Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-08 / 82. szám

ÉÉKÉS MEGYEI ,* * Araeoiiiiét * Világ proletárjai, egyesüljetek! M62. ÁPRILIS 8., vasárnap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xvn. évfolyam, 82. SZÁM Újjáválasztották a HVDSZ és a KPVDSZ megyei bizottságát Megyénkben nagyjából már befejeződtek a szakszervezeti bi­zottságok választásai. Ezt valamennyi szakszervezetnél követik a megyei küldöttértekezletek és a megyei bizottságok tagjainak új­­jáválasztása. A napokban tartotta küldöttgyűlését a Pedagógus Szakszervezet, szombaton pedig újabb két küldöttértekezletet ren­deztek Békéscsabán. Munkatársaink ezekről számolnak be tudósításaikban. Erősödött az üzemi demokrácia, kedvezően alakult a szervezettség A Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete szomba­ton tartotta meg Békéscsabán, a MEDOSZ városi székházában ne­gyedik megyei küldöttválasztó ér­tekezletét. A tanácskozáson meg­jelent Konta István, a KPVDSZ elnökségének tagja, a szakszerve­zet közgazdasági osztályának ve­zetője, Veszelka György, a me­gyei pártbizottság ipari osztályá­nak munkatársa, Takács János és Kruzslitz Tibor, a megyei tanács osztályvezetői, Hankó Pál, az SZMT munkatársa és Rózsa Im­­réné, a városi pártbizottság kikül­dötte. Karaba György, a HVDSZ me­gyei bizottságának titkára beszá­molójában tájékoztatta a jelenlé­vőket a megyei bizottság és az alapszervezetek elmúlt két évi munkájáról. Elmondotta, hogy a pár1 és a szakszervezet határoza­tainak megfelelően munkálkodtak. Ennek következtében erősödött az üzemi demokrácia, a vállalatok­nál jobb, ösztönzőbb bérezést ve­zettek be, a szakszervezeti bizott­ságoknál egyre jobban érvényesül a kollektív vezetés. A szervezett­ség kedvezően alakult, hiszen az 1959. évi 96,1 százalékkal szemben a múlt évben már 99,5 százalék volt. A bizalmiak véleményét mind jobban igénylik az üzemek­ben. Mint egyik legnagyobb ered­ményt említette meg Karaba elv­társ, hogy a vállalatoknál a ter­melés növekedését kétharmad részben a termelékenység emelé­sével érték el. A szakszervezethez tartozó üzemekben jelenleg 28 bri­gád versenyez a szocialista cí­mért, közülük eddig 12 érdemelte ki a szocialista jelzőt. Fontos fel­adatként említette a politikai ne­velőmunka további javítását. A szakszervezeti munkát részle­tesen elemző beszámoló után Csa­pó László terjesztette elő a szám­­vizsgáló bizottság jelentését, majd megkezdődött a vita a beszámolók és a határozati javaslat felett. Több felszólaló javasolta az új megyei bizottságnak, hogy tagjai többet látogassanak el az üzemek­be, a helyszínen segítsenek a szakszervezeti bizottságok munká­jában. Konta elvtárs hozzászólá­sában arra kérte a megyei bizott­ságot, hogy fordítson nagyobb gondot a határozatok ismertetésé­re. Kruzslitz elvtárs a vállalat ve­zetőinek és a szakszervezeti bi­zottság kapcsolatáról szólott, vala­mint a bérezés különféle kérdései­vel foglalkozott. A vita után a küldöttek megvá­lasztották az új megyei bizottság és a számvizsgáló bizottság tagjait és póttagjait. P. P-mestere mozgalom hiányosságai­ról, majd a gazdasági eredmények növelése érdekében szervezendő újítási mozgalmakról beszélt. Részletesen foglalkozott a szak­­szervezetnek a dolgozók érdeké­ben folytatott munkájával, bér­ügyi problémákkal, majd a szer­vezeti élet néhány hiányosságára, eredményére hívta fel a figyel­met A számvizsgáló bizottság jelen­tése után hozzászólások következ­tek. A felszólalók között volt Tóth Pál, Gyuska János, Tóth Ferenc és más küldöttek. A küldöttértekezlet ezután megválasztotta a szakszervezet új megyei vezetőségét. K. M. Páriszervezők indulnak j a szövetkezetekbe ■ ■ ■ A Központi Bizottság határoza- ! tának végrehajtására megyénk ; termelőszövetkezeteibe pártszer- 5 vezők mennek. A párt megyei bi- ; zottságának határozata alapján a ■ megye politikai és társadalmi ; szerveitől a gyenge termelőszövet- i kezetek segítésére tízen vállaltak j falusi munkát. A falusi munkára 5 ■ utazó pártszervezők április máso- • dik hetében keresik fel a szövet- • kezeteket, hogy a tavaszi munkák • beindulásához, a politikai munka ■ szervezettebbé tételéhez segítsé- < get nyújtsanak. A múlt évben : már voltak megyénk termelőszö- S vetkezeteiben hasonló kiküldetései í elvtársak, akik a gazdálkodás ! megszilárdításában, a szövetkezeti j pártélet fellendítésében igen ered- 5 ményes munkát végeztek. Fejlődött a szocialista brigádmozgalom Szovjet vendégek Gyulán A gyulai felszabadulási ünnepségek szovjet vendéged az ünnepi nagygyűlés után barátságos beszélgetésen vettek részt a város é* a társadalmi szervek vezetőivel. Such János, az MSZMP békéscsabai pártbizottsága és Zalai György^ a gyulai járási pártbizottság titkára a baráti beszélgetés egyik pil­lanatában. I. V. Zinovjev ezredes elvtárs Szabó Rózsika csengő hangú énekét hallgatja, amelyet halkan kísér a hegedű. A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szak­­szervezete a KIOSZ székházában tartotta küldöttgyűlését. Részt vett az ülésen Lipták Pál elvtars, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa, Nagy László, a KPVDSZ országos vezetőségének titkára. A 8200 tagot számláló szakszer­vezet küldöttei előtt Horváth Sán­dor, a megyei bizottság titkára mondott beszédet. Értékelte a me­gyei elnökség és az alapszerveze­tek munkáját. Részletesen szólt a munkaversenyek helyzetéről. Megállapította, hogy 1961-ben fel­lendült a párt és a szakszervezet szervezésében egyes munkahelye­ken a szocialista brigádmozgalom. Állami kereskedelmi és pénzügyi intézményeknél 17 szocialista bri­gád tevékenykedik, 43 pedig küzd a cím elnyeréséért. A földműves­szövetkezeteknél nyolc szocialista brigád van, 38 pedig még nem kapta meg a kitüntető címet. Hangsúlyozta Horváth elvtárs, hogy javítani kell a brigádok mi­nőségi munkáját, hogv ezzel is hozzájáruljanak a vállalatik jöve­delmezőségi tervének végrehajtá­sához. A továbbiakban a szakkép­zettség növeléséről beszélt. Arról, hogy egyre többen tanulnak a ke­reskedelmi és pénzügyi dolgozók közül alsóbb és magasabb szintű iskolákon. Szólott A szakma ifjú Hétfőtől több száz árucikket 20—30 százalékkal olcsóbban hoznak forgalomba A Belkereskedelmi Minisztéri­um intézkedésére több száz kevés­bé divatos, s ezért már nem gyár­tott árucikket értékeltek le, s eze­ket hétfőtől húsz—harminc száza­lékkal olcsóbban hozzák forga­lomba. A tavaszi országos leérté­kelés több millió forint értékű ru­házati cikkre, méter-» konfekeió-és darabárura, cipőre, és kötött­árura terjed ki. Kisebb mennyi­ségben leértékelt áron vásárolha­tók üveg-, porcelán- és fotócikkek, játékáruk, hangszerek, valamint vas-műszaki cikkek, többek kö­zött alpakka evőeszközök is. A leértékelt árukat az arra ki­jelölt boltok hozzák forgalomba. (MTI) Céljutalom a Békéscsabai Ruhagyárban a kongresszusi verseny első helyezettéinek A Békéscsabai Ruhagyárban különböző okok miatt; (anj'aghi­­ány, influenzajárvány stb.) elma­radtak az első negyedévi terv tel­jesítésében. Ezért legfőbb feladat­nak tekintik most, hogy pótolják a mulasztottakat. A párt VIII. kongresszusának tiszteletére indí­tott munkaverseny célkitűzéseit is ennek megfelelően állították ösz­­sze Az év végéig úgy akarják teljesíteni vállalásukat, hogy az elmaradás behozásán túl az alap­anyagok felhasználásában 300 ezer forint, az apró kellékeknél pedig 100 ezer forint megtakarítást ér­jenek el. Ugyanakkor az egy da­rabra eső rezsiköltséget a múlt évivel szemben 360 ezer forinttal csökkentik. Meghatározták azokat a módokat is a közös megbeszélé­seken, hogy miként akarják elér­ni ezt. Tavaly a belső visszavetés 16,2 százalék volt, ezt 16 száza­lékra csökkentik. A koníekciós hibákból eredő 98,8 százalékos mi­nőséget ebben az évben a nagyobb körültekintés, figyelmesebb mun­ka útján 99 százalékra emelik. Je­lenleg egy szalagtest készít a ru­hagyárban export-pizsamát. A kö­vetkező hónapokban még egy sza­lagtest dolgozóit tanítják be ex­port-pizsama gyártására, s év vé­géig elérik, hogy az egy főre eső napi termelési értéket öt százalék­kal növeljék. Ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósítására anyagilag is ösz­tönzi a gyár dolgozóit a vezetőség azzal, hogy a kongresszusi ver­senyben legjobb helyezést elért szalagoknak magas céljutalmakat tűzött ki. Az első helyen végző szalag dolgozói tízezer, a második helyezettek nyolcezer, a harmadát helyezettek hatezer, a negyedikek pedig négyezer forint céljutalom­ban részesülnek. Az ötéves tervben fellendül a vízi szárnyas-tenyésztés Második ötéves tervünk első' évében több termelőszövetkezet rendezkedett be víziszárnyas-te­­nyésztésre. A sarkadi Lenin Tsz­­ben kétezer kacsatörzset alakítot­tak ki, s már az idén 25 000-nél több pecsenyekacsát adnak a nép­gazdaságnak. A békésszentandrási Rákóczi Tsz-ben kétezres libatör­zset állítanak be még ebben az évben. A Vésztő környéki terme­lőszövetkezetekben is fellendül a lábatenyésztés. Megyénk második ötéves tervében a víziszárnyas tenyésztés rohamosan fejlődik. 1965-re kacsából termelőszövetke­zeteinkben 85 ezres törzset tarta­nak. Libából a törzsállományt 75 ezerre növelik. A „megyei tanács állattenyésztési csoportja fajtán belül olyan keresztezéseket szer­vez, amely az egyedenkénti átlag­súlyt, a toll- és a tojáshozamot je­lentősen növeli.

Next

/
Thumbnails
Contents