Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-03 / 52. szám
1962. március a., szombat NtPüjsAa 3 „Ez így tovább nem mehet(< Tanultak a múlt év hibáiból a gádorosi Dózsa Tsz tagjai Amikor a gádorosi vasútállomáson a Dózsa Tsz iránt érdeklődtem, egy középtermetű, barátságos parasztasszony' szegődött mellém s megígérte, hogy elkísér. — Ügyis arrafelé lakom. Látom, nem járt még nálunk. Nem is sokat veszített. Nem volt eddig mit nézni a gádorosi Dózsában. De remélem, ezután másképp lesz — magyarázta a benfentes tájékozottságával útitársam. Mielőtt válaszoltam volna, tovább folytatta: — Az volt a baj nálunk, hogy nem volt tavaly nyáron munkaszervezés. Se brigádok, se munka, csapatok, a területet sem osztották fel. így aztán aki akart, dolgozott, aki nem akart, otthon maradt. Mert az úgy van, hogy néhány jómódú gazda, akinek még tele a kamrája, pincéje, nemigen vállalt munkát a közösben. Gyorsan elmondotta azt is, hogy ő tavaly kettőszáznál több munkaegységet szerzett. De hát egy munkaegységre csak 24 forint jutott. Legalább elérnék a 28—30 forintot... — Tudja, az is baj, hogy a párttitkárunk is gyenge egy kicsit — folytatta kísérőm. — Rendes ember, csak nincs benne semmi erélyesség. Egy pár igazi kommunista kellene az élre, akkor rend lenne itt egykettőre. Igaz, most eljött hozzánk Hlobocsányi János, a járási pártbizottságról. Ö gádorosi gyerek, ismer itt mindenkit. Tőle nagyon sokat várunk. A Dózsa Tsz irodájában Bálint András tsz-elnökkel órák hosszat beszélgettünk a múlt év eredményeiről, a tervekről, a jelenlegi munkákról. Érdekes, hogy legfőbb hiányosságnak ugyanazt mondta el, amit már útközben hallottam. — Nem lehet az kérem, hogy egy tag átlagos évi keresete Gádoroson csak 8000 és 23 forint legyen. Ez így tovább nem mehet! A vezetőség és a tagság zöme jól látja a hibát és közös erővel ki is javítjuk. Igazuk van a tagoknak, egyénekre kell felosztani a területet és akkor nem ismétlődik meg a tavalyi eset. Nálunk kérem a 700 hold közös kukoricából háromszázat be keljeit silózni, mert nem volt, aki megkapálja. A cukorrépánk sem csak a szárazság miatt termett 86 mázsát holdankint, sokat „segített” ebben a gyom is. A beszélgetésből kiderül, hogy a vezetőség máris komoly lépéseket tett a munkás: crvezet kialakításában. Három növénytermesztő-, egy állattenyésztő-, egy kertészeti és egy fogatosbrigádot alakított. A vezetők házról házra járva elbeszélgetnek minden családdal és szerződést kötnek, hogy ki milyen nagy területen műveli meg a földet a legjobb tudása szerint. Eddig 205 család kötött szerződést és valamennyi kapásnövénynek akadt gazdája. — Nem lesz itt többé kapálatlan föld — avatkozik a beszélgetésbe Hlobocsányi elvtárs. — Én magam is hatvan családnál jártam. Ha a szomszédok észrevették, hogy betértünk valahová, ők is átjöttek. Volt olyan ház, ahol hat asszonnyal beszélgettünk egyszerre. Érdekes, hogy mennyire nem közömbös nekik a szövetkezet ügye, csak beszélni kell velük, meghallgatni a véleményüket. Sokan felvetették, hogy szeretnének szervezeti életet is élni. A munkán kívül találkozni, szórakozni és előadásokat hallgatni együtt. Olyan tagok is jelentkeztek munkára, akik tavaly még nem törődtek a közös gondokkal. Márpedig és ahogyan ismerem a gádorosiakat, aki írásban vállalja a munkát, az szégyentől sem hagyja megműveletlenül a földet. Elmondták azt is, hogy tavaly sok volt a sertéselhullás. Kiderült, hogy főleg a rossz és a kevés víz okozta. Most messziről hordják az artézi vizet, de már fúrják az új kutat a telepen. Az őszi búzát 800 holdon fej trágyázták, készülnek a tavaszi munkákra. Építkeznek, kertészkednek. Előlegosztásról gondoskodnak. Csupán asszony és leány 120 jelentkezett rendszeres munkára növénytermesztésbe és kertészetbe. Ennyied soha nem dolgoztak még egyszerre a Dózsa Tsz földjén. A hibán nem ismétlődhetnek meg és a jövedelem is más lesz. Ary Róza Kössön szerződést tojásra, csirkére, libára, kacsára, pulykára a földművesszöyetkezettel! A szerződők előleget, magas árat, tojás és liba után olcsó áron kukoricát kapnak 15025 /7jcwű±z!,a klizü,in£k Vida András traktoros javítja a vetőgépet. — Van itt sár jókora — jegyzi meg epésen az elnök, amint csizmájával tapossa előttünk a sarat. — Félcipőre nem nagyon kedvez ... A mezőberényi Vörös Csillag Termelőszövetkezet központjában vagyunk. Járjuk a műhelyeket, a magtárakat. Érdeklődünk: hogyan készülnek a tavaszra? — Ebben a kis szerelőműhelyben éppen most van javítás alatt az utolsó erőgépünk, egy Zetar — nyit előttünk ajtót Pántya Sándor, a szövetkezet elnöke. Majd a nagy gépszín felé invitál bennünket. — Vida bácsi az utolsó vetőgép rendibehozásán dolgozik — újságolja. amint a színhez közeledünk. A magtárban keménykötésű szövetkezeti gazdákkal találkozunk. Éppen ebédhez készülődnek. — Ezek a tagtársak az idősek kenyérgabonáját szedik zsákokba, és szállítják haza a lakásukra — tájékoztat bennünket. Közben az idei termelési terv kerül szóba: — Tavaly ötven hold1 cukorrépát öntöztünk, az idén 60 holdat akarunk. Megéri. Az ősszel október lore már felszedtük a cukorrépánkat, mégis elértük a 187 mázsás átlagot. A burgonya öntözéses termelését különösen megnöveltük ebben az évben. Amíg 1961-ben szórófejes öntözéssel csak 10 holdon termeltünk burgonyát, az idén már 25 holdon termelünk. A múlt évi 130 mázsás holdanként! átlag szép jövedelmet hozott a közös kasszába. A 25 holdból 20 hold termésére szerződést kötöttünk ... Rizst 50 holdion vetünk ... Kis büszikeség érződik Pántya Sándor szavaiból, amikor arról beszél. hogy cukorrépából, burgonyából és rizsből, a kedvezőtlen időjárás ellenére Is jóval többet termeltek tavaly a tervezettnél. Búzából is két mázsával nagyobb lett az átlagtermés. mint amennyit előirányoztak. Így az országnak is többet tudtak adni, mint amennyit eredetileg terveztek. — Igaz, a napraforgó nem sikerült — mondja kicsit restellkedve az elnök. — Hízottsertés-tervünk teljesítésétől Is lemaradtunk 30 mázsával. Ezeket a kieséseket azonban pulykával sikerült pótolni... Az elnök belelapoz jegyzetfüzetébe, majd ismét tovább beszél: '— Most sokkal kedvezőbb körülmények között várjuk a tavaszt, mint egy évvel ezelőtt. Tavaly Ilyenkor még 300 hold földünk várta az ekét. Jelenleg mindössze 20 hold szántanivalónk van, amibe rizst vetünk. Tárnái Ernő szerelő és Jogicza György zetoros az utolsó erőgép nagykerekének szerelése közben. Fodrászgondok Szeghalmon Az egyetlen nagyobb község volt még tavaly megyénkben Szeghalom, ahol nem szolgáltató szövetkezet, hanem csak kisiparos férfi- és női fodrászok dolgoztak. A KISZÖV és a tanács javaslatára a Békési Fodrász Kisipari Szövetkezet részleget nyitott a községben, amely azóta működik. Problémájuk ezernyi akad, de a legfájóbb, ami egyébként a meglévő részleg anyagi bázisával is összefügg, hogy helyiséghiány miatt nem tudtak női részleget nyitni. A ktsz nyolc hónappal ezelőtt igényelte a tanácstól a helyiséget, de nem sikerült azóta sem a problémát megoldani, bár egy alkalommal lapunk is foglalkozott vele. Hogy olvasóink megismerjék a helyzetet, álljanak itt a nyilatkozatok: Perdi Béla, a ktsz elnöke: — Mi eleget tettünk annak a kérésnek, hogy részleget njussunk Szeghalmon, de úgy gondoltuk, nagyobb segítséget kapunk. Mindenki tudja, hogy a kisipari fodrászmunkában a női fodrászat sokkal jövedelmezőbb, mint a férfirészleg. Ezzel azt akarom bizonyítani, hogy a szeghalmi férfifodrászok bizony nagyon keveset keresnek ahhoz, hogy a részleget fenn tudjuk tartani. Ezért igényeltük a női fodrászat részére a helyiséget, azonban ez ideig még reményekkel sem nagyon kecsegtetnek bennünket. Sándor József, a járási tanács elnöke: — Tudjuk, hogy indokolt a ktsz kérése. Sajnos, helyiség dolgában nagyon rosszul állunk. Egyedüli lehetőség az lenne, ha a kenyérboltot a Gyomai Sütőipari Vállalat megszüntetné, ezt azonnal ki is utalnánk. A kenyérboltra Szeghal mon nincs szükség, mert a földművesszövetkezeti kereskedelem a lakosság igényeit ki tudja elégíteni. így nyilatkozott Faludi Géza elvtárs is, a községi tanács titkára. Álljon itt a Gyomai Sütőipari Vállalat igazgatójának, Dankó elvtársnak véleménye is. — A kenyérboltot nem szüntetjük meg, mert vállalatunk felel a dolgozók kenyérrel való ellátásáért. Nem vagyunk hajlandók más üzlethelyiségbe sem költözni. És e nyilatkozat után most hallgassuk meg újra Faludi Géza elvtársat. — A lakosság ellátásáért ml felelünk. Véleményem szerint biztosítva van a kenyérellátás. Hadd mondjuk el ml is véleményünket. A Békési Fodrász Ktsz-nek kell a helyiség, ezt bizonyítanunk sem kell. A járási és a községi tanács vezetőinek egybehangzó véleménye szerint meg is lehetne oldani, ha a sütőipari vállalat egy kis megértést tanúsítana. Megkérdeztük a kenyérbolt vezetőjét, milyen forgalma van az üzletnek? Azt válaszolta, hogy kétkét és fél mázsa kenyeret ad el naponta. Ez azt jelenti, hogy a földművesszövetkezeti bolt — amelyik egyébként 50 méterre nyílna a vállalat helyiségétől— nyugodtan vállalhatná a többletet. A Békési Fodrász Ktsz problémája, s annak a hat ktsz-tagnak, aki Szeghalmon dolgozik és 16 tagú családot tart el kevés keresetből, sorsa a Gyomai Sütőipari Vállalat kezében vas. Ügy hisszük, egy kis megértés sok mindent megoldana. Kiss Máté A premizálás is szóba kerül. — A mi szövetkezetünkben — mondja Pántya Sándlor — nagyon jól bevált a premizálás. Nemcsak a növénytermesztésben, hanem az állattenyésztésben is. Ebben az évben hasonlóan alkalmazzuk a premizálás különböző módszereit... A 2340 holdas mezőberényi Vö-Hudák Mária anyagkönyvelő 11 éve dolgozik a szövetkezetben. rös Csillag Termelőszövetkezet gazdái — amint e rövid beszélgetés is bizonyítja — jól kezdték a tavaszra való felkészülést. S ha az idén kedvez az időjárás, szorgalmas munkájuk nyomán a múlt évi 32,50 forintos munkaegységet jóval megtetőzik. Ezen szorgoskodnak a szövetkezet gazdái a földeken, a műhelyekben, s az irodákban egyaránt. Balkus Imre
