Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-10 / 58. szám
2 1362. március 10., szombat M £ P UJ S A e Tovább folynak az eviani tárgyalások Párizs (MTI) jjSökat dolgoztunk és előrehaladtunk” — mindössze ennyit mondottak a francia és az algériai miniszterek az Evianban harmadik napja folyó tanácskozásról, amelynek tartalmát mindkét részről továbbra is titokban tartják. A megfigyelők véleménye szerint a tárgyalások a napi öt-hat órai ülésezés ellenére valószínűleg a hét végéig sem érnek véget, mindkét részről arra törekszenek, hogy a vitás kérdéseket a lehető legrövidebb időn belül tisztázzák és aláírhassák a fegyverszüneti egyezményt. Az FLN nyilvánosságra hozta az eddigi megállapodásokat Az El Muzsahid, az FLN hivatalos lapja pénteki számában részletesen ismerteti a februári titkos tárgyalásokon létrejött megállapodásokat. Hangoztatja, az új algériai állam teljesen független és szuverén lesz, hadseregének magva t az algériai felszabaditú hadsereg egységei fogják alkotni. Külpolitikai irányát, amely a semlegesség lesz, maga szabja meg. A tárgyalásokon a lap szerint nemcsak abban egyeztek meg, hogy a francia katonaság a népszavazás után fokozatosan kiüríti Algériát, hanem a kiürítés ütemtervében is megegyeztek. A francia katonai erők öt éven át használhatnak bizonyos katonai létesítményeket, és 15 évig bérlik a Mers él-Kebir-i támaszpontot. A megállapodás szerint azonban Algéria területe nem szolgálhat bázisul semmilyen afrikai vagy baráti ország elleni támadáshoz. A fegyverszünet és a független algériai állam létrejötte közötti időszakra vonatkozóan a megállapodás meghatározza az ideiglenes kormány szerepét betöltő végrehajtó hatalom és a francia főkormányzó hatáskörét. Az átmeneti időszak hat hónapig tart. A helyi karhatalmi erők hatásköre, létszáma még tisztázatlan. >,A rend fenntartása az átmeneti időszakban — hangoztatja az El Muzsahid — számunkra döntő fontosságú kérdés. Az algériai nép, az FLN és a felszabadító hadsereg nem tűrheti, hogy azok a franciák, akik kisiklanak kormányuk ellenőrzése alól, támadást intézzenek az együttműködésre törekvő fegyvertelen békés algériai lakosság ellen.” A lottó e heti nyerőszámai A tizedik játékhéten, a Magyar Optikai Müvek Székházában megtartott jubileumi sorsoláson a következő nyerőszámokat húzták 1, 19, 30, 39, 82. Újabb földalatti nukleáris robbantást hajtottak végre az Egyesült Államokban Washington (Reuter—AP) An Egyesült Államok atomerőbizottságának közlése szerint a nevadai kísérleti telepen csütörtökön újabb földalatti kis hatóerejű nukleáris robbantást hajtottak végre. A csütörtöki robbantás az elmúlt év őszén kezdődött kísérletsorozatban a huszonnegyedik volt. (MTI) Világszerte felháborodást kísérletek felújításáról MOSZKVA (MTI) A pénteki Krasznaja Zvezda megállapítja, hogy a világ népei haraggal és felháborodással fogadták az amerikai atomlovagok legújabb provokációs tettét. A népek jogosan úgy vélik, hogy az amerikai atomkísérletek új sorozatának bejelentése a fegyverkezési verseny felélénkülésére vezet és fokozza a nemzetközi feszültséget. Az amerikai uralkodó körök nem akarnak a józan ész szavára hallgatni. Meg kell azonban tudniok, hogy súlyos felelősséget vesznek magukra, ugyanis, ha az Egyesült Államok és szövetségekelt a légköri nukleáris amerikai bejelentés fpitomi képek sei a már eddig végrehajtott atomkísérletek mellett most újabb kísérletsorozatba kezdenek atomfegyvereik tökéletesítésére, akkor a Szovjetunió szintén kénytelen lesz kipróbálni atomfegyvereinek új nemeit. BELGRAD A jugoszláv Kommuniszt élesen bírálja Kennedy bejelentését. A lap megállapítja, hogy az amerikai elnök érveit aligha lehet elfogadhatónak nevezni, ugyanis az érvelés ellentmondásos. Az Egyesült Államok egyrészről azt állítja, hogy az atomfegyverek mennyiségét és minőségét illetően a Szovjetunió előtt jár, másrészről pedig saját kísérleteinek szükségességét a szovjet sikerekkel próbálja igazolni. Sálán, a „titokzatos főnök” Algírban vagyunk. A ragyogó, fehér parancsnoksági épület egyik ablakán valaki belő — a szomszéd ház tetejéről, tankelhárító fegyverrel. Rodier őrnagy szárnysegéd meghal, Sálán tábornok, akinek a lövést szánták, néhány másodperccel később lép be a szobába. Mindez öt évvel ezelőtt történt. A lövést az ultrák, az OAS emberei küldték. Az a szervezet és politikai csoport, amely Algériát gyarmati sorban akarja tartani. Salant „túl demokratának”, „túl puhának” tartották az arabok elleni háborúban. Sőt árulónak. Tragikomikus fordulata a sorsnak, hogy Philippe Castille, aki a lövést irányította, 1961-ben Párizsban Sálán megbízottjaként a plasztikrobbantásokat szervezte. Tehát: újabb kérdőjelbe ütközünk. Hogyan kanyarodott idáig az ex-tábomok, akit a nyugati újságok „a titokzatos” jelzővel illetnek? Pedig nem is olyan titokzatos. Múltjában nem egy hasonló kanyart találhatunk. A második világháború előtt a hadsereg titkosszolgálatának magasrangú tisztje, s mint ilyen az olaszok abesszíniái hadjáratánál találkozhattunk vele, ahol a Temps című lap tudósítójának álcázva figyeli az eseményeket. Kitör a háború és Sálán a Hitlerpárti francia bábkormány oldalán áll: lövet az angol és a degaulleista francia csapatokra. De változnak az idők, 1943-ban már látja, hogy rossz oldalhoz csatlakozott, gyorsan irányt változtat. Filmszerű gyorsasággal pergetjük a továbbiakat. Parancsnok lesz az indokínai dzsungelháborúban, majd a vietnamiak győzelme után Algériába kerül. 1957-ben az ultrák célpontja, egy évvel később, amikor De Gaulle éppen az algériai fasiszták felkelésének segítségével kerül hatalomra, Sálán ezt kiáltja: „Vive De Gaulle” — FHen De Gaulle! Ekkor még kettős játékot játszik. Nem telik el azonban hosszú Csoór István: ] A Bolgár Népköztársaságban sok gondot fordítanak a gyermekek nevelésére. Pleven megye Totlen községében -van az árva gyerekek megyei iskolai internátusa. 0 A hálás bolgár nép tiszteletben tartja azoknak az orosz hősöknek az emlékét, akik az 500 esztendős török rabságból felszabadították Pleventöl délnyugatra van Martvata dolina, ahol a városért folyt harc. E helyen park áll ma, és Szkobolev tábornok nevét viseli Emlékként ott állnak a régi ágyúk is. o Az emberek a buszra vártak az italboltban. Somogyi Ferenc egy olyan asztal mellé telepedett, ahol egy széles ámyékú, terebélyes asszony ült. A tömött kacsát kosárral együtt az asztal alá tette, a bakót meg a nyalkában hagyta, csomójával az ölében. Az asszony tökmagot rágcsált, szapora szájmozgással. Az asszony szaporán őrlő szájmozgását figyelte Somogyi Ferenc, és hogy ne üljenek ott, mint a kukák, megszólalt: — A városba? — Oda. — Én meg Váriba. Mikor van busz? Megmondta a kövér asszony azt is: — Féltíz után... — Akkor még van idő... A bőrbakó szíját feszegette ki a csatból és a kékcsíkos szalvétába csomagolt elemózsiát kitette az asztalra. Az asszony még turkált a nagyöblű zsebben, de abban már nem volt semmi. Ki is fordította a bélését és a zsebmoszatot kiszórta az olajozott padlóra. Somogyi Ferenc szót indított újra: — Megelégelte? — Meg... — Csudára jóllakott, gondolom... i — Fenét, ettől éhesebb az em- i bér. — Hát akkor egyen mást! — Nem lehet... — Beteg? — Ügy nézek ki? — Nem mondhatni, csak hát az nem eszik, aki beteg... — Meg aki fogyni akar! — Hát hány kilós? Kicsit megigazította az ülését az asszony és nézte a kendőből előkerült ennivalót. Előbb egy frissen sült cipót takargatott ki az ember, aztán meg zsírpapírba