Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-15 / 38. szám
4 MÉPÚJSAG 1963. február 15., csütörtök A tbc-s betegek helyzetéről Néhány évtizeddel ezelőtt a tbc népbetegségnek számított, különösen az Alföldön. Ezer és ezer embert vitt a sírba, s aki megkapta, arra keresztet vetettek embertársai, hiszen gyógyíthatatlan betegség volt. Ma is vannak tbc-s betegek, de mér korántsem gyógyíthatatlanok. Az orvostudomány fejlődése — a kiváló gyógyszerek, gyógymódok, műtét és nem kismértékben a betegség korai felismerését szolgáló szűrés — lehetővé tette sok-sok beteg teljes gyógyulását. A gyógyulás hosszadalmas, nem mindig fejeződik be azzal, hogy valaki elhagyja a kórházat, szanatóriumot. S milyen nehéz is azzal a tudattal kilépni — a hosszú hónapok kórházi légköréből — ismét az életbe, hogy még nem teljes a gyógyulás, kíméletre, könynyebb munkára van szükség. Sok türelem kell ehhez elsősorban a beteg, de az orvos, a család, a környezet, a munkahely részéről. Mert nem mindegy az, hogy hova, milyen körülmények közé kerül a tbc-s beteg, ha elhagyja a kórházat, szánatóriumot. Gondos körültekintéssel, figyelemmel kell kísérni további életét és segíteni, hogy gyorsabban haladjon a gyógyulás útján. Ezt segítik a rehabilitációs bizottságok. Rehabilitáció szó szerint azt jelenti, hogy valakit korábbi jogaiba vissza kell helyezni. Igen találó az elnevezés, mert mit is kell tenniük ezeknek a bizottságoknak? Az intézeti gyógykezelésből kikerült betegeket visszahelyezni korábbi jogaikba, az életben, a munkában. Röviden, tömören kifejezve ez a feladatuk, de hogy ez mit jelent a valóságban, arra a gyakorlat hoz számos példát. Ha a beteg üzemben dolgozik, még aránylag jó a helyzete, hiszen ott inkább akad valami könnyebb beosztás, amit elvégezhet anélkül, hogy szervezetére káros hatással lenne. Annál nehezebb a helyzet a mezőgazdaságban, s a mi megyénk jellegénél fogva a rehabilitációs bizottságoknak itt nagyobb feladatuk van. Sok a mezőgazdaságban dolgozók száma, s éppen ezért a tbc-s betegek többsége is a mezőgazdaságból kerül ki. Az ilyen betegeket kezelő orvosoknak és a rehabilitációs bizottságok tagjainak ismerniök kell a mezőgazdaságban azokat a munkaköröket, amelyek megfelelőek a betegek számára. Ennek megfelelően kell javasolni a betegeket a különböző munkahelyekre. Az állami gazdaságokban még könnyebb a helyzet, jobban tudnak találni olyan munkakört, amely megfelél az életbe, a munkába visszatérő betegeknek. A termelőszövetkezetekben visizont annál nehezebb. Mert a gümőkóros beteg nem dolgozhat nehéz fizikai munkát, nem lehet a tűző napon, nedves, fagyos levegőn s a munkaidejét is rövidíteni kell. Sok pihenésre, kényelmes, nem fárasztó munkára van szüksége. Ez a termelőszövetkezetekben alig lehetséges. Dolgozhat a beteg a gyümölcsfák gondozásában, kertészetben, baromfitelepen, vagy ha valamilyen szakmunkás beosztást kap (gépjavító, szerelő stb.) Ha nincs ezekre lehetőség, javasolják őrszolgálati, felügyelői, tűzfigyelői munkakörre, vagy lehetővé tehetik a házimunkát (zsákjavítás, asztalos-munka, selyemhernyó-tenyésztés stb.) Sok termelőszövetkezetben van már arra példa, hogy a rehabilitációs bizottságok javaslatára gondoskodtak megfelelő munkakörről, sőt van olyan kezdeményezés is, hogy átképezik a beteget más szakmára. T. Gábort, a sarkad! Lenin Termelőszövetkezet, a bizottság javaslatára, felvette tagjai sarába, s a kertészetben megfelelő munkakört és kereseti lehetőséget biztosított számára. Nem maradt tehát egyedül a beteg gondjával bajával. Segített a bizottság, segített a termelőszövetkezet. S ez igen fontos, hiszen a gyógyulás elengedhetetlen feltétele a nyugodt légkör, az anyagi gondoktól való félelem megszüntetése, s a megfelelő kereset biztosításával a bőséges táplálkozás. A sarkadkeresztúri Hunyadi Termelőszövetkezet is segített a betegek elhelyezésén. Mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyamat indított. A nemrég hazakerült 30 éves D. Sándor így átképezheti magát, s más, neki megfelelő munkakörben dolgozhat majd. A tsz más termelőszövetkezet betegeit is felveszi a tanfolyamra. Az Egyetértés Tsz fiatal tagja, T. Győző is ide jár, hogy majd a tanfolyam végeztével könnyebb beosztást kapjon a tszben. O. András, az okányi Alkot-Medgyesegyházán vendégszerepelt a mezökovácsházi irodalmi színpad együttese A mezőkovácsházi művelődési ház irodalmi színpada február 7- én este Medgyesegyházán szerepelt. Műsorukban a magyar és a világirodalom legszebb leveleinek egy részét elevenítették meg dalban, prózában, versben és zenében. Az esten mintegy háromszáz főnyi közönség vett részt és a műsor után a közönség kívánságára rögtönzött ankétöt is rendeztek. Az ankéton felszólaló vendégek megdicsérték az irodalmi színpad tagjainak teljesítményét, elsősorban a kitűnő összekötő szöveget. Az előadás és az ankét után a mezőkovácsháziak a helyi irodalmi színpad tagjaival ismerkedtek, kicserélték tapasztalataikat. A tervek szerint a mezőkovácsházi irodalmi színpad ezt a műsorát a közeljövőben Battonyán, Kunágotán és Kevermesen is bemutatja. Régészeti és néprajzi kiállítás Hnnyán A gyomai művelődési ház régészeti és néprajzi szakkörének tagjai, Dobi János szakkörvezető irányításával évek óta gyűjtik azokat a régészeti anyagokat, amelyek a különböző talajmunkák során a felszínre kerülnek, s azokat a néprajzi vonatkozású tárgyi emlékeket, amelyek még itt-ota fellelhetők a kamrák és padlások eldugott helyein. Mivél nincs mód egy állandó kiállítás megrendezésére, vándorkiállításokon mutatják be az összegyűjtött anyagot. A helyi kiállítás megrendezése óta már volt Endrődön, a napokban pedig Hunyán került bemutatásra. mány Termelőszövetkezet tagja évek óta beteg, s a tsz biztosította, hogy a kertészetben kapjon munkát, ahol megfelelő keresethez jut és nem dolgozik egészségéig ártalmas munkahelyen. Előfordul olyan is, hogy ha már a tsz-ben nem találnak megfelelő munkakört, a bizottság tagjai felkeresnek más munkahelyet s a vezetőkkel megbeszélve helyezik el a betegeket. így került ifj. T. János a Gyulai Erdőgazdasághoz, ahol egészséges munkakörben dolgozhat. Sajnos, nem mindenütt találkoznak megértéssel a bizottságok tagjai. Sok helyen idegenkedve fogadják a visszatért beteget, s hivatkoznak arra, hogy nincs olyan munkakör, ahol dolgozhatna. Ezt bizonyítja az is, hogy például a sarkadi és gyomai járás betegei közül mindössze 140 dolgozik megfelelő munkakörben és 244 tudna dolgozni még, ha biztosítanák neki a lehetőségeket. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és más gazdasági szervek vezetői részéről több megértés kellene a tbc-s betegek iránt, hiszen ha valakinek, akkor nekik van szükségük a legnagyobb segítségre. Megfelelő gondoskodással, új ötletekkel, körültekintéssel kell és lehet is találni olyan megoldást, mely lehetővé teszi alkalmazásukat is és nyugodt életkörülményt biztosít nekik. A rehabilitációs bizottságok tagjai a legtöbbször személyesen keresik fel a vezetőket, javaslatokat adnak, hogy együttesen találjanak megoldást a betegek elhelyezésére. Az Egészségügyi Minisztérium az elmúlt héten csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján az ez évi feladatok ismertetésében szó volt a rehabilitáció kérdéséről is és arról, hogy többek között a tbc-sek foglalkoztatásáról rendeletét is készítenek. Ez is megkönnyíti majd a tbc-s betegek helyzetét. Kasnyik Judit A békéscsabai városi szimfonikus zenekar hangversenye Az Országos Filharmónia idei bérleti hangversenysorozatának ötödik estjén a békéscsabai városi szimfonikus zenekar új műsorát hallottuk a Jókai Színházban. A műsort a múlt század klasszikusromantikus orosz mestereinek, valamint a szovjet zeneszerzők műveiből állították össze. A csabai szimfonikus zenekart vidéki zenekultúránk nagy nyereségének kell elkönyvelnünk, hiszen kulturális, népművelő hatása túlnő a város területén és megyeszerte, sőt azon is túl nevelő hatással van az ifjúságra és a felnőtt üzemi, szövetkezeti dolgozók tömegeire, művelődési házak közönségére. Békéscsabához legközelebb csak Debrecenben vagy Szegeden találunk hasonló feladatokra vállalkozó zenei együttesekre. És örvendetes, hogy ez a fiatal zenekar egyre szebb fejlődést mutat. Február 12-i hangversenye is komoly tanúsága annak, hogy a zenekar nehezebb, kényesebb feladatokat is képes megoldani. Sárhelyi Jenő hivatott vezetője a zenekarnak. A műsort Muszorgszkij Hovamscsina c. operájának előjátéka nyitotta meg. Ez a mű, ami a „Hajnal a Moszkva felett” címet is viseli, különösen a hegedűk és a fafúvók képességeit teszi próbára sejtelmesen finom mondanivalójával. Ügy éreztük, hogy az előadás helyesen értelmezte a megkapóan finom muzsikát. Muszorgszkij másik operájának, a Borisz Godunovnak Varlam-dalát és Glinka Ivan Szuszanyin áriáját Szalma Ferenc, a Szegedi Nemzeti Színház tagja adta elő. Produkciója országos viszonylatban is a legjobb basszistáink közé avatja. Zengő hangszíne a legszélesebb dinamikus árnyalatokkal teljes, szövegkiejtése, gazdag kifejezőképessége bizonyára emlékezetes marad a hangverseny közönségének. A SzusZanyin-ária hatalmas sikerét az is bizonyítja, hogy meg kellett ismételnie. Ebben az áriában a zenekar is kiválóan alkalmazkodott az énekeshez, de a Variam dalában pontosabb ritmikára kell törekednie. Borogyin Közép-Ázsia pusztáin c. zenekari művének ízlésesen megformált előadására a szólisztikus részek pontos kidolgozása volt a jellemző. A zenekar hathatós tényezője a megye zenei népművelésének és ezt azzal is bizonyította, hogy két olyan művet is műsorára tűzött, amelyek a gyönyörködtetésen felül ismeretterjesztő célzatnak is. Az egyik Prokof jev Péter és a farkas című zenés meséje. A rendezést dicséri, hogy a mű elhangzása előtt bemutatták a mese egyes szereplőit ábrázoló hangszerszólókat'. A zenekar hősiesen oldotta meg a partitúra nehezebb részeit is és ha voltak is még apróbb egyenetlenségek, mégis helyesebb volt a művet előadásra hozni, mert éppen ilyen feladatok edzik, fejlesztik az összjátékot. A mű sikeres előadásához hozzájárult a mesemondó Tábori Hajnalka, akinek bájos megjelenése, átélt szövegmondása valóságos színészi produkciót jelentett. Ugyanolyan ked„ vesen konferálta be Karajev Hétszépség c. zenekari szvitjének egyes tételeit is. Köszönet jár a zenekarnak azért, hogy ezt a művet bemutatta Az azerbajdzsán zeneszerző különböző népek táncjellegű zenéjét szólaltatja meg az eredetileg táncjátékra írt muzsikájában. Érdekes, változatos, sok színű kompozíció és bizonyos, hogy» ha a zenekar a jövőben többször műsorára tűzi, egyre érettebb lesz az előadása is. Az egyes műsorszámokat ismertető összekötőszöveg — dr. Matusovszki Andrásné — közelebb hozta a hallgatósághoz a művek mondanivalóját. A rendezéssel kapcsolatban csaik annyit jegyeznénk meg, hogy a zenekar mögött fehér háttér nem volt szerencsés, valami sötétebb drapéria kellemesebb lett volna a szemnek. A fülnek egyébként így is élvezetes volt a hangverseny. Dr. Rossa Ernő A busz vezetőjének köszönhetik életüket Kiss Ferenc, Békés, rosszerdei lakos Hancár István autóbuszvezető óvatos, figyelmes vezetéséről ír levelében. Február 2-án, pénteken piaci nap volt Békésen és igen sok volt az utas a helyi buszjáraton, az időjárás sem volt kedvező, ködös, síkos volt az úttest. Az említett napon a busz előtt egy motorkerékpáros haladt. egyszer csak egyensúlyát vesztve elvágódott pótutasával együtt. Hancár István pillanatok alatt felismerte a helyzetet és a biztos vezetésnek köszönhette Békési Sándor és pótutasa, hogy életben maradtak. Újjáválasztották a szakszervezeti vezetőket a sarkadi fmsz-néi B. ily. békéscsabai levelezőnk a Sarkadi Földművesszövetkezet életéről ír. A napokban újjáválasztották a szakszervezeti vezetőség tagjait. Az ülésen mintegy 160-an vettek rész* és hallgatták meg Veres elvtárs beszámolóját, amely foglalkozott a szakszervezet eddig végzett munkájával. A beszámolóhoz többen hozzászóltak, többek között Back Gyula, a KPVDSZ megyei bizottságának tagja is értékelte a szakszervezet tevékenységét. A beszámoló és hozzászólások után megválasztották az új vezetőséget, melyben helyet kaptak a fiatalok is, Szükség lenne három teremre is Rózsa Tiborné békési levelezőnk írja, hogy minden vasárnap délelőtt gyermekkacajtól hangos a békési járási művelődési ház emeleti terme. Az elmúlt vasárnap is 107 alsó- és felsőtagozati gyermek látogatott ide el. Egy külön kis közösséget alkotnak, nagy részük már „törzsvendég”, ismerik egymást. Játékukat minden alkalommal két nevelő irányítja. A 14—16 pedagógus önként, szívesen vállalta ezt a feladatot, hogy ezzel is szebb, élménydúsabb legyen gyermekeink élete. A művelődési ház igazgatója is szívén viseli az ügyet. Boldogan mutatja a 19-féle társasjátékot, amely a gyermekek szórakozását szolgálná. Igen, csak szolgálná. Ugyanis teremhiány van. A gyermekek jelenleg egyetlen teremben kénytelenek lenni, ahol helyszűke miatt csak ülve játszhatnak. Életkoruk három évtől 14—15 évig terjed. Ez az állapot nem felel meg a célnak, mert amit a 14—15 évesek érdeklődési köre igényel, azt a kicsik még nem értik. A kicsik értelmi képességéhez szabott téma a nagyobbnak könnyen unalmassá válik. Szükség lenne arra a három teremre, ahol még a járási könyvtár kénytelen maradni, mivel az új könyvtárhelyiségek átfestése húzódik-halasztódik. A 110 gyermek érdekében kérjük az illetékeseket, ha lehet, segítsenek a könyvtár mielőbbi elköltöztetésében a festés meggyorsításával. Van miből vásárolni Tassy Lajos, magyarbánhegyesi levelezőnk a Bóké Termelőszövetkezet jó munkájáról számol be. Levelében írja, hogy egy munkaegységre 37 forint 33 fillért fizetett ki a termelőszövetkezet. Szép eredményeket értek el az állatgondozók is. Jakab Mátyás 27 ezer 977 forintot, Pozsár Lajos 22 ezret, Fejes Mihály 20 ezernél többet kapott. A növényápolóknál Révész István 13 ezer, Kotroczó Pál 12 ezer, Lenti Péter 21 ezer, Bánszki István 17 ezer forintot keresett. A nők is kivették részüket a munkából, Szabó Lajosné 8700, Szikra Jánosné 7500 forintot keresett és sorolhatnánk azokat, akik a termelőszövetkezetben szorgalmasan dolgoztak és elérték számításukat
