Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-24 / 70. szám

4 MÉPÚJSÁ9 1962. március 24., szombat Hölgyválasz Napjainkban alig van olyan meg­beszélés, kisebb vagy nagyobb ösz­­szejövetel, ahol az iskolai munka, közelebbről a gyermeknevelés ne jönne szóba. Ez több szempontból is érthető. Ma már a társadalom fi­gyelme, s ezen belül különösen a szülőké — akik közvetlenül érde­keltek a nevelésben — igen erőtel­jesen az iskola felé fordul. Ez te­szi lehetővé, hogy ma már a szülök és pedagógusok a nevelésiben sok és fontos területen igen eredményesen tudnak együttműködni, és ez vég­eredményben új iskolapolitikánk egyik fontos alapelvének gyakorlati megvalósulását jelenti. Arra a he­lyes útra léptünk tehát, amely az is­kolai és családi nevelési célok és módszerek összhangjának kialaku­lásához vezet. Ennélfogva a gyer­mek közvetlen társadalmi környe­zete ,— vagyis azok a konkrét em­beri kapcsolatok, az adott kulturá­lis és fizikai környezet, amelyekben a gyermék él — fokozódó mérték­ben egységesülő nevelői hatást gya­korol a gyermekre. Ez a (körülmény természetesen a nevelés hatékony­ságát és eredményességét jelentő­sen növeli. Ebben a folyamatban érthetően egyre másodrendűbb, alárendelteim szerepet kap az isko­la gazdasági segítése a szülők ré­széről, mely pedig az előző évtized­ben csaknem kizárólagos formája Tolt a szülők iskolatámogatásának. Társadalmunk napjainkban már sok és elszakíthatatlan szállal kap­csolódik az iskolához, il’etve annak nevelőmunkájához — és viszont. A kölcsönösen áramló hatások szinte a közlekedőedények törvényszerű­sége alapján egyenlítik ki egymást. Mégis a legszélesebb csatorna, me­lyen keresztül a társadalom segítése az iskola felé árad, a szülők milliós tábora s annak iskolánkénti szer­vezete: a szülői munkaközösség. Az alábbiakban — részben a fen­tiek igazolásául is — munkahelyem, a szarvasi I. sz. álil. ált. iskola szü­lői munkaközösségének célszerű te­vékenységét kívánom ismertetni. Szülői munkaközösségünk — az egyes tanulócsoportok aktívái is — tudatosan törekszik társadalmi fel­adatának helyesen értelmezett meg­valósítására: vagyis iskolánk neve­lő-oktató munkájának segítésére. O Az oktató-nevelőmunka támo­gatásának közvetlen formái azonban még csak kialakulóban vannak. A szülőik igyekezete, hely­zetfelismerése és a nevelők javas­latainak ötvöződése már eddig is sak hasznos formát öltött. Ennek egyik lényeges okát abban látom, hogy az osztályok nevelési tervét a szülőkkel együtt állítottuk össze. Következésképpen világosan látják az iskola nevelési-oktatási, eszmei­politikai célkitűzéseit, s annak meg­valósulásáért a szülők túlnyomó többsége meggyőződéssel és tudato­san tevékenykediik. Vonatkozik ez a világnézeti neve­lésre is. A szülők jelentős tábora már az iskolával azonos szellemben neveli gyermekét. Az is tény azon­ban, hogy a szülők egy csoportja még idealista szemléletű, s nehezen is változtat világnézetén. iskolánkban csaknem általános az, hogy a szülök bekapcsolódnak az iskolai ünnepélyek megrendezé­sébe. Különösen az alsó tagozat osz­tályaiban szinte hagyományossá vált a közös névnapok tartása. A szülök goqg’osk ódnak hűsítő italról, tésztafélékről. Hangulatos műsor és filmvetítés teszi érdekessé. A han­gulati elemeken túl azonban sikere­sem szolgálják e rendezvények a közösségben való új, szocialista tar­talmú családi és társadalmi ünnep­ségek módjának kialakulását. Egyik-másik osztály szülői aktívája már arra is vállalkozott, hogy telje­­önállóan rendezzen műsort az osztállyal, pl. pedagógusnapon. Segítséget nyújtanak aa iskolai rend, a tanulók tudatos fegyelmé­nek megszilárdításában is Időnként pl. részt vesznek az utcai és az is­kolai rend és fegyelem biztosításá­ban. Az alsó tagozatban használjuk a „magatartási jelzőket”. (Mintás karton-jel, melyet minden gyermek állandóan magánál hord. Ha maga­tartásává'!, vagy egyéb iskolai dol­gaival valami nincs rendben, akkor a tanító elveszi tőle. s csak akkor kapja vissza, ha