Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-08 / 56. szám
1ÜÍ2. ffiärcius 8., csütörtök NÉPÜJSAa 3 Mit valósítunk meg a második ötéves tervben? A mezőgazdasági termelés növelésének egyik legfontosabb eszköze az öntözés. A második ötéves terv az öntözésre berendezett területet az 1960. évi 160 000 sét teszi lehetővé. A békési duzzasztó megépítésével pedig újabb ötezer hold válik öntözhetővé. Az orosházi, mezőkovácsházi járásokban a csőkutas rendszer továbbAz öntözőéi terület növekedése Int. holdról 1965-ig legalább 450 ezer holdra növeli országos viszonylatban. Erre alapozva megyénkben a tervidőszak alatt 45 ezer holdra növeljük az öntözött területet. 1962-ben élővízcsatorna épül a gyulai, békéscsabai és békési termelőszövetkezetekben, amely mintegy 3600 hold öntözéfejlesztésével növekszik jelentősen az öntözött terület, amelyen megduplázódnak majd a jelenlegi termésátlagok. Mindent egybevetve, 1965-ig megyénkben összesen 13 000 holdnyi új területen biztosítja a második ötéves terv az öntözés bevezetését. A ladányi becsület Az elnök nincs idehaza. Iskolán van. Zsámbékon tanul. Helyettese a főagronómus. — Hozzánk is eljutottak? — kérdezi kissé szemrehányó hangon, mert az utóbbi időben, ha Körösiad ányról írtunk, legtöbbször a Magyar—Vietnami Barátság Tsz eredményeiről számoltunk be. — Nálunk is vannak eredmények — emeli fel a fejét, s veti tekintetét az ablakra. Kinn dühösen fúj a szél, majd leszakítja a fák ágait, s benn a szobában morogva ég a tűz. Az emberek kiskabátra vetkőzve várják, hogy elmúljon az ebédidő. Majd munkába állnak. A szomszéd szobában bontják a kemencét. Kiégett testébe vágják a feszítővasat, s dong az egész épület. Nevetés hallatszik, s egy csomó kő az ablakon át a kemence darabjaival együtt a kertbe költözik. A ház körüli por barna takaróval vonja be a néhány nappal azelőtt lehullott havat. A kemence helyébe csempekályha kerül. Változnak az idők, nőnek az igények itt a ladányi Űj Barázda Tsz-ben is. Azzal, hogy ebben a szövetkezetben az igények ilyen gyorsan nőnek, mindenki egyetért. Főként a tsz gazdái, mert ez a szövetkezet — amint Bogya Imre főagronómus is említette — virágkorába ért. A TÜZÉP vállalta a családi házak építőinek minden anyagbeszerzési gondját Százmillió forint értékű termékkel adnak többet a lakosságnak az idén az építőanyagipari üzemek A családi házak építőinek már nem jelentett különösebb nehézsé. get a legfontosabb építőanyagok beszerzése és az idén sem lesz hiány a falazó-anyagokban, a tetőfedő-cikkekben, a mészben, a gipszben és a cementben. Az Építésügyi ^misztérium anyagipari üzemei mintegy százmillió forint értékű különböző termékkel gyártanak többet a tavalyinál a lakosság részére. Többek között 160 millió téglával, 500 000 méter födémgerendával és 25 ezer tonna égetett mésszel szállítanak többet. Az elmúlt évek legkeresettebb hiánycikkéből, a tetőcserépből már csökkenteni kellett a termelést, mert telítődtek a raktárak és a kereskedelem is kevesebbet rendelt. Tavaly sokan kerestek hiába aszbeszt-cement lefolyócsövet. Az idén azonban az Eternit Művek új üzeméből már háromszor annyi lefolyócsövet küldenek az építőanyagárusító TÜZÉP-telepeknek, mint kori-óban. Sok bosszúsággal járt a fürdőszobai porcelánáruk beszerzése is. Ezért most a porcelángyárak az export-szállítmányok rovására 300 helyett mintegy 400 tonna mosdókagylót és más porcelánárut adnak át a belkereskedelemnek. így több mint 20 ezer családi ház fürdőszobáját lehet berendezni ezekkel a cikkekkel. A hazai építőanyaggyárak nem tudják egyszerre törölni a hiánycikkek listájának valamennyi tételét. A belkereskedelem ezért mintegy 7 és fél millió falburkoló csempét, majdnem kétmillió kőagyagburkolólapot és 1200 ton-Új, korszerű keltetőállomás Dél-Alföld legnagyobb és legkorszerűbb keltetőállomását a hódmezővásárhelyi állami gazdaságban rendezték be. A baromfikeltető már az idén 600 000 naposcsibét és kacsát szállít a termelőszöv etkezeteknek. na kályhacsempét vásárol a Német Demokratikus Köztársaságtól, Kínától, Romániától és más baráti országoktól. A hazai és külföldi csempe azonban így is csak 8— 10 ezer családi ház fürdőszobájához és konyhájához elegendő, tehát nem jut minden vásárlónak. Ezért úgy szervezik meg az elosztást, hogy legalább a nagyobb városok családi házainak építői kapjanak elegendő csempét. Az idén sok mérgelődéstől és felesleges utánjárástól mentesíti a kislakásépítőket a Belkereskedelmi Minisztérium Tüzelőszer és Építőanyag Főigazgatósága. Előírta, hogy a múlt évi eredményes kísérletek alapján január 1- tol országosan új értékesítési formára térjenek át a TÜZÉP-vállalatok. Ennek alapján az építtető anyagbeszerzési megállapodást köthet bármelyik TÜZÉP-teleppel és a családi ház valamennyi anyagát megrendelheti, sőt azt is kikötheti, milyen időpontokban álljon rendelkezésére az anyag. Ez a megállapodás szigorúan kötelezi a TÜZÉP-telepet a megrendelés teljesítésére, az előírt anyagok beszerzésére, de a kislakásépítő szabadkezet kap, bármikor meggondolhatja magát. Senki sem kényszerítheti tehát az anyag átvételére, ha időközben megváltoztatta elképzelését. Ezzel az új értékesítési módszerrel a TÜZÉP vállalta magára a családi ház építőinek minden anyagbeszerzési gondját és az előírt határidők pontos teljesítésével az építkezést is jelentősen meggyorsítja. Az előnyös feltételek miatt nagy az érdeklődés az új módszer iránt, s ez év első hónapjaiban máris több ezer kislakásépítő kötött anyagbeszerzési megállapodást a TÜZÉP-telepekkel. (MTI) Régen, ha a virágzó mezőgazda, ság szóba került, akkor ebbe rendszerint szatirikus kontrasztként szólt bele a gyomos határ. Ma ilyenről nem beszélhetünk. Ladányban is fellendült a szövetkezet. Az egykori „proli” tsz-ből olyan széles vállú gazdaság lett, hogy az egymilliós mérleghiánynyal küszködő Béke és Kossuth Termelőszövetkezet terhét is magára vállalhatta és a múlt évi jövedelemből kifizethette. Persze tavaly tavasszal nehéz gondjaik voltak. A határban 1200 hold szántatlan volt, 300 holdon pedig talpon élte át a telet a napraforgó- és a kukoricaszár. 1961. őszén viszont mindent betakarítottak, a betakarítás után pedig az egész határt mélyen felszántották. A sok kiadás ellenére 26,13 forintot ért egy munkaegység. Ennyi jövedelmet egy munkaegységre 11 év óta még egyszer sem osztottak. Ha a mérleghiány és az 1200 hold felszántása nem terheli a tavalyi termelést, akkor egy munkaegységre 35 forint körül is oszthattak volna. Az eredménnyel meg vannak elégedve. Itt, Ladányban azonban nemcsak a munkaegy lg értéke nőtt, hanem a szövetkezet vagyona is lényegesen gyarapodott. Összvagyonuk eléri a tízmillió 700 ezer „ forintot, s ebből a fel nem osztható tiszta vagyon nyolcmillió 756 ezer forint. Igazán szép eredmény. Sok álmatlan éjszaka, kemény munkával teli nap eredménye ez. Talpra állt ez a szövetkezet annak ellenére, hegy 3—4 évvel ezelőtt mint a tűztől, óvakodtak tőle. Mivel nem jól gazdálkodtak, nem élvezhették a felsőbb szervek bizalmát sem úgy, mint a járás jól gazdálkodó többi szövetkezete. Mindenki kíváncsian leste, vajon mi lesz a barázdában? És a barázda gazdái arról az oldalról mutatkoztak be, amelyről a ladányi embereket általában ismerik. A jó eredményekért nem kis áldozatot hoztak. Tavaly például közgyűlési határozat mondta íd$ hogy ne osszanak semmi takarmánygabonát, mert a szövetkezet takarmányalapját kell összehozni. A közgyűlés határozatát végrehajtották, s olyan takarmányalapot hoztak létre, amelyből az idén 360 sertést, 102 hízómarhát és 51 ezer baromfit nevelhetnek értékesítésre. Nagy szó ez ebben a szövetkezetben. S hogy az itt élő emberek sorsa így alakulhatott, az nagymértékben összefügg azzal a munkadíjazással, amelyet alkalmaznak. Már két éve oly módon számolják el a tagok jövedelmét, hogy őket a terméseredmények fokozására serkentsék. A növénytermesztők az össztermés tíz százalékát kapják a fontosabb, munkaigényesebb növényekből és jóváírják a munkáért járó egységet is. Az állattenyésztésben a terven felüli tej, tojás, gyapjú és a ráhizlalt kiló 20 százalékát adják prémiumként. Erre az évre 31 forint munkaegység-részesedést terveztek. Azt mondják, hogy ez a 31 forint akkor is meglesz, ha a múlt évi termelési eredményeket érik el. A múlt évi átlagterméseknél azonban gazdagabb hozamokra számolhatnak, mert tavaszi szántásba semmit sem vetnek. Bogya elvtárs, a főagronómus a pártszervezet jó munkáját is említette. A tsz-ben 56 kommunista dolgozik, s mind az ötvenhaton munkaszeretők. Az alapszervezet élén függetlenített titkár áll, akinek szervező munkája nagyban megkönnyítette a gazdasági eredmények elérését. A Körös bal partján most még dühösen fúj a szél. Lassan azonban felenged a föld fagya, s elkezdődik a tavaszi munka. Ennek nyomán válik majd valóra az emberek vágya, álma, s az a terv, amelyet nagy hozzáértéssel, sokak akarata szerint a gazdálkodás menetének megszabására raktak ősz. sze. Dupsi Károly Kétszázezer forint prémium a mezöberényi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben A 102 százalékra teljesített árutermelés azt bizonyítja, hogy nem gazdálkodtak rosszul tavaly a mezöberényi Vörös Csillag Termelőszövetkezet gazdái. A tervezett 30,29 forint helyett 32,50 forintot ért egy munkaegység 1961-ben. Ezenkívül tekintélyes összeget tett ki a növénytermesztésben, az állattenyésztésben és más munkaterületen bevezetett premizálás címen kiosztott javadalmazás. Búzából 350, csöves kukoricából 450, burgonyából 250 mázsát osztottak ki prémiumként. Az állattenyésztésben dolgozó szövetkezeti gazdák premizálása hétezer forintot tett ki. Ezenkívül hasonló juttatásban részesültek' a hízottsertés- és a szarvasmarha-állomány gondozói. Már lehet jelentkezni a Szabadkígyósi Mezőgazdasági Technikumba A Szabadkígyósi Mezőgazdasági Technikum hívja, várja a 18. életévét még be nem töltött, az általá. nos iskola Vili. osztályát legalább közepes eredménnyel végzett vagy most végző, főleg paraszt- és munkásszármazású fiúkat. Diákotthoni elhelyezést és teljes ellátást biztosit az iskola a tanulmányi idő alatt. Mindent egybevetve, az 1961-es gazdasági évben kereken 206 ezer forint értéket osztottak ki a mezőberényi Vörös Csillag Termelőszövetkezet gazdáinak prémium címen. A 206 ezer forint értékű többtermelési prémium nagyobbik felét a növénytermesztők kapták. Az eredményes gazdálkodás tavaly egymillió 200 ezer forintnál többel növelte a szövetkezeti oszthatatlan közös vagyon értékét. Versenyző ipari tanulók Az orosházi városi KlSZ-bizottság és az épülő üveggyár vezetősége szocialista versenyt hirdetett a gyárban tanuló fiatalok részére. A verseny követelményei elsősorban a tanulmányi eredmény növelésére, a szakmai képzésre & a fegyelem javítására terjednek ki. Gondoltak arra is, hogy a versenyben kiváló eredményt elérő fiatalok megfelelő jutalomban részesüljenek. Az illetékes bizottságok által elbírált, a versenyben legjobb eredményt elérő iparitanuló fiatal kéthetes külföldi jutalomüdülésen vesz részt. A második és a harmadik helyezettet külföldi, illetve belföldi tanulmányútra küldik.
