Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-23 / 69. szám

1962. március 23., péuiek 3 ^Zjcwmz, cl (tó alaít Százezer tő virág „készül" Gyula parkjaiba Á vad északi szél csúnya telet sózott a nyakunkba március köze­pén. A Kertészeti Vállalat üvegházait ugyanúgy belepte a hó, mint a határt. Azonban itt nem tudta késleltetni a tavaszt. A vastag hóta'karó alatt, benn az üvegházakban kellemes hőmér­sékletet biztosít a csövekben folydogáló melegvíz. Fejlődnek a vi­rágok és a nyíló szegfűket mit sem érdekli a künn tomboló tavaszi szél. A másik üvegházban már cserepe­­zik a kedves begóniát, amely a vá­rosi terekre készül. Ebből is töbo ezer az éves termés. A primula viszont már nyűik. Egy-egy üvegháaban sok ezer tő virág fejlődik, várja a napfényt, a tavaszt, amelyből mi már ízelítőt kaptunk a Kertészeti Vállalat hó-Ahol őt évvel ezelőtt csak egy tehén volt a közős állatállományban — NOS, HÄT AKKOR MIRŐL BESZÉLGESSÜNK? — kérdezte Árpád Antal elvtárs, a szeghal­mi Rákóczi Tsz elnöke, miután helyet foglaltunk a hatalmas szék­ház egyik irodájában. — Főleg az állattenyésztés ér­dekel. Az, hogy miből mennyi van most, és mennyi lesz év végén. — Jelenleg 180 szarvasmarhánk van, ebből 50 a tehén. Ezenkívül van 1500 darab juhunk. — Ne tessék megharagudni, de 4600 holdhoz édeskevés 50 tehén. — Mi is keveselljük, ezért állí­tottunk be 30 tenyészüszőt, úgy, hogy ez év tavaszán már 80 fejős­tehenünk lesz. Ez sem sok, de hát a mi termelőszövetkezetünket két­szer érte összeomlás: 1953-ban széjjel, 1956-ban pedig szerte-széj­­jéL esett a közös gazdaság, s most a hirtelen felfejlődés 1500 holdról 4600 holdra nagyon sok gonddal jár. Azért, mert a renge­teg földdel nem hoztak állatot a szövetkezeti gazdák, s bizony ahol nincs állattenyésztés, ott kevés a jövedelem. — EZEK SZERINT A RÄKÖCZI TSZ-BEN nem sok állatot hizlal­nak meg az idén. — No azért hizlalunk: 170 biká­ra és felnőtt marhára, továbbá 600 sertésre kötöttünk hizlalást szerződést. Tavaly bizony csak 15 marhát és 400 sertést hizlaltunk. A marhahizlalást úgy oldjuk meg, hogy vásárolunk vagy száz dara-Harmincnégyezer tő szegfű nyúj­togatja virágát Ezek a tövek ad­­ák már a nőnapi ajándék-virágo­kat, a névnapi csokrokat. Kollárik bot. Süldőt nem kell vásárolnunk, mert most már 120 tenyészkocánk van a tavaly beállított 70 növen­dékkel együtt. A fialási átlag még alacsony, 7,5, de jövőre legalább 1400 malacot nevelünk fel ettől az állománytól, s akkor többet is tu­dunk hizlalni. — Beszélgessünk most egy ké­nyes kérdésről is: van-e elegendő takarmánya a termelőszövetkezet­nek. — Őszintén megvallva nálunk sincs takarmánybőség, de vala­hogy átdöccenünk ezen a véget érni nem akaró télen. S aztán majd jön a zöldtakarmány és a legelő. — Ez az átdöccenés azt jelenti, hogy csökkentett adagot kap az állatállomány? — Nem. Majd kimegyünk és megmutatom az állatállományun­kat, valamennyi jó kondícióban van. A szarvasmarhák naponta 15 káló silót, 3 kiló lucerna- és 3 kiló fűszénát, továbbá 2 kiló jó minőségű darát kapnak. Ezenkí­vül ehetnek annyi kukoricaszárat és töreket, amennyi beléjük fér. A birkák is egy kiló lucernát kap­nak naponta, s ellés előtt ezt na­pi 30 deka abrakkal is tetéztük. Most már a bárányoknak kell az abrak. Rossz idő jár a birkákra, máskor ilyenkor már kinn voltak a legelőn. — Hány hold legelője van a szö­vetkezetnek? 126 ezer forint anyagmegfakarífás Bútoripari Vállalat KISZ-szervezetének „számláján* A Gyulai Bútoripari Vállalat 1961-ben csaknem félmillió forint anyagmegtakarítást ért el. Ebből a vállalat KISZ-alapszervezete 126 770 Ft megtakarítást mondhat Az idén is premizálnak a végegyházi Szabadság Tsz-ben magáénak. A KISZ-szervezet egy­­egy tagja több mint 3 és fél ezer forinttal járult hozzá a vállalat önköltségi tervének teljesítéséhez. Az 1962-es gazdasági évben is hasonló eredményt szeretnének elérni az anyagmegtakarítás terén. A KISZ-alapszervezet vállalta, hogy minden értékes hulladékot felhasználnak. — Négyszáz. Nem valami jő, de ellátja fűvel a birka- és a szarvasmarha-állományt egész évben, ha nincs túlságosan nagy aszály. — AZ ELŐBB ARRÓL BESZÉL­GETTÜNK, hogy növekszik az ál­latállomány, gondolom, hogy esze­rint készítették el a szövetkezet­ben az ez évi takarmányvetés-ter­­vet. — Hát igen, fejlődik, növekszik az állatállomány, persze elég las­san, mert 1956-ban csak egyetlen­egy beteg tehén maradt, a többit mind elhurcolták. Természetesen a takarmányvetés-tervet a növe­kedésnek megfelelően igyekez­tünk kialakítani. A jelenlegi 312 hold lucerna és vöröshere mellé további 120 holdat akarunk vetni az idén. őszi takarmánykeverék 50 hold van vetve, silókukoricá­ból pedig száz holdat vetünk. A száz hold ősziárpa-vetést 150 hold tavaszi árpával növeljük, közös kukoricánk 350 hold lesz, ezenkí­vül vetünk 80 hold zabot, 30 hold zabosbükkönyt és 30 hold takar­mányborsót. Ezt az utóbbit a ser­téseknek szántuk. — Házilag darálják meg a bor­sót, vagy pedig a takarmánykeve­rő üzembe szállítják cserébe? — Igen, a takarmánykeverő üzembe szállítjuk. Ebben az év­ben már 220 mázsa különböző tá­pot hozunk a takarmánykeverő üzemből, s ez év végéig mintegy ezer mázsára szaporodik. Ugyan­is nemcsak sertésneveléssel és hizlalással foglalkozunk, hanem ebben az évben 17 ezer csirkét, 1500 pulykát, és ezer libát aka­runk felnevelni. MINDABBÓL, AMIT ÁRPÁD ANTAL elvtárs elmondott, az tű­nik ki, hogy a szeghalmi Rákóczi Termelőszövetkezet is igyekszik megnövekedett területéhez mér­ten évről évre mind több húst ad­ni közfogyasztásra. Kukk Imre Hasznos tudnivalók Kiknek jár özvegyi és árvajáradék val betakart üvegházaiban. Ifjúsági fotókiállítás nyílik Békéscsabán Békéscsabán vasárnap délelőtt a KISZ fennállásának 5. évfordulójára az Ifjúsági Házban nagyszabású fotó­kiállítás nyílik, melyen az ifjúsági foto- és filmklub tagjai száz fényképet mu­tatnak be. A kiállításon az ifjúság éle­téről: a tanulásról, kulturális tevékeny­ségről, sportról és a termelőmunkájuk­ról készült felvételeket lehet látni« Megyénk valamennyi mező­­gazdasági üzemében — állami gazdaságokban, gépállomásokon és kísérleti intézetekben — mű­ködik MEDOSZ szakszervezeti bizottság. A nagyobb üzemek­ben még külön munkahelyi bi­zottságokat is szerveztek. A szakszervezeti és munkahelyi bizottságok mandátuma lejárt, így ez év februárjában és már­ciusában minden üzemben sor kerül a MEDOSZ-alapszerveze­­tek bizottságainak újjáválasztá­­sára. Az üzemekben össizesen 56 szakszervezeti bizottságot és 46 munkahelyi bizottságot vá-A múlt évben különösen jól bevált a premizálás az országos hírű végegyházi Szabadság Tsz­­ben. Tavaly 116 ezer forint ter­mészetbeni és pénzbeni jutta­tásban részesültek a szövetke­zet gazdái ilyen címen. A jól bevált ösztönző módszert az idén is alkalmazzák. A közgyű­lés egyetértésével a növényter­mesztés és az állattenyésztés csaknem valamennyi ágára ki­dolgozták a premizálás feltéte­lasztanak. A választást március 25-én fejezik be. A szakszervezeti vezetőségbe választottak részére a MEDOSZ megyei bizottsága 2—5 napos oktatást szervez a Felsőnyo­mási Állami Gazdafeág kereki üzemegységében. Mintegy 300 szakszervezeti vezetőt tájékoz­tatnak a jogkörükbe tartozó fel­adatok ellátásáról. Márc. 21-én a szakszervezeti titkárok részé­re kezdődött el a továbbképző tanfolyam, majd a munkavédel­mi felügyelők, munkásellátási, kultúr- és sport-, nő- és ifjúsági felelősök tájékoztatására kerül sor. Ezután a szakszervezeti bi­zalmi nkkal is megbeszélik a fel­adatúkat. leit, s azt a tagság el is fogad­ta. Kukoricából a tervezetten felüli termés 25 százalékát ter­mészetben osztják ki. Az ipari növényeknél és az állattenyész­tésben elért többtermelésnek ugyancsak 25 százalékát pénz­ben kapják meg prémiumként a végegyházi Szabadság Tsz gaz­dái. A Legfelsőbb Bíróság törvényes­ségi tanácsa egy özvegy kártérítési perében, amelyet a férje halálos bal­esetét okozó vállalat ellen indított, az asszony özvegyi járadék iránti igényét elutasította, és a vállalatot csak árvajáradék fizetésére kötelez­te. A határozat indoklásában a kö­vetkezőket mondta ki: A baleset áldozata által eltartok tak csak ráutaltságuk mértékének megfelelően igényelhetnek járadé­kot. Ennek megállapításánál abból kell kiindulni, hogy az özvegy és gyermeke eltartottak voltak-e, és 3 járadékra rá vannak-e utalva. Az elhunyt munkás átlagos havi kere­sete 1511,50 forint volt. Ennek 20 százalékát: 303 forintot kell számí­tásba venni, mint olyan összeget, amelyet gyermeke tartására fordí­tott. A gyermek a társadalombizto­sítás keretében havi 186 forint ár­vajáradékot kap. így tehát a válla­lat a két összeg különbözetét: 117 forintot tartozik árvajáradék címén kifizetni. A gyermek az összegre ráutalt, mert mint ipari tanulónak a keresete a teljes létfenntartását nem biztosítja. A vállalatnak ez a fizetési kötelezettsége mindaddig ■ fennáll, amíg a gyermek apjával szemben tartásra jogosult lehetett ■ volna. Más a helyzet az özvegynél. Fér­je halála előtt és azóta is munkavi­szonyban van, rendszeres jövedel­me férje életében is, és azóta is biz*ürítő**a Ié*fenntar*ását. s így a járadékra val* ^utaltság nála nem állapítható meg. Endrődi Cip ész Kisipari Termelőszövetkezet a lakosság szolgálatában Húsvéti cipőrendeléseit már most adja fel méretes részlegeinknek Endrödön, Gyomén Dévavényén és Körffsladányban JAVÍTÓRÉSZLEGEINK a fenti helyeken, valamint át­vevőhelyeinken: Hunyán és Ecsegfalván mindenféle ja­vítási munkát gyorsan és pontosan végeznek. 156 A héten befejezik a MEDOSZ-alapszervezetekben a szakszervezeti bizottságok újjáválasztását

Next

/
Thumbnails
Contents