Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-02 / 27. szám
1962. február 2^ péntek hépüjsáa 3 II gyulai Aranykalász Tsz felzárkózott a legjobbak közé Az idén jelentősen fejlesztik megyénkben * az öntözéses gazdálkodást Az Aranykalász Termelőszövetkezet tavalyelőtt nem zárta jól az évet. A viszonylag jó időjárás ellenére gyengék voltak a terméseredmények és persze a tagságnál azért, hogy így zárják az évet megelégedetten, a még biztatóbb jövő év reményében. Látni kell azonban a szövetkezet vezetőségének és vezetőinek mint a brigád- és munkacsapatvezetők, a szövetkezet legjobbjainak erőfeszítését. Ebben az eredményben, amely még csak kezdet, elindulás egy felfelé vezető úton, több száz ember akarata, erőfeszítése és reménye összpontosult. A szövetkezet tiszta vagyona tavaly még alig haladta meg a kétmillió forintot, most pedig csaknem elérte az ötmilliót Tavaly összesen kétmillió forintot osztottak ki a tagságnak, most pedig majdnem a dupláját Persze tavaly alig hetvenhárom dolgozónak volt háromszáz munkaegysége, most pedig csaknem kétszáznak van, sőt több mint ötvenen ötszáz munkaegységnél is többet tudnak felmutatni. Ezért volt az, hogy a most lezajlott közgyűlés résztvevői — nem úgy, mint tavaly — megtöltötték a városi kultúrház termét Az utóbbi években megyénk öntözéses gazdálkodásának fejlesztésére egyre nagyobb gondot fordítanak megyei szerveink. 1961- ben szövetkezeti gazdaságainkban — ide értve az egynyári öntözést is — kereken 20 ezer holdat öntöztek meg. Az idén több nagy teljesítményű esőztető berendezést állitanak majd üzembe és tovább bővítik az egynyári öntözésre fogott táblák számát is. Eddigi elgohdolások szerint mintegy 1800—2000 holdon rendezkednek be állandó jellegű öntözésre. Ugyanakkor két—két és fél ezer holddal növelik az egynyári öntözéses területet A megyei szervek határozata alapján az új öntözőberendezéseket elsősorban azokba a termelőszövetkezetekbe adják, ahol a gazdálkodást szakemberek szervezik. De előnyben részesülnek azok a szövetkezetek is, amelyek az öntözéses gazdálkodásban jártas vízmesterekkel rendelkeznek. Lesz szövetkezet, ahol az idén 2, esetleg 3 nagy teljesítményű öntözőberendezést is üzemeltetnek, hogy a rendelkezésre álló öntözővíz és felszerelés gazdaságos nagyüzemi kihasználását ily módon biztosítsák. A konyhakertészetek öntözése mellett az idén igen nagy gondot fordítanak a fehérjében gazdag takarmányok öntözésére, de egyes szövetkezetekben kísérletképpen — amenyiben az időjárás szükségessé teszi — a külföldi magas terméshozamú búzákat is megöntözik. A szövetkezet asszonyai elégedetten hallgatják a zárszámadási beszámolót. sem mutatkozott valami nagy lelkesedés. Nem érezték még mindannyian magukénak a szövetkezetei, jó néhányan pedig nem vállaltak részt a közös munkából. Sok volt a baj, kevés volt a munkáskéz. A gyakorlatlan vezetőség ilyen körülmények között sokáig nem találta meg a bajok tengeréből a kivezető utat. A szombati közgyűlés élfelejttet. te a tavalyelőtti rosszul sikerült évet. A most lezárult év kezdeti nehézségei után, bizony több szövetkezet példát vehetett az Aranykalász tagságáról, elsősorban a munkában, a munkaszervezésben. Nemcsak a tavaszi, hanem a nyári és az őszi munkáikban is az elsők között jártak, és szép eredményt értek el az őszi betakarítási versenyben. Ebben a változásban ott kell látni a szövetkezet tagjainak állandóan változó, csiszolódó gondolkodásmódját. Ott kell látni ebben a szövetkezet pártszervezetének, kommunistáinak lelkiismeretes, meggyőző munkáját, hisz ők voltak azok, akik legtöbbet tettek jobb munkáját is. Ott van a számok mögött Nyíri Sándor elnök tapasztalata, Csatlós Pál főagronómus, Erdős József főkönyvelő lel-és ezért volt Nyíri Sándor elnök beszámolója és a hozzászólások hangja is bizakodó, optimista. Az Aranykalász Tsz dolgozói, tagsága és vezetősége most már tudja, hogy csak a jó munka mögött van teljesítmény, tudja — ték a hírt a többieknek: embert öltek. Valahol bagoly huhogott vészjóslóan. A remete hangtalanul zuhant el, s a gyufásdoboz csörögve gurult széttárt kezéből messzire. XL A meglepetés Amikor az orvost újra elnyelte a fák között a sejtelmes homály, s újra felismerhetetlenné vált előtte minden, akkor döbbent rá, mi történt tulajdonképpen. Megtántorodott tettétől. Riadtan futni kezdett, s azzal nyugtatta magát: „mit tehettem volna mást? Ha nem én ölöm meg, a remete öl meg engem. Utánam küldi a nyomomat követő határőröket, s engem elfognak. Kettőnk között ennek így kellett történni, önvédelemből öltem... Mr. Rogger nem dicsérne meg érte, dehát kérdem én: mit csinált volna ő az én helyemben?” Ügy van! Mr. Rogger és Körner is könnyen beszél a müncheni villában berendezett dolgozószobában, abszolút kényelemben. Jönnének csak ide: kúsznak át ilyen életveszély között a határt, ahol minden fa, minden bokor mögött járőrt lát leskelődni az ember, ahol retteg még a felszálló madártól is, s a torkában A tagok takarékbetétkönyvben kapták meg pénzüket. kiismeretes, áldozatkész munkája. Ott kell látni ebben az eredményben Lapusnyik Lajos elvtárs emberszerető, segítő munkáját, valagudjék, de nekem ma biztonságban kell Budapestre érnem. Mintegy másfél órán át gyalogolt az erdőben: lassan itt is kivilágosodott, a reggeli napfény átszűrődött a fák zöldellő lombjain. Nem ismerte a terepet, bár Gyarmathy kioktatta az erdei tájékozódásra is. Egyszerre megtorpant. — Úristen, hátha nem is jó irányba megyek! Tanácstalanul álldogált ott: körülötte zúgott az erdő. A tanácstalanság teljesen megzavarta, nem tudta, merre tartson. — Mégis meg kellett volna a remetétől kérdeznem.:. A remete! Maga előtt látta a szakállas, csíkosingű öregember csodálkozó arcát, amikor felakadt, kimeresztett szemekkel a főidre zuhant. Hallotta a kutya rémült, síró ugatását, amint az erdőbe rohant. „Ha felfedezik, végem van!” Ismét futni kezdett. Nem bánta, bármerre, csak el, minél meszszebb innen, hogy egérutat nyerjen. Tíz perc múlva az erdő szélére ért. nem messze a fák között házak fehérlettek. — Falu lehet. Onnan is kutyaugatás hallatszik. (Folytatjuk) hisz ez az év megmutatta számukra azt is —, hogy egyéni boldogulásuk csak a szövetkezetük erősödésével, gazdagodásával párhuzamosan, együtt valósítható meg. Ez a biztosíték arra, hogy a következő még jobban előkészített, megalapozott év még szebb ered! menyeket ígér. Azt is tudja most ver a szíve, ha egy száraz ág recs- ; csen a talpa alatt. — így, így, remete úr! Ne hara-tmár, hogy a jövő évi eredményes zárszámadást a szövetkezet tagsága készíti elő, egy egész év lelkiismeretes munkájával. Kollárik János Egy cukorkaüzem gondjai „A legjobb, a legolcsóbb gyógycukorkát Réthy gyártja Békéscsabán.” Hajdanában ez a reklám járta be a világot. A New York-i felhőkarcoló is, a párizsi, londoni üzletnegyedek neonreklámai is ezt harsogták a tisztelt halandónak, aki úgy nem halhatott meg, hogy meg ne ismerje e csodás gyógyhatású cukorka minden előnyét. Bejárta az országot is a békéscsabai gyógyszerész-dinasztia készítménye, s aztán, hogy eltűnt a család, elfújta őket a felszabadulás szele, sokáig ez a cukorka is hiánycikk maradt. A Réthy cukorkagyár dolgozói azonban megmaradtak, s az 1950- es évek után a földművesszövetkezetek patronálásával először Békéscsabán, majd végleges helyén, Békésen indult meg a gyógy pemetefű-cukorka gyártása. Kicsi üzem. A világhírű kosár, üzem árnyékában húzódik meg, s huszonöt munkása talán néha azon kesereg éppen a kosárüzemre gondolva, hogy miért nincs meg az ő készítményüknek a hajdani világhírneve. Gondokkal, bajokkal küzd ez a kis üzem, talán többel is, mint amit egy üzem problémakörei megengednének. Krasznai Lajos elvtárs, az áruforgalmi osztályvezető kezével borzolja a haját, amikor a hibák felől érdeklődöm. — Bizony jobban is mehetne a készítményünk, lehetne nagyobb piacunk is. A múlt évben 13 és fél MÉG NEM KÉSŐ!Még van lehetőség arra, hogy a közeljövőben lejáró tűzbiztosítását ÁLTALÁNOS BIZ-á tdolgoztassa: a) Épület és háztartási TOSÍTÁSRA, h) vagy ÚJFAJTA HÁZTÁJI BIZTOSÍTÁSRA, c) vagy ÁLTALÁNOS HÁZTARTÁSI BIZTOSÍTÁSRA, d) vagy ÁLLAMI GAZDASÁGI DOLGOZOK ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSÁRA. v Az átdolgozás céljából az Állami Biztosító megbízottai a közeljövőben fel fogják keresni. — Ne mulassza el az alkalmat és éljen az átdolgozás lehetőségével, annál is inkább, mert ezen korszerűbb biztosítások bármelyike fokozottabb biztosítási védelmet nyújt. 67 vagon cukorkát tudtunk eladni, de a mostani kapacitással a dupláját is megtermelhetnénk. A minőség pedig nem változott — A mostani cukorka — mondja Krasznai elvtárs — csak az illatában változott, összetételben nem. Réthyék cuparinnal illatosították, azonban az Élelmezéstudományi Intézet nem egedéi yezte számunkra ennek a fontos vegyszernek a használatát, mert véleményük szerint káros a szervezet, re. így hiányzik az a kellemes, az első pillanatban is kedvező hatást kiváltó illat, amit hajdanán a vásárlók a doboz felbontásakor éreztek. Egyébként gyógyhatásában semmit sem változott. Több fajta gyógynövényt tartalmazó készítményünk a köhögés ellen kiváló, a légcső hu rutait tisztító or. vosság. Vállalat igazgató nélkül Fortyog a massza az üstökben. Összeállítója és a gyártás vezetője Gálik Pál, az üzem tizenegytagú alapszervezetének párttitkára. Nem gondolkodik, amikor a problémák, bajok felől érdeklődünk, egyből rávágja: — Egyetlen s legnagyobb bajunk, hogy felelős vezető nélkül dolgozunk. Az igazgató hónapok óta betegeskedik, azt sem tudjuk pontosan, hogy a vállalatnál marad-e vagy az eredeti elképzelés szerint elfogadja a pártbizottság javaslatát, hogy termelőszövetkezeti elnök legyen. A kollektíva hiányolja nálunk az igazgatót, úgy hisszük, ez bajaink eredendő oka. Nincs, aki felelősséggel intézkedjen, akinek elképzelése az egész üzem továbbá munkájában sokat számítana. Amikor afelől érdeklődünk, hogy mi a véleménye Gálik elvtársnak készítményük elhelyezéséről, Bigmann Ottóhoz irányít, aki hajdanán Réthyéknél is dolgozott. — Ugyanolyan ez a cukor, mint amit húsz évvel ezelőtt csináltam. Csak hát az akkori gazdámnak nagyobb volt az üzleti szelleme — mondja. — Reklám volt mindenütt, a vonaton, a villamoson, a háztetőn, az ország határán belül és kívül Réthyék készítményét népszerűsítették. Most is az kellene, mert valóban jó, hasznos a mi gyártmányunk, csak nem ismerik eléggé az emberek. K. M.