Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-25 / 71. szám
SZÁMVETÉS Igen érdekfeszítő olvasmány a ség azt eredményezi, hogy egyes, Szovjet párt- és kormányhatározat a mezőgazdaság irányításának átszervezéséről Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának a megye múlt évi gazdasági, szociális, kulturális és egészségügyi helyzetéről szóló jelentése. A számok és tények szemléltetően tükrözik azt a fejlődést, amelyet a második ötéves terv első esztendejében megtettünk. A kritikai megállapítások pedig ugyancsak hasznosak: kitűnik belőlük, hol kell javítani munkánkon, közhasználatú kifejezéssel élve, melyek azok a területek, ahol még mindig szorít a cipő. Bár megyénk mezőgazdasági jellegű, az ipar eredményei vagy éppen balsikerei sokat nyomnak a latban. Ezért sem lehet mellékes a termelés alakulásának elemzése, az ipar gazdasági, műszaki, mozgalmi vezetőinek és az üzemek munkásainak erőfeszítése, amelyikei a tervek teljesítéséért, a gazdaságos termelés megvalósításáért fáradoztak. Az állami iparban — és ez is igazolja, hogy nem volt hiábavaló az igyekezet — a múlt évben tavalyelőtthöz képest kielégítően nőtt. a termelés és a termelékenység. A teljes termelés 4,1 százalékkal, s ami igen figyelemre méltó, az egy munkásra jutó termelés 4,5 százalékkal emelkedett. Ez eredményezte azután azt, hogy a termelés növekedését teljesen a termelékenység emelkedésével érték el. A szövetkezeti iparban a termelési érték 8,3 százalékkal, az egy termelőre jutó termelési érték pedig 5,6 százalékkal haladta meg az előző évit. A végeredmény tehát biztató. A megye szocialista ipara a múlt esztendőben 5,1 százalékkal termelt többet és 4,8 százalékkal ért el nagyobb termelékenységet, mint egy évvel korábban. A fejlődés egyik fontos mutatója a termelékenység. A múlt esztendőben kedvezően befolyásolták a termelékenység növelését az egyes vállalatoknál végrehajtott beruházások és műszaki intézkedések. A cukoriparban például megvalósították a részleges korszerűsítést, tovább gépesítettek néhány munkafolyamatot, a ruhaiparban profilrendezést hajtottak végre, a vasiparban újabb sajtolási eljárásokat alkalmaztak. Volt törekvés arra, hogy javítsák a műszaki színvonalat, könnyebbé tegyék a nehéz fizikai erőfeszítést igénylő munkafolyamatokat. Ezenkívül a termelékenység kedvező alakulásához hozzájárult a normarendezés is. Ennék következtében az állami iparban növekedett a teljesítménybérben dolgozók száma. A normarendezéssel a munkások átlagos órakeresete nem csökkent, sőt 1961 novemberében valamivel felette volt a ren. dezés előtti órakeresetnek. Az eredményeken kívül azonban szép számmal találhatók olyan negatív jelenségek, amelyek feltétlenül figyelmet, ezenkívül a múlt év tapasztalatai alapján, intézkedéseket sürgetnek. Amint a jelentés megállapítja: a termelésben kevéssé mutatkozott tervszerűség. Márpedig tervszerűség nélkül aligha képzelhető el az igények jó kiejtése, hiszen a tervszerűtlennem feltétlenül szükséges cikkekből többet termelnek a kelleténél, ugyanakkor a fontosabból kevesebbet. Különösein fontos a tervszerűség szem előtt tartása az export-tervek teljesítésénél. A múlt év ebben sem volt hibamentes. Vágott baromfiból például 3,6 százalékkal, gyulai kolbászból pedig 9,3 százalékkal kevesebbet exportáltak a tervezettnél. S ez az egész népgazdaságot károsan érintette. A múlt év augusztusában rendezett megyei ipari tanácskozáson a megyei pártbizottság arra kérte a gazdasági és műszaki vezetőket, hogy a gépek jobb kihasználására — ahol annak megvan a lehetősége — térjenek át a kétműszakos termelésire. A tapasztalatok szerint nemigen volt ebben előrehaladás. Bár az ipar állóalapjai tavaly valamelyest tovább bővültek, a gépek és az épületek kapacitásának kihasználása mégsem javult megfelelően. Bizonyítja ezt többek között az is, hogy az állami iparban a múlt évben az átlagos műszakszám 1,4 volt, s ez a szám teljesen megfelel az egy évvel korábbi helyzetnek. De ugyanígy előbbre kellene jutni a beruházások végrehajtásában, a határidők betartásában. Nem mindegy az, különösért termelő jellegű beruházásoknál, hogy határidőben vagy pedig jóval utána helyezik üzembe. S ezeknél elsősorban az építési határidők betartását mulasztották el. Tavaly ugyanis 17 létesítményt a tervezett határidő után adtak csak át rendeltetésének. Ebből nyolc termelő jellegű volt. Az ilyen húzódozó beruházások sok bosszúságot okoznak, mint ahogy tavaly is okoztak a Mezőhegyesi Cukorgyár vezetőinek és munkásainak. Mezőhegyesen a terv szerint december 31-ig üzembe kellett volna helyezni a J-diffuziót, a berendezés-meghajtó fogaskerék öntvénye azonban a Lenin Kohászati Művekben a harmadszori öntés után is selejtesre sikerült. A Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár sem szállította le a vállalt időre a mészégető kemencéhez és oltóállomáshoz megrendelt berendezéseket és alkatrészeket. Lehet okulni a tavalyi tapasztalatokból. S erre nemcsak az export-tervekben és a termelésben előfordult tervszerűtlenségek, a beruházásokban észlelt hibák intenek, hanem az üzemi és közúti balesetek növekvő száma is. Néhány vállalatnál, mint például az Orosházi Faipari Vállalatnál, a békéscsabai Bameválnál és még lehetne folytatni a felsorolást, jóval több baleset fordult elő tavaly, mint tavalyelőtt. Ez a körülmény szintén visszahatott a termelésre. A számvetés akkor lesz teljes, ha a vállalatoknál és az üzemekben az eredmények és a jó mellett a hibákat is összegezik, s okulva belőlük, az idén elkerülik őket. Csakis így lesz jövőre az ideinél tetszetősebb az éves munkát értékelő statisztikai jelentés. Podina Péter Moszkva (TASZSZ) Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa határozatot hozott a mezőgazdaság irányításának átszervezéséről. Az átszervezés a mezőgazdaság legfontosabb kérdéseit, a termelést, s a kolhozok és szovhozok közvetlen vezetését érinti. A határozat hangsúlyozza, hogy „most előtérbe kerül a kolhozok és szovhozok termelő tevékenységének irányítása”. Az SZKP Központi Bizottsága márciusi plénumán elfogadott határozatokkal összhangban megteremtik a mezőgazdaság irányításának szerveit, amelyek tervezéssel, a mezőgazdasági termékek termelésének és állami felvásárlásának ellenőrzésével foglalkoznak majd, tevékenyen elősegítik minden kolhozban és szovhozban a termelés megszervezését, és felelősséget viselnek az ország mezőgazdasági termékekkel való ellátásának biztosításáért. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjet Minisztertanács határozata szerint a területeken, határterületeken és köztársaságokban területi termelési kolhoz-szovhoz vagy szovhoz-kolhoz igazgatóságokat hoznak létre attól függően, hogy az adott területen a mezőgazdasági termelés melyik formája van túlsúlyban. Egy-egy igazgatóság hatásköre néhány területre terjed ki, a kolhozok és szovhozok számától, az előállított és a felvásárolandó termékek mennyiségétől függően. A Központi Bizottság és a Minisztertanács különös jelentőséget tulajdonít a termelési igazgatóságok létrehozásának, mint a mezőgazdasági vezetés gyökeres megjavítása legfontosabb láncszemének. Az igazgatóságoknak egész 1961 január elsejével kezdte meg működését a termelőszövetkezeti parasztok biztosítására létrehozott, s azóta népszerűvé vált önsegélyezési és Biztosítási Csoport. Az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatóságán Nyikó Tibortól, az igazgatóság személybiztosítási előadójától megtudtuk, hogy a múlt évben összesen mintegy 2240 juttatásban részesítette a tsz-gazdákat az önsegélyezési csoport. Mintegy hatszázan kaptak rendkívüli segélyt, 580-an üdültek belföldi üdülőinkben, harmincán külföldön, és több mint ezer parasztember vett részt különböző kirándulásokon. Ez évben is üdültek már megyénkből az önsegélyezési Csoport szervezésében mintegy százhúszan, és közel kétszáz fő kapott rendkívüli segélyt. Mint megtudtuk, egy-egy beltevékenységüket a mezőgazdasági termékek termelésének növelésére kell fordítaniok, hogy feltétlenül biztosítsák az állami, felvásárlási tervek teljesítését, a szükséges állami1 tartalékok és alapok létrehozását a kolhozokban és szovhozokban. A területi termelési igazgatóságok egyebek között megszervezik és ellenőrzik az SZKP és a kormány mezőgazdaságra vonatkozó határozatainak végrehajtását, irányítják a termelést és a mezőgazdasági termékek felvásárlását, kidolgozzák és meghonosítják a földművelés ésszerű rendszerét, minden kolhozban és szqyhozban szilárd takarmányalapot létesítenek és biztosítják az állatállomány növelését, valamennyi állat- és baromfi-fajta produktivitásának emelését, és a tudomány vívmányainak a termelésben való alkalmazását. •Mint a határozat hangsúlyozza, valamennyi igazgatóság elsőrendű kötelessége, hogy helyesen szervezze a termelést, a normamegállapítást és a bérezést a kolhozokban és szovhozokban, széleskörűen meghonosítsa a kolhoz- és szovhoz-termelés minden ágában a többtermelés után járó premizálást. Az SZKP Központi Bizottsága és a Minisztertanács a kolhozokban és a szovhozokban a többtermelés után járó premizálást úgy tekinti, mint a kolhozok és szovhozok fejlesztésének, a munkatermelékenység fokozásának legfontosabb kérdését; úgy tekinti, mint az SZKP Központi Bizottsága márciusi plénuma mezőgazdasági határozatainak sikeres megvalósítását. A területi igazgatóságokon felügyelő-ellenőrök dolgoznak majd, földi üdülés körülbelül ezer forintjába került az Állami Biztosítónak, a kirándulás pedig 350— 400 forintjába. Tájékoztatott bennünket Nyikó elvtárs arról is, hogy eddig mintegy 26 ezer termelőszövetkezeti gazda lépett be megyénkben az önsegélyezési és Biztosítási Csoportba. Közülük mennek a héten, szerdán 546-an Budapestre, háromnapos kirándulásra. A fővárosi látogatás programjában szerepel üzemlátogatás, városnézés, színházi előadás megtekintése, s meglátogatják a kirándulók a parlamentet is, ahol találkoznak megyénkből elkerült országos vezetőkkel. A Jókai Színházban a Kékmadár című előadás megtekintése után ismerkedést szervez! nek a Jókai Színház művészeivel. | akiknek hatásköre meghatározott számú kolhozokra és szovhozokra terjed ki. Ezek az emberek valósítják majd meg az ellenőrzést és nyújtanak segítséget a kolhozoknak és szovhozoknak a termelési tervek és a mezőgazdasági térinékék felvásárlási tervei végrehajtásának megszervezésében. A felügyelő-ellenőrnek nem keH a kolhoz elnökét vagy a szovhoe igazgatóját helyettesíteni. A gazdaság termelési, pénzügyi és gazdasági helyzetéért közvetlenül a kolhoz elnöke, vagy a szovhoz igazgatója felelős, ők mondják ki' az utolsó szót a termelési kérdések eldöntésénél. A határozat szerint fontos, hogy a területi termelési igazga-' lóságokban ott legyenek a köztársasági pártok központi bizottságainak vagy a határterületi és tér rületi pártbizottságoknak a szervezői, a Komszomol köztársasági központi bizottságainak, a területi és határterületi Komszomol-bizottságoknak a szervezői, Az igazgatóságok mellett területközi lapokat létesítenek. A termelési igazgatóságok tanácsokat hoznak létre, amelyeknek tagjai között a párt-, a tanácsi és állami szervek képviselői, a kolhozok elnökei és a szovhozok igazgatói foglalnak helyet. A Központi Bizottság és a Minisztertanács határozata értelmében a területeken és határterületeken, az autonom és szövetséges köztársaságokban mezőgazdasági bizottságokat kell alakítaná. Ezeket a területi és határterületi pártbizottságok, valamint * köztársasági központi bizottságok első titkárai irányítják: majd. Minden ilyen bizottság a párt-, a tanácsi és állami szervek képviselőiből tevődik össze. A bizottságok szervezik a párt és a kormány mezőgazdaságra és begyűjtésre vonatkozó határozatainak teljesítését, felelősek a mezőgazdaság fejlődéséért, a termelés nö* kék és nyersanyagok állami felvásárlásáért és tárolásáért. A területeken, határterületeke», az autonóm és szövetséges köztársaságokban megteremtik a mezőgazdasági termelési és felvásárlási igazgatóságokat (minisztériumokat). Ezzel összefüggésben megszüntetik a mezőgazdasági igazgatóságokat, a Felvásárlási Minis»' tóriumot és a Szovhozügyi Minisztérumot. Mindezen kívül országos mezőgazdasági bizottságot alakítanak, amelyet a Minisztertanács elnökhelyettese fog irányítani. E bizottság fő funkciója az lesz, hogy megszervezze a párt és a kormány mezőgazdasági határozatai teljesítésének operatív ellenőrzését mind a központban, mind a vidéken. Az országos bizottság legfontosabb feladatai köze tartozik még: i (Folytatás a 2. oldalon) ötszáz tsz-gazda utazik szerdán Budapestre veleseert, a mezőgazdasági termé
