Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-09 / 57. szám

1962. március 9., péntek NÉPÜJSAG 3 Kölcsönös segítség Még havat kavar a márciusi szél a földeken, de néhány hét és népes lesz a határ. A szövetkeze­tekben lázas előkészületek foly­nak a tavaszi munkára, sőt né­hány helyen, mint például az eleki Lenin határában már simí­­tózták a vetésre váró földeket és jól elkészített magágyba került a borsó. E készülődés közepette me­rül fel önkéntelenül a kérdés: az eleki Lenin és megyénk többi, csaknem 300 termelőszövetkezete vajon rendezte-e már azt is, hogy a borsónak, babnak, napraforgó­nak, ciroknak és a többi termelés­re kerülő növénynek a betakarítás után állami átvevője legyen? Va­jon a tervek szerint várható ter­mésfeleslegre megkötötték-e már mindenütt a szállítási szerződést? Azelőtt a parasztember bizony­talanra termelt. A Futura és a többi kapitalista felvásárló-szerv vagy átvette terményeit, vagy nem. A népi állam a különböző természetű segítségadás mellett biztonságot nyújt úgy is a szövet­kezeti gazdáknak, hogy várható terményeik jövedelmével már elő­­e számolhatnak, nem beszélve ar­ról, hogy a szerződést kötők kü­lön anyagi előnyhöz, felárakhoz, stb. jutnak. De népgazdaságunk­nak is szüksége van arra az orszá­gos tervezés miatt, hogy előre tud­ja: miből mennyit várhatunk, mi­lyen segítséget adnak a nagyüze­mi gazdaságok az ország biztonsá­gos élelmiszer- és ipari nyers­anyag-ellátásához. A szerződéskö­tés tehát kölcsönös segítséget je­lent, s ahol felmérik ennek jelen­tőségét, nem is késlekednek egyez­ségre lépni az állammal. Ugyanakkor megállapítható a megye szerződéskötési tervének jelenlegi állásából, hogy még nem értik meg mindenütt ennek je­lentőségét. Cirokból például a ter­vezett 8600 hold helyett eddig csak 6700 holdra kötöttek szerződést a termelőszövetkezetek. Naprafor­góból 25 ezer holddal kevesebb a szerződéskötési tervnél, babból pedig — hogy csak ezt a néhány példát említsük —, még több mint 40 vagon lekötése hátra van. Különösen gyenge az eredmény a háztáji gazdaságok szerződéskö­tésében. Most, amikor a szövetke­zetek már nem közvetlenül, ha­nem a tanácsok útján állapodnak meg a szerződést szorgalmazó ál­lami vállalatokkal, a háztáji gaz­daságok kissé kívül maradtak a látókörön. Pedig a lehetőségek éppen a háztáji gazdaságoknak nyújtott állami támogatás foko­zása révén megnövekedtek. A le­hetőségekről szólva csak két pél­dát említünk: a megye törzsba­­romfi-állományának több mint 60 százaléka, a tejelő tehénállomány­nak pedig csaknem a fele a ház­táji gazdaságokban van. Szüksé­ges tehát itt is szót érteni abban, hogy az ország többet vár a háztá­ji gazdaságoktól, mint bármikor ezelőtt. Elvárja, hogy a lehetősé­gekhez mérten az államnak ad­ják el növény-, hús- és állati ter­mék-feleslegeiket ők is. (V. D.) Sarkalllak a szocialista brisrád címért Tavaszodik. A nap már langyo­san cirógat sugaraival. Dél felől meleg levegőt hoz a szél, s itt benn a szerelőműhelyben serényen folyik a munka. Az emberek kijavított és javításba fogott traktorokat állnak körül. Szorgoskodnak. Sürget az >dő. Közben beszélgetnek életükről, a máról, a jövőről. Figyeljünk csak! — Mintha ma történt volna — fordul társaihoz Tóth Sándor. — Tíz évvel ezelőtt fogadtam, hogy a Cormic-traktor gyújtását bekötött szemmel beállítom. Akikor 22 éves voltam. Bekötötték a szemem, s odaállítottak a traktor mellé. Kita­pogattam a szelep állását, s beállí­tottam a gyújtást. Nyertem. Ezt az embert már tíz évvel ez­előtt is úgy emlegették, hogy mestere a szakmának Valahogy úgy volt vele, mint ma­napság nagyon sok sarkad! trak­toros, érdekli a gép. Tóth 22 éves korában elvégezte a benzin-, a pet­róleum- és a gázolajüzemű motorok tanfolyamát. Odahaza öt vagy hat oklevelet őriz, csak éppen a hete­dük, nyolcadik általános iskola el­végzéséről hiányzik a bizonyítvá­nya. Ennek a megszerzése bizony gondot okoz. Gondot, mert ő is, többi traktorostársával együtt, kora tavasztól késő őszig a határban van. A méhkeréki Balcescu Tsz-ben dol­gozik. Az ottani emberek hozzá ha­sonlóan igyekvők, szorgalmasak. S náluk a munkanap reggel 4 órakor kezdődik, este pedig már kicsillla­­gosod'ik, amikor aludni térnek. — Hogyan tanuljon ilyen körülmények között az ember — veti oda egy­kedvűen. Valójában a traktorosoknak ke­vés az idejük tanulásra? Inkább ta­lán az a baj, hogy évek hosszú so­április 30-ig befejezik az építkezéseket, 1700 négyzetméter alapterületű főpavilon, nemzetközi „bániadat” Körkép a készülő Mezőgazdasági Kiállításról A 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás a szocialista mezőgazdasá­gi üzemek seregszemléje lesz. E seregszemlén — az egyes kiállított termékek egyedi elbírálásán túl — az is eldől, melyik gazdaság bizo­nyul kiválóbbnak. A közelmúltban jelent meg ugyanis az a rendelke­zés, amely szerint a legjobb ered­ményeket elérők elnyerhetik a ..Ki­váló növénytermesztő gazdaság” és a „Kiváló állattenyésztő gazdaság” címet. Formálódik már a kiállítás 1959 óta két hektárról 32 hektárra növe­kedett területe. A kiállítás észak) részén a nemzetközi területet ala­kítják ki. Külön övezetet kap a növénytermesztés és az állattenyész­tés. Április 30-ig befejeződnek az új építkezések és az épületfelújítá­sok, amelyek közül különösen em­lítésre méltó az 1700 négyzetméter alapterületű főpavilon. A főbejárat­tal szembeni épület ugyanis új homlokzatot és részben üvegezett oldalfalakat kap. Májusban^ befeje­zik az ötezer férőhelyes to.i’óház és a 15 ezer férőhelyes csibenevelő építését. Februárban megkezdődött a főtér két pavilonjának három­millió forintba kerülő felújítása. A tereprendezés során mintegy 20 000 köbméter földet mozgatnak meg. Érdemes még megemlíteni, hogy a Kohó- és Gépipari Minisztérium a kiállítás területén saját költségén ezer négyzetméteres pavilont épít, mert az idei kiállításon a mezőgaz­daság „iparásítását” célzó és segítő tevékenységükkel a minisztériumok, s a különféle tudományos és keres­kedelmi Intézmények is részt vesz­nek. A Kohó- és Gépipari Miniszteri um fent említett új, saját pavilon­jában például bemutatják a mező­­gazdaságban használatos legújahb műszereket, híradástechnikai új­donságokat, laboratóriumi felszere­léseket. A Nehézipari Minisztérium pedig a faluvülamosítás eredmé­nyeiről, a kőolajipari termékek me­zőgazdasággal kapcsolatos funkci­óiról számol majd be. így többek között a bitumenes járda a község­­fejlesztési beruházásokat teszi ol­csóbbá, az újfajta kenőanyagok pe­dig a termelőszövetkezeti gépállo­mány karbantartásában jelentenek megtakarítást. Az idén először jelentkezik a mezőgazdasági kiállításon a Ma­gyar Tudományos Akadémia. Is­merteti intézeteinek a szocialista mezőgazdáság fejlesztése, a maga­sabb terméseredmények elérése ér­dekében kifejtett munkáját. A ki­állítási témák sokasága közűi ezút­tal csak a talajerőgazdálkodiást, a búza- és kukoricanemesítés eredmé­nyeit, s a genetikai és biokémiai kutatások