Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-28 / 73. szám

4 HÉPÜJSAB 1962. március 28., saevda A kSzosségi nevelésről Hozzászólás a Népújság nevelési tárgyú cikkeihez MOST, AMIKOR az oktatás és nevelés új útjait keressük, akkor ezeknek a gondolatoknak, törek­véseknek a pedagógus és az osz­tályközösség kölcsönös kapcsola­tában is jelentkezni kell. A nevelés célja az adott társa­dalmi rendszer gazdasági és tár­sadalmi törekvéséből, szükségle­téből, céljából és feladatából ered. A kommunista társadalom célja — melynek felépítésére törek­szünk — az anyagi és szellemi ja­vak bősége, a jólét megteremté­se a legfejlettebb technika, tudo­mány s kultúra alapján, amely biztosítja a legmagasabb munka­termelékenységet. Ezt a tökéletes technikát, az önműködő géprend­szert csak nagy műveltségű embe­rek irányíthatják. A kommunista társadalom leg­csodálatosabb eredménye azonban mégis csak az ember lesz, akiben harmonikusan egyesül majd az eszmei gazdagság, az erkölcsi tisztaság és a fizikai tökéletesség. A kommunizmus a legöntudato­­sabb és sokoldalúan fejlett embe­rek társadalma, ahol az emberek együttélésének alapja a kollekti­vizmus. A KOMMUNISTA nevelés cél­ja a sokoldalúan képzett, kommu­nista jellemvonásokkal rendelke­ző, közösségi ember, aki a kom­munista társadalom aktív építője. A közösségi jelző az emberek ar­culatának minőségét mutatja. Ilyen ember nevelése a közösségi nevelés eredményeként a közös­ségben, a közösség által érhető el. Ä közösségi nevelés ily módon a kommunista nevelés legfőbb feladata. A közösség a kommu­nista erkölcsi nevelés alapvető szervezeti formája, eszköz a ne­velés tartalmi kérdésének megva­lósítására, ugyanakkor módszere is az egyén és a közösség formá­lásának. Makarenko így ír a közösség­ről: „A közösség egyazon célok felé törekvő egyének komplexu­sa, akik a közösségnek egyben szervezett és irányító orgánumai. Ahol a közösségnek szervezete van, ott szervei is vannak, s az iskolatársak viszonya nemcsak barátság, szeretet kérdése, hanem felelős függőség kérdése is.” A közösség tehát céltudatosan felépített és jól funkcionáló szer­vezet, amely a kitűzött cél meg­valósítására hivatott. A nevelés elsősorban szervezés, különösen a közösség kialakulásának első idő­szakában. A szervezés nemcsak zservezettséget jelent, pl., hogy megteremtjük az osztály szerve­zetét, kiépítjük a felelősök háló­zatát, hanem azt is, hogy való­ban jól funkcionáljon. Alapvető funkciója az önkormányzat. A ve­zetőség jellemző tulajdonsága, hogy' tudjon vezetni, irányítani, szervezni, nevelni, problémákat önállóan megbeszélni, elintézni, megoldani, ellenőrizni, elemezni és értékelni. Ez már egy fejlett közösség ismérve. A KÖZÖSSÉG megszervezése szükséges eszköz a nevelés tar­talmi kérdéseinek megvalósításá­ra (a tanulás, a fizikai munka, a szabad idő felhasználására, az er­kölcsi és politikai nevelés megol­dására). Makarenko erre vonat­kozóan így ír: „... a közösség megszervezése, az emberekkel szemben támasztott * követelések megszervezése, reális, eleven cél­irányos emberi törekvések meg­szervezése a közösségen belül, ez legyen a nevelő munkáink tartal­ma.” A közösség erejével formáljuk, neveljük az egyéneket, a maga­sabb közösségeken keresztül a kisebbeket. Ilyen értelemben a közösség az egyén és a közösség formálásának módszere is. A kö­zösségi nevelés nem csupán csak az erkölcsi nevelést, hanem a kommunista nevelés egészét átha­tó alapvető eszme, szervezeti for­ma és módszertani elv. A közösség jellemző tulajdon­sága: az eszmeiség, elvhűség, cél­ratörés, bírálat és önbírálat, sok­oldalú érdeklődés, aktivitás, az újnak állandó keresése, a nehéz­ségek legyőzése, optimizmus, életöröm, a személyiség minden­­oldalú fejlődésének biztosítása. Az elért közösségi vonások az egyén jellemvonásai is lesznek. A nevelés sokéves folyamatában közelebb jutunk nevelési célunk­hoz is, ilyen értelemben a közös­ségi nevelés cél is. Tehát a közös­ség szervezési forma, módszer és cél dialektikus egységét is jelzi. A pedagógustól a hatékony kö­zösségi nevelés módszereinek át­alakítását követeli meg, finomabb pedagógiai munkát és közvetett irányítást. A PEDAGÓGUS és az osztály­­közösség együttműködésének alap­ja a tanárok és a tanulók közötti igazán emberi kapcsolat megte­remtése, amely magasfokú öntu­datosságot, erkölcsi tisztaságot té­telez fel az emberek magatartásá­ban, mindennapi életében. Ez azt kívánja, hogy minden cselekede­tében legyen igazán emberi. A pedagógus és az osztálykö­zösség jó kapcsolatának a forrá­sa az emberbe vetett hit, tiszte­let, rendíthetetlen emberszeretet, hogy nevelni és hatni akarjon az emberi leiekre. Kísvárdai Károly gimn. tanár Dobozi figyelő Kiírat még nappaM a fény, die a dobozi könyvtárban már villanyt kell gyújtani, meirt a kölcsönzőte­­remoek mindössze egy szem ablaka van, az sem középen, hanem a szé­lén, az egyik sarokban. így bizony csak vajosin árasztja a világosságot. Pedig az ablak előtti polcon egy olyan költőnek a nevével ékeskedő olvas óm ozgal om olvasmányai so­rakoznak, aki életében örökké a fény után szomjazott: József Attiláé. A helyzet persze nem olyan „rop­pant arányúan” rossz, mint arra ebből a bevezetőből következtethet­né valaki, inkább érdekesen fura. Azért van baj Dobozon a könyvtár nappali megvilágításával, mert ja­vul a kulturális ellátottság „tárgyi bázisa”, bővül a művelődési otthon. Szép nagy mozihelyiséggel bővítik. Örvendetes dolog ez! Igaz, azt mondja néhány helybeli, hogy ők másként csinálták volna Példám úgy, mint — teszem azt — Bucsán, Dombiratoson, vágj' má­sutt a megyében tették, mikor új mozit építettek a régi helyett, vagyis önálló épületet. Hogy mért toidödott meg mégis a művelődési otthon ezzel a másik közkedvelt kul­turális intézménmyeí? Állítólag Irodalmi est Szeghalmon (Tudósítónktól) Március 22-én este Szeghalmon, a járási művelődési otthonban iro­dalmi estet rendezett a járási könyvtár. Az estre meghívták Tí­már Máté írót is, aki elmondotta életrajzát a mintegy 300 részvevő előtt és ismertette készülő új mű­veit Örömmel beszélt szeghalmi élményeiről is, ugyanis az író itt járt gimnáziumba. A látogatás al­kalmával felkereste régi tanárait. Növekvő tanulási lehetőség lányok részére A Munkaügyi Minisztérium tá­jékoztatása szerint az 1962—63-as tanévben felveendő 58 000 első­éves tanulónak mintegy 20—25 százaléka lesz leány, tehát 10 000— 12 000-en kezdhetnek az idén szak. matanulást. A legnagyobb lehető­séget a kereskedelmi pálya jelenti számukra. Itt valamennyi szak­mára alkalmaznak leánytanulókat, körülbelül háromezret. Legalább ennyi leányt vesz fel a mezőgazda­ság is, elsősorban a kertészeti, dísznövény- és kertépítő, zöldség­­termelő, zöldséghajtató, gyümölcs­­termelő és faiskolakezelő, kerti­mag- és gyógynövénytermelő, ön­tözéses növénytermelő stb., vala­mint a baromfitenyésztő szakmá­ba. Ezer körüli számban helyez­hetők el lánytanulók női és gyer­­mekruha-szabónak. Lányoknak tartják fenn a többszáz szövő-, fonó. és hurkoló tanulóhelyet. Né­­hányszazat cipőfelsőrész-készítő­nek képeznek ki. Szakmánként száznál kevesebb leánytanuló ve­hető fel porcelánfestőnek, optikai üvegcsiszolónak, fehémeműkészí­­tőnek, könyvkötőnek, bőrdíszmű­vesnek, kesztyűsnek, ékszerésznek, üvegművesnek. FIGYELEM! FIGYELEM! Bútorvásár! Most vásároljon a Szarvasi Földművesszövetkezet bútorszakiizletében, ahol nagy választókban beszerezhetők: import kombináit szo­bák, fényezett hálószobák, festett konyhagarnitúrák, továbbá fényezett 2 és 3 ajtós szekrények, csőbútorok és egyéb egyes darabáruk. SZOT-utalványra, OTP-hitelakcióra is készséggel állunk a lakosság rendelkezésére! Előzékeny és figyelmes kiszolgálás! 168 Ezeken a többé-kevésbé hagyo­mányos női szaikmákon kívül nö­vekszik a lányok tanulási lehető­sége a vas- és fémiparban, ahova több száz lányt vesznek fel. A jelentkezések az állami és helyiipari, vállalatoknál, az ipari­tanuló intézetekben már megkez­dődtek. (MTI) A Berettyó tovább folyik című munkája a szeghalmi lakosokról szól, az emberek életét és munká­ját ábrázolja művében. Tímár Máté tájékoztatóját nagy tapssal köszönte meg a közönség és többen intéztek kérdést az író­hoz. Aktíva-értekezletet rendez a KISZ A KISZ megyei végrehajtó bi­zottsága március 30-án, pénteken délelőtt Békéscsabán megyei ifjú­sági aktíva-értekezletet rendez. Az értekezleten a megye községeiből és városaiból mintegy 300 KISZ- titkár vesz részt. A fiatalok megbeszélik az Ifjú­ság a szocializmusért mozgalom időszerű kérdéseit, a szervezéssel kapcsolatos feladatokat, a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkák­ra való felkészülést. Qléz'épont Állítom, hogy az életben minden jelen­ség megítélése néző­pont dolga. Einstein mester is nyilván e klasszikus megállU- pításomra alapozhatta halhatatlan elméletét Mert tessék elhinni, kérem, az égvilágon minden relatívTM íme, egy világos példa: egyetlen haj­szál is az ember le­vesében sok, de ugyanaz a hajszál — egymagában — az ember fején kevés. Ilyen okfejtés alap­ján azt is meg kell mindjárt állapítani, hogy sánta ember nincs. Mert ameny­­nyivel hosszabb az egyik lába, ponto­san ugyanannyival rövidebb a má­sik... Vagy itt van példá­ul ez a fránya időjá­rás. Mostanság gya­kori az afféle kifaka­­dás, hogy bizony hosszúra nyúlik a tél, nagyon fogy a tüze­lő és a fenének kell már ez a sok hó. No­­már most. Hogy a tél hosszúra nyúlik, en­nek is megvan a ma­ga jó oldala: elodáz­hatjuk a tavaszi bevá­sárlást a következő elsejére, nem kell még kiváltani a nyá­ri holmikat a zaci­­ból és — nem utol­sósorban — nagyobb becsülete lesz majd a nyárnak, ha — egyáltalán lesz nyár-­­Ami pedig a tüzelőt illeti, az igaz, hogy nőttön fogy. De gondoljunk arra is, hogy ugyanilyen arányban növek­­szik a TÜZÉP terv­teljesítése... Kissé sok már ez a márciusi hó, ez is• igaz. De me­gint csak nézőpont dolga. Mert kérem, ez a sok hó ád ke­nyeret a meteoroló­gusoknak, a hóekék és hómarógépek ke­zelőinek és annak a sok-sok traktorosnak, akik az elakadt gép­kocsikat húzzák ki a csávából. És így van ez ké­rem a sportban is. Mert teszem azt, mi­lyen tragédia szár­maznék abból, ha a Csepel történetesen kiesnék az NB 1-ből? Semmilyen. Sót! Most küszködik, harcol a kiesés ellen, holott az NB II-ben bajnok is lehetne... Következésképpen, minden jelenséget bölcsen meg lehet magyarázni. Amint azt a bölcs nagypapa tette, amidőn kis uno­kája érdeklődéssel mutatott az egyik gyümölcsfára: — Mondd, nagy­­api, ez milyen gyü­mölcs? — Kék szilva. — Dehiszen ez pi­ros! — Az azért piros, mert még zöld... azért, mert jő, ha együtt van a ket­tő, és nem utolsósorban azért is, mert így olcsóbb. A művelődési otthon nagytermének a belső fala alkotja a mozi egyik oldalát, tehát a megtakarítás nyilvánvaló. Igen ám, de ennek „belvilági áraként” jő néhány lógköbmétamyi területtel lett szegényebb a kultúrház, s ezen belül a könyvtár, s így vált a köl­csönzőterem napa! homályossá. — Szilágyi Elek, a község „ös­­könyvtárosa” kesereg emiatt, de bi­zakodik is, mert biztatják az illeté­kesek, hogy 1965/66-ra a könyvtár helyiségilleg megbolygatott egyensú­lya helyrebi-H-en. — Csak nagyot néztem a mwi év szeptemberében, mikor befalaz­tak bennünket, az üvegajtónkat meg a többit. Most mér némileg nyugodtabb vagyok. Ígérték, hogy mindazt, amit a mozival elvettek vagy megbolygattak, a nagytermet, a klubhelyiséget, a stúdiót, az öltö­zőt, meg a könyvtárat, fokozatosan rendezik, kiegészítik, s nem lesz itt semmi hiba. Ügy tapasztoljuK, az olvasók te megszokták a felemás állapotot, mert hordják, viszik a könyveket. Feltűnően sok a lány és asszony. Megkérdezzük együkőjüket, Kiss Gábomét, hogy ki tudja-e olvasni azt a temérdek könyvet, amennyit kiválasztott? — Nemcsak magamnak, a fér­jemnek és a gyerekeimnek te vi­szek, feleli olyasféle ízzel a hangjá­ban, mint mikor a piacon, boltban finom főzni- és sütnivalóikat vásá­rok — A községi tanács törődik a könyvtár somsával. Rendszeresen be­számoltat engem arról, hogy mi­lyen a forgalom, mennyi a könyv­állomány, milyen könyveket olvas­nak szívesen az olvasók, rendben van-e a gazdálkodás, és a tömeg­­szervezetek támogatják-e valami­lyen formában a munkámat — új­ságolja a könyvtáros. Egyébként a tanács részéről Tóth Károly v. h­­titícár az, akinek „hivatalból fe” a dobozi olvasómozgailmon a szeme. Távozóban még egyszer szétné­zünk az építkezésen-. Impozáns lesz Most már kár is volna azon rágód­ni, hogy a torvet nem ártott volna közszemlére tenni, hogy a mozi el­helyezésére a lakosság köréből is ötleteket adjanak. Hátha a piactér­re vagy a parkba valahová ajánlot­ta volna a többség? De ez a része a dolognak legfeljebb tanulságul, okulásul jó már. Ss ha majd az építkezések befejeződnek, érdemes lesz a környező parkot is rendbe­hozni. igazi kultúriigetté tenni, akár a község lakosságának közös erejével, mindnyájuk gyönyörűsé­gére. Most ugyanis csúnyán elha­nyagolt képet mutat — kár érte. Huszár Rezső A hét hönyvújdonságai Az Európa Kiadó újdonságai között megtalálhatjuk Emile Zola Hölgyek öröme című regényét amely a Rougon-Macquart család­sorozat keretében jelent meg. A Szépirodalmi Kiadó adta köm­re Móricz Zsigmond Kivilágos kivirradatig és az Űrt muri című két regényét egy ‘kötetben. — A kiadó Magyar Klasszikusok soro­zatában jelentek meg Karinthy Frigyes Válogatott művei. A Zeneműkiadó Vállalat jelen­tette meg Barát Endre regényét Paganini életéről Boszorkánytánc címmel. A Zrínyi Kiadó jelentette meg Takács István kalandregényét, a Kettős játék-ok, amelynek cselek­ménye az 1956 utáni években ját­szódik. A Kossuth Kiadónál jelent meg Rudolf Braune regénye Lázadó fiatalok címmel, amelyben egy fiatal, munkanélküli gépkocsive­zető huszonnégy órája pereg le előttünk. A Képzőművészeti Alap Kiadó­jánál került kiadásra P erezel Er­zsébet tanulmánya Szőttes cím­mel, amelyben ismerteti a külön­böző tájegységek szőtteseinek jel­legzetességeit.

Next

/
Thumbnails
Contents