Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-15 / 38. szám

1962. február 15„ csütörtök hépüjsaa 3 Megkezdődött ci KISZÖV küldöttértekezlete Amiről kevesen tudnak... — Látogatás a Békéscsabai Allatkórházban — Mint már hírt adtunk róla, a Kisipari Szövetkezetek Békés me­gyei Szövetsége tegnapra, szerdá­ra összehívta a szövetség köldött­­gyűlését. Az értekezlet előzményei között szerepelt a tegnap délelőtt Békéscsabán, a Balassi művelődé­si otthonban megnyitott kisipari szövetkezetek kiállítása, melyen a megye szövetkezeteinek eddigi fej­lődéséről, eredményekről kapott képet a szemlélő. A kiállítást Goldberger János elvtárs, a KISZÖV elnöke nyitotta meg. s beszélt a szövetkezetek eddigi fej­lődéséről, majd a vendégek meg­tekintették a kiállítást. Délután egy órakor kezdődött meg a KISZÖV küldöttértekezle­te. Az elnökségben helyet foglal­tak: a KISZÖV vezetői, kisipari termelőszövetkezeti dolgozók, dr. Simon hajós, az OKISZ elnökhe­lyettese, Gyulavári Pál elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztá­lyának vezetője és mások. Szé­kely László szarvasi küldött meg­nyitó szavai, valamint a KISZÖV alapszabályainak módosítása után Goldberger János, a KISZÖV el­nöke emelkedett szólásra. Beszé­de elején hangsúlyozta, hogy a küldöttközgyűlés feladata elemez­ni a legutóbbi küldöttgyűlés óta eltelt időszakban végzett munkát. „Az értekezlet feladata — mon­dotta —, hogy az elért eredménye­ket és a meglévő fogyatékosságo­kat mérlegre tegye, s ezek tovább­fejlesztéséről, illetve kijavításáról intézkedéseket tegyen.” Beszélt arról, hogy a szövetkezeti ipar el­sődleges feladata a lakosság szol­gáltatási igényeinek maximális ki­elégítése, és emellett, hogy kis szériában árukat termeljen. A továbbiakban arról beszélt Goldberger elvtárs, hogy a leg­utóbbi küldöttgyűlés óta az elfo­gadott határozati javaslatok vég­rehajtásán keresztül megyénk szö­vetkezeti ipara is nagyot lépett elő­re a fejlődés útján. A kisipari szö­vetkezetek jó munkája hozzájárult Lapunk vasárnapi számában a Műszaki élet című rovatban kö­zöltük, hogy hűtőgépkezelői és hegesztési szaktanfolyamot szer­veznek Békéscsabán. Több olva­sónk kérésére tájékoztatjuk az ér­deklődőket, hogy mindkét tanfo­a hároméves terv teljesítéséhez. Majd arról szólott, hogy milyen számszerű eredményeket érték el az elmúlt három év alatt. Megem­lítette többek között, hogy ebben az időszakban kapcsolódott be a szövetkezeti építőipar számottevő­en a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek létesítményeinek építé­sébe, melyben igen jó eredménye­ket értek el. Ezenkívül fontos sze­rep jutott a lakosság házépítési igényeinek kielégítésében is. Részletesen beszélt a szövetkeze­tek saját vagyonának alakulásá­ról, majd így szólt: „A szövetkeze­tek gazdaságos működésének egyik legnagyobb előmozdítója a helyesen végrehajtott műszaki fej­lesztés. Ebben az elmúlt év során jelentős eredményeket értünk el, különösen a vasiparban. Az ered­ményekhez ' hozzájárultak kisipari termelőszövetkezeteink újítói is.” Beszélt a szocialista munkaver­seny kiszélesítéséről, a versenyek eddigi eredményeiről, majd a szö­vetkezeti ipar és a nagyipar kö­zötti kapcsolatról szólt. Részletesen foglalkozott a javí­tó-szolgáltató munka fontosságá­val. Említette, hogy ezt a munkát a szövetkezetek általában lebecsü­lik, pedig a lakosság jelenlegi igényeit figyelembe véve sokkal többet és alaposabban kellene ez­zel foglakozni. „A javító-szolgál­tató munka tervszerűségének biz­tosítása érdekében ebben az évben először készítettük el az ötéves helyiipar politikai tervét, amely a javító-szolgáltató hálózat tervsze­rű fejlesztését, illetve bővítését hivatott megvalósítani.” Beszéde további részében az árutermelés feladatairól szólt, majd beszédét így fejezte be: „Bizonyítsuk be, hogy méltó társai vagyunk a mun­kásosztálynak, a dolgozó paraszt­ságnak abban a harcban, amelyet a szocializmus építéséért, szocia­lista hazánk felvirágoztatásáért folytat.” (Lapzártakor az értekezlet még tartott.) lyamra vonatkozóan részletes út­mutatást kaphatnak a Gépipari Tudományos Egyesület békéscsa­bai helyi csoport oktatási bizott­sága elnökénél, Tóth Pálnál, Bé­késcsabán az Iparitanuló-intézet­­ben. Fennállása óta évenként több ezren keresik fel beteg állataik­kal a Békéscsabai Állatkórházat. Fontos hivatást teljesít ez az inté­zet a népgazdaság számára. Éven­ként ezrével gyógyítanak, s men­tenek itt meg nagy értékű, nagy hasznot hozó állatokat. A napok­ban fényképezőgéppel látogat­tunk el a jó hírben álló Békéscsa­bai Állatkórházba. Dr. Gippert Lászlót, az intézet vezetőjét munka közben, a mikroszkóp mel­lett találtuk, s készséggel tájékoz­tatott, kalauzolt bennünket. — Ez az intézet 1953. január el­ső hónapjaitól létezik — kezdte tájékoztatóját. Igaz, 1955-ig csak mint ambulancia működött. Hét év óta tölti be állatkórház hivatá­sát... A műtőbe és az istállóba invi­tált bennünket, s a kezdeti évek­ről beszélt: — Jól emlékszem még az első két-három évre. Arra a bizalmat­lanságra, ami ebben az időben ta­pasztalható volt... Odáig még csak eljutottak az emberek, hogy álla­taikat jelenlétükben megvizsgál­juk. De tiltakozás kezdődött, ami­kor az állatok tulajdonosának azt Az ápolók egy beteg tehenet nyírnak. mondtuk, néhány napra tehenét vagy lovát itt kell hagynia... — Akadtak olyanok is, akik nem hagyták itt állataikat? — De még mennyire... Az első két-három évben igen sokan... — És később? — A jó mindig lassabban ter-A megyei tanács végrehajtó bi­zottságának legutóbbi ülésén ha­tározatot hoztak a termelőszövet­kezeti könyvtármunka tovább­fejlesztésére. A végrehajtó bizott­ság utasította a megyei művelő­désügyi és a mezőgazdasági osz­tály vezetőjét, hogy a gádoros! termelőszövetkezetekben jól be­vált könyvtármunkát monográfiá­ban dolgozzák fel és mint jó könyvtárszervezési módszert küld­jed, mint a rossz... Azért most már kevésbé panaszkodhatunk ilyesmi miatt... S ezt néhány számmal érzékel­tette: — A számok nem mindig bizo­nyítják pontosan egy intézet appa­rátusának munkáját. Azt hiszem, ez áll miránk is. Mégis néhány szám az utóbbi évekről... 1957-ben 5130 állatot gyógyítottunk bent, ugyanakkor 756-ot kisebb keze­lésben részesítettünk. Az utóbbi­akat nem tartottuk bent a kór­házban, hanem kezelés után ha­zavitték gazdáik. Az 1958-as év­ben csökkent a benttartott álla­tok száma, az átmenő kezelések viszont kevéssel növekedtek. Az ezt követő évben emelkedett a gyógykezelésben részesített álla­tok száma. „Bentlakásos” módon 1959-ben 5470-et gyógyítottunk. Érdekes — de azt hiszem kapcso­latban volt ez a mezőgazdaság 1960. évi átszervezésével — mint­egy ezerrel csökkent a kórházban kezelt állattuk száma, s kevesebben hozták állataikat átmenő kezelés­re is... — És a múlt évben? — Tavaly értük el az utolsó 4 év tetőpontját... 1961-ben 5270 be­teg állatot kezeltünk napokig, sőt hetekig itt az intézetben... S a kisebb betegségben lévők szá­ma is a múlt évben volt a leg­több: 819... Az utóbbi öt évben mintegy 30 ezer állatot gyógyítot­tunk a kórházban... Köztük nagy értékű teheneket, lovakat... — Mennyien kezelték, gyógyí­tották ezt az évenkénti több ezer állatot? — Nem sokan. Állatorvosok ketten vagyunk az intézetben, dr. jék meg a megye valamennyi já­rási, városi tanács v. b. mezőgaz­dasági és művelődésügyi osztá­lyának. A megyei tanács említett két osztálya a határozatot végre­hajtotta. Elkészítették a gádorosi könyvtármunka monográfiáját, s azt megküldték a járási tanácsok­nak. Ugyanakkor felhívással for­dultak megyénk valamennyi ter­melőszövetkezetéhez a gádorosi példa követésére. én. Van két egészségügyi szakse^ gédünk is. Az egyik Czuth La­jos, akivel a laboratóriumban találkoztak. Patkoló mesterünk Pető Dániel. Az ápolók — akilc hosszú évek óta velünk dolgoz­nak — képesek már egy sor olyan kezelésre, amit csak hosszú gya­korlat után lehet elsajátítani... Amikor ott jártunk, többek kö­zött ott láttuk a kétsoprooyi Hu­nyadi Termelőszövetkezet egyik tehenét. — Ez a tehén igen értékes — újságolta dr. Gippert László. — Nem bírt megelleni, ezért csá­szármetszéssel segítettünk rajta. Ez pedig — mutatott egy másik tehénre — a dobozi Petőfi Tsz szarv töréses tehene. Hamarosan meggyógyul és még sok hasznot hozhat a szövetkezetnek... A haszonállatokon kívül a ket­recekben türelmetlenkedtek a kü­lönböző betegségben szenvedő ku­tyák és macskák is... Az udvarra kilépve egy Csepel tehergépkocsi mögött furcsa szál-Dr. Gippert László, a kórház vezető­orvosa a műtőben egy kutyus eltört lábát vizsgálja. lító alkalmatosságra lettünk fi­gyelmesek. — Ezt a szállítókocsit mi konstruáltuk — újságolta a ve­zető szakállatorvos. — Beteg állatok szállítására ez nagyon al­kalmas... Ügy beszélt a kórház belső éle­téről, s arról, hogy évenként több ezer állatot gyógyítanak, mentenek meg — alig néhányan —, mintha mit sem jelentene munkájuk az országnak. Sok mindenről hallottunk dr. Gippert Lászlótól, az intézet vezetőjétől. Többek között arról: igyekeznek úgy dolgozni, hogy mindjobban betöltse feladatát a Békéscsabai Állatkórház, s évről évre több ál­latot tudjanak meggyógyítani és megmenteni a népgazdaság ja­vára. Balkus Imre A füzesgyarmati Aranykalász Tsz a megye bármely községében felvásárol csöveskukoricát 220,— Ft/q, cirokmagot 220,— Ft/q termelőszövetkezetektől vagy termelőszövetkezeti tagoktól Termelőszövetkezeti tagok a felajánlott terményt bent hágj hatják saját termelőszövetkezetükben s ott egy tételben átvesz­­szük. Fizetés termelőszövetkezetek részére inkasszórendszer­ben, tsz-tagok részére készpénzzel. A felajánlásról értesítést kérünk. 295 OOOOOGOOOQOOQOGOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOO így hívják a bé­késcsabai AKÖV-nél Kruzics Mihálynét. Kedves, mosolygós ar­cú asszony. Munka­társai szeretik, mert mindenkihez udva­rias. Foglalkozása: gépkocsivezető, egye­dül a vállalatnál. Még csak 37 éves és már 12 éve a volán mellett ül. — Már kislányko­romban éltem-haltam a motorért. Minden vágyam az volt, hogy egyszer én is vezet­hessek. Sikerült. Ügy beszélt a gép­ről, hogy szavaiból érezni lehetett: sze­reti szakmáját. — Tudja, milyen boldog voltam, ami­kor először foghattam meg a kormánykere­ket? Hát amikor már vezethettem is! Rég volt, már 12 éve. c/tnes a — Hány ezer kilo­métert tett meg 12 év alatt? — Ezt nehéz kiszá­molni, de megpróbá­lom. Rövid fejszámolás. Az eredmény: körül­belül 500 ezer kilomé­ter. — Baleset volt? — Áh, nem. Nagyon vigyázok. Bár azt mondják, az asszo­nyok sokszor kapkod­nak és elhirtelenke­­dik a dolgokat. Én nagyon nyugodt va­gyok. S talán ennek köszönhetem, hogy egyszer sem volt bal­esetem. Elhallgatott, majd hirtelen másra terelte a szót. — Elégedett vagyok a keresetemmel is. Minden hónapban megkapom az 1600— 1700 forintot. Nem beszelve arról, hogy többször kaptam ju­talmat is. Aztán a kocsijáról beszélt: — Százötvenezer ki­lométer van ebben a kocsiban — mondot­ta. — Nem azért mon­dom, de fődarab-cse­re még nem volt az autóban. Most kisebb javításon esett át, s ha vigyázok rá, még 50 ezer kilométert lefu­tok vele. El hallgatott. Men­nie kell, szólítja a kö. telesség. Felbúg a mo­tor és Ancsa elindul a hatszázezredik kilo­méter felé. Jantyik Tibor A békéscsabai Iparitanuló-lntézelben kaphatnak tájékoztatást a hüiésépkezelöi és hegesztési szaktanfolyam iránt érdeklődők Keliger Lajos szakállatorvos és Továbbfejlesztik a tsz-könyvtármunkát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents