Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-31 / 76. szám
1962. március 31, szombat mépüjsáa A bizalom erőssége Amikor befejeztük a mezőgazdaság számszerű fejlesztését, néhányat nagyot sóhajtottunk, mondván, túl vagyunk a nehezén. Persze a neheze csak az átszervezés után kezdődött. A munkaszervezetek kialakítása, a nagyüzemi gazdálkodás megszervezése, a termelés korszerű alapokra helyezése és az árutermelés elkezdése bonyolult, sokrétű feladatot jelentett és jelent. Az első lépések óta eltelt már jó néhány esztendő. A múlt év is igazolta pártunknak azt a figyelmeztetését, hogy a szövetkezetek megszilárdítása legalább olyan, de talán még sokrétűbb munkát igényéi, mint a számszerű fejlesztés időszaka. A zárszámadó közgyűlések tapasztalata is tanúsítja e tanítás igazságát. A szövetkezetek többségében a kisüzemi termelésből a nagyüzem félé nagy utat tettek meg az emberek. A szövetkezetek megszilárdítását már a növénytermesztésben, az állattenyésztésben elért hozamokból ítélik meg. Ez így helyes. Ahhoz azonban, hogy az egyszerű szövetkezeti gazdák is megértsék a kollektív gazdálkodás mag'asabbrendűségét, nem mondhatunk le a felvilágosító munkáról. E felvilágosító munka ma már nemcsak a puszta szóból áll, hanem kézzel foghatóban kell bebizonyítanunk: a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásával a földet gazdagabb hozam elérésére bírhatjuk. Ehhez az új munkához. kell megnyerni az embereket S ez a nehéz. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a nehéz feladatok megoldásától szövetkezeteink párts zer-2300 holdat öntöznek Vizesfáson Ebben az évben jóval nagyobb területen termelnek öntözéses növényféleséget a Vizesfási Állami Gazdaságban, mint tavaly, öntözéses módszerrel csak kukoricát 1415 holdem termelnek. Különböző pjűangósnövényeket 400, s egyéb öntözhető növényeket mintegy 80 holdon irányoztak elő. A Vizesfási Állami Gazdaságban hosszú évek óta bevált a rizstermelés. Az idén a tavalyihoz viszonyítva ezt is nagyobb területen, több mint 400 holdon termelnek. A megnövekedett öntözéses gaz. d álkodáshoz nemcsak a gépek állnak rendelkezésre, hanem a föld minősége is kitűnően alkalmas erre. vezetői, igazgatósága és tagsága elzárkózik. Erről szó sincs. A közös gazdaságok tagjai már tavaly is többségükben becsülettel vették ki részüket a szövetkezeti munkából. Ezt a szövetkezet iránt megnyilvánuló bizalmat tovább kell erősíteni. Hogyan? A szövetkezeti demokrácia legszélesebb betartásával, az emberek jogainak tiszteletben tartásával és a kötelezettségek teljesítéséhez a lehetőségek megadásával. Egy kis figyelmesség az emberek iránt, a korábbinál többet törődni gondjaikkal, segíteni bajaik orvoslásában. Ez egyben a vezetés igényessége is önmagával szemben. Ez vált ki bizalmat! Ha a mindennapi gyakorlatban is bizonyságot kap az az igazság, hogy a szövetkezet a tagoké, akkor az emberek a közös előtt álló feladatok megvalósításából nagyobb darabot kémek. Sok példa bizonyítja ezt. A többtermelés anyagi ösztönzésének elterjedésével igen sok szövetkezeti gazda vállalta — még az állattenyésztésben dolgozók is —, hogy segítenek a növénytermesztőknek. Családtagjaik részére egész vagy fél területet vállaltak bérnövelésre, mert a szövetkezet érdeke ezt kívánta. S ahol ezt az érdeket megbeszélték, ott beműveletlenül egy talpalatnyi föld sem maradt. Érdemes lenne ezt a jó módszert, ezt a tavalyi nagy erősséget most a tavaszba-indulás előtt ismételten feleleveníteni és a területek felosztásának alapos szervezésével készülni a várható gyors tavaszodásra. Dupsi Károly „Ha eltörik, ingyen megjavítják a mesterek — Szúr sala a kováesműhelyben — Embernyi magas hófal közt vezet az út Bélmegyerre is. A földeken — ahol a szél össze nem hordta —■ már jórészt elolvadt, de nagyon vizes a talaj, s ráadásul csepereg az eső. Néhány nap múlva már áprilist jelez a naptár. Máskor ilyenkor a pirkadt hátú szántásokon répa. és kukorica-vetéssel szorgoskodtak az emberek s egyegy tsz központja szinte lüktetett az élettől. Most csendes a bélmegyeri Keleti Fény Tsz központja is. Ha nem csengene a kovácsüllő, azt hihetné az ember, hogy senki sem jött ma ki a faluból a rettentő sár miatt. — Az irodában csak a főkönyvelő, Boncos Jánosné tartózkodik egyedül. A kérdésre, hogy mi újság, az időjárásra való panasz a válasz. A múlt évet 16 forint munkaegység-értékkel zárták. Sok tanulságot vontak le a tavalyi gazdálkodásból, s most jobban szeretnének mindent megcsinálni, de egyelőre nem lehet. Több mint 460 hold tavaszi növény vár vetésre A 80 kh tavaszi árpának, a 40 hold zabosbükkönynek és még sok min. den másnak földben kellene már lennie itt is. De a föld még havas és nagyon sáros. A vetésterv mellett pontról pontra fel van tüntetve, hogy hány hold gépállomása és saját erőgéppel való gépi munkát kell elvégezni, és hogy miből hány hold jut a 24 fogatra. Azt, hogy kijavították-e már a tavaszii munkákhoz szükséges félszerelé-Megerősítetfék a sarkadí Lenin Tsz-ben a KISZ-alapszervezet vezetőségét A sarkad! Lenin Termelőszövetkezetben a héten taggyűlést tartott a KISZ helyi szervezete. A gyűlésen az állattenyésztésben dolgozó négy KISZ-tagnak átnyújtották a KISZ járási bizottságának megbízó oklevelét. A négy fiatal a szervezet megbízásából dolgozik az állattenyésztésben, és az ottani egyéves munkájuk elismerését jelentette ez az aktus. A taggyűlés a megnövekedett létszámra való tekintettel az eddigi négy tagú vezetőséget további hárommal kibővítette. A továbbiakban a tavaszi feladatokkal és az ifjúsági brigád tevékenységével foglalkoztak. Mérlegbeszámoló tanácskozást tartottak a gépállomások vezetői A Gépállomások megyei Igazgatósága csütörtökön tanácskozásra hívta össze a gépállomások vezetőit, s az 1981. évi gazdálkodás mérlegét vitatták meg. Csillag Nándor élvtárs, az igazgatóság vezetője részletesen Békéscsabai Lakatos és Gépjavító Ktsz a lakosság szolgálatában Központi iroda: Békéscsaba II., Petőfi u. 4. Tel.: 20—77, 21—81. Rádió- és televízió-részleg Sztálin út 15. Telefon: 26—88 Autó- és motorkerékpár-javító Almos u. 2. Telefon: 13—17. Bádogos-részleg: Kinizsi u. 6. Telefon: 12—66. Géplakatos: Szemere utca 1. Nikkelezés, krómozás, hűtőgép és presszógép: Petőfi utca 4. Telefon: 21—87. Lakatos: Munkácsy utca 9. Telefon: 20—67. Mérlegjavító: Jókai utca 40. Fenti részlegeink bármilyen javítási munkát gyorsan és pontosan végeznek. _______1.76 számot adott arról, hogy miként gazdálkodtak a gépállomások, s hogyan teljesítették a múlt évi tervfeladatokat. Amint a beszámoló tükrözte, a tavalyi kedvezőtlen időjárás ellenére is jó eredményt értek el a gépállomások. Összességében teljesítették azokat a feladatokat, melyeket a népgazdaság, illetve a termelőszövetkezetek megszilárdítása elvárt tőlük. Majd tolmácsolta Csillag elvtárs a megyei pártbizottság elismerését az 1961. évi sikeres erőfeszítésekért, a jó munkáért, s a pénzügyi fegyelem betartásáért. seket, nem is kérdeztem a főkönyvelőtől, mert eredetileg az erre illetékesekhez, a kovácsokhoz és a bognárokhoz akartam ezzel fordulni. A kovácsmester éppen a bognárműhelyben tartózkodik, s azt beszélik, hogyan lesz legjobb a „lógó”, amit a szekerekre szerelnek, hogy három lovat tudjanak belefogni, mert kettő még üresen is alig bírja vontatni a feneketlen sárban. Erdős István csak akkor hagyja abba a gyaluzást, amikor megkérdezem: — Elkészült-e már minden bognármunka, ami a tavaszi vetéshez szükséges? — Hogyne, már régen elkészítettünk mindent. Többek között hat vetőgép alá csináltunk új kerekeket, aztán egy új hengerkeretet, egy másik hengerbe pedig új görgőket. Ezenkívül készítettünk hámfákat az ekekapákhoz. Bárcsak lehetne már vetni, van mivel. — A kovácsmester is megtette-e már a magáét? — fordultam Soós János felé. — Mi is kijavítottunk már mindent — válaszolta. — De azt, hogy miből mennyit javítottunk, csak akkor tudom megmondani, ha kimegyek és összeszámolom. Együtt mentünk ki a műhely elé, ahol 24 pár kijavított fogas, két új simító, öt rend'beszedstt ve_ tőgép és 18 ékekapa sorakozik. — Egy kijavított vetőgépet már ki is próbáltak embereink, március 14-én ugyanis elvetettek vagy három hold borsót. — No és mit csinál az a szegény borsó a hideg földben? — Már csírázik — válaszolta Ollári Lajos, a kovácstanuló-jelölt. Majd csak szeptember elejére szerződtetik le, de január elseje óta már ott lesi, figyeli a szakma fogásait és segít Soós Jánosnak. — Ő korán kezdi, nem úgy, rrrint én — mondja Soós János. — Hogyhogy? — néztem rá csodálkozva. — Ügy, hogy én már kiszolgált katona, sőt nős ember voltam, amikor 1957-ben kovácstanulónak szerződtem. — No és jól megtanulta a szakmát? — kérdeztem a két bognártól, akik velünk jöttek a kovácsműhelybe. — Jól, nincs panasz a munkájára — hangzott a válasz. — Egyébként nálünk az a szokás, ha valamit csinálni akarunk, mindig összeegyeztetjük elképzeléseinket, így aztán jól sikerül minden. — Azért még rámfér a tanulás — mondja Soós János. — Például nagyon szeretném megtanulni a gyógypatkolást. Ez akkor jutott eszembe, amikor a téliről nyári patkóra kezdtem vasalni a 49 lovat. Vettem is egy ezzel foglalkozó szakkönyvet és olvasgatom, de jó volna egy Ilyen tanfolyamra elmenni. Nem hallotta, van ilyen valahol? Inkurrencia-ajánlat! Egy darab 60 HP-s, 24 kalapácsos mozgó-daráló tehergépkocsira építve, könyv jóváírással is eladó. Érdeklődni lehet a BÉKÉSI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET központi irodájában, Békésen. Telefon: 74. Ügyintéző Nagy Gy. Mihály. 177 Sajnos, nem hallottam, hogy van-e. Mindenesetre jó volna ilyen tanfolyam, mert a kovácsszakmában is új generáció nőtt fel, s bizony csak keveri tudták elsajátítani közülük a gyógypatkolást, mert elég kevés völt az ilyen ismeretekkel rendelkező mesterek száma régebben is. Már úgy látszott, hogy kifogyunk a beszédtémából, amikor megszólalt Erdős István. — Látja, előre kijavítottunk, elkészítettünk mindent, mégis kevés megbecsülést kapunk a szövetkezeti gazdáktól. — Miben nyilvánul ez meg? — Abban — kapott a szón a másik bognál’, Lovas Mihály —, hogy állandóan azt hánytorgatják, hogy nekünk milyen sok munkaegységünk gyűlik össze. — Vitatkoznak velünk többen a fogatosok közül is, hogy mi miért 0,20 és ők miért csak 0,12 munkaegységet kapnak óránként — toldotta meg Erdős István. Miután elmondták, hogy tavaly 635, illetve 660 munkaegységük gyűlt össze egész évben, hozzátették, hogy nemcsak a műhelyben dolgoztak, hanem kaszáltak is, s az aratás egész ideje alatt aratógépet kezeltek. — Aztán meg az is növeli a munkaegységet — vette át a szót Soós János —, hogy amint nyúlik a nap, mi úgy nyújtjuk a munkaidőt. Most például reggel 7-től este 5—6-ig dolgozunk, de amikor kezdetét veszi a földeken a munka, akkor este behozzák a fogatosok a különböző ekevasakat és azt mondják, hogy reggel korán élesen akarják elvinni. Az ember leginkább hajnalban ver rá a munkára, hogy kész legyen, mire kell és tudjanak szántani, ekekapázni. — Nem jó dolog, ha ilyesmi miatt irigykednek, hiszen az a helyes, ha a végzett munka értéke szerint díjazzák az embereket. — Ezt mondjuk mi is. De úgy se becsülik a munkánkat, hogy legalább vigyáznának arra, amit megjavítunk, megcsinálunk. Nézze meg azt a szekeret, amelyik itt a műhely előtt áll. Tavaly ezt kétszer megjavítottuk, hogy majdnem új volt. Most csaknem kosárban szállították ide, annyira összetörték. Nem vigyáznak rá, úgy gondolják, ha eltörik, ingyen javítják 1 ki a kovácsok, meg a bognárok. Mit lehet válaszolni erre? Azt, hogy akik irigylik a mesterektől a munkaegységet, vigyázzanak jobban a szerszámokra, ne törjékzúzzák, mert akkor a mestereknek kevesebb lesz a munkájuk és a munkaegységük, nekik pedig, akik a különböző munkaeszközökkel dolgoznak, több, mert azalatt az idő alatt is szaporíthatják, amíg esetleg az eltört munkaeszköz javítására kell várni. Aztán meg a munkaegység értéke is több lesz, ha nem kell annyi vas- és faanyagot, villanyáramot felhasználni a vigyázatlanságból vagy nemtörődömségből összetört munkaeszközök javítására, pótlására. Most meg különösen nagyon fontos lesz majd, hogy sokáig használható áL lapotban maradjanak a felszerelések a bélmegyeri Keleti Fény Tsz-ben is, mert késik a tavasz és sok munkát kell pótolni, amit eddig hátráltatott a mostoha időjárás. Kukk Imre
