Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-28 / 49. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ara 50 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek I »62. FEBRUÁR 28., SZERDA AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM n taglétszám, a forgalom, a termeltetés és a felvásárlás ielentfis növekedése jellemzi az elmúlt négy évet — Tanácskozik a földmüvesszövetkezetek megyei küldöttközgyűlése — Tegnap, február 27-én ült össze megyénk földművesszövetlkezeteinek hatodik küldöttközgyűlé­se azzal a feladattal, hogy számot vessen négy év eredményeiről és hiányosságairól, s hosszabb időre megszabja a legfontosabb feladatokat. A küldöttközgyűlés elnökségében többek között Klaukó Má­tyás elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, Nagy Dániel elvtárs, az Országos Földművesszö­vetkezeti Tanács tagja, Dinnyés József, a SZÖVOSZ oktatási főosztályának vezetője, hestyán István elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Nun Mihály, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke, to­vábbá Kovács János, Luptovics Jánosné és a földművesszövetkezeti mozgalom számos régi, ki­váló tagja foglalt helyet. Miután megválasztották a küldöttközgyűlés különböző bizottságait, Nun Mihály elvtárs emelkedett szólásra, hogy megtartsa a MÉSZÖV igazgatóságának beszámolóját. A MÉSZÖV igazgatósága ala­pos tájékoztatót adott a földmű vesszövetkezeti mozgalom elmúlt négy évének eredményeiről és hiányosságairól. A küldöttközgyű­lés résztvevői jó előre kivonatot kaptak a MÉSZÖV igazgatóságá­nak beszámolójából, s ráadásul Nun elvtárs is hosszasan elemezte a különböző mutatókat. Beszámo­lóját a nemzetközi helyzetben négy év óta végbement esemé­nyek taglalásával kezdte. Beszélt az ötéves terv célkitűzéseiről, a földművesszövetkezetek felada­tairól. — Az ötéves tervből adódó egyik legfontosabb feladat megyénk mezőgazdaságában is az árutermelés, s ez a ter­melőszövetkezeteken és a ház­táji gazdaságokon múlik. A földművesszövetkezetek — mutat rá a beszámoló — az el­múlt években hathatós segítséget adtak a termelőszövetkezeteknek. Többek között 27 szakembert, de ezenkívül még nyolcvanan vállal­tak munkát a tsz-ekben, olyan emberek, akik korábban az fmsz hálózatában dolgoztak. A szak­embereken túl darálókat, szesz­főzdéket is adtak át a földműves­szövetkezetek. A beszámoló a íöldmúvesszö­­vetkezeti mozgalom jelentős ered­ményeiről adott számot, s ezt an­nak is tulajdonítja, hogy javult az fmsz-ek vezetésének színvonala. Részben azáltal, hogy az igazgatósági tagok üléseik előtt írásos előterjesztést kap­tak, s ezáltal tájékozottabbak­­ká váltak, jobban felismerték tennivalóikat. Másrészt az igazgatósági, a felügyelőbi­zottsági tagok szervezett ok­tatásban vettek részt, s így jobban, szakszerűbben tudtak eleget tenni megbízatásuknak. Természetesen sokat javult a földművesszövetkezeti hálózatban dolgozók munkája is. A lakosság látva az eredményeket, mind na­gyobb bizalommal van a földmű­vesszövetkezet iránt. Bizonyítja ezt az is, hogy az elmúlt négy év alatt több mint 22 ezerrel növe­kedett a tagok száma, akik az egy főre eső 45,84 forint részjegy­­névértéket 86,09 forintra emelték, s az elmúlt év végéig a befizetett részjegy-alap kevés híján 11 mil­lió forintra növekedett. A bizalom növekedését mutatja az is, hogy a megye földművesszövetke­zeteinek keretében működő ti­zenkilenc takarékszövetkezet taglétszáma meghaladja a 9100-at, a betétállományuk a 13,5 millió forintot. A továbbiakban a felvásárlás alakulásával foglalkozott a be­számoló. Elöljáróban aláhúzta, hogy a szerződéses terület az 1958. évi 2440 holdról 6400 holdra növe­kedett. A zöldség- és a gyümölcs­felvásárlás négy év alatt csaknem másfélszeresére nőtt. Emellett a földművesszövetkezetek nagy mennyiségű különböző mezőgaz­dasági terméket, többek között cir­kot, babot, burgonyát termeltettek és vásároltak feL A szerződéses fegyelem lényegesen megszilárdult a különböző mezőgazdasági áruk termeltetésében, de a tojás és a baromfi nevelésében és szállításá­ban is. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy városon és falun egyaránt csökken a piaci vásárlás je­lentősége, a lakosság mindin­kább a földművesszövetkeze­tek zöldség- és élelmiszerbolt­jaiból szerzi be napi szükség­letét. Ezt figyelembe véve, a földműves­szövetkezetek jelentősen növelték a különböző áruk tartósítását. Az 1958. évi 130 vagon áruval szem­ben 1961-ben már 363 vagon árut tároltak. Ennek köszönhető, hogy viszonylag semmiből nincs külö­nösebb hiány. A beszámoló a továbbiakban a megye földművesszövetkezeteinek forgalmát taglalta. Csupán a kis­kereskedelem 3 milliárd 797 millió forint forgalmat bonyolított le az elmúlt évben. Ebből az élelmiszer egymillióid 343 millió forint volt. A fogyasztás most 27,6 száza­lékkal magasabb, mint 1957- ben volt. Kenyérből 41, pék­süteményből 20, növényi zsi­radékból 20 százalék a növe­kedés 1957-hez viszonyítva. A cukor és a sertészsír forgalma nem növekedett, mert a falusi la­kosság az utóbbi években több sertést vágott, a cukrot pedig meg­kapják a termel őszövetkezet bői. Tőkehúsra viszont nagyobb az igény, különösen keresett cikk fa­lun is a friss sertéshús. A lakos­ság ilyen irányú igényét a föld­művesszövetkezetek saját hizlal­dájukban hizlalt és levágott ser­tésekkel segítettek kielégíteni. Négy év alatt csaknem 12 ezer hízott sertés került a földmfi­­vesszövetkezetek hizlaldájából a lakosság ellátásának javítá­sára. Az elmúlt négy év alatt a föld­művesszövetkezetek egymilliárd 154 millió forint értékű ruházati cikket hoztak forgalomba annak ellenére, hogy ez idő alatt több ru­házati boltot átadtak az állami ke­reskedelemnek. Különösen nőtt, szinte megkétszereződött 1958-hoz a női konfekció, s 62 százalékkal emelkedett a gyermek-konfekció forgalma. A vegyesipar is egymil­liárd 300 millió forintos forgalmat bonyolított le, nagyrészt különbö­ző járművekből, villamossági és háztartási cikkekből, bútorból és könyvekből. Az építőanyag forgalma az 1958 évi 28 millióról tavaly 51 millióra növekedett. Évről év­re nőtt a kis- és nagygépek forgalma is. Míg 1958-ban 15 millió, 1961-ben 59 millió fo­rint értékű kis- és nagygépet adott el a MEZŐSZÖV. A négy év előtti 37 öntözőberen­dezéssel szemben tavaly már 390- ét vásároltak megyénk termelő­szövetkezetei. A beszámoló részletesen taglal­ta a földművesszövetkezetek va­gyonvédelmét is. Aláhúzta, hogy míg 1957-ben az össz-leltárhiány 2 millió 730 ezer forintot tett ki megyénkben, 1960-ban 1 millió 843 ezer forint volt. A leltártöbb­let viszont 2 millió 955 ezerről 3 (Folytatás a 2. oldalon) Kádár elvtárs látogatása az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárban Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke kedden ellátogatott a magyar autóbusz­­gyártás „fellegvárába”, az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárba. Részt vett a látogatáson Fock Je­nő, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Kiss Dezső, a bu­dapesti pártbizottság első titkára. A vendégeket Kiss János kohó­ás gépipari miniszterhelyettes, Hi­dasi Ferenc, a KGM autó- és traktoripari