Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-11 / 59. szám
it. március 11., vasárnap HÉPŰJSÁG 5 kolay Károly: Városomhoz Régen mintázlak én téged magamban, Te gyarapodó város, otthonom. S míg képed bennem verssorokra lobban, Oj ház emeli fejét új soron. Csodálni kell, mert szép és fiatal, Ne is csodáld, hogy nőnek született, Hisz oly üde, víg, színes és virágos. Nem szégyellem, hogy ilyen tündérektől Lesz napról napra nőies e város. Nem szégyellem. Hiszen boldog vagyok, Érezve itt új és friss szeleket, S a festék- és mészsza gba harapok, De félre tréfa, félre most veled. Mély fuvalom fúj, amit mély tüdővel Kell itt beszívni, hogy fiatalodj, Sok új házban, mely mind színes s virágos. Szocializmus! Ezt te leheled. Veled lesz napról napra szebb a város. S hol gyermekes tikhur, vad liliom, Bogáncs tenyészett, most egy óriás Férfi mozdul a fűben, millióm Nyüzsgő törpe éleszti. Oly csodás! Üveggyár épül. Büszke, férfias. S a legkorszerűbb. S mint családapa, Gyermekének majd kenyeret, ruhát hoz, És kommunista munkásaival Lesz erősebb s még boldogabb a város. ATTÓL FÜGG... kérem, mi va- Sürgős Ügyek zemély szerint i, titkárnő. A kartdrsat kee sajnos még .tatlan ügyben et beszélni, mert k. Nagyon ko■tekezlet. Szigorú om van, hogy a főhatóságot sem jlhatom, nemhogy Tessék? Ezer emet-halál-kérdéséröl szó? Na, és? Ha íréről, akkor sem boríthatjuk fel az értekezletet. Micsoda? A párttal, met a sajtóval fenyegetőzik? Lelki terrornak pláne nem engedünk! Na, Itt van, most meg zokog. Bennünket ilyesmivel puhítani gyerekség. Majd az értekezlet után hívjon vissza. Mikor lesz vége? Honnan tudjam, lehet, hogy egy óra, de lehet, hogy órák múlva. Végeztem. (Puff! Lecsapja a hallgatót. — Kis idő múlva újabb csengetés.) — Ej, már megint valaki. — Itt a Sürgős Ügyek Intézete. Mi tetszik? A főigazgató kartársat? Asszonyom, éppen az előbb magyaráztam egy önfejű, süket pasasnak... Hogy tetszett mondani, kicsoda ön? A főigazgató kartárs kedves nejének tetszik lenni? Egy kis terefere? Semmi akadálya, drága asszonytárs, akár estig is! Nyomban kapcsolomf.M Űj Rezső .i úgy szőrén. Belevesznek a ;étségbe. Az eső szakad... szad... o Az iskola egyetlen terme zsúolásig meg van töltve. A sofőr a pénztáros. 109 jegyet adott eL — Én olvastam — mondja egy néni és megszorítja kendőjét —, tudom kicsoda a Fácia Negra, de nem mondom meg. — Kezdd el — mondja a szőke —, majd kacsintok, ha megjön a trafó. Az előadó odalép az asztalhoz. Lassan csönd lesz, de hallja még hátulról — ... föl tudjuk szedni a répát, ha eláll az eső. Valami szorítja a torkát, aztán elkezdi — Kedves halgatóim... arról a Jókairól beszélek önöknek, aki 1848-ban mindent megtett azért, hogy a nép fölemelkedjen, meghurcoltatást vállalt, esőt, s^rat eltűrt, hogy közelebb vigye a kultúrát az elárvult magyar néphez. Hangja egyre zengőbbé válik, arca kipirul, a hallgatóság áhitatos csöndben figyeli. tor élő, meg gyufaszálakat. Letört doboz szélén meggyújtja és a nagy csöndben mélyre szívja a füstöt Bandi türelmesen áll. Odalép az autóhoz, kinyitja s nyögve emeli ki a transzformátort — Ez ilyen nehéz? Hogy viszem él? — hirtelen gyengének érzi magát. Félelem telepszik léikére. Aztán megjelennek előtte az emberek. Mindenki ott van. Rá várnak.;, a tanító úr, meg Piroska is. Nyögve cipeli a lóhoz. Rávilágít Bandi visszanéz. Szeme világit a sötétben. Ráröhög a legényre. — Mit csinálunk, Bandikám?! A transzformátor úgy húzza a kezét, mintha legalábbis egy mázsa lenne. Dermed ten áll egy pillanatig. Az eső kíméletlenül veri az arcát. — Mit csináljak? — Megvan! — kiáltja hangosan, és félkezével villámgyorsan csatolja le nadrágszíját, ügyes ujjakkal fűzi át a transzformátor fogóján, becsatolja, s a nyakába akasztja. Vastag nyakán megfeszülnek az izmok, ahogy nagynehezen fölkapaszkodik a lóra. Visszaindulnak. A ló botladoze A ló nagyokat botiik. — Hó! A fene egyen meg! Koromsötét veszi körül őket. — Itt kell lennie az útnak — gondolkodik hangosan Feri. Hatalmas, hosszú zseblámpát vesz elő és felgyújtja. Közvetlen mellette áll az autó. Egy pillanatra megretten tőle, nem gondolta, hogy ilyen közel lesz. Egyik zsebéből kiveszi a kulcsot, másikból apjától elcsent cigarettát kova botorkál; meg-meglódu] a nehéz csomag Ilyenkor égető fájdalom hasít a fiú mellébe. — Mindjárt, Bandikám —, nem tudja miért, de a lovat sajnálja. Most hirtelen megtorpan az állat. Feri úgy érzi, az egész mellét fölhasították. — Verák — ötlik az eszébe. — Ne állj meg, a gazdád gyomra emésszen meg! — üvölt egy nagyot és belevágja csizmája sarkát a ló oldalába. Már nem érez HÖLQY VÁLASZ Egy nagyon érdekes, új utakat kereső, a már hovatovább egyre inkább kifáradt és szokványos operett-stílust elsősorban zeneileg cseppet sem respektáló zenés játékot láttunk pénteken este a Jókai Színházban. Ránki György Hölgyválasz című két részes operettjét mutatta be színházunk, és ha már új utakat, az operett megújulását kereső műről van szó — gondolhatta a rendező, Gáti Sándor —, akkor tükrözze ezt a szereposztás is! Sok fiatal, eddig itt, Békéscsabán talán kellőképpen fel sem ismert (nemhogy elismert!) tehetséges színész kapott helyet Ránki György operettjének előadásában. Merész és hasznos húzás volt ez, közönség, kritikus egyaránt örömmel üdvözli. Azt írtam az imént, hogy új utakat kereső zenés játékról van szó — nos, a történet sem szokványos, nem kiagyalt, hanem tapinthatóan mai. Egy mondatban talán: vihar egy tsz-ben, félreértésekkel fűszerezve, tanulsággal. Cseres Tibor alapötletéből Török Rezső és Innocent Vincze Ernő írták a librettót, melynek első része sokkal jobb, mint a második, az utóbbin — sajnos mintha valamiféle enyhe kifáradás, vagy inkább behódolás lenne érezhető a megszokott sablonok-fogások előtt. Ettől eltekintve a falusi élet ízes humora, egyes jellemekhelyzetek kitűnő — sokszor szatirikus — megjelenítése lüktetőén mai, kár, hogy ezeket ■elcsépelt szóviccek is követik, általában olyan helyeken, ahol — ha nem volnának, sokkal jobb lenne. De nézzük a történetet! Téglás Boldizsár messzi határban hírneves tsz-elnök, van azonban egy „púpja”, és ez nem más, mint Trézsi, a féltékeny feleség. Amikor megismerkedünk Téglásékkal és a csókaréti szövetkezettel, akkor is az asszonyi kormányzat ér el sikereket: Boldizsár egy csomó asszonyt-lányt más munkakörbe helyez, mégpedig olyan semmi fájdalmat, csak a forróság terjed egyre jobban a mellén. Lassan feltűnik a világosság. Az apja kint várja. — Elhoztad, fiam? — El, apám ... Az öreg óvatosan emeli le a fiú nyakából a transzformátort, emelgeti, méregeti a súlyát, majd megcsóválja a fejét és óvatosan leteszi a küszöbre. A ló remegő lábakkal áll. A fiú botladozva indul befelé. — Gyere, gyújts rá, gyerekem — mondja neki az apja és élébe tartja a cigarettát — Van nekem — szól a legény kacsintva és huncutul ránevet az öregre. Az öreg kiinti szemével a mozigépészt. — Itt a trafó, a fene egye meg — suttogia óvatosan. — Ide nézzen, Pista bácsi — húzza szét a legény a mellén az inget — csupa vér... o Az előadó verejtékezve húzza az időt odabent. Közben a mozigépészt keresd. Megrémül... A hely üres. De ni! Most belép a hatalmas szőke ember és odavág a szemével. — Kedves hallgatóim, tíz perc szünet következik utána nézzék meg Jókai Mór Szegény gazdagok című filmjét... — fejezi be fellélegezve az előadást — Kicsit hosszú volt a beszéd, de jó volt... Kolbászt is adjunk nekik — szól egy kendős néni és feláll. T. Ferenc Sándor helyekre, amiket Trézsi szemel ki a számukra, hogy jó távol legyenek szeretett férjétől. Itt kezdődik a vihar. Az igazságtalanság felháborítja az asszonyokat, de Boldizsár ellen, és különböző hivatalos szervekhez garmadával kezdik küldözgetni a névtelen leveleket, melyekben természetesen az elnök a „kifúrandó” céltábla. A nagy lázongást egy alaposan félreértett helyzet robbantja ki: a közeli városkában az egyik csókaréti asszony meglátja Téglást, amint éppen megcsókolja a postáskisasszonyt, aki ugyan saját lánya (katonakori szerelem felnőtt és élő bizonysága), de ezt senki sem tudja, még csak nem is sejti. A bonyodalom teljes, a botrány tetőfokra hág. Persze, mindennek meg kell oldódnia — és meg is oldódik az elnök másik leányába fülig szerelmes csókaréti állatorvos és egy „maszek” revizor közreműködésével. Kiderül a félreértés is, aztán ki-ki a párjával, és végül Trézsi asszonyság kezdheti elölről a féltékenykedést, ott, ahol abbahagyta ... A tanulságról sem szabad megfeledkezni: nem szép dolog az intrika, mert Csókaréten is megbosszulja magát! A történetből is kiérződik, hogy az első rész sokkal elevenebb, sokkal érdekesebb és maibb, mint a második rész cselekménye, ahol már nehezen elképzelhető — tehát operettes — szituációkba sodródik a revizor, az állatorvos és mások is, csak azért, hogy a bonyodalom „ki-ki a párjával” végállomáson oldódhasson meg. Nem vitás, hogy a Hölgyválasz szövegkönyv dolgában is kísérlet, és ez a kísérlet felében már, mondhatni jól sikerült. A muzsika, Ránki György köztudottan igényes és új hangvételű, ^drámai telítettségű muzsikája külön élmény és a legnagyobb élmény ezen a bemutatón. Bizonyára nem veszi rossz néven az illusztris zeneszerző, hogy művének globális méltatása után közvetlenül az interpretáló művészt: Németh László karmestert és az utóbbi hónapokban sokat fejlődött zenekart dicsérem. Németh László látható átéléssel, fia-Italos temperamentummal dirigálja a. zenekart, mely egészében is, de különösen néhány részletben emlékezeteset produkál. Bizonyára lesznek olyanok, akik kissé értetlenül hallgatják majd Ránki György muzsikáját. Akik a szirupos, érzelgős bécsi operett-stílus jegyeit keresik ebben az operettben, azok csalódni fognak, és nagyon sokan örülünk is ennek a csalódásnak. Ránki zenéje határozott eszközökkel tör új, nem megszokott irányba, és — bár ma még nehéz eldönteni — úgy érezzük, sok elgondolásban meg is találta a helyes utat, melyen képes lesz kijutni a régi értelemben vett operett a már egyre jobban visszahúzó válságból, és modem megújulása során ezernyi új szépsége bontakozik majd ki. Gáti Sándor rendezésének fő érdeme, hogy nagymértékben képes volt szakítani minden „beidegződött” és megszokott operett-fogással, és rendezői koncepciójában is az új elgondolások keresése dominál. Eszközei világosak, érthetőek, nem törekszik semmiféle hazug-ízű látványosságra, színészei egyszerűen, minden túlzás nélkül játszanak, és engedi érvényesülni a muzsika drámai funkcióit is. A színészek közül (mára kritika elején említettem, hogy sok fiatal kapott szerepet ebben az operettben) nem is egy kitűnő alakításra emlékezhetünk. A rengeteg tapasztalattal és nem mindennapi jellem-ábrázoló erővel rendelkező Szendrey Ilona Trézsije és színészi eszközök dolgában is sokszínűén gazdagodó Bánffy Frigyes Téglás Boldizsárja mellett a fiatalok teljesítménye különösen szembetűnő. Havas Ágnes Békéscsabán eddig ismert legjobb alakítását nyújtja. Az operett egyik legszebb számát (Kislány...) nagyon szépen, színészileg is kiforrotton énekli, játssza, érzi és érti az űj stílust, közvetlen és jóformán sehol sem a régi értelemben vett „primadonna”. Gáti jó meglátásának és bizalmának is betudható az előadás egyik nagy meglepetése, Marinkovics Zsuzsa. Szubrett, de ő sem „szubrett” a szó eddigi értelmezésében, hanem kedves, üde, bájos mai lány, és — ami viszont nem újság — remekül táncol. Félreismerhetetlenül bizonyítja tehetségét egy másik fiatal színésznő is; Várnagy Katalin, Borit, az állatorvos asszisztensét alakítja, egyszer sem zökken ki az „ennivaló” nógrádi tájszólásból, és a figura, amit a színpadon megformál, találó, igazi. Ugrásszerű fejlődést várhatunk tőle —, ha továbbra is úgy segítik, és úgy megbíznak benne, ahogy most segítette és számított rá a rendező. Zeke László Ludványi doktora is fiatalos „betörésnek” számít, nemegyszer — az első nagyobb énekes-szerepből nyilvánvalóan következő — gátlásait is feledtetni tudja. Kellemes hangja sokkal szebb, és kifejezőbb lehet még, ha ambícióihoz múlhatatlan szorgalom és művészi alázat is járul. Gáti Sándor játszotta Robusnyákot, a „maszek” revizort, sok ötletességgel, humorral, könnyedséggel. Hatásos és mértéktartó, kacagásra ingerlő paraszt-figurák Beck György és Kürti Lajos. Nagyon jó, hogy nem engedtek a csábításnak, és nem formálták át Piculát és Kefét népszínmű-ízű parasztokká. Tetszetős színészi munka mindkettő. Többször felvillanó szerepében Borhy Gergely kitűnő. Padár Teréz, Bariéba Rózsa, Sándor Imre is adtak a sikerhez. Göth Sándor táncai érdekesek, kifejezőek. A díszlettervező, Suki Antal ezúttal is bebizonyította, mennyire nagyvonalú otthonossággal mozog és tervez kis színpadon is: díszlete hangulatilag, és — ha szabad így mondani — technikai megoldásában is jól segítette a játékot. A Hölgyválasz bemutatója emlékezetes színházi élmény, további sikere nem maradhat el. Sass Ervin Az É. M. Békés megyei Állami Építőipari Vállalat ács és vasbeton-szerelő szakmunkásokat vesz fel Jelentkezni lehet Orosházán, az üveggyár építkezésénél és Békéscsabán, Kazinczy utca 4. sz. alatt, központi iroda, földszint 2. 15040
