Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-15 / 62. szám

4 KÉPÚJSÁG 1962. március 15., csütörtök A száztizennégy év előtti március A falusi-városi 48-as körök, ** az iparfestületek, a község­házáik Petőfi-, Kossuth-képes fa­lai, a március 15-i nagy vacsorák, jó birkapaprikásök mind-mind a nagy napok és az azokat követő dicsőséges események emlékét ápolták, mélyítették. De nemcsak ezek és nemcsak a kokárdás isko­lai ünnepélyek, hanem elsősorban az az erős érzelem, amivel népünk a legutóbbi időkig is vonzódott és vonzódik még ma is történelmünk e nagy korszakához. Szépen fejezi ki ezt az erős érzelmet az effajta népköltési termék: IHatozik már a virág, Egyszínűvé vált a világ, Nincs uraság. sem titulus, Közös most a nemzeti juss. Ebben a népdalban jól érzé­kelhető, hogy mit látott, mit érté­kelt népünk 1848-ban és miért emlékezik rá szívesen vissza még ma is. Egy Békésben is ismeretes népdal még kifejezőbben fogal­mazta meg ezt: Kossuth volt az indítója. A magyarok pártfogója; Nemes urat nem ösmérünt, Mert mi polgárokká lettünk. fiijen a haza! Vagyis a nép helyesen érzékelte azt a nagy történelmi, társadalmi változást, amit számára 1848—49. jelentett. Népünk életében ez a szabadságharc volt a Dézsa-féle parasztháború óta az egyetlen lé­nyeges fordulat. Érthető tehát, ha a szívébe zárta és még egy évszá­zad múltán is meghatottan emlé­kezik rá. Jóllehet az véletlen, de mégsem mehetünk el mellette szótlanul, hogy a fenti népdal pol­gárokról beszél. A szóhasználat nagyon is beszédes ebben az eset­ben, hiszen polgári forradalomról, a magyar nép feudális köteléké­től való megszabadításáról volt szó. C záztázennégy éve indultak ^ meg a nagy események, és hamarosan izgalomba hozták, majd lángba borították az egész országot. Békés megyében az ese­mények akkoriban így folytak. Békés vármegye követvélasztó rendéinek többsége az úgyneve­zett rendi ellenzék, a reformpárt sorába tartozott. Az 1847—48. évi országgyűlésre Tomcsányi Józse­fet és Tormássy Jánost választot­ták követül. Az országgyűléstől a reform eszmék valóra váltását vár­ták. Az országgyűlésen a két bé­kési követ többször hallatta vá­lasztói akaratát és hitet tett a re­formeszmék mellett. A választók pedig élénk figyelemmel kísérték az országgyűlés. tanácskozásait és követeik működését. Az ország ügyeit figyelemmel kísérő rendek mellé felsorakozott egy új, az ügyek intézésébe eddig bele nem szóló, az eseményeket nem figye­lő réteg is; a jobbágyság módo­­sabbjai, a megyei, városi és falu­si tisztviselők, a csekély számú értelmiség, a tanulóifjúság, a mes­terlegények. Ennek az új politizáló rétegnek az érdeklődése mind szélesebb, állásfoglalása mindin­kább radikális, száma pedig egy­re nagyobb lett. Már jóval a már­ciusi események előtt parázslóvá tették a közhangulatot, amit aztán a később felsorakozó nincstelen zsellérek vágyai, követelései egye­nesen forradalmivá változtattak. Gyulán, a megye akkori szék­helyén, Gyulai Kör néven egy kü­lönösebben szervezetlen, de ennek ellenére erős hatást kifejtő politi­kai csoportosulás működött. Tag­jai a megye gyakornokaiból, a város értelmiségének fiataljaiból kerültek ki leginkább. lapokat já­rattak, ki cserélték nézeteiket, vi­táztak egymással, figyelemmel kí­sérték a bel- és külpolitika ese­ményeit. Megérezték a népek ta­vaszát és ez az érzés határozta meg tevékenységüket. Általában jól tájékozottak voltak. Jellemző erre az is, hogy o pesti március 15-i eseményekről is ők értesültek először Békés megyében. A Gyulai Kör tagjait keresték fel a Pestről szétfutó, hírvivő jurátusok, diá­kok, őket tájékoztatták levélben pesti barátaik. A nagy nap esemé­nyeinek híre ilyen forrásokon ke­resztül március 17-én este érke­zett meg Gyulára. A kör tagjai azonnal összejöttek a Tormássy házban, majd pedig a Koronában és megvitatták a történteket, a tennivalókat Sajnos, semmiféle pontos feljegyzés sincsen arról, hogy kik és mit határoztak ek­kor, de az eseményekből követ­keztetni lehet rá. Másnap, már­cius 18-án már nagy felvonulás volt a városban. A felvonulók él­tették a pesti eseményeket, a 12 pontot, Petőfit, Kossuthot és Tán­­csicsot. Egy, a kör tagjaiból ala­kult küldöttség 'pedig arra kérte Szombathelyi Antal reformpárti alispánt, hogy az egész megye né­pét hívja össze „köztanácskozás­ra”. Szombathelyi mérek® 22-éré össze is hívta a megye „népköz­­gyűlését” Gyulára. A gyűlés hírét megyeszerte nagy lelkesedéssel fogadták, s több helyen, mint pél­dául Orosházán, Szeghalmon és Gyomán is, lelkes tüntetés is ki­sérte. A Gyulán március 22-én össze­ült népközgyűlésről a Pesti Hír­lap április 2-i száma terjedelmes tudósítást közölt, nyilván a Gyu­lai Kör valamelyik tagja tájékoz­tatása alapján. „A gyűlés a megye­ház udvarán tartott. Először nyíl­tak meg a megyeház kapui a nép­nek... megérkezvén a községek küldöttei, a nép az utcákat el­­özönlötte... a közcsend megóvásá­ra, a rend fenntartására ünnepé­lyes esküt tettek... üdvözölték a szabadság kivivőit., majd pedig egy határozati javaslatot fogadtak el, kitörő léLkesüitséggel” — ol­vasható többek között a tudósí­tásban. A határozati javaslatot nem lehet még ma sem megin­dul tság nélkül olvasni. így kez­dődik: „Mi, Békés vármegye egy­begyűlt rendel 160 000 főnyi meghívottjaiban, velünk már ma együtt tanácskozott összes népsé­günk nevében és képében is... tisz­tán látjuk és tudjuk — hisszük és érezzük, hogy a százados haloga­tás és vétkes mulasztás veszélyes fonalát tovább nyújtani nem sza­bad, hogy a feltevések ideje va­­lahára lejárt— megmásolhatatla­­nul és visszavonhatatlanul utasít­juk országgyűlési képviselőinket, hogy ama reformpontokat még a% országgyűlésen indítványozzák, lelkiismeretes hűséggel pártolják, s törvénybe iktatni minden áron igyekezzenek...” Az utasítás a 12 pontra vonat­kozott, A népközgyűlés nem szű­kölködött nagyszerű bejelentések, ben; mind hangulatában, mind külsőségeiben érezhető volt vala­mi újnak, valami nagyszerűnek a kezdete. Legjobban kifejezte ezt a teljes egyöntetűség, egyhangúság és a nagyfokú lelkesültség. Cajnos, csak a kezdet volt ** ilyen. A többi lépés nehéz voft. A zsellérek közeli földfogla­lási kísérletei megriasztották, a megye és a szomszédos területek nemzetiségeinek bizalmatlansága meghökkentette, az uralkodóház cseLszövényed feldühítették, az el­ső magyar minisztérium ingadozó álláspontjai elkeserítették a kö­zönséget. A forradalmi lendület hamar alábbhagyott. Gyorsan el­jött a harcok ideje is. Bár lelke­sedéssel álltak megyénk fiai nem­zetőrnek, honvédnek, már közel sem vélt a közvélemény olyan egyöntetű, olyan egységes, mint a márciusi nagy napok —n» Gondo­lataikat mindjobban t^jggjalta a védekezés, a szabadságharc kato­nai eseménysorozata. A szabadságharc folyamán ” a forradalmi gondolatok lassan háttérbe szorultak. Népünk emlékezésében éppen az az érté­kes, hogy a forradalmi gondola­tokkal teli márciusra emlékezik inkább, mint a különben feleme­lő szabadságharc különféle sok­­sck nagyszerű eseményére. Dankó Imre Kedves vendégek Békésen Az elmúlt hétért hétfőn este ked­ves vendégeket fogadtak Békésen a község termelőszövetkezeti pa­rasztjai: a Jókai Színház művészei látogattak el hozzájuk. A színmű­vészek a békési művelődési ház színháztermében rögtönzött mű­sorral kedveskedtek a megjelent több mint 200 termelőszövetkezeti gazdának, a műsor után pedig ba­ráti találkozón cserélték ki gon­dolataikat. Felvételünk az ismer­kedés egyik pillanatát ábrázol­ja: Havas Ágnes, a színház prima­donnája Baráth Ferenccel, az Ok­tóber 6 Tsz tagjával beszélget a terített fehér asztal mellett. Szerkesztői Szenetek N. Bí. sarkadi levélírónk kifogásol­ja, hogy az orvosok mellett működő fmoknők miért tartózkodnak a ren­delőben vizsgálat alatt. Mivel őket nem köti a titoktartás, egy külön he­lyiség kellene részükre, ahol végeznék az adminisztrációs munkát. A panaszos ügyiben az Egészség­­ügyi Minisztérium, valamint a megyei tanács egészségügyi osztálya hozzánk küldött levelében az alábbi módon foglalt állást: „Az orvosimok segítsé­get jelent a körzeti orvosnak, gyorsít­ja a betegellátást. Vidéken az oroosir­­nokok többsége az orvosok felesége, de ahol ez nem így van, és szakkép­zetlen dolgozó működik az orvos mel­lett, sem indokolt az, hogy a betegek bizalmatlanok legyenek vele^ szem­­bem. Az orvosi titoktartás természete-Aszfaitútépítő Vállalat szegedi építésvezetősége április X-i belépéssel keres változó mun­kahellyel útépítési munkára erős brigádokat. Teljesítménybérezés. Szállás, ebéd biztosítva. Jelentkezés tanácsi igazolással, személyesen vagy Írásban: SZEGED, Bajza u. 2. Telefon: 12—62. «SB Az Esküvő — tájon Tabd László Különleges világ­nap című vígjátékának nagy sikerű folytatását, az' Esküvő-t a sikeres békéscsabai bemutatók után ezek­ben a napokban már a megye köz­ségeiben is játsszák a színház mű­vészei. Eddig Lőkösházán és Déva. ványain szerepélteik, csütörtökön Dobozon, pénteken Szeghalmon, szombaton Sarkadon, vasárnap pe­dig Orosházán kerül színre a ta­nulságos, vidám történet. A színház tájelőadásainak terve szerint Tabd László új vígjátékát többek között még Gyulán, Békés- Tarhoson és a Hidasiháti Állami Gazdaság művelődési otthonában is bemutatják. Békési kisdobosok műsora a televízióban A Magyar Rádió és Televízió nemrég felvételeket készített me­gyénk életéről. Többek között a békési II. számú általános iskolá­ba is ellátogattak, ahol az egyik kisdobos-raj foglalkozásától ké­szítettek felvételeket. A békési pajtások március 15-én délután fél 6 órakor a televízió „Kisdobosok” című műsorában szerepelnek Ifjú egészségőrök tanfolyamát szervezték meg a gyulai ül. számú iskolában A gyulai III. számú általános is- gok, és az egészségügyi követel* kola az elmúlt évben elnyerte a menyeknek megfelelő berendezés- Tiszta iskola címet és az ezzel já- sefc vannak, amelyeket a pajtások tó oklevelet. A tanulók ebben az maguk szereztek be. Rendszerese» évben is aktívan vesznek részt a tartanak ellenőrzést az iskola tisztasági mozgalomban. Eddig ki- egészségőrei. És részt vesznek aa lene osztály nyerte el a Tiszta ősz. ifjú egészségőrí tanfolyamon 4a. tály címet. A tantermekben virá- Ebben különösen jó példát mutat Hegedűs Edit, Juha Eszter és Gre­­gorich Erika, akik az alsó tagozaté tanulókat is tanítják. Az iQé egészségőrí tanfolyamon rendsze­resen filmet is vetítenek. Az isko­lában jelenleg öt tanfolyam vest, melyen 97 tanuló vesz részt Ae> ifjú egészségőrí munkát Asztak» Gyulámé pedagógus vezeti. Kohón IsUmm sen őket is köti, erre figyelmüket ká­lim fel kell hívni, amennyiben ilyen vétséget követnének éli és ez bizonyít­ható, fegyelmüeg felelősségre kell vonni.5 vAa Gyula-újvári dolgozók' a gyulavári hídhoz átjáró építését kérték. A kapott információ alapján: 1962. H. negyed­évében a gyulai Mátyás király utcá­tól az Attila utcán át járdát építtet, iuetve bővíttet a gyulai városi ta­nács. A kibővített betonjárda bárom soros 49x46 centiméteres lapokból lesz. Ha a gyulavári községi tanács is megépíti területén a szükséges gya­logjárdát, akkor Gyula és Újvári kö­zött korszerű hidon át megoldódik a jelenleg még nem megfelelő gyalogos közlekedési probléma. ►>*«< Bömer István, békéscsabai levél­írónknak üzenjük: Semmi akadálya nincs annak, hogy kívánságára a ki­rakatból a kívánt árut kivegyék. A kereskedelmi általános üzleti szabály­zat ezt határozottan elő is írja. Erre való tekintettel körlevélben általános figyelmeztetést intéztek a Kiskereske­delmi Vállalat valamennyi dolgozójá­hoz, hogy a kirakatokban csak olyan árut helyezhetnek el, amiből az áru­dában kellő mennyiség van, továbbá olyan árut, amely a boltban már ki­fogyott, haladéktalanul el kell távolí­tani, be kell venni a kirakatból. MÁRCIUS 15: Békési Bástya: Legénytoktíe. MM» csabai Brigád: A kilencedik kör. Bé­késcsabai Szabadság: Tavasad vatwfc Békéscsabai Terv: Jó utat, autóbusc. Gyulai Petőfi: A vád taraija. Orosh&d Partizán: Emberek és farkasa^ Szarvasi Táncsics: Julius Caesar Békés megyei Jókai Rádió- és televízió-műsor CSÜTÖRTÖK, 1962. MÁRCIUS 15. KOSSUTH RADIO: 8.10 Reggeli hangverseny. 8.50 Petőfi Sándor ver­seiből. 9.00 Úttörő-vetélkedő Szolno­kon. 10.10 Napirenden. 10.15 Népi mu­zsika. 11-00 Munkásakadémia. A be­tű története. 11.25 Mosonyi Mihály operáiból. 12.15 Táncmelódiák. 16.00 Pacsirtarádió. Rádiójáték. 17.15 Szív küldi ... 17.45 Március idusán. 10.00 Operarészletek. 18.40 Ifjü Figyelő. 19.00 Könnyűzene. 20.20 Liszt- és Bartók­­művek. 20.50 Kis szekeres — nagy szekeres. Daljáték. 23.11 Kamarazene. 0.10 Leslie Carter orgonái. PETŐFI RADIO: 14.15 Madrigálok. 14.30 Magyar szerzők népdalfeldol ’ozá­saiból. 15.10 A Gyermekradió műsora. 15.35 Táncdalok. 16.05 A külföldi sajtó hasábjairól. 16.15 Operettrészletek. 16.45 1000 szó oroszul. 16.55 Gábor Ar­temisz és Jakuts Éva hangversenye ■ stúdióban. 17.30 Arany János versei­ből. 17.45 Fúvószene. 18.05 Tánc zene. 18.25 Ismeretterjesztő előadás. 18.40 A Magyar Állami Népi Együttes műso­rából. 19.05 Messze . •. messze . •. Ze­nés utazás. 19.40 Ezüstkalászos szövet­kezeti gazdatanfolyam. 20.00 Rose Hampton énekel. 20.20 Kézikönyv t vallásról. 20.39 Előszóval — muzsiká­val. TELEVÍZIÓ: 17.30 Kisdobosok mű­sora. 17.55 Figyelem! Mit tudunk bará­tainkról. 18.00 TV-Híradó. 18.15 Be­szélgessünk oroszul! 18.30 Közvetítése Nemzeti Színházból. Ha'nall tűz. Drá­ma 3 felvonásban. 21.00 Műkorcsolya VB. férfi egyéni. Közvetítés Prágából, 22.00 Hírek. A TV-Híradó ismétlése.

Next

/
Thumbnails
Contents