Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-18 / 65. szám

1A62. március 18., vasárnap NÉPÚJSÁG 7 SPORT SPORT SPORT ELMARADNAK az NB III-as bajnoki labdarúgó-mérkőzések A rendkívüli időjárásra való te­kintettel az NB III-as labdarúgó bajnoki mérkőzéseket március 18-án, ma nem játsszák le. A mérkőzések lejátszásának idő­pontjáról a labdarúgó-szövetség később dönt. A Békéscsabai Épí­tők által szervezett különvonat tehát ma nem indul, de a meg­váltott jegyek továbbra is érvé­nyesek a szövetség döntése sze­rint lejátszandó mérkőzés napjá-Mint már arról a tegnapi szá­munkban is hírt adtunk, az NB III-as bajnoki mérkőzések mel­lett a megyei I. osztályú, a me­gyei II. osztályú és az ifjúsági, valamint a járási bajnoki mérkő­zések is elmaradnak. Ezeket a tavaszi bajnokság után játsszák le, amennyiben a Békés megyei Testnevelési és Sport Tanács El­nöksége, illetve a Labdarúgó Szö­vetség Elnöksége másként nem dönt. Célzási gyakorlat Eredményes munkát végez a Magyar Honvédelmi Sportszövetség telekgjrendási alapszervezete a fiatalok honvédelmi kiképzésének előkészítésében. Kecskeméti elvtárs, az alapszervezet elnöke szabad idejében a célzás fortélyaira tanítja a fiatalokat. Tószögi Pál a megyei egyéni sakkbajnok Március 3-tól, -tíz napon keresz­tül a Ruhagyár és az Irodaház kul­túrtermében küzdöttek meg legjobb sakkozóink a megyei bajnoki cí­mért. Az elmúlt évekhez viszonyít­va magasabb színvonalú; élesebb küzdelemben dőlt el az elsőség sor­sa. A hetedik fordulóban került Szilágyi és Bacsúr elé Tószögi, a verseny győztese, aki 7 és fél pon­tos teljesítménnyel előzte meg a 7—7 pontot szerzett Bacsúrt (O. Kinizsi), Búzást (Bcs. VTSK), Ko­szorúst (O. Kinizsi). A további he­lyezéseken Romvári, Szilágyi, Vé­kony, Scherer. Kerekes, Purcsi Mülek, Héjjá osztozott. Igen szép teljesítményt nyújtott az erős me­zőnyben a 16 éves Kerekes Attila (Bős. Sportiskola), aki a 8. helyen végzett. A megyei bajnokság 1—4 helyezettje az országos elődöntő küzdelmein vesz részt. — CH — A békéscsabai Huszár az idén Is részt vesz a l'Humanité mezei versenyén A l’Humanité, a Francia Kommunista Párt központi lapja az idén április 8- án rendezi meg Párizsban hagyomá­nyos nemzetközi mezei futóversenyét. Az előző évekhez hasonlóan a több mint 8 kilométeres férfi-versenyben most is részt vesz a magyar szakszer­vezeti válogatott. A férfi-csapatot a há­rom válogatott akadályfutón kívül a kitűnően versenyző békéscsabai Huszár János képviseli. Huszár a hosszú tél el­lenére is lelkiismeretesen készül erre a nagy versenyre. Az elmúlt évben a magyarok közül ő szerepelt legjobban, s ezt az eredményét az idén szeretné megismételni. A versenyt egyébként az idén a La Courneuve-sporttelep kör­nyékén rendezik. A magyar csapaton kívül részt vesz a lengyel, a szovjet, a csehszlovák, bolgár, román, valamint a belga, osztrák, svájci és izraeli szak­­szervezeti válogatott is. MÁRCIUS 18. Békési Bástya: Legényiákás. Békés­csabai Brigád: A kilencedik kör. Bé­késcsabai Szabadság: 'Tavaszi vihar. Békéscsabai Terv: Jó utat, autóbusz. Gyoma: Házasságból elégséges. Gyulai Erkel: Szegény gazdagok. G^ul i Petőfi; A vád tanúja. Mková^sháza: Felmegyek a miniszterhez. Orosházi Béke Az imok és az írógép. Orosházi Partizán: Embe­rek és farkasok. Sarkadi Petőfi: Az oeztravai gyors. Szarvasi Táncsics: Ju­lius Caesar. Szeghalom: En és a tábor­nok. Békés megyei Jókai MAI MŰSORA Este 1 órakor: HOLGYVALASZ Mezőberényi Pamutgyár és szelvény­­bérlet. Orosháza: este 19.30-kor esküvő A = 20—35 5^ kérdezi Lassan „érik“ a csabai kolbász — Bizony hatvan-nyolcvan nap is kell ahhoz, hogy a csabai kol­bász megérjen, ami azt jelenti egyébként, hogy el kell párolog­nia a hús víztartalmának, így vágható állapotba kerül a kol­bász — mondotta Dékán Bálint, a Húsipari Vállalat műszaki ve­zetője. Hát ennyit megtudtunk, de mi még azt is hozzátesszük, hogy egyébként is lassan érik a csabai kolbász sorsa és sehol sem kap­tunk Ígéretet arra, hogy rövide­sen a békéscsabai boltokba is ke­rülhet. — Végül is mit tart ön a leglé­nyegesebb indoknak? — kérdez­tük Dékán Bálinttól. — Mi annyi kolbászt gyártunk, amennyit felettes szervünk, az illetékes minisztérium engedélyez, A legyártott kolbászt oda szállít­juk, ahová a felsőbb kereskedelmi ista j{><irmds keriiuk A TULAJDONSZERZÉS MÓDJAI (1. rész) szervek irányítják. Nem rajtunk múlik, hogy Békéscsabán nincs kolbász, mert esetenként a mi­nisztérium csak kis mennyiség­ben engedélyezi annak gyártását. — Megkérném — mondotta Dé­kán elvtárs —, hogy tájékoztas­sa a lap olvasóit arról is, hogy ennek a kolbásznak a gyártása a nyár folyamán megszűnik és majd csak a negyedik negyedévben ter­melünk újra. Tudniillik csabai kolbászt csak télen lehet gyárta­ni. Ezzel véget is ért volna tele­fonálgatásunk a csabai kolbász ügyében, de úgy látjuk, sokat nem segítettünk az ügyön, s ezért most megígérjük olvasóink­nak, hogy az illetékes miniszté­riummal is teremtünk összekötte­tést, hogy a végleges választ ők adják meg. — kis — Kultúra, vidámság, szórakozás! A 1962. március 19—24-ig hanglemez-hetet rendes Békéscsabán, a hangszerboltban Sztálin út 23. Nagy választékban: tánclemezek, operett- és művészlemezek, magyarnóták és csárdások, hangos képeslapo’-13232 A tulajdonszerzésnek több for­máját és módját ismeri és szabá­lyozza a törvény. Ezek közül azokat ismertetjük részletesebben, amelyek a mindennapi életben leggyakrab­ban fordulnak elő, és amelyeknek ismerete feltétlenül szükséges. OA tulajdonszerzés legáltalá­nosabb, leggyakoribb és legismertebb módja az átruházás, ami két mozzanatból, két tényező bői áll: a szerződésből és az át ruházás tárgyát képező dolognak tényleges átadásából. Az átruhá­zásra Irányuló szerződés az élet kö­vetelményeinek megfelelően igen sokféle lehet: adásvétel, ajándéko­zás, csere stb. Ezeket a szerződése­ket szóban vagy írásban egyarám érvényesen meg lehet kötni. Kivéte­les szabály, hogy ingatlanra csak írásban lehet érvényes szerződést kötni, míg házastársak csak köz­jegyző előtt, közokiratban köthet­nek érvényesen szerződést. Az átruházott dolog tényleges át­adása, birtokbaadása nem a meg­kötött szerződés érvényességének hanem a tulajdonátszállásnak képe­zi feltételét. Az átadás, a rendelke­zésre bocsátás számtalan változata lehetséges. Ezért a szerződés tár­gyát képező dolog kézről kézre való átadása csak a legegyszerűbb, bár a leggyakoribb esetekben követke­zik be, egyébként pedig az átadás kevésbé közvetlen módozatai való­sulnak meg. Ingatlan tulajdonjogának átruhá­zásához szintén nem elégséges ma­ga a szerződés, hanem ezenfelül a tulajdonosváltozás telekkönyvi be­jegyzése is szükséges. Tulajdonjogot átruházás útján ál tatában attól lehet szerezni, aki a dolognak tulajdonosa. A Ptk. — figyelemmel az élet követelményei­re — mégis ismeri, és bizonyos szűkebb körben érvényesnek tekin­ti a nem tulajdonostól történő jó­hiszemű, szerződést, ha, a . szerz.é: nyílt piacon vagy üzletben történik. -Egészeid.természetesnek, és- magától értetődőnek tartja ugyanis minden­ki, hogy a piaci és a kereskedelmi forgalom biztonsága érdekében a vevő a piacon, vagy üzletben törté, nő vétel során nem igényelheti az eladótól annak igazolását, hogy a dolog az 5 tulajdonát képezi. A magánlakásban, utcán, kaoualjban tehát nem kereskedelmi forgalom­ban lebonyolított vételhez azonban ilyen hatályt már nem biztosít a törvény, és éppen ezért az ilyen ügyletek megkötésénél és lebonyo­lításánál nagy óvatossággal és kö­rültekintéssel kell eljárni. A fentiekhez hasonlóan a Bizo­mányi Áruház az üzleti tevékenysé­ge -körében tulajdont szerez, és ru házhat át akkor Is, ha a dolgot jó­hiszeműen nem a tulajdonostól vet­te át eladásra. Meg kell azonban 'egyezni, hogy a Bizományi Áru­ház köteles az eladótól tulajdonjog­­igazolást megkövetelni az esetben, ha e vonatkozásban gyanú merül fel. A vadak, továbbá a folyóvi­zekben és természetes ta vakban élő halak az állam tulajdo­nában vannak. Viszont a vadászte­rületen a vadászatra jogosult által lelőtt vadak a vadász tulajdonába mennek át. A halászatra jogosult által kifogott halnak a tulajdonát ugyancsak a halász szerzi meg. Ezekből fakad, hogy az orvvadász és az engedély nélkül halászó nem szerez, és nem is szerezhet tulaj­donjogot a jogtalanul lelőtt vadon, 'lletve kifogott hal felett. Feldolgozásról akkor beszé­lünk, ha valaki idegen do­log átalakításával a maga számára új dolgot állít elő. A feldolgozás következtében az új dolgon vagy a feldolgozó, vagy a feldolgozott idegen dolog tulaj­donosa faerezhet tulajdonjogot. Ha a feldolgozó jóhiszemű, az idegen dolog tulajdonosát illeti meg a vá­lasztási jog abban a vonatkozásban, hogy a feldolgozó által végzett munka njegtéritése ellenében az új dolog tulajdonára tart-e igényt, vagy pedig a feldolgozásra került aját dolga értékének megtérítésé­re. Abban az esetben viszont, ha az új dolog értéke lényegesen megha­ladja a feldolgozott dolog értékét a dolog tulajdonosát már választási jog nem illeti meg, hanem csak a dolog értékének megtérítését köve­telheti. Pl. ha valaki idegen anyag­ból egy létrát készít, a felhasznált anyag értéke 50 forint, a létra érté­ke viszont 150 forint — a feldolgo­zásra került anyag tulajdonosa nem kívánhatja a létra tulajdonának át­engedését, hanem csak a feldolgo­zott anyag értékét képviselő 50 fo­rint megtérítését. Ha viszont a feldolgozó rosszhi­szemű volt, a választás joga min­den esetben az anyag tulajdonosát illeti meg, és ha az új dolog tulaj­donjogát választja, a rosszhiszemű­en feldolgozó részére nem a tény­legesen befektetett munka értékét cöteles megtéríteni, hanem csak azt az összeget, amellyel gazdagod­na. Pl. a rosszhiszeműen feldolgo­zott anyagból készített új dolog ér­téke mindössze 100 forint, a feldol­gozásra került anyag értéke pedig 50 forint volt, a tulajdonos a fel­dolgozó részére még akkor is csak 50 forintot köteles fizetni, ha az ál­tala befektetett munka értéke en­nél több volt, avagy esetleg azt többszörösen meghaladta. Ha a feldolgozott dolog tulajdo­nosa az állam volt, akár jó-, akár rosszhiszemű volt a feldolgozó, ae államot „mindenkor megilleti a vá­lasztási jog. O Találás. Találás útján csak személyi tulajdon szokásos tárgyal köréhez tartozó dolgon le­het tulajdonjogot szerezni. A talá­lónak kötelessége mindent megten­ni annak érdekében, hogy az erede­ti tulajdonos megállapítható legyen, és hogy az a dolgot visszakaphas­sa. Éppen ezért a találás tényét 8 napon belül a rendőrséghez be kell jelentenie, és ugyanezen idő alatt a talált tárgyat ott le kelt adnia. Ha azután az eredeti tulajdonos egy éven belül nem jelentkezik, a találó a talált dolgon tulajdonjogot szerez. A fentiekkel ellentétben a találó sohasem szerez tulajdonjogot a kö­zönség számára nyitvaálló hivatali, vállalati helyiségben, vagy más köz­épületben, továbbá a közlekedési éa szállítási vállalat szállítóeszközein talált dolgon. Az ilyen dolgot a hi­vatal vagy a vállalat részére nyom­ban át kell adni, és 3 hónapi őrizet után a hivatal, vagy a vállalat a talált dolgot értékesítheti. Az iga­zolt tulajdonos a találást követő egy éven belül követelheti a még meg­lévő dolog vagy az értékesítés so­rán befolyt ellenérték kiadását. Ha a talált dolog nagyobb érté­kű, és a találó a fentiek szerint an­nak tulajdonjogát nem szerzi meg, a találó méltányos összegű találó­­díjra jogosuk, viszont a dolog, il­letve az ennek értékesítése során befolyt vételár az államot illeti meg abban az esetben, ha a dolog tulaj­donosa egy éven belül nem Jelent­kezik. Az esetben végül, ha valaki ré­gészeti, muzeális értékű vagy mű­emlék-jellegű, vagy olyan értéket talál, ami kincsnek számít, köteles azt az államnak felajánlani, viszont a találó a dolog értékéhez mérten megfelelő díjra jogosult. Dr. Fodor György Dr. Bakó József Or. Máriái György ÁTVENNÉNK könyvjóváírással 3,5 tonnás Csepel tehergépkocsit, vagy elcserélnénk 2,5 tonnás GAZ 51/A typ. kitűnő állapotban lévő tehergépkocsinkkal. Békés megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi V. Békéscsaba. Kazinczy u. l/a. 15229

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents