Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-21 / 67. szám

1962. március 21., szerda HEPOJSAa 3 Széleskörű önköltségcsökkentési-mozgalom indult a Gyomai Gépállomáson Elnökcsere a nagyszénási Dózsa Tsz-ben Az 1962-es gazdasági évre — a dolgozók széleskörű bevonásával — önköltségcsökkentésd-mozgal­­mat indítottak a Gyomai Gépállo­más gazdasági és műszaki vezetői. Az önköltség megtakarítására vonatkozó lehetőségeket az üzemi tanács tagjai is jóváhagyták. A tervezetet jóváhagyása után terme­lési értekezleten ismertették az üzem minden dolgozójával. Az ez évi üzemi költségeknek az eddigieknél sokkal nagyobb arányú megtakarítása érdekében többek közt elhatározták, hogy az erő- és munkagépek mosásánál felhasznált üzemanyagot szűrés­sel még egyszer használhatóvá te­szik. A jobb munkaszervezéssel és az üresjáratok csökkentésével, a munkahelyi üzemanyag felhaszná­lásával három százalékos megta­karítás elérését tervezték. A drága kenőanyagok helyett Tegnap, március 20-án a me­gyei tanács végrehajtó bizottsága dr. Kertész Márton elnökletével tárgyalta az elmaradottabb cigá­nyok helyzetének megjavításával kapcsolatos intézkedéseket. Megyénkben jelenleg mintegy hatezerháromszáz cigány él. Hely­zetük az utóbbi években jelentő­sen javult, több községben házhe­lyeket kaptak, állami gazdaságok­ban, termelőszövetkezetekben munkalehetőségeket biztosítottak számukra. Ennek ellenére több fontos feladat vár még megoldás­ra, hogy megszűnjön az úgyneve­zett „cigány-kérdés”. Ezért hozta rendeletét a kormány, melyben kötelezi a tanácsi szerveket, hogy készítsenek távlati tervet az elrna­­radottab cigányok helyzetének megjavítására. A végrehajtó bizottság ülésén a távlati terv előadója Nagy Ferenc elvtárs, a megyei tanács művelő­désügyi osztályának vezetője volt. Jelentéséből megtudtuk, hogy a mintegy háromezer munkaképes cigány férfi és nő közül jelenleg állandó jelleggel 1300-an dolgoz­nak. Munkábaállításukat nehezíti, hogy egyes vállalatok, termelőszö­vetkezetek vezetői előítéletüknél fogva idegenkednek felvételüktől, de nehezíti az is, hogy a cigány lakosság körében is elég nagy a munkával szembeni vonakodás. A munkábaállítás mellett fon­tos feladatnak tekinti a tanács megyénk cigány lakosságának kulturális nevelését. Mint a jelen­tésben hallottuk, a cigány tanulók túlnyomó többsége nem jut to­vább az általános iskola alsó ta­gozatánál. Ezt elsősorban a csa­ládi és a szociális körülmények idézik elő. A serdülő cigány ifjú­ság mintegy 70—80 százaléka me-Csárdaszálláson az általános is­kola úttörői már jelenleg is több szakkörben szorgoskodnak. A ve­zetőjük, Gajdán Ferenc irányítá­sával sok értékes kézimunkát ké­szítették. Legutóbb elhatározták, hogy kisipari termelőszövetkeze­olcsóbb kenőanyagot vesznek a munkagépek kenéséhez. Ez tíz százalékos megtakarítást eredmé­nyez. Tíz—tíz százalékos megta­karítást irányoztak elő az anyag-, alkatrész- és a különféfle költsé­gek területére is. Ennek érdeké­ben már mindenütt kicserélték az eddig használt nagy fogyasztású villanyégőket. Az itt felsoroltakon kívül még sok területen tehetnek — és min­den bizonnyal tesznek is — lépést a gépállomás dolgozói az üzemi költségek még nagyobb arányú megtakarítására. Ezt bizonyították azok a hozzá­szólások is, amelyek a nemrégen megtartót üzemi értekezleten hangzottak el, amikor a fentieket a gépállomás vezetősége ismertet­te az üzem dolgozóival. gyénkben írástudatlan, szakkép­zettségük és általános műveltsé­gük úgyszólván nincs. Azokban a községekben, ahol a cigány lakosság vegyesen telepe­dett le a lakosság többi rétegével, ott nincs különösebb probléma az egészségügyi helyzettel. A cigány­telepeken azonban — melyből me­gyénkben huszonöt van — sok a betegség, a járvány, melyeknek előidézője a tisztátalanság. A cigányság anyagi, egészség­­ügyi, kommunális, művelődésügyi helyzetének javítását nagymér­tékben gátolja a lakosság körében tapasztalható megkülönböztetés és idegenkedés is. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága mintegy 20—25 évre szóló távlati tervet hagyott jóvá a tegnapi ülésen. Az intézkedési terv alapját — mint ezt Kertész elv­társ hangsúlyozta — a munkába­­álítás és a tudatformálás képezi. A munkábaállítással kapcsolato­san a határozat többek között ki­mondja, hogy 1965-ig minden munkaképes cigányt részben ál­landó, részben pedig ideiglenes munkához kell juttatni, 1970-ig pedig az ideiglenes jelleggel dol­gozó személyeknek is állandó munkalehetőséget kell biztosítani. Ezért intézkedésre szólította fel a végrehajtó bizottság az ipari és építés-közlekedési osztályt, vala­mint a munkaügyi osztályt. Ugyanakkor felkérte az állami gazdaságok igazgatóit is, hogy ci­gány dolgozókat megfelelő szám­ban alkalmazzanak. A községek­ben élő cigányok munkába helye­zését elsősorban a termelőszövet­kezetekben kell biztosítani. E ha­tározat végrehajtását a különböző osztályoknak minden év március 31-ig meg kell tárgyalniuk. tét alakítanak. A szövetkezetbe sok úttörő jelentkezett és a pajtá­sok már dolgoznak is. A környé­ken híres a kézifaragással készí­tett képráma és tálca. Az úttörők elhatározták, hogy ezenkívül fotó­szakkört is alakítanak és később kiállításokat is rendeznek. Az utóbbi heteikben furcsa hí­rek terjedtek el a nagyszénási Dó­zsa Termelőszövetkezetről. Töb­bek között az, hogy a zárszámadó közgyűlésre Sárkány elvtárs, a tsz elnöke nem volt hajlandó el­menni. A szövetkezet gazdái jo­gosan követelték: az elnök ve­gyen részt a közgyűlésen és an­nak rendje-módja szerint tájékoz­tassa őket az 1961-es gazdasági év eredményeiről, hiányosságairól. A második közgyűlés azután ered­ménnyel járt. Sárkány elvtárs ki­állt az emberek elé és elmondott néhány dolgot, ami a szövetkezet­ben történt. Az emberek arány­lag megnyugodtak, s tudomásul vették, hogy a gazdálkodás ered­ményei mellett fogyatékosságok is előfordultak. A tagság a fogya­tékosságokért az elnököt tette fe­lelőssé. Ezért fogadták el lemon­dását. Ebben a szövetkezetben azon­ban az igazgatóság tagjainak egy részét is friss erőre váltották. Igyekeztek megszüntetni azt az A cigány lakosság tudatformá­lásával kapcsolatosan a végrehaj­tó bizottság kötelezte az illetékes osztályokat: 10—15 év alatt bizto­sítsák, hogy a cigány lakosság ál­talános műveltsége a lakosság mű­veltségének átlagos színvonalát érje el. Ennek érdekében szüksé­ges, hogy 1970-ig a cigány ifjúság elvégezze az általános iskola nyolc osztályát. Ezenkívül intéz­kedik a határozat többek között a tehetséges cigány ifjúság tovább­tanulásáról és a diákotthonban való elhelyezésükről, ugyanakkor megfelelő intézkedéseket hoz a szakmunkássá való képzésükre is. valamint gondoskodik a felnőtt cigányok oktatásáról, a dolgozók általános iskoláiba való