mulasztását, hibá­ját jóvátette.) A szülők rend&zere­­sen ellenőrzik, hogy gyermeküknél van-e a jelző. Ennek segítségével ugyanis folyamatosan figyelemmel kísérik gyermekük iskolai maga­tartását. Mindez egyben a gyerme­kek erkölcsi fejlődését — az őszin­teségre, az igazmondásra, a rend­szerességhez való szoktatását is szolgálja. A kisdobos- és úttörőszervezethez is közelebb kerültek már a szülők. Alsó tagozatunk egyik osztályában a kisdobos-fal és -zászló önálló elké­szítését kezdeményezték, és végez­ték. A kisdobos-foglalkozáson is részt vettek. Az úttörőket elkísérték táborozásra az SZM képviselői, ahol vállalták a főzést, mosást, varrást — általában szerencsésen hozzájá­rultak a tábori élet kialakításához. A veterán nagyszülők pedig harcos és küzdelmes mozgalmi múltjukról beszélnek az úttörő-foglalkozásokon. Az iskola felé fordulás kézzelfog­ható bizonyítékát szolgáltatják a „nyílt napok” tapasztalatai is. Ez alkalommal az SZM tágjai és a szü­lők részt vesznek a tanítási órákon. Általában a szülők többsége egy­­egy órát meglátogat. Volt olyan szülő is, aki három nap egymás után minden órán részt vett. Ez rendkívül hasznos, mert közvetlenül megismerkednek az iskolai követel­ményekkel, nevelőmódszerével; gyermeküket pedig mint a közös­ség tagját ismerik meg erényeivel és hibáival együtt. Ennélfogva a szülői ház nevelőmunkáját még cél­szerűbben hangolhatják össze az is­koláéval. A nyílt napok hatására néhány szülőben a tanulási vágy is felébredt. Szülői munkaközösségünk sokré­tű tevékenységében arra is találunk példát, hogy a gyengébben tanulók­hoz jobban tanuló közel lakó gyer­meket szerveznek tanulópámak, s ellenőrzik tanulásukat. Van olyan szülő is, afki vállalta, hogy az egyik gyenge tanulót — kinek nehezebb családi körülményei vannak — sa­ját otthonában hetenként tanítgat­­ja. Ugyancsak elismeréssel említem azt a fazekas szakmunkás szülőt, aki az alsótagozati kézimunka-tanítás keretében bemutatta, hogy az agyagból hogyan és mit lehet csi­nálni, s a gyerekek előtt elkészített, majd később kiégetett tárgyakat az osztálynak adta. Ezzel.az alkotási vágyat keltette fel a gyermekekben. Természetesen a szülök segítsé­gének kiapadhatatlan forrása csak akkor zajlik helyes mederben, ha szoros, közvetlen kapcsolat van a nevelő és a szülő között. E kapcso­latot a teljes őszinteségnek és bi­zalomnak kell jellemeznie. Csak így képzelhető el, hogy az úgynevezett kényes kérdésekről is higgadtan, fe­lelősségük teljes tudatában tudja­nak beszélgetni: mint amilyenek a világnézeti, politikai vagy akár bel­ső családi vagy nevelési problémák is — amelyekben a nevelő tapin­tatos segítségnyújtása elengedhetet­len a gyermekek fejlődése érdeké­ben. O Iskolánk szülői munkaközös­ségének másik fontos tevé­kenységi területe a szülők között végzendő pedagógiai felvilágosítás, a nevelés elméleti és módszertani kérdéseinek ismertetése, vagyis az oktató-nevelőmunka közvetett úton történő támogatása. Mindenekelőtt szülői értekezlete­ink látogatottságát emelem ki. A szülők többsége rendszeresen eljár az értekezletekre. Az osztály-szülői értekezleteken gyakori a 80—90 százalékos megjelenés. Ezeket az SZM-aktívák szervezik. A hiányzó szülőket meglátogatják, és elmond­ják nekik a felmerült legfontosabb kérdéseket és problémákat. S mi­után rendszerint azok a szülők hi­ányoznak', akiknek gyermeke kö­vetkezetesebb, összehangoltabb ne­velést kívánna, érthető, ha e terü­leten igen jelentős és hézagpótló te­vékenységet fejt ki az SZM. E meg­állapítást támogatja az a tapasztala­tunk is, hogy az SZM tagjai olyan­kor is segítségére sietnek a neve­lőnek, amikor egy egy gyermek Inkurrencia-ajánlat! Állami gazdaságok, vállalatok és szövetkezetek figyelmébe! Az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat az alábbi elfekvő gépeket ajánlja fel megvételre: 1. Csőjéggyártó- berendezés. 2. Kukoricamorzsoló. 3. Motorikus daráló. 4. Tányéros mérlegek. Érdeklődni lehet az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat központi irodájában, Orosháza, Október 6 u. 6—8. Telefon: 46 és 3—87. 150 Pedagógusok és tsz-tagok találkozója Az elmúlt héten a pedagógusok, a vállalatok, és szövetkezetek ve­zetői részére tanácskozást tartott M ed gyesegyházán a községi ta­nács. Az értekezleten megtárgyal­ták az oktatási és nevelési prob­lémákkal kapcsolatos feladatokat, valamint a politechnikai oktatás további fejlesztését. Az értekezle­ten Tészt vevő pedagógusok elha­tározták, hogy rövidesen megren­dezik a pedagógusok és termelő­szövetkezeti tagok találkozóját. A találkozó célja, hogy a termelőszö­vetkezeti tagok, szülők megismer­jék az iskolai nevelés problémáit és nagyobb segítséget nyújtsanak a jövőben a pedagógusoknak mun­kájukban. előrehaladhat a családi kötelék er­kölcsi lazulása veszélyezteti. O Végül szülői munkaközössé­günknek az oktatő-nevelö­­munka tárgyi feltételeinek kiegészí­tésére. tökéletesítésére irányuló te­vékenységét *is érintem. Ugyanis a megfeleő formában és megfelelő módon, önkéntes társadalmi mun­kával létrehozott szemléltető esz­közök készítése jelentős helyet fog­lal el az SZM munkájában. S ilyen formában ez nem is kifogásolható. Az egyik osztályban az ablakok­ra elsötétítő berendezést készítet­tek. hogy az oktatást filmvetítéssel kapcsolhassuk össze. Vastáblát ké­szíttetett a szemléltető applikációs ábrák használatára. Mások az osz­tály tintával való egységes ellátá­sát úgy oldották meg, hogy egy­forma üvfegeket szereztek be, s ezekhez kartonból üvegtartőt készí­tettek. így az írás-óra előtt a gyer­mekek gyorsan kioszthatják azokat, és a feldőlés veszélye sem fenyeget. Mais osztályban a tisztasági, egész­ségügyi felszereléseket pótolták a szülők. A felsőtagozat szertára szá­mára fizikai és kémiai kísérleti esz­közöket készítettek a helybeli ipari ktsz-ekben dolgozó szülők. Lehetne még sorolni a példákat. De azt hiszem, ezek is bőségesen igazolják azt, hogy a szülők máris igen sok lehetőséget találtak arra, hogy az iskolai oktató-nevelőmun­kát segítsék. Bizonyára más iskola tapasztalatai is ezt igazolják. A munkaiközösségek tevékenysége sok tekintetben szükségszerűen meg­egyezik, a helyi lehetőségeik azon­ban színezik, gazdagítják a szülők aktivitásának formáit. Távol áh tőlem annak a nak a keltése, hogy nálunk a szülök munkája minden téren kifogástalan. Szerény eredményeinket inkább ösztönzésül gyűjtöttem össze — ko- 5 rántsem teljes felsorolásban. Van­nak hiányosságok is. Gyakran ta­lálkozunk azzal a helytelen szemlé­lettel, hogy csak az SZM tagjai dolgozzanak. A szülök pedagógiai kultúráját is fokozni kellene, hogy az otthoni tanulás és a házi munka, általában a célszerű elfoglaltság, vagy a játék lehetőségeit megfele­lően biztosítsák, és ellenőrizzék. Ál­talában a nevelési közgondolkodás kialakulásának ütemét fokozni, gyorsítani kell. E hiányosságok azonban társadalmunk általános fej­lődésével — mint a szükségletek és lehetőségek közötti átmeneti ellent­mondások — fokozatosan megszűn­nek. Tapasztalataink arról győznek meg bennünket, hogy e téren jó úton haladunk. Ha a jövőben a pe­dagógusok még fokozottabb mér­tékben élvezhetik a szülők és a tár­sadalom támogatását és bizalmát, akkor az ifjúság szocialista szelle­mű nevelése gyorsabban és töké letesebben valósul meg. Tóth Lajosné tanítónő Szarvas mmmwmmmu ■■■■■■■■ ■■■■■■■■ Színvonalas előadásban mutatta be színházunk Rátíki Hölgyválasz című operettjét. Felvételeink az új magyar operett három érdekes jelenetét mutatják be. Jobb oldali képünk azt a jelenetet mutatja be, amikor a tsz-elnök éppen rátalál elveszettnek hitt lányára. (Marin­­kovics Zsuzsa és Bánffy Frigyes.) A középső képen szintén a tsz-el­nök látható két „ingadozó” tag társaságában. (Beck György, Bánffy Frigyes, Kürti Lajos.) A legalsó felvételen viszont a tsz­­elnök kardos felesége „csap” ren. det. (Szendrey Ilona, Gáti Sándor és az asszony-leány-koszorú.) Hogyan segítik a ssülők iskolánk munkáját?

Next

/
Thumbnails
Contents