Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-06 / 80. szám
IMZ. április 6., péntek 3 a tsz-ek sikeresen oldották meg a jószágállomány átteleltetését A múlt évi aszály nagy erőpróba elé állította termelőszövetkezeteinket az időközben megnövekedett jószágállomány áttéleltetésében. Az ősz és a tél folyamán a gondosan felülvizsgált takarmány, felhasználást az egész megyében igen nagy takarékosság követte. Ennek tudható be, hogy a 131 termelőszövetkezet — amelyben kisebb nagyobb takarmányozási gondok voltak — sikeresen oldotta meg feladatát. Az említett szövetkezetek közül összesen 11-ben volt a legsúlyosabb a helyzet Ezek közül a dobozi Petőfi Tszből 145 tenyészüszőt kellett értékesíteni. A ten yészü szőkét megyénk termelőszövetkezetei vásárolták fel. A többi szövetkezetben részben takarmányjuttatással, részben pedig a meglévő készletek gondos felhasználásával túljutottak a téli állattartás gondjain. Államunk 1242 vagon abrakot juttatott a szövetkezetekbe, hogy a hízóba állított jószágokat a tervnek megfelelően értékesíthessék. A legnagyobb takarmánygondo k közepette több szövetkezet szép példát tanúsított a bajba jutottal szemben. A pusztaottlakai Egyetértés Tsz-ből tíz vagon kukoricát szállítottak az okányi Petőfi Tszbe, a kunágotai Bercsényi Tsz hat vagon cirkot adott a füzesgyarmati Aranykalász Tsz-ngk. Hasonlóan járt el a szövetkezetek megsegítésében a dombiratosi Béke Tsz is. Visszanyeri-e j© hírnevét a Vizesfási Állami Gazdaság? Több millió forint veszteséggel zárta a múlt évet a Vizesfási Állami Gazdaság. Egyrészt e nagyarányú veszteség okairól, másrészt az idei kilátásokról beszélgettem Maja Pál elvtárssal, az új igazgatóval és Farkas Imre elvtárssal, a főagrenómussal, aki szintén alig több mint egy hónappal ezelőtt jött a gazdaságba. Kissé nehézkesen indult a beszélgetés. Nem szívesen teregették elődeik mulasztásait. S ez abból következik, hogy mindketten olyan gazdaságból jöttek ide rendet csinálni, ahol ismeretlen fogalom volt a veszteség, s az Hová lett a tekintélyem? — TESSÉK NÉZNI, így kopogott a csizmája, amikor az ajtóhoz ért, s aztán így csapta be. Hát ezért haragszom Lajoskára — mondja a telepvezető, s tanácsot kérő arccal néz rám. Ekkor megszólal Lajoska. — Nem így volt éppen, mert nem kopogott a csizmám, és csak így csaptam be az ajtót — mondja, és meg is mutatja bűnös tettét. Amikor ezt a jelenetet láttam, eszembe jutott az a ma már eléggé közismert mese, hogy: „A verekedés úgy kezdődött, hogy X visszaütött." Arra is gondoltam akkor, hogy a vezetői tekintély sokmindenen függ, következetességen, emberségen, szigorúságon, de semmiképpen sem azon, hogy a beosztottak előtt jeleneteket csináljon. A történet, amelyről beszélni akarok, a Békéscsabai Fogtechnikai Vállalatnál játszódott, s valóban Úgy kezdődött a verekedés, hogy ▼alaki visszaütött. Ne értse szó szerint az olvasó, die hogy mégis világosan álljon a tény, hát elmondom szép sorjában az itt történteket. HÁROM EVVEL EZELŐTT sok baj volt a Fogtechnikai Vállalat békéscsabai telepén. Tisztátalan kezű emberek vezették a telepet, a bűnügyi szerveknek kellett rendet teremtem. Azután, hogy javítsák a munkát, ide helyezte a vállalat Marosi Andort, a telep vezetésére. A maga módján, és a vállalat érdekeit figyelembe véve valóban redet csinált. A hajdani „bűn-rossz" telepből ma az ország egyik legjobb telepe lett, s ezt Marosi elvtárs is, a dolgozóik is büszkén mondták el, amikor ott jártam. Hanem van egy nagyon nagy hiba: nincs megértés, baj van a vezető és a dolgozók kapcsolatával. A telepvezető úgy érzi — és jogosan —, hogy nincs tekintélye a dolgozók előtt, a dolgozók pedig úgy érzik, hogy a telepvezető úton-Utfélen hibát talál, beleköt a munkájukba, még akkor is, ha arra nincs oka. Az itteni dolgok ismeretében nyugodtan elmondhatom, hogy mindkét félnek igaza van, s valahogy jól is látják a dolgokat. Marosi elvtárs, mint új telepvezető, és főleg úgy is, mint aki először kapott nagyobb feladatot, próbált módszereket vinni a vezetésbe. Mik voltak ezek a módszerek? Elsősorban abból álltak, hogy a dolgozók barátai legyenek, segítsék őt munkájában, és ennek segítésére engedményeket is tett. Ha valaki munkaidő alatt engedélyt kért a távozásra, akkor szívesen hozzájárult. Mások, mert vidékről jártak be, arra kérték, hogy később kezdhessék a munkát. Ebbe is beleegyezett. Hangsúlyozom, mindezt a jószándéktól vezérelve tette. Később aztán, amikor észrevette, hogy beosztottjai most már engedély nélkül is eltávoznak, vagy később jönnek be, akkor megijedt, s próbált erélyes lenni. Először csodálkozott, hogy az erélyes fellépésnek neim volt hatása, később ellenségeket látott munkatársaiban, s magatartásával így is válaszolt azoknak. AMI A DOLGOZÓKAT ILLETI, hozzászoktak a telepvezető engedékenységéhez, könnyebben legyintettek egy-egy utasítására, s nyilvánvaló, hogy a munkafegyelem nagy veszélyben forgott. Ettől függetlenül a vállalat termékei jó hírnévnek örvendenek, mert az előző viszonyokhoz képest mégis más, mégis jobb, szervezettebb lett itt a munka. Marosi élvtárs félénken kezdett a beszélgetéshez ottjártamkar, azután egyre jobban belelendült, s elmondta a véleményét. Nem akarom sorjában idetenni a mondottakat, csak a lényeget: — Én szeretem a múnkámat. Szeretem a munkatársaimat, csak hát ők nem szeretnek engem. Tiszta, rendes a raktárunk, időben elvégezzük a munkát. A fogorvosak szeretik készítményeinket. A páciensek is elégedettek, de valami Feneketlen sárban A rendkívüli időjárás nagy erőpróbára teszi az embereket és a gépeket. Képünkön a füzesgyarmati Aranykalász Tsz egyik zetorosa takarmányt szállít. nincs rendben, ügy hiszem, el Kellene mennem, vissza a családhoz, ide 120 kilométerre, s ha így megy, itt Is hagyom őket. Nem mondta, de éreztem minden szavában, hogy tudja a tekintély hiányát, s valamitől fél. Több ellenséget lát maga körül, mint barátot, s az ilyen esetekben ez érthető is. Beszélgettem a dolgozőkkal is. Mindannyian elmondták, hogy jó ember a vezetőjük — sőt szeretik is. Csak az intézkedéseit néha értetlenül kell végezniük. Beszéltem már a vezetés módszereiről. Hadd mondjam el itt Marosi elvtárs módszerei közül a legjellemzőbbet. Jegyzőkönyveket készít egy-egy hiba láttán, s bár ezeket a jegyzőkönyveket a dolgozók nem írják alá, elteszi, s raktározza. Ügy hiszem — bár nem vagyok hivatva a vezetéshez tanácsokat adni —, hogy az ilyen módiszerek nem vezethetnek jóra. A dolgozó önbizalmát, s a vezető munkáját rontják. EMBEREKKEL DOLGOZNI, embereket vezetni annyit jelent, hogy velük emberként is kell beszélni, de ez nem jelenti — és ebben az esetben hangsúlyozni is kell — az engedményeket, az elvtelenségeket, hanem a következetes vezetést, a bizalmat, a vezető és a beosztott közötti baráti kapcsolatot. A Fogtechnikai Vállalatnak tizenegy dolgozója van. Kis kollektíva, könnyebben lehetne boldogulni, mint másutt, s azt hiszem közös akarattal, megértéssel a mostani bajok megszűntetésével síkerü'ni Is fog. Kiss Máté olyan nagyfokú szervezetlenség, amivel a Vizesfási Állami Gazdaságban szembe találták magukat Az igazgató és a főagronómus szavai nyomán megelevenedtek a tavalyi elveszett milliók okai, melyeket nem lehet még a mostoha időjárásra sem „rákenni”. Hanyagság, szervezetlenség A múlt év tavaszán ugyanis még másfélezer hold föld várt szántásra. A késői szántásba kukoricát vetettek. Ötszáz holdon azonban még silózásra alkalmas kukorica sem termett. Nem a szárazság miatt, hanem azért, mert a szerencsétlen növény egy kapavágást sem kapott. Ez szűkén számolva is kétmillió forintnál jóval több terméskiesést jelentett. A múlt évi több millió forintos veszteséghez jócskán hozzájárult a Békési Tangazdaság is, amit ez év januárjában csatoltak a Vizesfási Állami Gazdasághoz. A taiigazdaság több milliós beruházással megépített nagy halastava ugyanis korántsem hozta meg a várt eredményt. Ellenkezőleg: tavaly 530 ezer forintnál nagyobb veszteséggel zárt. Pillangósnövényekből is hasonló kiesés jelentkezett. Ezek azonban csak egy részét képezik a nagyarányú veszteség forrásának. A múlt év sikertelenségét mindenekelőtt az ellenőrzés hiányában kell keresni. Mert úgyszólván mindenki azt csinálhatott itt tavaly, amit akart. S ez abból a szokássá lett gyakorlatból következett, hogy a gazdaság szakvezetői — s ez vonatkozik a tangazdaság vezetőire is — annyi társadalmi munkát vállaltak magukra, hogy alig lehetett őket megtalálni munkahelyükön. A volt tangazdaság vezetői, tanárai néhány dologban még ma sem értenek egyet a vizesfási vezetőkkel. Pedig Maja és Farkas eivtárs nagyon szeretné, ha egy nyelven beszélnének, együtt, közös erővel próbálnának mielőbb úrrá lenni a bajokon. Az új igazgató és főagronómus nagy dolognak tartja, hogy a Vizesfási Állami Gazdasághoz tartozik egy mezőgazdasági szakiskola, ahol szakembereket nevelnek. Szeretnék azonban — s ez az igény nem túlzás —, ha a szakiskola vezetői, Kétmillió-negyvenhatezer forint nyereségrészesedés és prémium a Felsőnyomási Állami Gazdaságban A Félsőnyomási Állami Gazdaság dolgozói az elmúlt évben a rendkívüli időjárás ellenére minden növényféleségből túlteljesítették a tervet s csökkentették az önköltséget. Összesen csaknem tizenötmillió forint nyereséget adtak a népgazdaságnak. Az eredményekben nagy szerepe volt az egész évi munka versenynek, amelyben főleg az ifjúsági munkacsapatok jártak elöl jó példával. A gazdaság állandó és időszaki munkásai szívesen és jól dolgoztak. Többszörösen meghálálták a róluk való gondoskodást. Az elmúlt évben ugyanis 298 000 forint célprémiumot kaptak, hatvanan hazánk legszebb tájain, negyvenhármán pedig külföldön üdültek. Százharminchárom dolgozó kapott Kiváló dolgozó jelvényt, illetve oklevelet és a velejáró pénzjutalmat. Ezenkívül hazánk felszabadulásátanárai a gyakorlati munkában is jobban mellettük állnának. Mert az oktató-nevelőmunka mellett termelni is kell. Ka a vezetők megértik egymást A gazdaság igazgatója és főagronómusa szerint, ha a vezetők őszintéin egymásra találnak, meglesz a lehetőség, hogy már az idén jó eredményt érjenek el. Alig néhány hete, hogy Maja és Farkas elvtárs kezébe vette a gazdaság kormánykerekét, de azóta már történt egy és más. Hamarosan végleges rend lesz a bizonylati fegyelem körül. Most rendszeresítik a havonkénti és a negyedévenkénti béralap-lebontást. S ezzel előbh. re lépnek a pénzügyi fegyelem szilárdításában. Különös gondot fordítanak az üzemanyag és az egyéb fogyóeszközök rendszeres elszámolására, melyeknél tavaly igen sok pénz folyt el. Kidolgozták a részletes tervfeladatokat is, melyek megvalósítását kéthetenként üzemegységenként rendszeresen megbeszélik. Tervbe vették szarvasmarha-állományuk átcsoportosítását, ami jelenleg a takarmányozásnál okoz áldatlan állapotokat. A lehetőség adva van Adva van a lehetőség a Vizesfási Állami Gazdaságban, hogy már az idén előbbre lépjenek, még akkor is, ha a hosszúra nyúlt tél késleltette a tavaszi munkákat, Szerencsére szántatlam földjük nincs. A gépek jól kijavítva várják az indulást. Gépkapacitásuk bőségesein elegendő lesz ahhoz, hogy a tavaszi vetéseket, s az egész évi munkát időben elvégezzék. A párt- és gazdaságvezetők megbeszélték a részfeladatokat, Amint Maja és Farkas elvtárstól hallottunk, az idén jóval nagyobb területet öntöznek, mint tavaly. Ez sokat segít a gazdaság jövedelmezőségén. Szárazföldi növényeik átlagt ermés-előirányzata csaknem azonos a tavalyival. Vagyis alacsony. A gazdaság jelenlegi vezetői azonban figyelembe véve az adottságokat, a gépesítés fokát, s az emberek szorgalmát — többre számítanak. Rajtuk múlik A főagronómus úgy tervezi, hogy a tavaszi vet-st táblánként összevont gépcsoportosítással oldja meg. Vagyis négylépcsős rendszerben. Ez azt jelenti, hogy erő- és munkagépjeik egy időben csak egy helyen dolgoznak. Ezzel nemcsak az ellenőrzés, az üzemanyagcsökkentés körül teremtenek rendet, hanem a munka is gyorsabb és jobb lesz. Nem lesz könnyű dolguk a Vizesfási Állami Gazdaság jelenlegi vezetőinek itt rendet csinálni. Ha azonban az összes dolgozók és vezetők őszintén egymásra találnak, együttes erőfeszítéssel jukért. A felsőnyomásiak ez év- visszanyerheti már az idén is a ben sem akarnak lemaradni: ,Vizesfási Állami Gazdaság korábminden területen megtették az bi jó hírnevét, éves versenyvállalásokat. Balkus Imre nak évfordulójára az 1961. évi jó munkáért nyereségrészesedés és prémium címen összesen 2 046 000 forintot osztottak szét Felsőnyomáson. A dolgozók egy-egy havi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedést kaptak jó munká-Csomagolóanyag VASHORDÖ ÖBLÖSÜVEG NÁTRONZSÁK FALÁDA FAHORDÖ PAPIRDOBOZ Felújított állapotban raktárról Felesleges készletét a helybeli szállít az egész országba: MÉH-en keresztül átvesszük Göngyöleg!elújító Vállalat Budapest XIII., Dagály utca 3. Telefon: 200—285, 200—380, 200—703. 144
