Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-21 / 93. szám

4 NÉPÚJSÁG 1962. április 21., szombat Falusi asszonyok a kötöttáru osztályon. A lakosság I / százaléka könyvtári olvasó A békési járási könyvtár for­galma évről évre növekszik: 1960- ban 78 400, 1961-ben 96 256 kötet könyvet kölcsönöztek ki a béké­siek. A község lakosságának 11 százaléka rendszeres olvasója a könyvtárnak és az olvasók számá­nak növekedését a járási könyv­tár átalakítása és a község te­rületén működő tíz kölcsönző könyvtár különösen elősegíti. Na­gyon jó fiókkönyvtáruk van az Egyetértés, a Kossuth és az Ok­tóber 6 Tsz-ben, de hamarosan újabb fiókkönyvtárát szerveznek az Üj Élet Termelőszövetkezetben is és a marói részen. A járási tanács 80 ezer forintot fordított a könyvtár korszerűsíté­sére, a községi tanács pedig 10 ezer forintot adott új könyvek vásárlására. A Népek Barátsága hónap kulturális eseményeinek haszna és tanulsága KULTURÁLIS eseményekben gazdag termésű az idei április. A Népek Barátsága nagy gondolatá­nak a jegyében sokrétű és sok színű magyar és nemzetiségi ren­dezvény; hangversenyek, irodalmi estek, ismeretterjesztő előadások, filmvetítések, kiállítások, tánc- és színjátszó-bemutatók töltötték ki az egész havi kulturális progra­mot. Igaz, hogy a gazdag esemény­­sorozat április 29-én, Szarvason az ének- és zenekarok ottani me­gyei szemléjével ér véget, mégis úgy véljük, hogy bátran mérleg­re tehetjük és lemérhetjük mind­az^ amit a közönség láthatott, hallhatott az eddigiek során. Je­len esetben azonban nem minden­ről, hanem pontosabban arról a területről kívánunk szólni, ame­lyet talán kissé elcsépelt és mégis olyannyira kifejező szavakkal il­lethetünk; az öntevékenyek vi­lága. Megindítóan szép világ ez, mely legszebb virágait a mi éle­tünk talaján virágozza. Nem kényszerből, sem valamiféle előnyszerzés gondolatától hajtva, hanem önszántából, szívvel, kedv­vel jelenik meg tanulás és mun­ka után fiatal és felnőtt a kultúra hajlékában és táncol vagy énekel, muzsikál, színdarabot tanul, ver­set szaval a maga és embertársai örömére, gyönyörűségére. A kultu. ralis haszon és tanulság nyilván­való: tisztul tabb látás, nagyobb törekvés a műveltségben az előre­jutásra — végösszegezésben: mű­veltebb nép. Az utóbbi fogalma­zás jelentősége pedig nem szorul bővebb magyarázatra. Ez az ápri­lisi kulturális szemle megyénk la­kosságának vizsgája is kissé arról, hogy ő maga közvetlenül milyen mértékben veszi ki részét a kul­­túrálódásból. Ahol a szemlék, be­mutatók, előadások szervezői ala­pos körültekintéssel és idejében láttak közönségszervezéshez (Bat­­tonya, Mezőkovácsháza és még sorolhatnánk), ott a járási és me­gyei szemlék szereplői telt ház­ra léitek. Ez egyébként eleven cáfolata annak a tévhitnek, hogy az öntevékeny kulturális megmoz­dulások érdektelenségbe közöny­be fúlnak. Ez csak akkor igaz, ha nem tud róluk a közönség, ha nem keltették fel érdeklődését idejében, vagy ha valóban üres, színvonalatlan a műsor, egyéb­ként minden tartalmas kulturális esemény magához tudja vonzani a maga híveit, „drukkereit”, sőt újabb érdeklődőiket is, csak jól szervezzék. ÁPRILIS ELSEJÉN Sarkadon, az ottani művelődési házban volt az első megyei kulturális szemle, melyen a márciusi járási szemlék legjobb felnőtt szavaiéi, ének- és hangszer-szólistái szerepeltek. Elmondhatjuk, hogy a múlt ha­sonló erőpróbáihoz mérten ez ed­dig a legszínvonalasabb, különö­sen az énekeseket és a zenészeket illetően. A legszembetűnőbben ta­lán mégis az V. országos bábjáték tájkonferencián, Békéscsabán mu­tatkozott meg a minőségi változás. Itt derült ki, hogy aránylag rö­vid idő alatt, szinte a semmiből kelt életre az orosházi, a sarkadi és a mezőkovácsházi járásban bá­­zis-bábcsoport, olyan, mely nem reked meg a falujában, hanem kedvvel járja a többi községeket is és így terjeszti a gyermeket és felnőttet egyaránt szórakoztató és nevelő bábművészetet. — Az iro­dalmi színpadok szemléjén (Bé­késcsabán a középiskolások és Orosházán a felnőttek) megálla­píthattuk, hogy ez a művészeti ág megyénkben még nem rendelke­zik hagyományokkal, még a kez­deti lépéseknél tart, de már szí­vesen fogadják őket olyan kis köz­ségekben is, mint Mezőmegyer és Bélmegyer. Néhány éven belül bi­zonyára mélyül és szélesül tevé­kenységük, ami fontos is, tekintve, hogy az irodalmi színpad — lévén kis létszámú, tehát könnyen moz­gatható — a tudatformálás egyik igen hatékony eszköze. — A kö­zépiskolások békéscsabai szavaló­versenye — mely egyben öt megye kecskeméti erőpróbájára jelentett válogatást — azt bizonyítja, hogy a fiatalság igen szereti a költésze­tet és örömmel tolmácsolja klasz­­szilkus és mai költőink alkotásait. Ez a „tolongás” azt követeli az őket nemes vetélkedésre bocsátó iskoláiktól, hogy még nagyobb gonddal és alapossággal válogas­sák ki, segítsék és készítsék fel fiaikat lányaikat. A népi tánc­csoportok és együttesek mezőko­vácsházi szemléje — az irodalmi színpadokéval ellentétben — azt bizonyította, hogy ez a művészeti ág régesrég túljutott a kezdő lé­péseken. A várakozásnak megfe­lelően szerepelt majd mindegyi­kük. Különösen a már klasszi­kusnak számító öntevékenyek, a csabai Balassi és a gyulai Erkel, ugyanakkor a battonyai és a tót­komlós! nemzetiségi együttes is remekelt. A szeghalmi Sárréti csoport volt talán az egyedüli, mély szerintünk jobb „formára” is képes, mint ahogyan most mu­tatta magát. Külön elismerés ille­ti a mezőkovácsházi járási műve­lődési osztály és a művelődési ház vezetőit, munkatársait, akik a megyében szinte egyedülálló szer­vezéssel és lelkiismeretes munká­val biztosítottak nagy közönséget és zavartalan műsorlebonyolítást. BEFEJEZÉSÜL még a követke­zőket írnánk: ismét előbbre jutott megyénkben a népművelés ügye, tartalomban, színvonalban és mindenben; ezt bizonyítja a Népek Barátsága hónapja. A szemle de­centralizálása a megyeközponton túl, járási székhelyekre és más községekbe vitele hasznos, jó pro­pagandát jelentett a kultúra ügyé­nek. Huszár Rezső Húsvéti forgalom a Körös Állami Áruházban . Az ünnepre nemcsak a sokféle étellel, itallal készülnek a családok, hanem a lakás díszítésével, új ru­hák vásárlásával is. Ilyenkor meg­telnek az üzletek vásárlókkal, még a megye távolabbi községeiből is eljönnek az emberek, hogy megta­karított pénzükből örömet szerez­zenek a családnak, maguknak. A Körös Állami Áruházba már napok óta özönlik a vásárlók tö­mege. Április 19-ig 4,9 millió forint értékű árut adtak el. Különösen sok szőnyeg, függöny és egyéb lakást díszítő áru fogyott el, sok cipőt, gyermek-, női és férfiruhát is vá­sároltak az ünnepre készülök. Felvételeink az áruház ünnep előtti nagy forgalmáról készültek. Nagy a forgalom, Kovács Magda pénztáros zárás után a napi, mint­egy százezer forintos bevételt számolja. Felső kép: Legjobb ital a limonádé! A szereplők: Szende Bes­sy, Solti Bertalan, Lő­­rinczy Éva, Buss Gyu­la és Déry Mária. Baloldalt: Szende Bessy, Buss Gyula, Lő­­rinczy Éva egy „drá­mai” pillanatban. Lent: A Buffalo-re­­vű direktrisze: Déry Mária. Legalsó képünk: Lö­­rinczy Éva és Solti Bertalan a revű egyik jelenetében. KÉPEK A JÓKAI SZÍNHÁZBÓL Jiri Brdecka: Limonádé Joe című tragikus, zenés-táncos bohó­zatát játssza e napokban a Jókai Színház. Felvételeink a darab né­hány érdekes jelenetét mutatják be.

Next

/
Thumbnails
Contents