igazgatóságának ve. zetője, Vzsoki István, a tizenhato­dik kerületi pártbizottság első titkára és a gyár vezetői: Hirt Fe­renc igazgató és Baranyai Ala­dár párttitkár fogadta. Mielőtt a látogatók az egyes üzemrészeket felkeresték volna, a pártbizottság helyiségében Kádár János találkozott az Ikarus-gyár szakmai és tömegszervezeti veze­tőivel. A közvetlen hangulatú ba­ráti megbeszélésen szó esett az el­múlt évek eredményeiről, az idei munkáról és a jövő terveiről. A gyárlátogatás első állomása a szerszámüzem volt. A vendégek nagy érdeklődéssel figyelték a ha­talmas présgépeket, amelyek 200 tonnás nyomatékukkal szinte pil­lanatok alatt formálják ki a si­ma lemezekből az autóbuszok te­tőelemeit és egyéb részeit. Kádár János végül a műszaki főosztályra látogatott el, ahol az új Ikarus autóbuszok tervezőivel, konstruktőreivel beszélgetett A gyár megtekintése után a szerelő­csarnokban a vendégek nagygyű­lésen találkoztak az Ikarus dol­gozóival. A gyűlésen Kádár János mondott beszédet. Viharos tapssal fogadott szavai után a gyár dol­gozói ajándékkal kedveskedtek Kádár elvtársnak. A vendégek ezután megtekin­tették az Ikarus művelődési há­zát, a könyvtárat, a szépen fel­szerelt szakköri helyiségeket. A látogatás befejezéséül Kádár Já­nos a művelődési ház klubtermé­ben szívélyes eszmecserét folyta­tott a gyár vezetőivel, dolgozóival, a helyi szervezetek képviselőivel. (MTI) Falujaró egyetemisták megyénkben A Szegedi Tudományegyetem bölcsészeti, természettudományi, orvos- és jogtudományi karának ötvennél több harmadik éves hall­gatója a gyakorlati életet tanul­mányozta tíz napig Békés, Csong­­rád és Bács-Kiskun megyék fal-Ivaiban, művelődési otthonaiban. Megyénkben például Gyomán, OOOOOQOOOGOQOOOOOQGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO A mezőgazdaság segítőtársa ßA'i.W ..1 .r ' ' r vW - \ A mezőgazdasági repülőflotta 18 gépe indult el Budaörsről az ország hét állami gazdaságába és termelőszövetkezeteibe, hogy megkezdhesse a műtrágya szórását, majd később a vegy­szeres gyomirtást és Szolnok megyében a rizs vetését. A pilóták megkapják a parancsot indulás előtt. (MTI-foto—Bajkori József felv.) Békésen, Battonyán és Eleken ti­zenhat falujáró egyetemista szer­zett gazdag tapasztalatot. A magyar, román, német és szlovák nemzetiségűek lakta Ele­ken Kisgyura Erzsébet és Pilishe­gyi Ibolya bölcsészhallgatónők, ifjú Záhonyi Ferenc természettu­dományi és Visíci Sándor orvos­­tanhallgató példamutatóan bekap­csolódtak a falu közéletébe, a népművelésbe és az egészségügyi teendőkbe. Részt vettek az éppen ott tartott népművelési tan­folyamon, az ifjúsági szervezet tanácskozásain, társas összejöve­teleken, jelentősen segítették a művelődési ház, a szakkörök, a helyi KISZ-szervezet és a községi könyvtár munkáját, mezőgazdasá­gi könyvkiállítást rendeztek, elő­adásokat tartottak. Az egyetemis­ta fiatalok — akiket igen megsze­rettek a faluban — szerdán vesz­nek búcsút új barátaiktól. > Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség nyilatkozata Berlin (TASZSZ) A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség nyilatkozatot adott ki a március 8-án esedékes nem­zetközi nőnap alkalmából. Sok országban március 8-a az idén a béke és a barátság ünnepe lesz — mondja a nyilatkozat. — Ez az ünnep hozzájárul majd azoknak az intézkedéseknek a si­keréhez, amelyeket a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség és az egyes országok nőszervezetei ren­deznek a mielőbbi leszerelésért és a béke megszilárdításáért. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents