Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-25 / 71. szám
4 MÉPÚJSÁG !M»2. március 25., vasárnap Mit csinálsz munka vagy tanulás után — Válaszolnak: a medgyesegyházi fiatalok — Odaérkezésünkkor azt mondta egy helybeli, hogy hideg a mozi, mert kicsi hozzá a kályha, így aztán nem csoda, ha a fiatalság esténként a Fehér Akácba húzódik, s táncol, vigad. Ám, mikor körbejártuk a községet, s magával az érdekelt korosztállyal beszélgettünk a témáról, kiderült, hogy Medgyesegyháza fiatalságának nemcsak a mozi meg a vendéglő az egyetlen szórakozási igénye és lehetősége. Elég csupán az utcán látható nyomtatott, vagy „házilag készült” plakátokat böngészni: ,,Műsorral egybekötött nagygyűlés, koreai vendégek részvételével”. k)Szülőd munkaközösség rendezésében teaest”. „A Jókai Színház tájelőadása”. „Dalost”. „Előadás a könyvtárban” — és hasonlók. Keressük meg először az iskolásokat. Vajon ők mivel töltik szabad idejüket? Azt mondja Zsíros Mihály és Mengyán Margit, két hazafelé tartó másodikos, hogy leggyakrabban TV-t néznek. Kérdésünkre, hogy hol, azt felelik, hogy a szomszédjukban, s Machnitzéknél, vagy az Uhrinéknál. Benn, az iskolában kiderül, hogy ott is lehet tévézni, de még mennyire! Junászka Iván, T. Tóth Imre és Zahorán András nyolcadikosok egymást túllicitálva bizonygatják, hogy az ifjúsági szobában van TV, társasjáték meg hangszer. Francz Vilmosné pedagógus igazolja, hogy minden így igaz. És ki is egészíti még azzal, hogy van úttörőzenekar, énekkar, s az iskola tanulói az óvoda aprónépét is ellátják szórakozással, nekik való kultúrműsorral. Kapcsolatban' vannak a Pajtás lappal, s a Rádió Miska bácsijával. Magnóra énekelt dalaikat küldték el hozzá. Teaestéket, diákbált rendeznek, az úttörők és „nem úttörők” közt mind szorosabb nemcsak a tanulásban, hanem a szórakozásban is a kapcsolat. Ezek után úgy véljük, hogy az iskolás, de még az óvodás korúak is hasznosan töltik idejüket. — És a „meglettebbek?” A művelődési otthonban éppen olvasópróba van. Odasietünk. — Készülünk a szemlére — mondja az egyik szereplő, és egyben. a rendező is: Pusztai László, a területi KISZ kultúrfelelőse. Hans Pfeiffer Nem hallgat a tenger című drámáját olvassák vele együtt négyen: Karsai Gyöngyi, a művelődési otthon igazgatója, Andrej György, a területi KISZ- titkár helyettese és Czúth András, malmi brigádvezető. v Nekik is feltesszük a kérdést. A válasz: a területi KISZ vállalkozott arra, hogy az ifjúsági házban és a művelődési otthonban ehhez ötórai teákat, szórakoztató műsorokat rendez. „Sok fiatal keresi fel munka után az ifjúsági házat” — mondják örömmel, és ha így van. örömük jogos is. A következő hely, ahová benézünk, az Aranykalász Tsz új, még átalakítás alatt lévő helyisége. A leendő kultúrteremben földimogyorót bontogatnak. A fiatalok között folytatjuk a kérdezősködést. Azt mondja egyikük, Szudár Judit, hogy ő a bált szereti. Egy fiú közbeszól: — Olvasni is szoktál, Jutka, meg a Szabó családot is hallgatod! — Kiderül, hogy nemcsak hálózik, hanem olvas, rádiózik és TV-t is néz a tsz-lány. Csernyik Dorottya, aki mellette bontogatja a mogyorót, ugyanezt vallja. — Én csak a bunyót szeretem — nyilatkozik egy sámlival odébb Kovács András, miközben boxoló mozdulatot tesz. Róla meg az derül ki, hogy IBUSZ-társasutazással az országot járja a szabadsága alatt. Munkaszomszédja, Petrovszky Laci — mint mondja — általában a KTSZ-be szokott járni. Pingpong, TV-nézés, ötórai tea járja nála. Szerényen még hozzáfűzi: Bekapcsolódtam a József Attila olvasómozgalomba is. Kovács Bandinak nem tetszik, hogy a Fehér Akácban csak tíz percig van tánczene, aztán ötven percig ücsörgés. Ez, szerinte, nem helyes, mert aki fiatal, az táncolni szeret. Ígérjük, hogy utánanézünk a dolognak. Ezzel távozunk. Összetalálkozunk Csapó Gábor elvtárssal, a községi párttitkárral, svhogy a Kovács Bandinak tett ígéretünket el ne feledjük, nyomban azzal kezdjük a beszélgetést, hogy hát mi is van a Fehér Akáccal? Megtudjuk, hogy kicsi. Alig van benne hely. Ez sem az ülő. sem a beszélgetni, zenét hallgatni vágyó vendégnek, sem az őt akaratlanul lökdöső, zavaró táncolóknak nem kellemes. Emiatt aztán mindkét fél érdekében úgy intézkedtek, hogy tíz perc óránként a táncidő. A KISZ és a művelődési otthon vezetője most azt tervezi. hogy mind gyakoribbá és állandóbbá teszik a művelődési otthonban a táncdélutánokat, táncestéket. S akkor akár egy hétre is kitáncolhatják magukat a medgyesegyházi lányok is fiúk. Ez meglesz mindenképpen — mondják. Kőrútunk végén a Hősök útján, a Vas -és Faipari Ktsz kapujánál két olajos kezű, arcú géplakatos tanulóba, Csernok Istvánba és Rácz Bélába ütközünk. — Mi következik munka után, fiúk? — kérdezzük. — Hazamegyünk, fürdőnk, eszünk, aztán tanulás, rádiózás, mozi, mikor mi. Vasárnap délután az ifi-csapatban játszom — dülleszti ki a mellét Csernek Pisti. Váljék egészségére! Huszár Rezső Jogtanácsosunk üzeni rivnrdv Piicztnfríjdvó vrnl avra lrn-íöe liaccrnálathü nHntt «a ií Máté György, Pusztaföldvárról arra kér felvilágosítást levelében, hogy az a termelőszövetkezeti tag köteles-e fizetni SZTK-járulékot, akinek már van egyéb alapom is SZTK-biztosítása. A fennálló rendelkezések értelmében a termelőszövetkezeti tagok havonta 37,50 forintot kötelesek fizetni SZTK- 3árulék címén, mivel biztosításuk a termelőszövetkezetben fennáll. Ezt az összeget azon termelőszövetkezeti tagok is kötelesek megfizetni, akik egyéb alapon is jogosultak ingyenes orvosi ellátásra, tehát a termelőszövetkezet az összeget nem földadó címén kérte, így eljárása és magatartása jogos. Amennyiben vagyoni körülményei és egészségi állapota miatt ezen összeg kifizetése nehézségbe ütközik, kérheti a termelőszövetkezet vezetőségét, hogy a szociális alap terhére, az Ön javára ezen összeget fizessék ki, azonban ebben az ügyben a termelőszövetkezet vezetősége saját hatáskörében dönt. Tóth Lajos, békéscsabai lakos levelében arra kér felvilágosítást, hogy tagosítás alá esett földjük után mennyi juttatást kapnak a termelőszövetkezettől: Azok a földtulajdonosok, akiknek a földjük tagosítás alá esett, helyette csereingatlant kaptak. Ennek megfelelően a termelőszövetkezettől —■ a szerkesztőségünkhöz írt levelében felvetett — juttatásokat nem kérhetik, mivel a termelőszövetkezettel jogviszonyban nem állnak. Abban az esetben, ha a csereingatlanként felajánlott földről az állam javára lemondtak, szintén megszűnt joguk a föld használatára vonatkozóan. A levelében közölt tényállás egyébként nem világos. Abból nem tűnik ki. hogy az 1200 négyszögöl háztáji földet az illető milyen címert kapta, nyilván termelőszövetkezeti tagról lehet szó, mivel háztáji csak ezen személyeknek jár, ilyen esetben pedig a háztájin felül a földtulajdonost földjáradék is megilleti. A föld járadék mértékét a H. Tretin: Iskolai fürdő, politechnikai műhely, mozi és gombafarm a geszti kastély kazamatáiban Találkozás Geszten iskola, művelődési otthon, községi könyvtár és napközi kapott helyet harmadik éve gróf Tisza István egykori kastélyában. Az idén hasznosítják a műemlékké nyilvánított kastély pince-alagsorát is, amelyben kolostor volt valamikor. Az alagsor kazamatáiban, tágas helyiségeiben kétkádas, hatzuhanyos iskolai fürdőt, azonkívül politechnikai munkatermet, külön diavetítő és külön keskenyfilmvetítő úttörő-mozit rendeznek be, az alagsorban pedig két nagy termel gombatenyésztő-telepnek alakít át a helybeli úttörő falusi ifjúsági szövetkezet. ÍGY IS LEHET... Az elvonuló hóvihar „hatalmai" eltorlaszolt utak, megrekedt jármüvek, hóbörtönbe zárt falvak tanúsították. A tomboló szél magas hótorlaszokat emelt az utakon, megbénítva minden forgalmat, városokat és falvakat zárt el egymástól. Hiába csengett a telefon a mentőállomásokon, a mentőkocsik nem jutottak el a segítséget váróhoz. Gépkocsivezetők, munkába igyekvő dolgozók, betegek és hozzátartozóik óhajtották az összeköttetés megteremtését. Újkígyósról semmilyen közlekedésre nem volt lehetőség. A község két Irányba vezető műútjain és keskenyvágányú vasútján embermagasságnyi hótorlaszok akadályozták a továbbjutást. Szabadkígyós lakosai csak pénteken éjjel juthattak kenyérhez, nelyet a kevésbé behavazott szántóföldeken keresztül vontatóval szállítottak ki hozzájuk. A szükség sürgős cselekvést parancsolt. Zsótér Pál v. b.-elnök és Kincses János rendőrfőtörzsőrmester latolgatták a lehetőségeket: mozgósítani kell az embereket, fel kell használni a község földgyaluját! Az elgondolást határozott tett követte. Nemsokára már az Aranykalász Tsz által felajánlott lánctalpas traktor által vontatott földgyalu tolta a hótorlaszokat az úttest két oldalára. Az emberek már pihenőre tértek otthonaikban, a rádió vagy a televízió műsorát élvezték, amikor az Újkígyóst Békéscsabával összekötő útvonal hótorlaszait 4 ember és a gép megfeszített munkával — dacolva a hideggel és a nehézségekkel — takarította. Zsútér elvtárs kezéhez szinte hozzáragadt a hideg kerék, mellyel az ekét irányította. Domokos Balázs traktorosnak minden ügyességére szükség volt, hogy a hó ne fordítsa keresztbe az ekét az úttesten. Kincses elv-1 társ a lánctalpas előtt gyalogolva irányított, melyben Kása Pál útőr is segédkezett. A négy ember feláldozta éjszakáját, vasárnap délelöttjét, hogy munkájuk eredményeként lehetővé váljék a közlekedés, a betegek elszállítása. A betegek, a gépkocsivezetők, a kenyérre váró emberek, a falu minden lakosa nevében köszönjük a leleményességüket, emberségüket, önfeláldozó munkájukat. Botházy Károly ált. isk. igazgató Iz egyik algériai francia erőd ’ kaszárnyájában nagy volt az élénkség: ajtók csapódtak, edények csörömpöltek. Az egész épületet nagy hangzavar töltötte be. A mosdóból a katonák nevetése és vidám lubickolása hallatszott ki. Így kezdődött a helyőrség egyik hétköznapja, amelyet az éles hangú ébresztő vezetett be. Pierre vizet fröcskölt magára, majd fejét a mosdókagylóba dugta, és buborékokat fújt a vízben. A hideg víz kellemesen felfrissítette, megpezsdítet■te ereiben a vért. Kinyílott a mosdó ajtaja, és egy hang bekiabálta: — Labois, azonnal a főnökhöz! Pierre meg akarta kérdezni, mit akar tőle a feljebbvalója, die már elkésett. Gyorsan megtörüfközött, felvette egyenruháját, gondosan megfésülködött, és ment. — Az ördögbe, de sokáig tartott! — fogadta Brassilon szakaszvezető káromkodva. Szétterpesztett lábakkal, csípőre tett kézzel, testét himbálva állt a szoba közepén, és hideg tekintettel méregette a katonát. Meggyőző jele annak, hogy már megunta a várakozást. P ierre olyan mozdulatlanul állt a főnöke előtt, mint a földbe vert cövek. Arca nem árulta el gondolatait, sem érzéseit. Pierre elrejtette őket. Gyűlölte ezt a gonosz Brass-ilont, akinek szakmája a gyilkolás. — Készítse elő a jeepet, és pontosan húsz perc múlva a kapunál várakozzon. Megnézzük az oázist. Mindenesetre vegyen magához kézigránátokat, és a könnyű géppuskát. Érti? A katona némán farkasszemet nézett a főnökével. Gondolatai egészen másutt jártak. Megpróbálta elképzelni, mi lehetett ez az ember otthon civilben, még mielőtt katonai szolgálatra vonult volna be. — Mit bámul rám, mint egy félkegyelmű? Azt kérdem: megértette-e a parancsot vagy nem? — Értettem, saatoaszvez ... — Végeztem! Pierre tisztelgett, csinált egy balra át-ot, és távozott. Hangulata elromlott. A sors is ellene van, épp neki kell ezzel a vadállattal menni. És, ez mind azért, mert ő a helyőrség legjobb gépkocsivezetője. Vajon mit akarhat ez a gazember az oázisban? Biztosan nő van a dologban. Egészen odavan értük. A fegyverek pedig csak azért kellenek, mert összetalálkozhatnak a felkelőkkel, gondolta Labois. |_| úsz perc múlva a jeeppel az n erődlkapunál várakozott. Már éppen le akarta állítani a motort, amikor megjelent a szakaszvezető, kezében a géppisztollyal. Előtte egy összekötözött kezű algériai fiatalember lépkedett. Feje a mellére konyult. Alig vonszolta magát. Ügy tűnt, hogy az agyongyötört fogoly minden pillanatban összeesik. A tépett ruha alig fedte a kínzástól elnyomorodott vállát és hátát. Brassilon cíurván belökte a szerencsétlent az autóba, az első ülésre Pierre mellé, ő pedig hátul helyezkedett el, és nyugodtan rágyújtott. — Kapcsolj teljes sebességre! —• adta ki a parancsot. A jeep nekilódult. Az erőd fehér kőfalai csillogtak a napfényben egyre kisebbedtek, végül teljesen eltűntek a tekintet elől. Köröskörül homoksivatag terült el, a maga vad szépségében. Az arab összegörnyedve ült. Hátrakötözött keze miatt nem tudott kiegyenesedni. Fekete, égő szemének tekintetét az útra szegezte. Mintha észre sem vette volna a közös használatba adott saját föld kataszteri tiszta jövedelmének minden aranykoronája után a tvr.-ben megjelölt 5 kg búza — állami felvásárlási áron számított forin'értéke mint alsó, és 10 kg búza forintértéke mint felső határ között a termelőszövetkezet közgyűlése a zárszámadás alkalmával egységesen pénzben állapíthatja meg. A kataszteri tiszta jövedelemnek a földjáradék megállapításánál figyelembe vehető mértéke — termő szőlő, termő gyümölcsös és erdő kivételével — kát. holdanként nem haladhatja meg a 16 aranykoronát. Egy termelőszövetkezeti tag a vele közös háztartásban élő családtagokkal együtt legfeljebb 25 kát. hold alarmlvételével részesülhet földjáradékban. s P. J. Nagybánhegyes. a termelőszövetkezetben két éve dolgozik, szakképzettsége gépkocsivezető, de ki szeretne lépni, mivel a tsz-ben nincs lehetőség a szakmáját folytatni. Az 1959. évi 7. sz. tvr. 17. | (1) bek. a következőket mondja ki: „A termelőszövetkezetből belépést követő 3 évig nem lehet kilépni. A kilépési szándékot legalább 6 hónappal a gazdasági év vége előtt a vezetőségnek be kell jelenteni, a bejelentés elfogadása felől a közgyűlés határoz. A kilépő a gazdasági év végéig köteles a közös munkában részt venni, ez alól azonban a közgyűlés felmentheti.” A (2) bek. szerint „rendkívüli ok miatt (családtag elhalálozása, házasságkötés, állami vagy társadalmi megbízatás, stb.), a tag közgyűlés hozzájárulásával az (1) bekezdésben megállapított időpont, illetőleg a gazdasági év vége előtt is kiléphet a termelőszövetkezetből.” Ahhoz tehát, hogy ön a termelőszövetkezetből vállalathoz menjen gépkocsivezetőnek, a tagságát kell rendezni, illetve kilépését elintézni, és a közgyűlés dönt kérelmével kapcsolatosan. Amennyiben a közgyűlés bejelentését nem fogadja el, a közgyűlés határozata ellen 30 napon belül a járási tanács végrehajtó bizottságához fordulhat panasszal. mellette ülő sofőrt. Gondolatai otthon jártak barátai, harcostársai között, akik felkeltek az ellenség ellen. Lehet, hogy arra gondolt, vajon megölik-e vagy nem. Egy pillanatra megpróbálta elképzelni, hogyan fogadlja be a sivatag fehér homokja golyókkal átlyukgatott testét, hogyan öleli magához a szülőföld,, mint szerelmesének karja. E föld felszabadításáért indolt 5 harcba. P lenre-nek még nem volt ideje, ■ hogy alaposan szemügyre vegye szomszédját, most gyorsan egy pillantást vetett rá. Himlőhelyes arca, amelyet alvadt vérrel összevegyült piszokréteg borított, és a széltől borzolt fekete göndör haja az idő fátyolén át ismerősnek tűnt. ' Pierre most gondolatban otthon járt, Franciaországban, abban a távoli múltban, amikor a gépkocsigyár új autóit járatta be. A gyár, mint valami óriási robotgép, szakadatlanul köpdöste ki száján a csil lógó, friss festékszagű kocsikat. Valahányszor olajos overáljáfoan az új kocsi kormánykereke mellé ült, mindig az volt az érzése, hogy telivér ló hátára felpattanó lovasra hasonlít. Akkoriban szívét a boldogság érzése feszítette, s úgy rémlett neki, hogy a világon minden ember ilyen boldog. Barátai, az utak lovagjai, nagyszerű fiúk voltak. Például a nyurga Labene, aki egyszerre sok lányba volt szerelmes, de aki nyomban elbátortalanod'ott, amint be kellett vallania szerelmét, és megtennie az ajánlatot. Vajon hol lehet most? Talán őt is elküldték embereket gyilkolni azért, mert azok az emberek szabadok akarnak lenni? Vagy pedig az egészségtől majd kicsattanó Maurice, aki bivalyerejével tűnt ki. Milyen könnyedén emelte félkézzel a magasba az apró termetű algériai Juszufot, aki inasként dolgozott a gyárban!... A sofőr megremegett. Nézzük csak, hisz ez az Ismerős arc itt van mellette!.j5
