Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-06 / 30. szám
J962. február 6., kedd MÉPÜJSAG 3 A szolnoki rádió Békés megyéről A szolnoki rádió a közelmúltban két Békés megyei műsorszámot sugárzott, az egyiket január 27-i, szombat esti műsorában. Ez dalos, zenés műsorszámokból, valamint megyénk néhány nevezetességének a felvillantásából állt. Szerepelt benne a békéscsabai szimfonikus zenekar, a Balassi táncegyüttes, a kondorosa csárda, a megyei könyvtár, a színház, valamint a Szőnyegszövő Vállalat. A változatos riportműsort Kőhídi László és Ball abás László — az MTI Békés megyei vezetője — állították össze. Ezenkívül a szolnoki rádió február I-i, csütörtöki adásában a Balassi táncegyüttesről, munkájáról, eredményeiről külön riportműsort sugárzott. Csaknem hét száz képviselői ügyintézés a Viharsarokban A Békés megyei országgyűlési képviselők mintegy száz fogadónapot és nyolcvan beszámolót tartottak, majdnem háromszáz üzemet, termelőszövetkezetet, állami gazdaságot és gépállomást, kótszázhetvenegy családot látogattak meg egy év alatt. A megye képviselői kétszázhatvannégy közérdekű és csaknem kétszáz egyéni bejelentést, kérést vagy javaslatot jegyeztek fel, s csaknem hétszáz esetben jártak el különféle hivatalokban, minisztériumokban, párt-, tanácsi és egyéb szervezeteknél, vállalatoknál a választók ügyes-bajos dolgának intézéséért vagy a társadalmat érintő ügyekben. A viharsarki képviselők szorgalmasan részt vettek a v. b._ és tanácsüléseken, ünnepi gyűléseken szónokoltak, tanulmányozták a nagyüzemű mezőgazdálkodás eddigi eredményeit, szóltak az új feladatokról vagy éppen segítettek a termelőszövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak ügyeik in tűzésében. A fővárosban intézhető közügyek orvoslásában sokat segített az Országgyűlés Irodája, készséges útmutatásokkal, tanácsokkal és eligazításokkal könnyítette a budapesti minisztériumok különböző osztályain, a különféle szervezetek, intézmények és vállalatok központjaiban a választók érdekében közbenjáró Békés megyei országgyűlési képviselőket. író—olyasó-laláEkozók Január utolsó hetében öt sikeres elönti as t tartottak a gyulai járásban a könyvtár és a Mezőgazdasági Könyvkiadó rendezésében. Dobozon, Gerlán és Újkígyóson író—olvasó-találkozók is voltak, melyeken Nyékes István szakkönyvíró a külföldi búzafajtákról tartott előadást. A bevált szovjet mezőgazdasági módszereket ismertető ankétokat rendeznek megyénkben Békés megye öt évi mezőgazdasági terve megvalósításának elősegítésére a megye gazdaságaiban kitűnően bevált szovjet mezőgazdasági módszerek alkalmazását ismertető tapasztalatcsere-sorozatot rendez az MSZBT megyei szervezete és a Hazafias Népfront megyei bizottsága. Az ankétokra a viharsarki mezőgazdasági tájközpontokban február második felében és március elején kutatóintézeti, állami gazdasági, termelőszövetkezeti, tanácsi, vállalati elméleti és gyakorlati mezőgazdasági szakemberek vesznek részt. A szovjet mezőgazdasági hetek tartalmas programját szombaton a Hazafias Népfront megyei üléstermében beszélték meg a népfront és az MSZBT megyei vezetői az ÖRKI igazgatójával és kiváló szakemberekkel. Az ankét-sorozat február 15-én délelőtt a gyulai Pálffi Albert klubban a Zöldségtermelés, öntözés és hajtatás című előadással kezdődik a város és járásának szakemberei részére. Szarvason az ÖRKI tudományos kutatóinak közreműködésével február 21-én délelőtt Lucerna vagy kapáshüvelyes vetésforgó? címmel vitaindító előadást és megyei tanácskozást tartanak. Orosházáin a város és a járás szakembereinek február 23-án a nagyüzemű állattenyésztés szovjet módszereiről; a Hidasháti Állami Gazdaságban február 27-én az intenzív szovjet búza és a krasznodári napraforgó termesztéséről a békési járásfoelieknek és a békéscsabaiaknak; Gyomán az endrődi Béke Tsz öntözéses gazdálkodásáról, a takarmányozásról, a halastavas vetésforgó és víziszámyas nevelés hasznossá-A hét 7. napján Segíts magadon. Általában vasárnap délutánra a bérházaknál csordulásig megtelik a szemétgyűjtőedény. No már most, mit tegyen az ember ilyenkor, ha szemetet visz le? Hova öntse? Van megoldás, tessék: Délután 3 óra felé egy fiú és egy lány salakkal telt vödröt cipelt le az egyik bérház II. emeletéről. Amikor odaértek a szeméttel telt edényekhez, tanácstalanul megálltak. — Öntsd a földre — vélekedett a kislány. — Nem szabad — tiltakozott a fiú. — Anyu rámparancsolt: nehogy a földre borítsd. Egy ideig még tanakodtak, aztán mindketten megragadták az egyik szemetestartályt. A tartalmát kiöntötték a földre. Így most már volt hova önteniük a salakot. Asszony tervez, ember végez A vasárnap mindig mozgalmas, különösen annál a családnál, ahol a férj és a feleség is dolgozik. A hét eme napján lehordják a szőnyeget porolni, s a megértő férjek még a padlót is felvikszolják. Egy ilyen családnál lestük el ezt a kis jelenetet. — No, ezzel megvolnánk — szól a feleség, amikor ebéd után elmosogatta az edényeket. — Most pedig nagymosás lesz, te hordod a melegvizet — adta ki a parancsot a férjnek. A férj homlokán sötét felhő suhant át, majd határozott hangon kijelentette: — Abból pedig nem lesz semmi. Tudhatnád, hogy meccsre megyek. — Milyen meccsre? — Futball. Így bizony drágám, futballmeccsre — ismételte a férfi. — Akkor megyek én is — kontrázott az asszony. — Te? — nézett ra férfi. mocsodálkozva a — És mi lesz a sással? — Majd estére drágám — szólt az aszszony és öltözni kezdett. Fejlődik a nyakkendődivat így bizony. Nemcsak a ruha-, a cipő-, de a nyakkendődivat is fejlődik. De hogy micsoda nyakkendők vannak, az már túlzás. Az egyik táncmulatságon láttam: Egy fiatal fiú ízlésesen varrott ruhában, de annál ízléstelenebb nyakkendőben jelent meg. Nyakába egy piros szalagot kötött, ami négy szárban csüngött alá. A bál részvevői közül többen csodálkozva, de volt aki irigykedve nézte a fiút. Az egyik meg is szólította: — Te Pista, hol vetted azt a nyakkendőt? Az üzletben nem láttam még ilyet. — Ja kérlek, ez maszek-munka. .iantyik Tibor gáról február 28-án lesz előadás és ankét. Március 1-én a füzesgyarmaiti Vörös Csillag Tsz-ben a szovjet búzafajtákról és a szemescirok termesztéséről, a gépesítésről; ugyanezen a napon Mezőkovácsházán az Üj Alkotmány Tsz-ben a takarmányozás és állattenyésztés értékes szovjet módszereiről tanácskoznak; Sarkadon pedig a növénytermesztési és állattenyésztési, öntözéses gazdálkodási, s víziszámyas-nevelési tapasztalatokat vitatnak meg március 2-án. Az ankéton felhívják a figyelmet a megyénkben alkalmazott, követni nagyon érdemes szovjet mezőgazdasági módszerekre, beszámolnak arról, hol és milyen eredményekkel hasznosították eddig, ugyanakkor elmondják észrevételeiket azokról is, amelyek nem felelnek meg a mi adottságainknak, körülményeinknek. Szólnak az igen megkedvelt SZK 3-as kombájnok eredményeiről, s általában a szovjet mezőgazdasági gépek nyújtotta nagy segítségről. Javaslatokat tesznek az olcsóbb és több mezőgazdasági | terméket jelentő és a helyi adottságoknak is megfelelő gazdálkodási módszerek további hasznosítására, szélesebbkörű terjesztésére. Egyben megbeszélik a tavaszi felkészülést. Az ankéton mezőgazdasági folyóirat- és szakkönyv-kiállítást is rendeznek. Egyre többen fizetik elő a Magyar Mezogazdaság-oí Az utóbbi hónapokban a Magyar Mezőgazdaság című heti folyóirat igen nagy népszerűségre tett szert megyénk termelőszövetkezeteiben. A közös gazdaságokból néhány hét alatt hatvanan fizették elő a lapot. Tekintve, hogy a Magyar Mezőgazdaság című folyóirat iránt egyre nagyobb az érdeklődés — hiszen a mezőgazdaságban jól bevált nagyüzemi munkamódszereket ismerhetik meg belőle a növénytermesztés és az állattenyésztés dolgozói —, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya a Lapkiadó Vállalattal közösen megyénkben is megrendezi február 1-től a Magyar Mezőgazdaság terjesztésének hónapját. Ennek keretében február 9-én Eleken szerkesztőségi ankétot rendeznek, ahová meghívnak több termelőszövetkezeti elnököt, mezőgazdasági szakembert, tér melőszövetkezeti brigádvezetőt és növénytermesztési, továbbá állattenyész tési dolgozót. Következetes növényvédelmet' Tavaly mintegy hat vagon exportra szánt mezőgazdasági árut küldtek vissza a növényvédelmi vizsgáló közegek a határállomásokról azért, mert útközben karain, tén kártevő fertőzést . kapott a szállítmány. Nagy bosszúság ez, de még nagyobb bosszúság, ha az árut megrendelő ország vizsgáló közegei veszik észre a fertőzést és küldik vissza, mert a rengeteg szállítási költség mellett ráadásul hosználhatatlan, romlott gyümölcs vagy zöldség érkezik vissza, mondjuk éppen Nyugat-Németországból, ahova sokat exportálunk megyénkből. Kit szidnak és kinek a felelősségre vonását követelik ilyenkor a kárvallott tsz-ek? Az Útfenntartó Vállalatot, hiszen az útmenti fákon és az árkok partján csaknem háborítatlanul tenyészik, rajzik az amerikai szövőlepke, az aranka ■ és más fertőző gyom. A vállalat mindössze három permetezőgéppel rendelkezik Békés és Csongrád megye útmenti fáinak védelméhez, s a növényvédő állomással tavaly sem és erre az évre sem kötött védekezési szerződést. Nem azért említettük ezt, mintha az útmenti fákon és árokpartokon mulasztott vegyszeres védekezés idézné elő elsősorban a növényi és rovarkártevők nagymérvű elszaporodását megyénkben. Van még hasonlóan elhanyagolt, kártevőt szaporító terület éppen elég, De most már éppen itt az ideje, hogy az utak mentén is szervezetten védekezzünk a kártevők ellen, s megakadályozzuk szaporodásukat, az úton szállításra kerülő mezőgazdasági termékek fertőződését. A MÁV — nyilván kifizetődőbbnek tartotta ezt, mint vagonok sokaságának visszautasítását külföldről — tavaly is megelőző védekezésben részesítette a megye területét behálózó vasút mentén lévő fákat Megyénk mezőgazdasági terme- 1 csenek második ötéves terve többek között kimondja: Növényvéielmünkben elősorban a megelőző édekezést kell előtérbe helyezni, 3 törvényesen be kell tartatni a kártevők szaporodási helyén, többek között az utak mentén és az elhanyagolt területeken a védekezést. Legfőbb ideje ezeken a helyeken is megtenni a szükséges intézkedéseket, mert másképpen mit sem ér a?, hogy az állam évről évre hatalmas apparátussal, nagy költséggel küzd a haszon-növények kártevői ellen. Nem kis költ. seggéi működik egy-egy megye növényvédő állomása sem, s emellett az állam a 75 ezer forintba kerülő Rapidtox II. permetező gépeket fele áron, 30—32 ezer forintért adja el a termelőszövetkezeteknek. Most, februárban is 23 ilyen gépet kapnak megyénk termelőszövetkezetei az eddig tulajdonukba került mintegy 40 mellé. Ha minden évben így gyarapszik a tsz-ek permetezőgép-állománya, akkor nem marad írott roalaszt a megye második ötéves tervének az a tétele, hogy két-három éven belül mintegy 100 ezer holdon kell vegyszeres gyomirtást végezni, s nyilvánvaló, hogy a rovarkártevők ellen is hathatósabb lesz a védekezés. A megyei növényvédő állomásnak évente ugyanis 15—16 ezer hold vegyszeres gyomirtáshoz, szövőlepke ellen 14 ezer, lucernakártevő ellen 5—6 ezer, répakártevők ellen 4—5 ezer holdra van kapacitása. Ezért örvendetes, hogy termelőszövetkezeteink közül mind több vásárol permetezőgépet, s olyat, amely többféle kártevő elleni védekezésre alkalmas. Például a gyulavári Lenin , Hagyatéka, az eleki Lenin és még több tsz már 2—3 nagyteljesítményű permetezőgéppel is rendelkezik. Egy másik, ezzel összefüggő örvendetes tény az, hogy a megyei növényvédő állomáson — az eddigi helyes gyakorlat, a tsz-ekben tartott sok ismét tető előadás mellett — most már a második növényvédő szakmunkásképző tanfolyam kezdődött meg. A két háromhetes tanfolyamon összesen öt. ven termelőszövetkezeti tag ismerkedik meg a növényvédő gépek kezelésével, a kártevők fajtáival* s az ellenük való védekezés idejével. Kezdetnek jó az, hogy most ötven ember szerez ilyen képességet, a legjobb persze az lenne, ha már minden termelőszövetkezet rendelkezne növényvédelmi felszerelésekkel és szakemberekkel* mert akkor a jövő évi zárszámadáskor nem kellene az elnököknek szégyenkezve beszélni arról* hogy ennyi és ennyi hold kukoricát, cukorrépát és más növényt pusztított ki a gyom, vagy ennyi* meg annyi haszonfát rágtak le a hernyók. Ez még később teljesülő óhaj. Egyelőre ott tartunk, hogy egyes termelőszövetkezetekben permetezőgépet sem vásárolnak, de szerződést sem kötnek a növényvédő állomással. Joggal mondják az állomás vezetői: nem ártana legalább háromhetes tanfolyamra elküldeni néhány fez-elnököt és agronómust sem, mert akkor felismernék, hogy többe kerül a védekezés elhanyagolása, mint amennyit növényvédő felszerelésért, vagy az állomás munkájáért kellene fizetni. Sajnos, részben az ilyen rosszul értelmezett takarékosság miatt és nem valami csoda hatására szaporodtak el megyénkben a különböző növényi és rovarkártevők. No meg azért is, mert az ide vonatkozó törvényekről csak beszélünk évről évre, de nem szerzünk következetesen érvényt a törvényeknek. Ezért vette eddig félvállról az utak mentén'lévő fákon való védekezést az Útfenntartó Vállalat, ezért tornyosulnak minden évben még május végén is és tenyésztik a kukoricamolyt a kukoricaszár-kúpok megyeszerte. Minden növényvédelmi mulasztást olyan szigorúan kellene büntetni, mint a lopást, hiszen a kártevők évről évre sok százezer forint értékű kárt okoznak a köznek, a népgazdaságnak megyénkben is. Kukk Imre
