Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-21 / 93. szám
4 NÉPÚJSÁG 1962. április 21., szombat Falusi asszonyok a kötöttáru osztályon. A lakosság I / százaléka könyvtári olvasó A békési járási könyvtár forgalma évről évre növekszik: 1960- ban 78 400, 1961-ben 96 256 kötet könyvet kölcsönöztek ki a békésiek. A község lakosságának 11 százaléka rendszeres olvasója a könyvtárnak és az olvasók számának növekedését a járási könyvtár átalakítása és a község területén működő tíz kölcsönző könyvtár különösen elősegíti. Nagyon jó fiókkönyvtáruk van az Egyetértés, a Kossuth és az Október 6 Tsz-ben, de hamarosan újabb fiókkönyvtárát szerveznek az Üj Élet Termelőszövetkezetben is és a marói részen. A járási tanács 80 ezer forintot fordított a könyvtár korszerűsítésére, a községi tanács pedig 10 ezer forintot adott új könyvek vásárlására. A Népek Barátsága hónap kulturális eseményeinek haszna és tanulsága KULTURÁLIS eseményekben gazdag termésű az idei április. A Népek Barátsága nagy gondolatának a jegyében sokrétű és sok színű magyar és nemzetiségi rendezvény; hangversenyek, irodalmi estek, ismeretterjesztő előadások, filmvetítések, kiállítások, tánc- és színjátszó-bemutatók töltötték ki az egész havi kulturális programot. Igaz, hogy a gazdag eseménysorozat április 29-én, Szarvason az ének- és zenekarok ottani megyei szemléjével ér véget, mégis úgy véljük, hogy bátran mérlegre tehetjük és lemérhetjük mindaz^ amit a közönség láthatott, hallhatott az eddigiek során. Jelen esetben azonban nem mindenről, hanem pontosabban arról a területről kívánunk szólni, amelyet talán kissé elcsépelt és mégis olyannyira kifejező szavakkal illethetünk; az öntevékenyek világa. Megindítóan szép világ ez, mely legszebb virágait a mi életünk talaján virágozza. Nem kényszerből, sem valamiféle előnyszerzés gondolatától hajtva, hanem önszántából, szívvel, kedvvel jelenik meg tanulás és munka után fiatal és felnőtt a kultúra hajlékában és táncol vagy énekel, muzsikál, színdarabot tanul, verset szaval a maga és embertársai örömére, gyönyörűségére. A kultu. ralis haszon és tanulság nyilvánvaló: tisztul tabb látás, nagyobb törekvés a műveltségben az előrejutásra — végösszegezésben: műveltebb nép. Az utóbbi fogalmazás jelentősége pedig nem szorul bővebb magyarázatra. Ez az áprilisi kulturális szemle megyénk lakosságának vizsgája is kissé arról, hogy ő maga közvetlenül milyen mértékben veszi ki részét a kultúrálódásból. Ahol a szemlék, bemutatók, előadások szervezői alapos körültekintéssel és idejében láttak közönségszervezéshez (Battonya, Mezőkovácsháza és még sorolhatnánk), ott a járási és megyei szemlék szereplői telt házra léitek. Ez egyébként eleven cáfolata annak a tévhitnek, hogy az öntevékeny kulturális megmozdulások érdektelenségbe közönybe fúlnak. Ez csak akkor igaz, ha nem tud róluk a közönség, ha nem keltették fel érdeklődését idejében, vagy ha valóban üres, színvonalatlan a műsor, egyébként minden tartalmas kulturális esemény magához tudja vonzani a maga híveit, „drukkereit”, sőt újabb érdeklődőiket is, csak jól szervezzék. ÁPRILIS ELSEJÉN Sarkadon, az ottani művelődési házban volt az első megyei kulturális szemle, melyen a márciusi járási szemlék legjobb felnőtt szavaiéi, ének- és hangszer-szólistái szerepeltek. Elmondhatjuk, hogy a múlt hasonló erőpróbáihoz mérten ez eddig a legszínvonalasabb, különösen az énekeseket és a zenészeket illetően. A legszembetűnőbben talán mégis az V. országos bábjáték tájkonferencián, Békéscsabán mutatkozott meg a minőségi változás. Itt derült ki, hogy aránylag rövid idő alatt, szinte a semmiből kelt életre az orosházi, a sarkadi és a mezőkovácsházi járásban bázis-bábcsoport, olyan, mely nem reked meg a falujában, hanem kedvvel járja a többi községeket is és így terjeszti a gyermeket és felnőttet egyaránt szórakoztató és nevelő bábművészetet. — Az irodalmi színpadok szemléjén (Békéscsabán a középiskolások és Orosházán a felnőttek) megállapíthattuk, hogy ez a művészeti ág megyénkben még nem rendelkezik hagyományokkal, még a kezdeti lépéseknél tart, de már szívesen fogadják őket olyan kis községekben is, mint Mezőmegyer és Bélmegyer. Néhány éven belül bizonyára mélyül és szélesül tevékenységük, ami fontos is, tekintve, hogy az irodalmi színpad — lévén kis létszámú, tehát könnyen mozgatható — a tudatformálás egyik igen hatékony eszköze. — A középiskolások békéscsabai szavalóversenye — mely egyben öt megye kecskeméti erőpróbájára jelentett válogatást — azt bizonyítja, hogy a fiatalság igen szereti a költészetet és örömmel tolmácsolja klaszszilkus és mai költőink alkotásait. Ez a „tolongás” azt követeli az őket nemes vetélkedésre bocsátó iskoláiktól, hogy még nagyobb gonddal és alapossággal válogassák ki, segítsék és készítsék fel fiaikat lányaikat. A népi tánccsoportok és együttesek mezőkovácsházi szemléje — az irodalmi színpadokéval ellentétben — azt bizonyította, hogy ez a művészeti ág régesrég túljutott a kezdő lépéseken. A várakozásnak megfelelően szerepelt majd mindegyikük. Különösen a már klasszikusnak számító öntevékenyek, a csabai Balassi és a gyulai Erkel, ugyanakkor a battonyai és a tótkomlós! nemzetiségi együttes is remekelt. A szeghalmi Sárréti csoport volt talán az egyedüli, mély szerintünk jobb „formára” is képes, mint ahogyan most mutatta magát. Külön elismerés illeti a mezőkovácsházi járási művelődési osztály és a művelődési ház vezetőit, munkatársait, akik a megyében szinte egyedülálló szervezéssel és lelkiismeretes munkával biztosítottak nagy közönséget és zavartalan műsorlebonyolítást. BEFEJEZÉSÜL még a következőket írnánk: ismét előbbre jutott megyénkben a népművelés ügye, tartalomban, színvonalban és mindenben; ezt bizonyítja a Népek Barátsága hónapja. A szemle decentralizálása a megyeközponton túl, járási székhelyekre és más községekbe vitele hasznos, jó propagandát jelentett a kultúra ügyének. Huszár Rezső Húsvéti forgalom a Körös Állami Áruházban . Az ünnepre nemcsak a sokféle étellel, itallal készülnek a családok, hanem a lakás díszítésével, új ruhák vásárlásával is. Ilyenkor megtelnek az üzletek vásárlókkal, még a megye távolabbi községeiből is eljönnek az emberek, hogy megtakarított pénzükből örömet szerezzenek a családnak, maguknak. A Körös Állami Áruházba már napok óta özönlik a vásárlók tömege. Április 19-ig 4,9 millió forint értékű árut adtak el. Különösen sok szőnyeg, függöny és egyéb lakást díszítő áru fogyott el, sok cipőt, gyermek-, női és férfiruhát is vásároltak az ünnepre készülök. Felvételeink az áruház ünnep előtti nagy forgalmáról készültek. Nagy a forgalom, Kovács Magda pénztáros zárás után a napi, mintegy százezer forintos bevételt számolja. Felső kép: Legjobb ital a limonádé! A szereplők: Szende Bessy, Solti Bertalan, Lőrinczy Éva, Buss Gyula és Déry Mária. Baloldalt: Szende Bessy, Buss Gyula, Lőrinczy Éva egy „drámai” pillanatban. Lent: A Buffalo-revű direktrisze: Déry Mária. Legalsó képünk: Lörinczy Éva és Solti Bertalan a revű egyik jelenetében. KÉPEK A JÓKAI SZÍNHÁZBÓL Jiri Brdecka: Limonádé Joe című tragikus, zenés-táncos bohózatát játssza e napokban a Jókai Színház. Felvételeink a darab néhány érdekes jelenetét mutatják be.
