíró tizenhatodmagával azért kuksolt a cellában, mert az említett Mississippi állambeli vá­roskában a feketék részére köte­lező váróterembe bement. Szeren­cséjére idegen volt. A helybeli fehéreket, akik megszegték a ti­lalmat, mert szégyellték a megkü­­löböztetést, fejenként négyhavi fogházra ítélték. A „Szabad Világ” tehát nem is annyira szabad. A négerekkel együttérezni nem szabad. A né­gereket emberszámba venni nem szabad. Arról nem is akarok ír­ni, azt Ön jobban tudja, hogy Amerikában mennyire nem sza­bad például kummunistának len­ni. Viszont bizonyos úriember a „Szabad Földön” tényleg szaba­don emlékezhet és emlékeztethet a Kenesei-féle nyilas magyar nyel-Az ipari üzemekhez ha­sonlóan ezekben a napokban ke­rült, vagy kerül sor a nyereség­­részesedés kifizetésére az állami gazdaságokban. Munkatársunk ez­zel kapcsolatban kereste fel Papp István elvtársat, az Állami Gaz­daságok Békés és Csongrád me- i gyed Igazgatósága vezetőjét s! megkérte: tájékoztassa lapunk ol­vasóit a tavalyi eredményekről, ez évű feladatokról. — Különösebben nem kell j hangsúlyozni, mennyire aszályos j volt az 1961. év — kezdte nyilat- í kozatát Papp elvtárs —, mert ért j még azok is tudják, akik nem fog- \ lalkoznak a mezőgazdasági tér- i meléssel. Ennek ellenére áz igaz­gatóság felügyelete alá tartozó 31 gazdaságból 28 jó eredménnyel zárta az évet és csak 3 Békés me­gyei gazdaság — a körösi, a vi­zes fási és a Békési Tangazdaság — lett veszteséges. A hozzáértő vertes és a dolgozók önzetlen szor­galma olyan eredményt hozott, amilyenre még egyszer sem volt példa: igazgatósági szinten 102 millió 268 ezer forintos vállalati eredményt értünk el a tervezett 64 millióval szentben. Csak egy mondatot példának arra, hogy mekkora utat tettek meg gazdasá­gaink : öt évvel ezelőtt legalább ennyi veszteségünk volt. Ez az igen szép eredmény tette lehetővé, hogy 16 gazdaság egyhavi, míg a többi 3—20 napi keresetnek meg­felelő nyereségrészesedést fizes­sen dolgozóinak. Igazgatósági szinten több, mint 15 millió 140 ezer forintot fizetnek ki ilyen cí­men az állami gazdaságok. Ugyan­akkor azonban 10 és fél millió fo­rint a vállalatfejlesztési alap for­májában a gazdaságok további előrelépését segíti elő. — A Békés megyei állami gazdaságok közül igen jó ered­ményt ért el többek között a hidasháti, a gyulai, a felsőnyomá­si a lőkösházi és a Szöllősi Állami vű újságban a csendőrség felállí­tásának 81. évfordulója alkalmá­ból. Azt írja az Emlékeztető, hogy „E fegyveres erő, aM. Kir. Csend­őrség tagjai egykoron az egész nemzet szeretetének, megbecsülé­sének lettek legendás hősei”. ön hazugsággal vádolja a mi lapunkat, de vajon ki meme-e áll­ni Békés megye egykor elnyomott népe elé, és a szemükbe merné-e mondani ezt az Ön világában ki­nyomtatott „Emlékeztetőt”? Mer­né-e állítani a Horthy-csendőrség­­re, a tízezer holdasok fegyveres karhatalmára, azokra, akik az al­földi aratósztrájkokat vérbefojtot­­ták, akik sortűzzel „segítették” a bajban szenvedőket, akik vérbe­­fojtották a nincstelenek kenyér­harcát, merné-e ön ezekre a pri­békekre azt állítani, hogy „a nép szeretete kísérte tevékenységü­ket?” Nos, drága ismerős, láthatja mennyire messzire elvetette a sulykot. Látja igen Tisztelt Ür, Önöknél mit szabad & mit nem szabad. Olvassa csak ezt a hírt. Egyik észak-amerikai lap közli: „Letartóztattak 19 New York-i tüntetőt. Több hírszolgálati iroda jelentette, hogy a nukleáris bom­bák ellen New Yorkban e hét ele­jén másodszor is demonstrálok kö­zül tizenkilencet letartóztattak az Atomic Energy Commission iro­dái előtt. A demonstrálok tÄt akoztak a Gazdaság, a Bánkúti Kertimag | Gazdaság, valamint az orosházi és j a Szabadkígyóst Tangazdaság. | Számos gazdaság teljesítette az élüzem szintet, a címek odaítélé­sében azonban még nem született döntés. A Hidasháti Állami Gaz­daság például 13 és fél milliós, a Felsőnyomási Állami Gazdaság pedig 14 millió forintos eredmény­nyel büszkélkedhet^ hogy csak né­hányat említsek a sok közül. — Bizonyára sok olvasóban fel­ötlik a kérdés: hogyan értünk el egyik évről a másikra ilyen hatal­mas eredményt. A sok o*k közül csak néhányat kívánok elmonda­ni: az intenzív búzafajták ter­mesztése több mint 30, a lucema­­mag pedig 15 millió forintot ho­zott a „konyhára”. Az állatte­nyésztésből 13, míg az értékesítés­ből 14 millió forintos jövedelem gyűlt össze a gazdaságokban. Ez tehát világosan mutatja: milyen jelentősége van a jó minőségben előállított áru ízléses csomagolá­sának. — Tagadhatatlan, az el­múlt évben is nagy feladatokat i kellett megoldaniuk a gazdasá­goknak, ez évben azonban még tovább nőttek azok. Most ugyan­is a 134 millió forintos vállalati eredményért kell harcbaszállni valamennyi gazdaságnak, csak­úgy, mint az igazgatóságnak. En­nek egyharmadát az állattenyész­tés adja, míg kétharmada a nö­vénytermesztésből származik. Ez utóbbival kapcsolatban említeti meg, hogy elsősorban az inten­zív búzafajtók> a pillangósok, va­zömét. Igazgatósági szinten pél­dául ötszörösére nőtt a kukorica vetésterülete 1957-hez viszonyít­va. Az állattenyésztést tekintve viszont a sertés, a juh és a szarvasmarha adja a bevétel dön­tő hányadát. Szarvasmarhából 32, sertésből 110, juhból több, mint 100 ezres, baromfiból viszont ne­gyedmilliós az évi állományunk. Röviden szólni kívánok még arról is, hogy milyen jelentős feladatok hárulnak a megye ál­lami gazdaságaira ebben az év­ben. Mai életünk természetes kö­vetelménye, hogy egyre több hús, tej és egyéb, a mezőgazdaságból származó ólelmicikfc kerüljön az üzletekbe. Az elmúlt évben példá­ul 404 058 mázsa kenyérgabonát* 41 895 mázsa vágómarhát 50 426 mázsa hízott sertést és 22 280 hek­toliter tejet adtunk a népgazda­ságnak igazgatósági szinten. Eb­ben az évben viszont már 552 670 mássa kenyérgabonát, 63 874 má­zsa vágómarhát, 91 792 mázsa hí­zott sertést és 32 660 hektoliter tejet. Hasonlómérvű növekedés van azonban az egyéb termények és húsfélék vonatkozásában is, de hosszú lenne mind felsorolni. Ez a néhány szám világosan mu­tatja: hogyan kell helytállni min­degyik állami gazdasági vezető­nek, dolgozónak saját területén. Ezen túl azonban gondoskodnunk kell a minőségi vetőmagvak és te. nyészáliatök előállításáról is, hi­szen törvénnyé teszi azt tervünk és én bízom abban, hogy ez sike­rül — fejezte be nyilatkozatát Papp elvtárs. M. B. lamint a kukorica adja a bevétel Tavaszi divatrevü Békéscsabán A Békés megyei Iparcikk Kis­­kereskeledmi Vállalat április 6-án este Békéscsabán a Csaba Étte­rem télikertjében megrendezte a múlt heti rendőrbrutalitás éllen, amely szét akarta verni a tünte­tők békésen menetelő csoportját. A letartóztatott ifjak énekelve léptek be a rendőrség rabszállító gépkocsijába... — Nos, így néz ki az önök csodálatos „szabadsá­ga”, az „igazi szabadság”. hagyományos műsoros tavaszi di­vatbemutatót. A zsúfolásig meg­telt teremben ízléses, szép tavaszi női és férfiruhákal láthatott a kö­zönség. Különösen tetszettek az 0 új vonalú tavaszi kabátok, vala­mint a különleges szabású női ru­hák, melyekből mindössze néhány darabot gyártott az ipar. Az esten fellépett és nagy sikert aratott Zárai Márta és Vámosi János táncdalénekes. Sok derűt váltott ki Halmi Gábor, aki ötletesen (és jó humorral konferált. Az ön levele az ellentmondások tömegét tartalmazza. Amikor ar­ról ír, hogy „... .Walter Ulbricht falat épített ember és ember kö­zé, hogy a nab nép ne lássa a sza­bad testvérét”, akkor is megdöb­bentő ellentmondásba keveredik. Hiszen éppen a kapitalizmus az, amely falat emel ember és ember közé. Ezt láthatja az élőbb emlí­tett faji megkülönböztetésekből és nap, mint nap tapasztalhatja: a dollár hogyan emel falat ember és ember közé. S e „dollárfal” mögött tényleg sárba tiporják az igazi humaniz­must, az igazi emberszeretetet, az Igazi erkölcsi értéket. A melegszí­vű emberi kapcsolatok helyébe a kizsákmányoló társadalmi viszo­nyok fenntartásával a hideg, kö­nyörtelen pónzviszonyotoat helye­zik. Ha csak egy kicsit is elgondol­kozik ezeken a dolgokon, nem hiá­ba írtam. Mindenesetre ajánlom, hogy olvasson többet, bővítse lá­tókörét, ne ítélkezzen elhamar­kodottan, mert azzal senkinek sem használ, csak árthat. Boda Zoltán Márkás női és férfi-karórák nagy választéka a szak­üzletekben, az ajándékbol­tokban és az állami áru­lázakban. 2272

Next

/
Thumbnails
Contents