felfedezéseit szemléltető anyagot említjük meg. Érdekes lesz az Izotópoknak a mezőgazdasá­gi termelés céljára való felhaszná­lásáról szóló bemutató is. A kiállítás alkalmából augusztus 16—25 között megrendezik a III. budapesti nemzetközi borver­senyt. Jelentőségét alátámasztja az előző versenyek nagy sikere. Az 1958. évi I. budapesti nemzetközi borversenyen 17 állam 647 fajta bora került bírálat alá, és az 1960. évi II. budapesti nemzetközi bor­versenyen 24 ország 860 borfajtá­val vett részt. Mondhatni; hogy a világ minden számottevő borterme­lő országa képviseltette magát. Jel­lemző, hogy számos külföldi cég borosüveg-címkéin, árjegyzékein, évkönyveiben tünteti fel a budapes­ti versenyen nyert díjazását. Érde­kes, új vonása lesz az idei verseny­nek, hogy a legreálisabb értékelés céljából csak a bor évjáratát és be­nevezési kategóriáját közük a bírá­lat során. Az idei 64. Országos Mezőigazda­sági Kiállítás az eddigieknél széle­sebb körben nyújt ismertetőt a ma­gyar mezőgazdaság mai helyzeté­ről, A minisztériumok és különféle intézmények részvétele pedig azt igazolja, hogy szocialista útra tért mezőgazdaságunk nemcsak üzem­­szervezési struktúrájában változott meg, hanem kinőve a kisámterme­­lö gazdaságok elmaradott termelési módjait és eszközeit, egyre inkább „ipari” jellegűvé változtatja a szán­tóföldi termelést. Fábián Gábor rán át nem gondoltak arra, hogy a sok tanfolyam mellett jó lenne meg­szerezni a VII., VIII. általános Isko­lai bizonyítványt is, vagy akinek ez megvan, a technikusi vagy a mér­nöki oklevelet. Most azonban vala­mi különleges történhetett ezen a gépállomáson. Az emberek egy ré­sze esténként könyvet vesz a kezé­be, és pótolja a 10—15 évvel ez­előtt mulasztottakat. Borbély Andor elvtárs, a gépál­lomás párttitkára örömmel újságol­ja: a legutóbbi termelési tanácsko­záson elhatározták, hogy a második ötéves terv végére, 1965-re, a szo­cialista címért versenyző brigádok elé — aki még nem végezte el — feladatul tűzték a VII., VIII. álta­lános iskola elvégzését. A szerelők közül már többen rákapcsoltak. Az egyik szerelő-brigádból öten álta­lános iskolába járnak. Ugyancsak öten gimnáziumba iratkoztak, hat szerelő hathónapos tanfolyamon tanul, ketten pedig a gépipari technikum szorgalmas levelezőivé váltak. így az egyik szerelőbrigád 23 tagjából tizennyolcán tanulnak. Ezen a gépállomáson a szocialis­ta brigádmozgalom igen erős. A gépállomás valamennyi brigádja még tavaly benevezett a szocialista címért folyó versenybe. Maguk a dolgozók húzták meg a mércét, s bizony több brigád — részben az időjárás mostohasága, részben pe­dig a balesetekből adódó munka­órakiesések miatt — nem teljesít­hette vállalását. A kötegyáni Vörös Csillag Tsz-ben lévő traktorosbri­gádot említik a legjobbnak. 125,4 százalékra teljesítették éves tervü­ket. Ez a gépállomás legjobb trak­torosbrigádja. A szocialista brigád­verseny azonban nemcsak a terv ilyen magas túlteljesítését eredmé­nyezte, hanem hozzájárult a közös­ségi szellem kialakításához. Évek óta talán a múlt év volt az az esz­tendő, amikor a traktorosok részére rendszeresein megtartották a brigád1- értekezleteket. Ezeken részletesen megbeszélték a munkát, és szinte traktorosokig értékelték a teljesít­ményeket. Ez az alapos értékelés je­lentősen hozzájárult a munkához való viszonyban beállt változáshoz. — Még a múlt nyáron — gondol vissza Borbély elvtárs a betakarítá­si időszakra — a Dózsa Tsz-ben nem tudtak a szalmalehúzáshoz munkaerőt adni. Emiatt a tarlóhán­tás és a nyári mélyszántás elhúzó­dott volna. A traktorosok, az itt dol­gozó szocialista brigád azonban ré­sen állt, s vállalta a szalma lehúzá­sát. Elegendő még arra hivatkozni, hogy december 10-re a gépállomás körzetében minden talpalatnyi föl­det felszántottak. A vetést is ha­táridőre fejezték be. így alapozták meg a szövetkezetek idei jó ter­mését. Csengetnek. Dél van. Az embe­rek abbahagyják a munkát, kisebb csoportokat alkotnak a műhely egyik szögletében. Sok mindenről szót váltanak. Oláh Ferenc, a csép­lőgépszerelő brigád vezetője meg­lehetősen fiatalos mozdulattal és pi­rospozsgás arccal kissé kimelege­­detten szegődik a beszélgetőkhöz. Ahogy meghallja, hogy a szocia­lista brigádokról esik szó, nyomban a beszélgetésbe kapcsolódik. — December 31-ón nyugdíjba megyek. Addig is és azután is becsülettel akarok dolgozni Még a versenyben Is — teszi hoz­zá. — Pedig már 59 éves vagyok. Csak tudjátok mi a baj? — veti közbe —: Valahogy a gépállomás vezetősége itt, a szerelők között a szocialista brigádmozgalomra nem fordított olyan gondot, mint ami­lyet az megérdemelt volna. Tavaly mi szerveztük meg elsőnek a bri­gádversenyt, de egyszer sem ér­tékelték. Miért? Az emberek kíváncsian tekinte­nek egymásra. Vajon most mi lesz? Igaza van-e Oláh Feri bácsinak? Az emberek osztják véleményüket, s a jelenlevő Borbély elvtárstő! vár­ják a választ. — A legközelebbi termelési ta­nácskozáson majd alaposan megvi­tatjuk a szocialista brigádmozgalom eredményeit, és értékeljük a múlt évi munkát. . . Majd akkor közö­sen szabjuk meg az idei tennivaló­kat Is. Az emberek megnyugszanak. Látszik, Borbély elvtárs szavára építenek. Üj élet, új tavasz, új szél. Ez ér­ződik a nagy szerelőcsarnokban. Az emberek vidámak, jókedvűek. Célokat tűznek maguk elé. Dupsi Károly Premizálás a körösladányi Dózsa Tsz-ben Jól bevált 1961-ben a premi­zálás a körösladányi Dózsa Ter­melőszövetkezetben. A növény­­termesztésben és az állatte-Termelöszövetkezetek! Egyéni állattartók! Július, augusztus és szeptember havi átadásra is köti az Állatforgalmi Vállalat a sertéshizlalási szerződéseket! Egyénieknek 150 kg kukoricajuttatás állami áron! Aki első félévi átadásra szerződött süldőit átszer­ződi hizlalási akcióba, legkésőbb október 31-ig történő átadásra, az 150 kg takarmányra kap utalványt a süldő után kapott takarmányon felül. Részletes felvilágosítást a községi felvásárlók adnak. Békés megyei Állatforgalmi Vállalat 130 nyésztésben egyaránt megtalál­ták számításukat a szövetkezet gazdái. S az egyéni számítással párhuzamosan a közös vagyon is gyarapodott. Erre az évre to­vább bővítették a premizálás lehetőségeit, különösen az állat­­tenyésztésben. A tehenészetben minden liter tej után öt fillért kap­nak a szövetkezetiek. A hízó­marha-gondozóknak minden ki­logramm súlygyarapodás után külön tíz fillér prémium jár. A növendékmarha- és az itatásos borjúnevelők egyrészt súlygya­­íapodás, másrészt pedig a meg­felelő gondozás után részesül­nek negyedévenként prémium­ban. Az anyakoca-gondozók a felnevelt malacok egy százalé­kát kapják, természetben. A hí­­zottsertés-gondozóknak 50 kilo­grammos súlyig kilogrammon­ként tíz, ezen felül minden ki­logramm súlygyarapodásért öt fillért írnak javukra. A juhte­­nyésztők minden kilogramm le­nyírt gyapjú után 50 fillért és minden liter tej után 20 fillért kapnak. Ezenkívül a bárány­­szaporulatnak egy százalékát kaniák természetbeni prémium­ként.

Next

/
Thumbnails
Contents