bevoná­sukról. A lakosság részéről ta­pasztalható zárkózottság meg­szüntetéséért ez év december 31- ig meg kell szervezni a különböző ismeretterjesztő előadásokat, kö­zös rendezvényeket, és mindenütt meg kell szervezni az olyan be­szélgetéseket, amelyek segítik megoldani az úgynevezett „cigány­­kérdés” felszámolását. Mint a ha­tározat hangsúlyozza: „Arra kell törekedni, hogy a párt határozatá­nak szellemében elérjük: a cigány lakosság teljes egészében beleil­leszkedjék társadalmunkba.” A távlati terv ezenkívül megfe­lelő határozatokat tartalmaz a ci­gány lakosság egészségügyi hely­zetének megjavítására, lakás­­helyzetük fokozott javítására, és a társadalmi megbecsültségükkel kapcsolatos feladatokra. A vitában felszólalt végrehajtó­bizottsági tagok egy-két módosí­tással jóváhagyták az elmaradott cigányok helyzetének megjavítá­sára készített távlati tervet. Varga Tibor A kardoskúti Kossuth Mtsz 22 mázsa Viktória-fajta borsót ajánl megvételre. Az árnál a piaci árat vesszük figyelembe. Érdeklődni a Kardoskiíti Mtsz. hél, Kardoskúton. 13347 összefonódottságot, amelyet a Sár­kány-család a korábbi években a vezetés körül kialakított. Az igazgatóság azóta már többször ülésezett. Sok mindenben határoz­tak, s a legutóbbi vezetőségi ülés­nek — amely már éppen harma­dik napja folyt — a tsz-elnökök járási értekezlete vetett véget. De tulajdonképpen mi történt ebben az országos hírű szövetke­zetben, hogy az igazgatóságnak három nap is kevés ahhoz, hogy rendezze az ilyen sürgős ügye­ket! Négy évvel ezelőtt, amikor Sár­kány elvtársat elnökké választot­ták, fellendült a gazdálkodás. Két éven át szakadatlan fejlődés volt az egész szövetkezetben. Az em­berek nagy igyekezettel dolgoz­tak és sok olyan feladatot oldot­tak meg, amelyre büszkék lehet­nek. Később a kollektív vezetés fokozatosan megszűnt és a szövet­kezet ügyeinek intézését a pénzke­zeléstől kezdve a beruházások megvalósításáig az elnök tartotta a kezében. Ha valakinek pénzre volt szüksége, szólt az elnöknek, s az elnök kiállította a csekket, és a szövetkezet fizetett. így történt, hogy a legutóbbi vizsgálat fel­fedte: harminc család 50 ezer fo­rint túlelőleget kapott. A „zseb­ből” való ügyintézés kereken háromszázezer forintot vont el a gazdálkodástól. Most vita folyik, mi legyen ezzel a 300 000 forinttal. Azok az emberek, akik a múlt év­ben nem kértek előleget, most a zárszámadáskor jóformán semmi készpénzt nem kaptak, mert akik több előleget felszedtek, mint ami járt — még nem fizették vissza. Most valamilyen áthidaló megol­dáson gondolkoznak. Ez az áthi­daló megoldás azonban minden tekintetben azokat az embereket érinti, akik a múlt évet túlelőleg­­szerzés nélkül becsülettel végig­dolgozták. Van tehát a vezetőség­nek dolga. De nemcsak a túlelőlegezés gondjai kerültek napvilágra, ha­nem a munkaegységgel való fele­lőtlen gazdálkodás is. A múlt év­ben nagymérvű munkaegység-hi­­gítást is elkövettek. Amikor Galy­­lyas István ide került agronómus­­nak és megkérdezte a dűlőúton néhány villa trágyával botorkáló A sarkadi járás egyik legjobb termelőszövetkezete a több mint 7 ezer holdas méhkeréki Nicolae Balcescu Tsz. Az elmúlt évben egy munkaegység értéke itt meghalad­ta a huszonnyolc forintot. A ter­melőszövetkezetben a földterület­hez viszonyítva igen sok a tag. Az aszályt és a gyenge termőerő­ben lévő földeket figyelembe véve, jók voltak a termésátlagok is. Jól jövedelmezett a kétszáz holdon termelt rizs is. Az idén háromszáz holdra emelik a rizs vetésterületét. A rizstelepeken az idén halte­lóhajtót, mennyi trágyát visz, az rá vágta: 12 mázsát. Erre a kiszál­lított trágyamennyiségre kapta volna meg a munkaegységet. Az agronómus azonban azt mondta, forduljon vissza és hajtson a má­zsára. Megállapították, hogy -a kocsin alig volt 120 kilónál több trágya. így érthető, hogy teljesen elölről kell kezdeni a szövetkezeti fegyelem megszilárdítását. Sorolhatnánk tovább azokat a fogyatékosságokat, amelyek kivál­tották a józanul gondolkozó em­berekből azt a nézetet, hogy a szövetkezetben ilyen lazán nem gazdálkodhatnak. Ilyen körülmé­nyek között került a szövetkezet élére Kocsis Lőrinc elvtárs. Ami­kor találkoztunk vele, meglehető­sen fáradt volt. A szövetkezet sok problémája, a korábbi vezetés mu­lasztásával folytatott vesződés eléggé megviselte. Persze, máról holnapra nem tudják rendbehoz­ni két év mulasztásait, de abban a tudatban látnak mindennap munkához, hogy a szövetkezeti tagság támogatja a vezetőséget a tsz-demokrácia megszilárdítására tett intézkedéseiben. És most mit tesznek? Munka­ügyi bizottságot hoztak létre, amely felülvizsgálja és szigorí­tásra javasolja az egyes munka­egység-normákat. Felállítják a brigádok önelszámolását. Min­den brigád külön bérelszámolót kap, a terveket is brigádokra bontják és az embereket érdekelt­té teszik a többtermelésben. Ab­ban is megállapodtak, hogy a szö­vetkezet gazdái közül mázsáiénak felesketnek egy embert, aki a szö­vetkezetbe érkező árukat és a szö­vetkezetből kiszállításra kerülő mezőgazdasági cikkeket mérlege­li. Azt is elhatározták, hogy a kö­zös vagyont csak utalvány felmu­tatásával vihetik egyik majorból a másikba. Hasonlóan a részesedést is. így akarják elejét venni a tár­sadalmi tulajdon megrövidítésé­nek. Az új intézkedéseket a szövet­kezet gazdái már ismerik. Ez már­is erőssége az új igazgatóságnak. De az is, hogy a jövőben a szövet, kezetet érintő összes problémákat a korábbinál nagyobb körültekin­téssel beszélik meg az emberek­kel. nyésztéssel is foglalkoznak, ezzel is növelik a jövedelmet. 1962-ben hatszáz hízósertést és százhatvan darab hízómarhát ér­tékesítenek az államnak. A terme­lőszövetkezetben még nem foglal­koztak baromfitenyésztéssel. Eb­ben az esztendőben 7200 darab kacsát, 1500 darab pulykát és mintegy 2000 darab csirkét nevel­nek fel. Most építenek egy 3600 férőhelyes csibenevelőt. A tsz-ben eddig még minden építkezést sa­ját erőből végeztek el. Ebben az esztendőben beruházási hitelből építenek egy harminc vagonos magtárt. Felhívjuk az építtetők figyelmét, hogy az építkezéshez szükséges anyagokat: ablak, ajtó, tető­­cserép, pala, tégla, betonáruk. cement, mész, hajópadló éf egyéb fűrészáru-szükségletét már most jegyeztesse elő a Tótkomlósi Földművesszövetkezet tüzelő- és építő­anyag-telepén. Kívánságra az építőanyagok hazaszállításához szüksége fuvareszközökről gondoskodunk. Érdeklődni lehet Tótkom­lós, telefon: 56. 140 Dobi János Fontos intéskedések as elmaradottabb cigányok helysetének megjavítására — Távlati tervet hagyott jóvá a megyei tanács végrehajtó bizottsága — Kisipari termelöszövefkeze'et alakítottak a csárdaszállási úttörők Dupsi Károly Az idén 300 holdon termelnek rizst, Méhkeréken

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents