Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-11 / 35. szám
IMS. február 11., vasárnap N ÉP Ú J & & .5 „Pályánk nehéz, de szép..." — Csabai színészek és úttörők találkozója A múlt hét szerdáján a Jókai színház négy tagja, Győry Emil, Rajna Mihály, Béres Károly és Kömyed Oszkár találkozott a csabai Kállai Éva központi úttörőházban a város minden általános iskolájából való pajtással és elbeszélgettek velük arról, hogy miként is lettek színészek és miért választották ezt a pályát. Győry Emil például elmondta, hogy már egészen fiatalon élt benne a vágy, hogy színész lesz. Az érettségi után két évig fizikai munkát végzett, némi élettapasztalatot és két rend ruhát szerzett, aztán felvételi vizsgára jelentkezett a Színművészeti Főiskolán. Három vizsgán átesve úgy érezte, hogy már mindent tud, de később ráébredt, hogy még igen keveset. Elmondta, hogy a színész élete szakadatlan tanulás és ha ezt a művészetet komolyan veszi, nem szabad ismernie a fáradtságot. „Pályánk nehéz, de szép”... — talán ebben foglalható össze a négy látogató véleménye. A pajtások szavalatokkal és vidám jelenetekkel szórakoztatták a jelenlévőket. A szórakoztatók Varga K. Jánosné pedagógusnak, az Űttörőház tömegszel'vezési felelősének irodalmi szakkörösei voltak. A Jókai Színház tagjai novellák és versek elmondásával viszonozták a műsort. Később egyikük feltette a kérdést: — Pajtások, ki az, aki közületek színész szeretne lenni? Most, hogy a lányok és fiúk közvetlenül hallhatták, miszerint a színipályán elsősorban nem szórakozás, hanem éppen olyan kemény munka várna rájuk, mint bárhol az életben, néma csend és mozdulatlanság volt a válasz. Kis idő múlva azonban magasba emelkedett egy kéz és tulajdonosa, a varkocsba font hajú Kovács Jutka határozott hangon közölte, hogy ő színésznő lesz. — Mióta bérletem van, azóta szeretem a színházat — magyarázta. A meghitt találkozó befejezésekor négy vörösnyakkendős úttörő egy-egy szép könyvet nyújtott át ajándékul és emlékül a kedves vendégeknek. — húr — 776 Az iparvállalatok műszaki fejlesztési megszervezése és gazdasági váth nem várt választ. A pincér után kiáltott, hogy hozzon két éldeci konyakot A fiú ugyan>lyan heves mozdulattal hajtotta e, mint az előbb és az arcába néjett — Pár napig tartózkodom Erdőslakon — folytatta Horváth és közelebb hajolt hozzá —, ez alatt szeretném felkutatni egy régen látott rokonomnak a fiát, Körülbelül olyan idős lehet, mint maga és azért bátorkodom megkérdezni, mert hallottam az iménti beszélgetésükből, hogy a barátai a gyárban dolgoznak és... és gondolom, hátha ismerik... Talán a segítségemre lehetnének, mert én még a címét sem tudom. A háború előtt láttam őket utoljára... Annyit tudok csupán, hogy ez a rokonfiú is a gyárban dolgozik.... — Hogy hívják? — kérdezte a részeg. — Szabó Zoltánnak! Mint engem — mondta Horváth és boldogan nyújtotta a kezét, hogy sikerült felkeltenie a fiú érdeklődését. — Más munkám elvon attól, hogy utána járjak. Csak amikor a maguk beszélgetésére felfigyeltem, jutott eszembe ez a nagyszerű megoldás. Boldog lennék, ha találkozhatnánk. Bár lehet, hogy találkoztunk már valahol, csupán nem ismertük fel egymást. Mondom, még a háború előtt... ak. kor egészen kisfiú volt.. — Nem ismerek ilyen nevűt — mondta elgondolkozva / a fiú —, pedig én is ott dolgozom. — Igazán? Az orvossal madarat lehetett volna fogni. Alig tudta leleplezni örömét. — S melyik üzemben? —■ Kohókőműves vagyok, az óriáskohónál. — Ne mondja! Csaknem felkiáltott. Reszkető kézzel nyúlt a pohárért. Ezernyi terv és ezernyi variáció cikázott át agyán. Hogyne, hiszen itt ül előtte az az ember, akit másfél hete keres; húsból, vérből való ember, aki végrehajtja majd a pontosan kidolgozott tervet... Csak most el ne rontsa, valahogy el ne repüljön a madárka a kalitkából. A másodperc töredéke alatt átgondolta, nem rontott-e el máris valamit, s azt is, hogy mit kell tennie, ha hálójába akarja ejteni a fiút. — Különös szerencse, hogy találkoztunk. Talán maga mégis... segíthetne nekem. Esetleg a barátaitól vagy másvalakitől megérdeklődhetné. — Persze. Nagyon szívesen. Akár holnap is, Szabó Zoltán... nem felejtem el. — Óh, nagyon kedves! — ujjongott Horváth —, igazán... nem is tudom, hogy háláljam meg... (Folytatjuk) Az utóbbi időben az ipar minden ágában központi probléma lett a műszaki fejlesztés. Röviden összefoglalva: műszaki fejlesztés alatt értünk minden olyan tevékenységet, amely a műszaki fejlődést, annak ütemét tudatosan, tudományos, műszaki vagy bármilyen más eszközzel és módon elősegíti. Tagadhatatlan, hogy a műszaki fejlesztés elsősorban a műszakiak feladata, de irányának meghatározásához, a hatékonyság elemzéséhez, valamint eredményeinek rögzítéséhez már a közgazdasági szakemberek hathatós közreműködése is feltétlenül szűk. séges. A műszaki fejlesztés általában jövőbeni célok elérését szolgálja. A feladatok meghatározása és a fejlesztési programok összeállítása nagy körültekintést követel meg. A mutatkozó igények, szükségletek felmérésére piackutatást kell végezni, azonkívül külföldi szakirodalomban, tanulmányutakon fel kell kutatni a vonatkozó műszaki fejlődés elért eredményeit. Ügyelni kell arra, hogy máshol nem haj. tottak-e végre hasonló célú műszaki fejlesztést. Ilyen esetben helyesebb és gyorsabb eredményre vezet a licenc alapján való gyártás. A műszaki fejlesztési terv csak a népgazdaság szempontjából kiemelkedő műszaki fejlesztési intézkedéseket tartalmazza A műszaki fejlesztési feladatokat jellegüktől és fontosságuktól függően úgy kell megállapítani és határidőzni, hogy a megvalósítás időszaka után az üzemszerű gyártás huzamosabb ideig biztosítva legyen, vagyis a fejlesztés érdeké, ben hozott szellemi és anyagi álídozatok megtérüljenek. A fnűszakd fejlesztési tevékenységet két munkafázisra bontjuk: Először fejlesztési részre, amely a kutatást, kísérleteket, tervezői, szerkesztői munkákat, prototípusok gyártását és ezzel kapcsolatos tevékenységet foglalja magában. Másodszor a bevezetési részre, az új gyártmány gyártása, technológia alkalmazása, a gyártás begyakorlása, sorozatgyártás előkészítése, üzemátrendezés stb. Az iparvállalatok a kapott műszaki fejlesztési feladatok végrehajtásának biztosítására műszaki fejlesztési programot készítenek. Ez azért is szükséges, mert ezáltal biztosítjuk a fejlesztési munkák összehangolását és tervszerűségét, azonkívül lehetővé tesszük a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek és költségek elhatárolását. A vállalat teljes műszaki színvonalának emelésére készül még a műszaki szervezési intézkedések terve, illetve programja, amely az előbbiekben felsoroltakon kívül kiegészítésként tartalmazza azon feladatokat, amelyek megoldása az iparvállalat szempontjából fontos. Valamennyi fejlesztési témánál meg kell határoz, ni a várható eredményeken kívül a kivitelezési költségek fedezeti forrását is. E munkára a vállalat főmérnökének felelős irányításával műszaki szervezési bizottságot kell alakítani, amelynek tagjai a főkönyvelő, főkonstruktőr, főtechnológus és a tervosztály vezetője. Az így létesített bizottságnak a részletes feladattervek alapján ismertetnie kell a vállalat összes dolgozóival a műszaki fejlesztési problémákat, hogy erre vonatkozólag a feladatok megoldására a dolgozók javaslatokat tehessenek. A bizottság ezután a javaslatokat felülbírálva készíti el a végleges műszaki szervezési intézkedések programját. A bizottság másik fontos feladata a program végrehajtásának folyamatos ellenőrzése. Ehhez kidolgozza a szervezési intézkedések egyes pontjainak mérési módszerét, s elvégzi a teljesített feladatok értékelését is. A műszaki fejlesztés céljának és eredményének meghatározásával tevékenységének számításai együtt azt is meg kell jelölni, hogy a népgazdaság területén hol és mikor, hogyan jelentkezik annak eredménye. Az elérendő célt műszaki mutatószámok összehasonlítása mellett gazdasági mutatókkal határozzuk meg. A műszaki fejlesztés műszaki és gazdasági érté. kelésének az alábbi három módját alkalmazzuk: 1. A műszaki fejlesztés műszaki értékére vonatkozó gazdasági számítások műszaki, gazdasági értékelése. Ez az előző típusok, technológiák, adatok, valamint kitűzött műszaki jellemzők műszaki értékének megállapítására vonatkozik. 2. A gazdaságossági számítások, ahol a műszaki fejlesztés költségeinek és az elért vagy várható eredmények szembeállítása történik. 3. A kereskedelmi (főleg külkereskedelmi) és felhasználási gazdaságossági számítások. Itt a külkereskedelmi gazdaságossági vizsgálatainak eredményét, továb. bá a felhasználónál, beruházónál, általában az üzemeltetésnél jelentkező megtakarításokat számítjuk. Az ipar műszaki fejlesz tésének nagy fontosságát igazolja az is, hogy kormányzatunk az elmúlt évben létrehozta az Országos Műszaki Fejlesztési Tanácsot, amely hivatva lesz az ipar egész területén a legmagasabb szintű műszaki fejlesztési irányítás mellett általános útmutatást adni az iparvállalatok műszaki fejlesztési problémáinak megoldásához. Hámori János Hűtőgépkezelői és hegesztési szaktanfolyamot szerveznek A Gépipari Tudományos Egyesület békéscsabai helyi csoportja az oktatási fő feladatán — mérnökök és technikusok továbbképzésén — tűi, a megyei igények kielégítésére többek között hűtőgépkezelői és hegesztési szakmunkásképző tanfolyamot szervez. Eddig hűtőgépkezelőd tanfolyamot csak a fővárosban rendezhettek és a vizsgáztatás is csak ott volt. A csoport vezetősége közbenjárására a Kohó- és Gépipari Minisztérium oktatási szerve engedélyezte egy hűtőgépkezelői önköltséges tanfolyam megtartását Békéscsabán. A tanfolyam előreláthatólag február második felében kezdődik, a szakvizsgát júniusban Békéscsabán tartják meg. A tanfolyamon elsősorban azok vehetnek részt, akiknek ebben A jövőben szakosítják a filmelőadásokat Az elmúlt vasárnap fejeződött be az öt részből álló műszaki filmelőadássorozat. A GTE helyi csoportjának filmbizottsága tárgyalta az öt vasárnapon át megtartott filmelőadásokon szerzett tapasztalatokat és arra az elhatározásra jutott, hogy a jövőben a filmelőladásokut jobban szakosítják, a rokon-témákról készült filmeket lehetőleg egymás után közvetlenül vetítik le. Egyes vállalatok máris jelentkeztek ilyen igényekkel. Így a jövőben esetenként összesítve lesznek forgácsolási, hegesztési, készülékezési, épületgépészeti, minőségvizsgáló filmelőadás-sorozatok, szakmai gyakorlatuk van. Ameny. nyiben hely lesz, úgy felvételt nyerhetnek más gépipari szakképesítéssel rendelkező jelentkező dolgozók is. Az elméleti előadásokat hetenként két alkalommal (naponta 4—4 órában) késő délutánonként, illetve este tartják meg, attól függően, hogy vidékről hány jelentkező lesz. Az előírt gyakorlati oktatást is Békéscsabán kapják meg a hallgatók. A hegesztési tanfolyamot a nagyszámú előjegyzésekre való tekintettel valószínűleg több csoportban tartják meg. Itt az elméleti előadásokat filmvetítésekkel bővítik, de a gyakorlati oktatást is biztosítani fogják.