csomagolt kacsamájat De milyent! Gyengén pirosra sült háttal és az oldalához odafagyott zsírcseppekkel. Mikor a bicskával belészelt a szomszéd, akkor a színe is elővillant, olyan sárga tündökléssel, mint egy vadrepcetábla. A kenyér is olyan volt, mint a foszlóskalács bélé. Ügy látta az asszony, mintha gőzölögne egy keveset. Kicsit szédült a szagtól, de a súlyát megmondta: — A múlt héten mért az apja, akkor százkét kilót nyomtam, meg egy kavicsot... — Kiegyenlítőnek? — Annak cserepet tettünk... Nincs több súlyunk. A többit kaviccsal pótolta az ember. Ezt a kis kavicsot szeretném lesulykolni... — Kár azt erőltetni... Kenyérre tett egy szelet májat az ember és nyugodt, egyenletes idő, összeütközik a két hatah elképzelés: az ultráké, akik a r«. gi gyarmatosító rendszert szeret nék megtartani és De Gaulle, ak látja, hogy fordul a világ, s új módszerekkel kellene megőrizni az afrikai befolyás maradványait. Sálán az algériai Fórumon áll és szónokol. Válaszul a tömeg — r gyarmatokon élő fehér telepesekből rekrutálódott néhány ezer ember — ezt üvölti: „Akasztófára De Gaulle-lal!” Franciaországban nincs e szónoklatnak visszhangja. Franciaországban a tömegek szemben állnak a fasizmussal. Itthon csak földalatti plasztikőrökre futja. Uralomra kerülése után D Gaulle még így ír Sátánról: „Mk hitt barátom". Nem sokkal késő. azonban hazarendeli Algériábo alacsonyabb beosztásba teszi. ' dudás egy csárdában nem j meg, az előkelő St. Cyr-i katona iskola két egykori növendéke — De Gaulle és Sálán — szakítana' Kirobban a második algériai fsiszta puccs. Sálán és több m. magasrangú kai natiszt ellen pe kezdődik Párizsban, de a vádlott tábornok háborítatlanul Spanyolországba szökhet. Nevet a világ: a francia hadseregügyi miniszter írásban hazarendeli Sátánt! A meghívó természetesen papírkosárba kerül, de megindul a plasztikbomba-robbantások szinte végtelen sorozata. Aki még nem ismerte volna, megismerheti falakra mázolva, s vérrel írva e három betűt: OAS. Organisation de V Armée Secréte, vagyis: a Titka Hadsereg Szervezete. Az algériai béke kialakulása OAS nem tudja megákadályo de bajokat, bonyodalmakat, berhálált még okozhat. Sálán i jelentős politikus, s nem kon ellenfél, ami ereje mégis van, t hatóságok elnéző gyengeségébe rejlik. Egy mindenesetre biztos: Sála — ugyanúgy, mint 1940-ben — most is rossz lóra tett. (Tatár) tempóval falni kezdett. Látszott rajta, hogy kimondhatatlanul ízlelte az ízt, szinte cuppantott a szájával és a nyelvévéi forgatta, egyengette és nagy falasokkal eresztette lefelé. Félrefordult az asszony, hogy másfelé legeltesse a szemét. A falon a plakátokat már kívülről tudta, a pult mögött a fehérkötényes csapost is ismerte, de az emberek többségét is. Azok is ettek. Az egyik asztalnál disznósajtot kezdett meg egy simára nyalt hajú magyar, olyan nagyot, hogy két embernek elég lett volna Szibériáig, még akkor is, ha gyalog mennek. A másiknál egy kisebb testű, szemüveges ember tojást héjazott, véle szemben egy kucsmái paraszt olyan vastag kolbászból nyeste a falatokat, mint a söröspohár alja. Két lány is kuncogott az egyik asztalnál és úgy falták a krémest, hogy minden harapás után kacagtak egy sort. Szikrák jelentek meg az aszszony szeme előtt olyan sűrű csihol ássál, mint a csillagszóróé. Bevilágította a csárdát és úgy érezte, hogy a ruhájára hullanak és a vállán a berlinerkendőt lángra lobbantják. A kolbásznak, a sajtnak is érezte a szagát, de legjobban a rucamájét. Ügy facsarta az orrát, azt hitte menten tuszkolni kéll. Somogyi Ferenc falatozott, csendben, nagy kényelemben. Azt látta, hogy az asszony behunyta a szemét és sűrűn bukott le a nyelés a tokája mögött. Jó szívvel tolta az asszony felé a kenyeret, meg a májat:
